Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-30 / 231. szám
BÉKÉS MEGYEI / * Sra: SO fillér * Világ proletárjai egyesüljetek! I960. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM Felszólalások az ENSZ-közgyűlés szerdai ülésén Az ENSZ-közgyűlés szerdán — magyar idő szerint — 15.59 órakor összeült, hogy folytassa a nemzetközi helyzet általános vitáját. Elsőnek Haedo, Uruguay képviselője szólalt fel. Hangsúlyozta a nemzetközi feszültség enyhülésének fontosságát és rámutatott, a kis országok békét és nemcsak időleges fegyverszüneteket akarnak. Javasolta, hogy mindaddig ne napolják el a közgyűlést, amíg meg nem valósította béke-feladatát Ezután Otto Krag dán külügyminiszter szólalt fel. Hosszasan foglalkozott a leszerelés kérdésével, de a nemzetközi ellenőrzésre vonatkozó mozzanatait helyezte előtérbe. Krag javasolta a Kínai Népköztársaság felvételét az ENSZ-be, a nukleáris fegyverkísérletek megtiltását, valamint a Biztonsági Takács és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának kibővítését. A kongói helyzettel foglalkozva a dán külügyminiszter fenntartás nélkül támogatta Hammarskjöld magatartását. Ezután Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a bolgár küldöttség vezetője szólalt fel. Támogatta a békés együttélés elveit és rámutatott: a békés együttélés elveit .erősíteni kell és tovább kell fejleszteni. A balkáni helyzettől foglalkozva Zsivkov hangsúlyozta, a bolgár kormány egész tevékenysége arra irányul, hogy a Balkán és az Ad- riaá-tenger térsége atom- és rakétafegyverektől mentes övezetté váljék. Kormányunk — mondotta — mindenkor kész bármilyen javaslatot megvitatni és támogatni, ha az az egész Balkán fejlődése érdekében megértésre, jószomszédi együttműködésre és a békére irányul. A bolgár küldöttség vezetője különös nyomatékkai fordult Görögország és Törökország kormányához és felszólította őket, tegyenek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a Balkánt, „Európa lőporos hordóját” közös erővel békés területté változtassák. Zsivkov a továbbiakban rámutatott, hogy az egyik legsürgősebben megoldásra váró probléma a német békeszerződés megkötése. A legrövidebb időn belül alá kell írni a békeszerződést Németországgal — mondotta — és rendezni kell a nyugat-berlini kérdést. A bolgár küldöttség vezetője követelte Korea egyesítését és az amerikai csapatok haladéktalan kivonását Dél-Koreából. Erélyesen elítélte a provokációs amerikai kémrepüléseket és támogatta azt a szovjet javaslatot, hogy a közgyűlés jelenlegi ülésszaka vitassa meg ezt a kérdést. Zsivkov ezután a gyarmatosítási politika összeomlásáról beszélt és napjaink legégetőbb problémájaként jelölte meg a gyarmati rendszer teljes és végérvényes felszámolását. A bolgár küldöttség vezetője végül síkraszállt Hruscsov szovjet miniszterelnöknek az ENSZ főtitkári tisztség megszűntetésére tett javaslata mellett. Hruscsov elvtárs találkozott Tito elnökkel New York (MTI) Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Szierdan úgynevezett csendes napja volt az ENSZ-közgyűlésnek. Nem szólalt fel egyetlen nagyhatalom képviselője sem és nem alakultak ki viták izgalmas kérdések körül. A küldöttek figyelmét főképpen a gyűléstermen kívüli események kötötték le. Szerdán Hruscsov szovjet miniszterelnök és Tito jugoszláv elnök/több mint kétórás megbeszélést folytatott. A megbeszélés után együtt léptek ki a SzovNémet kereskedelmi küldöttség járt megyénkben Szeptember 22-én a Beik ereske- i réssel nyilatkoztak a békéscsabai delrni Minisztérium meghívására j és a gyulai élelmiszer- és iparkereskedelmí küldöttség érkezett a Német Demokratikus Köztársaság Belkereskedelmi Minisztériumától hazánkba. A német kereskedelmi küldöttség ellátogatott megyénkbe is, hogy tanulmányozza megyénk tanácsi kiskereskedelmi bolthálózatának és különösen az új kereskedelmi formáknak a működését. A vendégek elismeri bonni bíróság „ártatlannak“ tartja Oberländert Bonn (ADN) A bonni törvényszék megszüntette az eljárást Oberländer ellen. A bonni törvényszék figyelmen kívül hagyva az NDK Legfelsőbb Bírósága előtt lezajlott pert — emelyben Oberländert bizonyító erejű okmányok és tanúvallomások alapján életfogytiglani fegyházra ítélték —, megállapítja: ^semmiféle ténybeli gyanú sincs arra vonatkozóan, hogy Oberländer részt vett volna a vezetése alatt álló Nachtigall zászlóalj tö- meggyiikosságaiban”. i cikk-bolthálózatról. Különösen helyeselték, hogy megyénk egy városában, Gyulán már az egész kiskereskedelmi hálózat önkiszolgáló és önkiválasztó formában működik. A küldöttség tagjai elismerésüket fejezték ki a megye kereskedelmi apparátusának törekvése iránt. S elmondották, hogy bár a Német Demokratikus Köztársaságban előbb kezdték az új kereskedelmi formák bevezetését, meghonosítását, az NDK vidéki városaiban a boltok számához viszonyítva mégsincs annyi új formában működő — önkiszolgáló és önkiválasztó — bolt, mint nálunk. A boltok látogatásai után az NDK Belkereskedelmi Minisztériumának küldöttségével a magyar kereskedelmi dolgozók baráti beszélgetést folytattak, majd megállapodtak abban, hogy az új kereskedelmi formában működő boltok tanulmányi munkáit kölcsönösen megküldik egymásnak, hogy ezzel is meggyorsítsák az NDK-ban és hazánkban egyaránt az új kereskedelmi formák továbbterjedését. i jetunió ENSZ-missziója épületének kapuján. A tárgyalásokról később közös szovjet—jugoszláv közleményt adtak ki. amely azt mondja, hogy Hruscsov és Tito a két országot kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdésekről tágyalt. A közlemény hozzáfűzi, hogy a tárgyalások barátságos légkörben folytak. Miután azonban egyes újságírók kitartottak amellett, hogy szóba kerültek a Szovjetunió és Jugoszlávia közti ideológiai nézet- eltérések is, a Szovjetunió ENSZ- missziója később külön közleményt adott ki. Ez a közlemény rámutat, hogy Hruscsov és Tito négy kérdést tágyalt. Ez a négy kérdés a következő: a leszerelés, a gyarmatosítás felszámolása, a kongói helyzet és a szovjet—jugoszláv viszony. Hruscsov később még azt is kijelentette az újságíróknak, hogy Titoval folytatott beszélgetése „nagyon jó volt” és Tito elmondta neki, hogy New York-i tárgyalásaival nagyon meg van elégedve. Nagygyűlés Havanában New York (TASZSZ) Fidel Castro kubai miniszterelnök, az ENSZ közgyűlésének 15. ülésszakán a kubai küldöttség vezetője szer dán visszautazott Kubába. Elutazása előtt a New York-i Idlewiid repülőtéren rövid sajtóértekezletet tartott. Fidel Castro felhívta a tudósítók figyelmét, hogy szovjet repülőgépen repül vissza Kubába, mivel az amerikai hatóságok lefoglalták a New Yorkba érkezett összes kubai repülőgépeket. „A Szovjetunió a mi barátunk — mondotta —, itt pedig a hatóságok elv eszik repülőgépeinket”. Amikor egy amerikai tudósító Cast rónak provokációs kérdést tett felt Nem fél-e attól, hogy a Szovjetunió „ elnyeli” Kubát, a kubai miniszterelnök így válaszolt: „A kubai nép még sohasem érezte magát annyira szabadnak, mint most.” Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok monopolisztikus jogokat akar Kubában, a Szovjetunió viszont nem támaszt semmiféle követelést Kubával szemben. Amikor az egyik tudósító megkérd ezte Castrot, hogy kommunista-e, a kubai miniszterelnök igy válaszolt: „önök kommunistának neveznek mindenkit, csak éppen Csang Kaj-seket, Li Szin Mám. A-denauert és a hozzájuk hasonlókat nem.” Fidel Castro a szeptember 29-re vi rradó éjszaka hazaérkezett Havanába. demokratikus, szuper-humánus és szuper-civilizált országban”. Castro felháborodással leplezte le az úgynevezett „amerikai demokráciát”. ‘ Amikor Castro felháborodottan elnök ostorozta az amerikai imperializmust, a parkban, az Elnöki Palota mellett erős robbanás rázkódtat- ta meg a levegőt. Szerencsére senkinek sem ártott a bűnös kezek dobta bomba. A kubaiak néhány percén át viharosan adtak hangot felháborodásuknak a forradalom ellenségeinek szennyes akciói miatt. Fidel Castro folytatva a félbemaradt beszédet, kijelentette: Mindenki tudja, hogy ki fizeti ezeket a bombácskákat. Ezek az imperializmus bombácskái. Nem tudtak térdre kényszeríteni bennünket — mondotta a továbbiakban Castro —, amikor a bombákat szórták ránk, amikor a légierőt küldték ellenünk... Mennyire erőtlenek azok, akik azt hiszik, hogy ezekkel a bom- bácskákkal megfélemlíthetnek bennünket. Röviddel Fidel Castro kubai miniszterelnök visszaérkezése után Havanában az Elnöki Palota előtt lévő téren nagygyűlést tartottak, ahol lelkesen üdvözölték a forradalom vezetőjét. Dorticos köztársasági hangsúlyozta, hogy Castro nemcsak a kubai nép nevében, hanem egész Latin-Amerika és minden gazdaságilag elmaradott ország népe nevében szólt az ENSZ-ben. Pontosan és világosan kifejtette a kubai forradalomnak az imperializmussal és az emberiség előtt álló legfontosabb problémákkal kapcsolatos álláspontját. Beszédét e szavakkal fejezte be: „Köszönjük, Fidel!” Dorticos e szavait a kubaiak százezrei viharos éljenzéssel fogadták. Ezután Fidel Castro emelkedett szólásra. Tíz napos New York-i tartózkodásunk után mélységesen átérezzük, mit jelent, ha valakinek hazája van, különösen most, amikor a mi hazánk már nem gyarmat, amikor a mi népünk valóban szabaddá és szuverénné vált — mondotta a kubai miniszterelnök. Castro keserűséggel szólt arról, hogy miképp élnek New Yorkban a kubaiak ezrei, akiket az éhség és a nyomor annak idején hazájuk _ elhagyására kényszerített. A becsületes kubaiakat, akik hűek maradtak hazájukhoz — mondotta Castro — a legkegyetlenebbül üldözik az Egyesült Államokban, „ebben a szuper-szabad, szuperiiLumumbo nélkül a kongói kormány elképzelhetetlen" Leopoldville (MTI) Cleophas Kamitatu, a kongói Léopoldville tartomány kormányának feje szerdán Léopoldville- ben sajtóértekezletet tartott, amelyen foglalkozott a jelenlegi kongói politikai helyzettel. Hangoztatta, hogy változatlanul Lumumbát tekinti a kongói központi kormány törvényes fejének, akinek helyét nem foglalhatja el Illeo. Ismeretes, hogy Illeot nem a kongói parlament választotta meg miniszterelnöknek, hanem Kaszavubu elnök „ado'tt neki megbízást”. Kérdésekre válaszolva kijelentet- te> hogy a kongói politikai vezetőknek „kerekasztal-értekezletén” részt kell vennie a kongói parlament valamennyi tagjának, a tartományi 'kormányok tagjainak, továbbá a tartományi törvényhozó testületek küldöttségeinek. Kiemelte ugyanakkor, hogy elsősorban Lumumbát kell szóhoz juttatni ezen az értekezleten, mert Lumumba nélkül nem érhető el a kongói politikai helyzet semmiféle rendezése. „Lumumbának akkora politikai súlya van, hogy nélküle kongói kormány elképzelhetetlen” — állapította meg Kamitatu. A továbbiakban bejelentette, felkérte a kongói ENSZ-parancs- nokságot, bocsásson rendelkezésére ENSZ-csapatokat, hogy biztosi tani tudja a rendet. Mindannyiunknak számolnunk kell azzal — folytatta Castro —, hogy hosszú és nehéz harcot vívunk a legbarbárabb és a legag- resszívabb imperializmus ellen. De mi nem elégedhetünk meg azzal, hogy védekezünk az agresszió ellen, nekünk előre is kell jutnunk a fejlődés és a haladás útján. Evégett meg kell kétszereznünk erőfeszítéseinket. Castro felszólalását egy újabb robbanás szakította meg, ugyancsak az Elnöki Palota mellett. De szerencsére ez a robbanás sem okozott kárt. Ezek a robbanások — mondotta válaszképpen Castro — megsokszorozzák népünk erejét, felkészítik népünket a harcra. Castro a továbbiakban részletesen ismertette a kubai küldöttségnek az ENSZ-ben elfoglalt álláspontját. A béke ellenségei — mondotta a kubai miniszterelnök — súlyos vereséget szenvedtek az ENSZ-ben. Beszédének végén Fidel Castro hangsúlyozta: Minden kubainak jól ki kell ismernie magát a nemzetközi problémákban, hogy teljes fegyverzetben védelmezhesse a forradalmat, amely nemcsak a kubai nép, hanem minden gazda- , ságilag elmaradott ország népé- 1 nek ügye is.
