Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-01 / 206. szám

I960. SZEPTEMBER 1. AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 206. SZÄM BÉKÉS MEGYEI * *r»: 50 «HMr * VMóg proletárjai egyesüljetek! Az új tanév küszöbén Irt«: Nagy Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője A napokban megkezdődik a kongói hadsereg akciója Katanga ellen ElkészűH a független afrikai államok értekezletének határozat-ter vezete Üjra megnyíltak iskoláink ka­pni, a nyári szünidő után nevelő és tanuló fáradtságát ki­pihenve láthat munkához. Pár­tunk VII. kongresszusának -okta­tásügyünk továbbfejlesztésére vo­natkozó határozatai nyomán az ipar termelésében elért nagyszerű eredmények és a falu szocialista átszervezésében kivívott sikerek nyomán gazdasági lehetőségeink megnövekedtek. Dolgozóink élet- színvonala emelkedett, s művelő­dési igényük is növekedett. Ebből adódóan fokozódott isko­láink társadalmi megsegítése és a népművelési munkába való be­kapcsolódás. Ilyen összefogással érhettük el az 1959/60-as tanév eredményeit. Ezek az eredmények alapul szolgálhatnak a most kez­dődő tanév feladatainak megvaló­sításához. Az 1960/61-es iskolai év fő fel­adatait mind oktatási, mind nép­művelési területen is az MSZMP VII. kongresszusa által megerősí­tett művelődéspolitikai irányel­vek szabják meg. Fő követelmény továbbra is a tömegek szocialista nevelése, műveltségi színvonaluk emelése, tehát közelebbről s munkásosztály és a parasztság szocialista tudatának formálása, az ideológiai nevelés továbbfejleszté­se. Ezeket a célkitűzéseket kong­resszusunk iránymutatása szerint — többek között — az iskolare­form helyes megvalósításával le­het elérni. Az iskolareformon ke­resztül válhat valósággá népünk műveltségi színvonalának emelé­se, ifjúságunk szocialista nevelé­se. De csak abban az esetben, ha a társadalmi környezet minden tekintetben alátámasztja ezt a tö­rekvést. Művelődésügyünk előre­haladása tehát attól függ elsősor­ban, hogy mennyire tudjuk dol­gozó népünk műveltségét, világ­nézetét, társadalmi tudatát fej­leszteni, továbbá attól, bogy dol­gozóink mennyire teszik «raguké­vá az iskola fejlődésének ügyét. A szocialista iskola megterem­tése és a szocialista nevelés ér­dekében tovább kell erősítenünk az iskola és a társadalom kapcso­latát. Csak a társadalom közre­működésével, a munkásokkal és parasztokkal együtt végzett mun­ka során lehet kommunista ifjú­ságot nevelni. Köszönet a pájrt- és tanácsszer­veinknek, a politechnikai és gya­korlati oktatást elősegítő üzemek dolgozóinak, a szülői munkakö­zösségeknek, akik az iskola és tár­sadalom összefogásának gondola­tát már az elmúlt tanévben is magukévá tették, segítséget nyújt­va ezzel oktató-nevelő munkánk­hoz. Az anyagi megsegítésen túl­menően az elkövetkezendő tanév­ben főként nevelési célkitűzése­ink megvalósításához kérünk se­gítséget. Pedagógusainknak a fel­adata, hogy az ilyen irányú igényt konkrét formába öntsék. Az ő feladatuk az iskolát támogatni akaró szervek, szülői munkakö­zösségek rendszeres tájékoztatása az iskola előtt álló feladatokról. Az ilyen módon való együttmű­ködés az iskola zártságának to­vábbi feloldásához foe vezetni. A szocialista nevelés feladata­inak központjában a közösségi nevelésnek kell állnia. Éppen ezért szeretnénk, ha pedagógusa­ink részvételükkel segítenék az ifjúsági szervezeteket, a közösségi nevelés legjobb segítőit. Ebben az évben előtérbe kell, hogy kerül­jön az úttörők felkészítése a KISZ-tagságra, az ifjúsági Vörös- kereszt, a sportkörök olyképpen való támogatása, hogy azok mű­ködése ne gátolja, hanem segítse az úttörő-mozgalom munkáját. Megvan az első lépés az általá­nos iskolai napközi otthonok szo­cialista nevelőmunkájának meg­alapozásához is. Ezt a munkát to­vább kell folytatnunk. Az egyes foglalkozási formákat tartatom­mal kell megtöltenünk, a napközi otthont is a közösségi neveles, az egységes iskolai nevelés szolgála­tába kell állítanunk. A napközi otthon gyermekeink második ott­hona. Éppen ezért a szülők igény­lik — és joggal — az ott folyó munka megjavítását. Szorgalmazni kell a napközis felvételt nyert tanulók felügye­letét, illetve tanulószobák létesíté­sét, amelyek naponta — a szük­séghez mérten — délelőtt vagy délután kettő—négy órán keresz­tül pedagógus-felügyeletet és kor­repetálást biztosítanak. Iskolai oktató-nevelő munkánk eredményeként könyvelhető el, hogy fejlődött tanulóink világné­zete, csökkent az idealista világ­nézetek befolyása, tanulóink er­kölcsi felfogásában kezdenek ér­vényesülni a szocialista erkölcs alapkövetelményei, aktívabbak a tanulmányi munkában. Ezeket az eredményeket figye­lembe véve, a gyermek jellemé­nek megismerésén keresztül meg kell választani a pedagógusnak azt a legeredményesebb nevelési módszert, mellyel a további fej­lődést biztosítani lehet. A neve­lés folyamatában el kell jutnunk odáig, amikor a tanuló megérti és érzi, hogy boldogulása egybeesik a közösség boldogulásával. Isko­láinkat a nyári szünidőben rend­be tettük. Nagyrészt eltűntek a régi padok, elavult felszerelések. Szükséges volt ez a változás, de még szükségesebb, hogy az iskola külsejéhez hasonlóan az iskolá­ban folyó munka is megváltozzék. A szocialista pedagógiával nem összeegyeztethető mechanikus, lé­lektelen oktatási módszereket, a drillt a kiselejtezett felszerelések­kel együtt lomtárba kell rakni. Ügy kell megszervezni az iskola munkáját, belső életét, hogy a gyermek otthon érezze magát, értse meg munkájának lényegét, szükségesnek tartsa a tanulást és aktív tagja legyen az iskolai élet­nek. Iskolai munkánk ilyen megszer­vezésével, a társadalom segítségé­nek igénylésével, ugyanakkor a társadalom kulturális igényeinek kielégítésével kell a párt VII. kongresszusa oktatásügyünk to­vábbfejlesztésére vonatkozó hatá­rozatait eredményesen megvaló­sítani. Most, az új tanév kezde­tén friss, újult erővel lássunk munkához valamennyien e nagy és nemes célok eléréséért. Leopoldville (MTI) A független afrikai államok értekezletén ki­dolgozott határozat-tervezet — a- mely kedden készült el — rendkí­vül fontosnak és sürgősnek mi­nősíti az afrikai csúcsértekezlet összehívásást. — Mint a tervezet megállapítja, az afrikai államok teljes szolidaritásukról biztosítják Kongó Köztársaságot és kormá­nyát. A küldöttek követelik a kon­gói területen lévő valamennyi bel- ga támaszpont kiürítését és hang­súlyozzák, hogy Katanga tarto­mány Kongó Köztársaság elsza­kíthatatlan része. A tervezet hangsúlyozza vala­mennyi afrikai állam Kongóval való politikai, gazdasági és kato­nai együttműködésének szükséges­ségét és végül figyelembe ajánlja a kongói kormánynak az ENSZ- szel való együttműködést. A kormánycsapatok folytatták előnyomulásukat a Kaszai tarto­mányon át Katanga irányába. A csapatok egy része megérkezett Luputába, amely Katangától húsz mérföldnyire északra fekszik. Egy másik egység elérte a Katanga — tartománybeli Kongoló közelében fekvő Sentery-t. A belga gyarmatosítók igyekez­nek bevonni az ENSZ-erőket a kon gói csapatok akciójának megaka­dályozásába. Egy ENSZ-szóvivő Elisabethville-ben bejelentette, hogy a Katangában és Kaszaiban tartózkodó ENSZ-erők egy része megszáll bizonyos katonai állá­sokat a t tartomány közti határ­vidéken A kor 5i kormány csapatai elől Katan- a menekült Kalondzsi szepar >ta vezető a NATO-or- szágoki , például Kanadától kért katonai segítséget. Ezenkívül „üzenetet” intézett De Gaulle francia elnökhöz is, kérve, hogy támogassa követelé­seit és utalt rá, hogy a nyugati hatalmaknak „nagyon fontos ér­dekeik” fűződnek Afrikához. Nyugati hírügynökségek kedden azt közölték, hogy az utolsó belga egység is elhagyta Kongó terüle­tét. Politikai megfigyelők azonban rámutatnak, hogy ez a „kivonu­lás” csak komédia. A belgák mindenféle mesterke­déssel igyekeznek Kongóban ma­radni. Ezt bizonyítja Bunche volt ENSZ-megbízott keddi sajtónyi­latkozata is. Bunche kijelentette, hogy „az ENSZ-karszalagokat fe­kete piacon árulják” nyilván, mert a belgák ezt a karszalagot álcázá­sul használhatják fel; másrészt vi­szont maga Gheysen, a kongoi belga csapatok főparancsnoka kö­zölte néhány nappal ezelőtt, hogy az ENSZ hozzájárulásával több száz belga marad Katangában „technikai szakértőként”. Ezek a polgári ruhába öltözött belga ka­tonák képezik ki Csőmbe csapa­tait a kongói hadsereg ellen való harcra. Csombénak azonban úgy látszik nem elegendő a belgáknak és az ENSZ-nek eddigi támogatása, mert követeli, hogy a kaminai támaszpontot engedjék át a ka- tangai hadseregnek. Bejelentette, hogy a katangai kormány szük­ség esetén „akción kívül” helyezi a támaszpontot. A stanleyville-i repülőtéri in­cidenssel kapcsolatban — amikor összetűzésre került sor az igazol­tató kongói katonák és repülőgé­pen érkező amerikaiak között — az Egyesült Államok léopoldville-i nagykövete tiltakozó jegyzéket juttatott el a 'kongói kormányhoz. A kongói kormány hivatalos szó­vivője sajtónyilatkozatban kije­lentette, hogy az amerikaiak pro­vokálták az összetűzést és ezért verték meg őket. Egyébként is az incidens jelentőségét nagy­mértékben eltúlozták — tette hoz­zá. Hír szerint Kaszavubu elnök sajnálkozását fejezi ki a történ­tek felett Timberlake amerikai nagykövetnek és Bunche ENSZ- megbizottnak. A tényleges függetlenségért küzdő fiatal Kongó Köztársasá­got szemérmetlenül azzal rágal­mazták, hogy Kongóból „meg­csonkított kezű fehér gyerekeket szállítottak repülőgépen Belgium­ba”. Ezt a híresztelést Frear ame­rikai demokrata szenátor felkap­ta és javasolta, hogy az amerikai külügyminisztérium, vagy ez ENSZ vizsgálja ki az esetet. Az állítólagos kongói kegyetlen­kedések kivizsgálására alakított „belga királyi bizottság” szóvivő­je maga cáfolta meg ezt a ha­zugságot. Kijelentette, alapos vizsgálat lefolytatása után sem ju­tott tudomására egyetlen olyan eset sem, hogy Kongóban belga gyermekeket bántamaztak vol­na. (MTI) (Jjabb sztrájkok Belgiumban A belga dolgozók újabb sztrájkokkal tiltakoznak a kor­mánynak a fegyverkezést szol­gáló adóemelései ellen. Hétfőn Nyugat-Flandria, kedden pe­dig Borinage cipőipari üzemei­nek több ezer dolgozója lépett sztrájkba és a sztrájkmozgalom előreláthatólag az egész belga ' cipőiparra kiterjed. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom