Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-30 / 231. szám

2 MÉPÚJSÁG I960, szeptember 30., péntek A pártmunka tervszerűségéről A TERVEZÉS jelentőségét r,em szükséges különösebben bizony­gatni, hiszen ma már természetes életelemünkké vált. Az élet nap mint nap igazolja szükségességét. Népgazdasági terv alapján dolgoz­nak a minisztériumok, vállalatok, intézmények és gazdaságok, ter­melőszövetkezetek és sorolhatnánk a népgazdaság összes ágazatait, szektorait. Megfontolt és megha­tározott tervek, irányelvek és cél­kitűzések alapján fejlesztjük gaz­dasági, politikai és kulturális éle­tünket. — K>i kell tűzni a célt — mon­dotta Lenin, és rendkívül nagy je­lentőséget tulajdonított ennek. Ha nincs cél, nem látják az emberek, merre haladnak, miért lelkesedje­nek, elapad az a hatalmas erő, mely akkor szabadul fel az embe­relőben, (ha maguk előtt látják a reális célkitűzéseket, amiért érde­mes küzdeni, dolgozni. A jó ter­vek mozgósítanak, bizakodást ad­nak. NEMRÉGEN tanulmányoztuk a Magyar Szocialista Munkáspárt kondorosi községi bizottságának művelődéspolitikai tervét. Jól ki­dolgozott, igazán nagyszerű fel­adatokat határoztak meg a kotndo- rosi elvtársak, s a lakosság meg­értve ezeket, dolgozik a kitűzött célokért. De elmondhatjuk ezt más községekről, járási közpon­tokról is, az orosháziakról vagy a gyomaiakról és így tovább a köz­ségek vezetői a lakossággal ösz- szefogva a helyi gazdasági, politi­kai, kulturális életük fejlesztésére kitűnő terveket készítettek és ké­szítenek az állandóan növekvő igé­nyeik kielégítését figyelembe vé­ve. A TERVSZERŰ MUNKA' jel­lemzi a pártalapszervezetek tevé­kenységét is. Például nagyon jó a tervkészítő munkája a Békési Nyomda pártalapszervezetének, a Békéscsabai Ruhagyár kommunis­táinak és még sorolhatnánk pél­dának jó néhány alapszervezetet. Szükséges szólnunk azonban ar­ról, amiért éppen szóba hoztuk ezt „Fekete lista“ Párizsban „Fekete listára” kerültek a francia rádióban mindazok az írók, művészek, tudósok, akik aláírták a hetek óta, a francia közvéleményben nagy vihart kel­tett „manifesztumot” az FLN tá­mogatásának, s a katonai szolgá­latot megtagadó fiatalok maga­tartásának igazolására. A francia kormány szerdai minisztertaná­csán elhatározta, hogy az állami alkalmazásban álló aláírókat fel­függeszti állásukból és fegyelmi eljárást is indít ellenük. A rádió i,fekete listáján” olyanok vannak, mint Jean Paul Sartre, Francoise Sagan és Simone Signorét film- színésznő, Yves Montand felesége. a fontos dolgot. Ugyanis a párt és tömegszervezetek egynémely alap­szervezetében mégis az tapasztal­ható, hogy nem fordítanak kellő gondot a tervek készítésére, nem tartják fontosnak ezt a murjkát. Azokban az alapszervezetekben, ahol előre át nem gondolt kérdé­seket visznek az ülések napirend­jére, ahol vég nélküli beszélgeté­sekkel fecsérlik az időt, ahol nem gondolnak a cselekvés konkrét meghatározására, ahol nem szer­vezik meg a hatékony ellenőrzést, még sok gonddal-bajjal találko­zunk, jóval többel, mint ott, ahol már szokássá vált a tervszerű munka. — Csak a munka menjen! Azt az erőt, melyet a tervezésre fordí­tanánk, inkább a gyakorlati mun­kában hasznosítjuk — vallják egyesek, és nem veszik észre, mennyi az üres járat, a felesleges kapkodás, a munka tervszerűtlen- ségének következménye. Az ilyen emberek leginkább az események után kullognak, s a mindennapi problémák rángatják őket jobbra- balra. Az események irányítják őket, ahelyett, hogy ők irányíta­nák az eseményeket. Állandóan lázasan tevékenykednek és még- sincs komoly látszata a munká­juknak. ILYEN HELYEKEN leginkább eső után húzzák fel a köpönyeget és azt hiszik, megúszták szárazon. Egyik járásban történt a beta­karítás idején. A járási pártbizott­ság tervet dolgozott ki, hogyan szervezzék meg a gabonahordást a csépléshez. A tervben a legkeve­sebb veszteségre és a munka gyors elvégzésére törekedtek. Egy-két termelőszövetkezetben figyelmen kívül hagyták ezt a határozatot és nem készítettek maguknak részle­tes tervet a munkára. Az esőzések következtében a „terv nélküli” gazdaságban károk keletkeztek, megkéstek a csépléssel, míg a töb­bieknél, akik okos tervvel éltek, gyorsan és veszteség nélkül taka­rították be a terményt. — Van munkatervük, elvtársak? — kérdezték egyik pártalapszer- vezet vezetőségétől nemrégen. — Nincs. Mi dolgozunk, nem érünk rá tervezgetni — mondotta egyik elvtárs és hozzátette: a fej­ben van á terv. Amikor azonban arra került volna sor, hogy a fejé­ből előkerüljön az a terv, kide­rült, hogy elég egy kis zavartság, s volt terv — nincs terv, elpárol­gott, mint gyenge harmat a fűről. A TERVEZÉS a komoly munka alapja. A terv nélküli munka kon­tároknak ugyan megfelelt, de nem a nép ügyéért felelős embereknek, szervezeteknek. Boda Zoltán Díszünnepség a néphadsereg napja tiszteletére A Magyar Néphadsereg napja alkalmából, szerdán este díszün­nepséget rendeztek a Vígszínház­ban. Az elnökségben helyet fog­lalt dr. Münnich Ferenc, a Minisz­tertanács elnöke, Marosán György, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára — az MSZMP Politi­kai Bizottságának fajai —, Czi- nege Lajos altábornagy, honvé­delmi miniszter, a tábornoki kar több tagja, a fegyveres testületek vezetői, a Magyar Partizánszövet­ség képviselői, valamint a Szov­jet Hadsereg képviseletében A. I. Antonov és M. I. Kazakov hadse­regtábornokok. Megjelent az ün­nepségen az MSZMP Központi Bizottság és a kormány több tagja, néphadseregünk számos tisztje és katonája, ott volt a bu­dapesti diplomáciai képviseletek több katonai attaséja. A Himnusz hangjai után dr. Münnich Ferenc mondott megnyi­tót, majd Czinege Lajos altábor­nagy, honvédelmi miniszter ün­nepi beszédében méltatta a Ma­gyar Néphadsereg napjának je­lentőségét. Az ünnepséget művészi műsor követte. Társadalmi összefogással a közoktatás továbbfejlesztéséért Benke Valéria művelődésügyi miniszter felszólalása a szerdai aktívaértekezleten Mint már arról tegnapi lapunk­ban beszámoltunk, a nagy aktíva­ülésen felszólalt Benke Valéria elvtársnő, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, művelődés- ügyi miniszter is. A művelődés- ügyi miniszter a Központi Bizott­ság s a kormány nevében meleg szeretettel üdvözölte a nagy aktí­va résztvevőit, majd így folytatta: — Az oktatásügyünk fejlődése terén elért eredményekben, ame­lyekről az itt elhangzott felszóla­lásokban is biztató képet kaptunk, nemcsak a párt és társadalmi szer­vek és pedagógusok munkája van benne. Igen nagy része van ebben annak az értékes segítségnek is, amelyet ipari és mezőgazdasági nagyüzemeink adtak, s adnak is­koláinknak az új útra téréshez. Az eddigi eredmények biztató ala­pot nyújtanak a további fejlődés­re, amelynek körvonalai az okta­tási reform irányelveiből kirajzo­lódnak. Mi nagy érdeklődéssel vár­tuk és várjuk továbbra is, milyen választ kapunk elképzeléseinkre a megyei, városi, nagyüzemi, később a szülői, tantestületi megbeszélé­seken. Figyelemmel az eddigi ta­pasztalatokra, s az itt hallottakra is — folytatta Benke Valéria elv- társnő — nyugodtan mondhatjuk: a válaszok többségükben az irány­elveket helyeslik, elfogadják, egyetértenek velük. — Mi tiszteletbeli pedagógusok­nak tekintjük az olyan segítőket, amilyen például Takács Gábor, a Vésztői Gépállomás főgépésze, de mindazokat, akik a rájuk bízott gyerekekkel hallatlan szeretettel, odaadással, felelősségérzettel fog­lalkoznak, formálják, nevelik ta­nulóinkat szocialista emberré. Pe­dagógusaink — kérte Benke elv- társnő — tekintsék munkatársaik­nak az ilyen munkásokat, műsza­kiakat vagy a mezőgazdaság terü­letén dolgozókat. Benke Valéria elvtársnő felszó­lalásában szólt a túlterhelés kér­déséről is: — Ez a probléma sajnos nem oldható meg egy csapásra — mon­dotta, majd így folytatta:— Az is­kolareform a tananyag reformja is. Csak gondos, alapos, felmérő munka után, minden felesleges rész elhagyásával válik lehetővé a túlterhelés csökkentése. Végleges megoldásra azonban csak néhány év múlva számíthatunk. Átmeneti intézkedésekkel azonban addig is arra fürkészünk, hogy változtas­sunk a jelenlegi helyzeten. Az ok­tatási módszerek fejlesztése a túl­terhelés csökkentésének, a gyere­kek gazdag, tartalmas nevelésének egyik fő eszköze, jelentős tényező­je jelenleg is. A továbbiakban Benke Valéria elvtársnő hangoztatta: reformunk A LAOSZI A hátsó-indiai félszigeten fekszik a 236 80« négyzetkilométer nagyságú, 1,7 millió lakosú laoszi királyság. Szomszédai egyrészt a szocialista tábor két tagja: Kína és a Vietnami Demokratikus Köztársaság, más részről sem­leges politikát folytató antiimperialista államok, Burma és Kambodzsa, vala­mint a délkelet-ázsiai agresszív imperialista katonai tömb (a SEATO) egyik prominens képviselője, Thaiföld és az USA-val katonai szövetségben lévő Dél-Vietnam. A semleges politikát folytató laoszi kormány megdöntésére imperialista sugaimazásra Dél-Laoszban Savannekhet központtal reakciós lázadás tört ki. A thaiföldi kormány által támogatott lázadó katonai egységek támadást in­dítottak Vientiane, az ország fővárosa ellen, azonban csapataik Paksane mel­lett vereséget szenvedtek. A fő térkép, valamint Ázsia áttekintő térképének (lásd lent) jelmagya­rázata: fő jellemvonása, hogy azt a pe­dagógusokkal közösen végzett munkával, az egész társadalom részvételével kívánjuk megalkotni és végrehajtani. Reformterveink megvalósításához szükség van a társadalom anyagi támogatására is, de azok a tapasztalatok, az a politikai és nevelési segítség a leg­fontosabb, amelyet az üzemek, tsz- ek — elsősorban a pártszervezetek — nyújtanak az iskoláknak a ta­nulók tudatának, gondolkodásá­nak, szemléletének alakításához. Véleményazonosság a családi ott- hón és az iskola között, szülők és pedagógusok, nevelők tevékenysé­gének kölcsönhatása úgy alakul­hat ki, ha az iskolák mai zártsága feloldódik, s behatol oda a szülők, az üzemek, tsz-ek dolgozóinak vé­leménye, gondolkodásmódja, és ez segíti az iskola munkáját. Ugyan­akkor lényeges, hogy a pedagógiai tudás, a hasznos, jó nevelési mód­szerek eljussanak a szülői házbaj könnyítsék a szülők otthoni neve­lési feladatainak megoldását. Eh­hez a pedagógusom adhatnak nagy segítséget. — Pedagógusainktól függ nagy­mértékben — folytatta felszólalá­sát a miniszter —, miként valósít­hatjuk meg mindazt a sok jótj hasznosat, amit az oktatásügy to­vábbfejlesztésének irányelvei kör­vonalaznak, azt tudniillik, hogy sokoldalúan művelt, az életre ala­posan felkészített embereket ne-., véljünk, akik erkölcsi és érzelmi világuk egészséges alakulása nyo­mán, harmonikusan illeszkednek be a társadalmi életbe, boldog al­kotó munkát tudnak végezni aa élet minden területén. Szebb, meg- tisztelőbb munka nincs, mint ilyen embereket nevelni. — Ügy érzem, erre a magya.B pedagógusokban megvan a kész­ség — jelentette ki Benke Valé­ria művelődésügyi miniszter. Beszéde végén megállapította,- hogy az ankét igen tartalmasj színvonalas, egészséges vitát ered­ményezett. — A hozzászólások kiváló hoz­záértésről tanúskodtak. Az a meg­értés, támogatás, amit a pedagó­gusok, szülők, a párt- és a tanács- szervek, az üzemek, a mezőgazda- sági nagyüzemek képviselői felszó­lalásaikban kifejeztek, biztosíték arra, hogy a reform segítségével megvalósul a pártkongresszus fon­tos határozata: ifjúságunk szocia­lista nevelése, egész népünk mű­veltségi színvonalának emelése — fejezte be nagy tetszéssel fogadotl beszédét Benke Valéria elvtársnőj művelődésügyi miniszter. 1. Ázsiai népi demokratikus országok; 2. Aktív semleges politikát folytató antiimperialista nemzeti államok; 3. Az Amerikai Egyesült Államok ka­tonai szövetséget alkotó ázsiai országok; í. Imperialista országok gyarmatai és Tajvan szigete (az USA katonai megszállása alatt), Pánik Angolában A portugál kormány a nyugat­afrikai Angola portugál gyarma­ton tartózkodó csapatait megerő- ; sítette. Csupán Kongó és Angola határán több mint 25 000 portu­gál katona vonult fel. A kongói • határtól nem messze egy repülő­téren három bombázóraj állomá­• sozik. A portugál gyarmati had- ; sereg színesbőrű tagjait lefegyve- ' rezték, mert attól tartanak, hogy ; követik a kongóiak példáját és fellázadnak a fehér tisztek ellen. A négy és fél millió lakosú por­tugál gyarmaton aé szabadságharc elfojtására betiltottak minden olyan szervezetet, amely An­gola önállóságáért, nemzeti függetlenségért küzd. A gyarmati rabszolgaság ellenzőit a portugál hatóságok börtönbe vetik. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom