Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-04 / 209. szám

2 NÉPÓJSÁG I960, szeptember 4., vasárnap Irányelvek oktatási rendszerünk továbbfejlesztésére' eszközökkel, laboratóriumi és mű­(Folytatás az 1 oldalról) a gyakorlati problémák köréből Válasszák. Az egyetemi és főiskolai hallga­tók tanulmányaik befejezése után egyikét évi kötelező szakmai gya­korlaton vegyenek részt fizetéses állásban. Ennek idejét csökkente­ni lehet azoknál a hallgatóknál, akik felvételüket megelőzően már bizonyos időt munkában töltöttek. A tanszékek fokozottabban kap­csolódjanak be a társadalom, a népgazdaság előtt álló tudomá­nyos és gyakorlati feladatok meg­oldásába. A felsőoktatási intézmé­nyek építsenek ki szoros kapcsola­tot üzemekkel, termelőszövetkeze­tekkel, kutatóintézetekkel stb. A jövőben elsősoi’ban olyan ku­tatókat alkalmazzunk, akiknek van szakmai gyakorlatuk; azok számára pedig, akik még ilyennel nem rendelkeznek, teremtsük meg a lehetőséget a szakmai gyakorlat megszerzésére. 2. Biztosítsuk a magasszínvona­lú és minden tekintetben korsze­rű oktatást. Ennek feltétele az ok­tatás tudományos jellege és a hallgatók választott szakmája gya­korlati követelményei közötti összhang megteremtése. Ezért 1965-ig új tanterveket és programokat kell készíteni. Nö­veljük az intézményen kívüli szakmai gyakorlatok és az intéz­ményekben tartott gyakorlati fog­lalkozások számát. Javítsuk a világnézeti nevelő­munkát. A marxizmus—leniniz- mus oktatása szervesen kapcso­lódjék a szocializmus építőse és a szakoktatás problémáihoz. A szaktárgyakat marxista—leninista szellemben oktassák. Fejlesztésre szorulnak a felső- oktatási intézmények oktató-neve­lő munkájának módszerei. Beha­tóan kell foglalkozni a felsőokta­tás neveléselméleti, neveléslélek­tani problémáival és ki kell dol­gozni a felsőoktatás módszertanát. Intézményeinket — az eléjük ál­lított növekvő követelményeknek megfelelően — korszerű oktatási helyfelszerelésekkel, valamint ok­tatási és kollégiumi épületekkel kell ellátni. Felsőoktatási intézményeink fordítsanak nagy gondot a szak­emberek továbbképzésére és en­nek keretében a specializálódásra. A továbbképzésben az egyetemek és főiskolák központi szerepet töltsenek be. Ki kell dolgozni a tudományos utánpótlás perspektivikus tervét és biztosítani kell annak személyi, szervezeti és anyagi feltételeit. 3. Szakemberképzésünk rend­szerében biztosítsunk a jelenlegi­nél sokkal nagyobb lehetőséget a termelésben dolgozók képzésére. Üjra létre kell hozni és széleskö­rűen fejleszteni kell felsőoktatási intézményeinkben az esti tagoza­tokat. A levelező hallgatók tanul­mányi munkáját a felsőoktatási intézményekben szervezett évközi kötelező foglalkozással és vidéki konzultációs központok felállítá­sával segítsék. A termelőmunkát végzők, be­töltött munkakörüktől függetle­nül, egyre nagyobb szambán nyerjenek felvételt az esti és le­velező tagozatokra. ‘ 4. A felsőoktatási intézmények­be felveendő hallgatók létszámát népgazdaságunk szakember-igé­nye alapján kell megtervezni. A műszaki, és agrár felsőokta­tási intézmények — különös fi­gyelemmel a vegyiparra, a gép­gyártásra, a híradástechnikára, az atomenergia békés felhasználásá­ra, a nagyüzemi mezőgazdaságra, képezzenek elegendő számú szak­embert. Népgazdaságunk megkö­veteli/ hogy új mérnökeink kor­szerű szakképzettsége technoló­giai, gazdasági és termelés-szer­vezési ismeretekkel bővüljön. A pedagógusképző intézmények­ben a hallgató-létszámot jelentő­sen emelni kell, hogy egyrészt a fennálló pedagógushiányt minél előbb felszámolhassuk, másrészt politechnikailag képzett pedagó­gusok megfelelő számban álljanak rendelkezésre. tek, a szülői munkaközösségek, s az egész társadalom összefog fel­adatának megvalósítására. Hatá­rozatban szólította fel valameny- nyi pártszervezetet, hogy az okta­tásügy továbbfejlesztését tekint­sék elsőrendű feladatuknak. A magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány pedig kötelességé­vé teszi az érintett állami, taná­csi szerveknek, hogy nagy felelős­séggel foglakozzanak vele. Üzemeinktől azt várjuk, bizto­sítsák a tanulók rendszeres üzemi foglalkoztatását, bocsássák a kép­zés szolgálatára legjobb szakmun­kásaikat, ösztönözzék dolgozóin­kat a továbbtanulásra és támo­gassák is őket. Jöjjön létre az is­kolák és az üzemek között szer­vezett kapcsolat, hogy a tanuló- ifjúság megismerkedhessék az üzem és a munkások életével, ba­rátságot kössön az ifjúmunkások­kal, részt vállaljon az üzem kul­turális életéből. A tantestületeknek az iskolai nevelőmunka továbbfejlesztésé­ben első segítőtársa, szövetségese az ifjúság körében a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Üttörők Szövetsége. A Kommunista Ifjúsági Szövet­A katangai hadsereg két veze­tő tisztje kijelentette, hogy Bak- vanga, a „bányászállam” fővárosa szilárdan Lumumba csapatainak kezén van. A város körül azonban szórványos harcok vannak. Heves összecsapásra került sor Kam- bayeben, nem messze a kaszai ha­tártól. Kongói repülőgépek röpla­pokat dobtak le a határvidéken, amelyek felszólítják a lakosságot, hogy tegye le a fegyvert. Kalond- zsi, a „bányászállam'’ áruló és ki- ebrudalt vezetője közölte híveivel, hogy Csomóéval „kitűnő” kapcso­séget arra kérjük, hogy — tagjai kommunista nevelésén túl — vál­laljon részt az ifjúság világnézeti, erkölcsi, politikai egységének ki­alakításából azáltal, hogy szer­vezi, irányítja az ifjúság tanórán kívüli életét és mozgósítja őket a szocialista építésre, a szocialista társadalom feladataira való jobb felkészülésre. Segítse a tanulók­nak az üzemben, a termelőszövet­kezetben és más munkahelyen Végzett termelőmunkáját. A tanu­lóifjúságot még szélesebb körben vonja be társadalmi munkafel­adatok végzésébe. Vállaljon kez­deményező szerepet a tanul ók szo­cialista közösséggé formálásában. A pedagógus szakszervezet, a szülői munkaközösségek, a Ma- gyor Nők Országos Tanácsa még aktívabb segítsége nélkülözhetet­len az iskolák nevelési feladatai­nak jó elvégzéséhez, az iskolai és szülői nevelés összhangjának megteremtéséhez. Váljék az ifjúság nevelése, ok­tatása valóban az egész társada­lom ügyévé. Budapest, 1960. évi szeptember 4-én. A magyar forradalmi munkás­paraszt kormány által meg­bízott iskolareform-bizottság (MTI) tatai vannak ugyan, de Katanga „pillanatnyilag” saját védelmével van elfoglalva. Katanga fő problémája jelen­leg, hogy a tartomány különböző részein nagy az ellenállás Csom- béval szemben. A katangai hadse­reg pénteken „nagyméretű tiszto­gató műveletet” indított meg. A katangai hadsereg parancsnoka közölte, hogy katonái korszerű fegyverekkel vannak felszerelve, ugyanis a belgák, mielőtt elhagy­ták volna Kamna támaszpontot, a fegyvereket átadták Katangának. PRAGA (CTK) A nemzetközi újságíró szerve­zet azzal a felhívással fordult az összes újságírókhoz és újságíró szervezetekhez, hogy szeptember 8-án együttesen ünnepeljék meg az újságírók nemzetközi szolidari­tási napját. Ez a nap — a fasisz­ták által 1943-ban meggyilkolt Julius Fucik szehszlovák újságíró halálának évfordulója — a becsü­let és az áldozatkészség jelképévé lett az újságírók számára. TOKIÓBAN ülést tartott az okinawai kérdés megoldására alakult, politikai és társadalmi képviselőiből álló bizottság. A tanácskozáson beszá­moltak arról, hogy az Egyesült Államok által megszállt Okinawa központi részét már csaknem tel­jesen amerikai katonai támasz­ponttá építették ki, s a paraszto­kat elűzték földjeikről. A bizott­ság elhatározta, hogy több száz tagját Okinawára küldi: vizsgálja ki azokat az erőszakos cselekmé­nyeket. amelyeket az amerikai megszállók követtek el a sziget japán lakossága ellen. AKKRA (REUTER) Az atomleszerelésért küzdő ghanai tanács pénteken szervezte meg az első nagyszabású tünte­tést az októberre tervezett újabb szaharai francia atomrobbantás ^úen. Ezer akkrai vonult fel a francia nagykövetség elé, hogy tiltakozzék a földalatti atomrob­bantási kísérlet, ellen. MOSZKVA (TASZSZ) Pénteken Moszkvában megegye­zést írtak alá, amely szerint Finnország az 1964—65 években nyolc tengeri tartályhajót szállít a Szovjetuniónak. Az új szovjet megrendelés kiegészítés az 1960. májusában kötött finn—szovjet szerződéshez. HAVANNA (REUTER) A kubai kormány pénteken le­foglalt 13 amerikai tulajdonban levő vásárcsarnok-áruházat. DL A nevelők és a neveléstudomány feladatai fi „bányászállam“ fővárosa szilárdan Lumumba csapatai kezében van Elisabetvillé (MTI) Nevelőink túlnyomó többsége szereti hivatását, becsülettel dol­gozik, a kultúrforradalomban ed­dig elért eredményeinkben az ő munkájuknak jelentős része van. Népünk nagyrabecsüli a hivatá­sukat szerető pedagógusokat. Iskolarendszerünk reformjának megvalósításában a pedagógusok szerepe rendkívül fontos. Nem kis részük máris tanúbizonyságát ad­ta az új iránti fogékonyságának, amikor úttörőmunkát vállalt az iskolák szervezeti és tartalmi át­alakítására irányuló kísérletek­ben. Nevelőink világnézeti fejlődése meggyorsult, egy része marxistá­vá vált. Ezt a fejlődést tovább kell erősíteni, mivel csak így tud­nak marxista módon tanítani, szocialista szellemben nevelni. Az alapvető politikai és peda­gógiai kérdések tisztázásával erő­sítsük a tantestületek egységét. A pedagógusoktól politikai-világné­zeti kérdésekben is világos állás- foglalást várunk. Fontos feladatok várnak neve­I lőinkre pedagógiai, lélektani is­mereteik kiegészítésében, nevelési I és oktatási módszereik állandó fejlesztésében. A nevelőképző in­tézmények tanulmányi anyagá­ban, a képzés módszereibén és szervezeti rendjében végre kell hajtani minden olyan szükséges változtatást, amely a leendő pe­dagógusok jobb felkészítését ered­ményezi az új feladatokra. Hason­lóképpen kell eljárni a pedagó­gusok továbbképzését illetően is. Szocialista közoktatásügyünk napirenden levő kérdéseinek megoldásából a neveléstudomány művelőire is jelentős feladatok várnak. A neveléstudományi ku­tatások tematikája, témaválasz­tása terjedjen ki azokra a kérdé­sekre, amelyek közoktatási fel­adataink homlokterében állnak, különösen az iskola és az élet, az oktartás és a termelőmunka, az el­mélet és a gyakorlat összekapcso­lása által felvetett kérdésekre, a nevelés és oktatás társadalmi és módszertani problémáira, a vi­lágnézet, erkölcsi és közösségi nevelés témáira. IV. Oktatási rendszerünk továbbfejlesztése az egész társadalom ügye A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága az okta­tásügy reformjával foglalkozó ülése is nagy nyomatékkai hang­súlyozta, hogy oktatásügyünket csak abban az esetben tudjuk tel­jes sikerrel továbbfejleszteni, ha a pedagógusok, a tömegszer vese­fi termelés pártirányításának és ellenérzésének néhány kérdése A pártnak a szocializmus építé­sében betöltött szerepét nemcsak az adja meg elsősorban, hogy az üzemek, gazdaságok vezetői nagy része kommunista. Bár a kommu­nista vezetőknek rendkívül nagy szerepük van a szocialista terme­lés fejlesztésében. De a szocialis­ta rendet mégis csak a dolgozo tömegek teremtik meg. A párt az­zal válik a szocialista építés ve­zetőjévé, hogy iránymutatását, ve­zetését a dolgozó tömegek elfo­gadják, magukévá teszik. Mindezekből következik, hogy a termelés pártirányítása és ellen­őrzése az egész pártszervezet fel­adata, nem pedig az arra kijelölt vezetők reszortja. Ezt a feladatot az egész pártszervezetnek kell megoldani, mégpedig a maga sa­játos társadalmi politikai eszkö­zeivel és módszereivel, az aktivis­ták széleskörű bevonásával és a tömegszervezetek mozgósításával. A termelés pártellenőrzése szempontjából tehát fontos szere­pe van annak, hogy a párt tagjai a maguk helyén a termelésben élenjárjanak. A kommunista akár­hol dolgozik, követendő példát kell. hoav mutasson, minden munkatársának. Ennek a példa III. mutatásnak nem abban kell ki­fejezésre jutni — mint azt egyes elvtársak gondolják és tartják — hogy a kommunista erős fizikai erőkifejtéssel dolgozik, hajtja ma­gát. Nem erről van szó a példa- mutatásnál, bár esetenként, adott körülmények között még ez is előfordulhat és szükséges. A kommunista példamutató te­vékenysége alatt azt értjük, ha munkájában kifejezésre jut a szakszerűség, a hozzáértés és egész tevékenységében, magatar­tásában a párt gazdaságpolitiká­jának fő célkitűzései hatják át. Olyan célkitűzések, mint a termé­kek minőségi színvonalának eme­lése, önköltségük csökkentése, munkatermelékenység emelése, anyagtakarékosság, selejtcsökken- tés stb. Segíti munkatársait a munkapadnál, a szántóföldön, munka közben támadt nehézsé­geik megoldásában, a munka mi­értjének megértésében, öntuda­tuk fokozásában. Tevékenysége közben a kommunista figyelem­mel kíséri a termelés alakulását, feltárja a gátló tényezőket, kikü­szöbölésükkel kapcsolatos tapasz­talatait, vagy munkatársai javas­latait a pártvezetés felé továbbít­ja. Az üzem vagy a gazdaság kommunistáinak ilyen irányú együttes munkája, példamutatása a termelés pártellenőrzésének egyik módja. A termelés pártellenőrzése konkrét szervezőmunkát jelent, de ez a munka különbözik a gaz­dasági vezetők tevékenységétől. A pártszervezetnek nem az a fel­adata, hogy a gazdasági vezetők helyett végezze el a munkát. A gazdasági vezetés elsősorban mű­szaki munkaszervezési, bérügyi és egyéb hasonló intézkedésekkel igyekszik megoldani a feladato­kat. A pártszervezet viszont ugyan­ezen feladatok megoldásáért poli­tikai munkát végez: az emberek öntudatára támaszkodik, azt fej­leszti. A dolgozók öntudata, köte­lességérzete, lelkesedése a legna­gyobb alkotóerő az akadályok le­küzdésében. A gazdaságvezetők beszámoltatásáról A termelés pártellenőrzésénell második módszere a gazdasági ve­zetők beszámoltatása. Ez a mód­szer a gyakorlatban a legelter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom