Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-19 / 196. szám

MS0. augusztus 19., péntek 3 NÉPÚJSÁG SZTK-ügy Többször foglalkoztunk már az SZTK-ban történt különböző -problémákkal. Az oda járó be­tegek közül többnek -nem a leg­jobb véleménye van erről az in­tézményről. Ezt beszélik, így mondják. A napokban személyesen meg­győződhettem az ilyenfajta véle­ményekről. Ügyes-bajos dolgo­mat mentem elintézni. A folyosó tömve volt várakozókkal. Min­den egyes osztály előtt legalább 70—80 ember állt. Amint én is azt vártam, hogy mikor kerül rám a sor, az egyik ismerősöm szólított meg. Elmondta, hogy már harmadik napja jár ide hatéves kisfiával, de még min­dig nem sikerült bejutnia vizs­gálatra. Tegnapelőtt másnapra, tegnap mára hívták be. Az az osztály, ahova ő a gyermekével ment, fél tízkor kezdi a rende­lést, délután kettőig, ő, mint mondotta, mindig ott volt fél tíz­re, de sohasem jutott be, mert sokan voltak már előtte. — Az még nem is olyan nagy baj, hogy várni kell, de képzel­je el, a hatéves kisfiamnak mi­lyen kellemes lehet itt állni, mert sajnos, leülni nincs hely. Nézzen csak széjjel, a padok tömve vannak. Hova üljünk? Valóban igaza volt ismerősöm­nek. Először én is felháborodtam a dolgon, majd gondolkozni kezdtem, és beszéltem egy-két orvossal is. Általában naponta több százan fordulnak meg az SZTK külön­böző osztályain. Az orvosok szin­te emberfeletti erővel dolgoznak azon, hogy a betegek igényeit kielégítsék. Sajnos, a legna­gyobb baj az, hogy kevesen van­nak. Több olyan község van, ahol a betegeknek vagy a má­sik községbe kell elmenniük, vagy pedig hetenként kétszer járhatnak vizsgálatra, amikor az orvos kimegy hozzájuk. Ez ellen azonban egyelőre nem te­hetünk semmit, hiszen az egész országban orvoshiány van. Több beteg beszélt arról is, hogy kivételeznek: Olyan sze­mélyeket engednek be előttük, akik később jöttek, de azt mond­ják, az azért mehetett be, mert ismerőse az orvosnak, vagy más SZTK-dolgozónak. Jóllehet, hogy ilyen is fordul elő, egy azonban bizonyos, mégpedig az, hogy soha ennyi beteg nem járt orvosi kezelésre, mint most. En­nek viszont ntegvan a magyará­zata. Ezelőtt a szűkös anyagi körülményekkel küszködök a kisebb bajokkal nem mentek orvoshoz, mert sajnálták rá a pénzt. Most azonban az SZTK ingyenes, s azok is felkeresik, akik ezelőtt gondolni sem mer­tek arra, hogy kisebb betegség­gel mennek orvoshoz. Ennek vi­szont csak örülni tudunk. Hi­szen a cél az: mindenki idejé­ben gygógyíttassa a betegségét. Amikor mindezt elmondtam, is­merősömnek, ő is megnyugodott, azt azonban hozzátette: — Azért figyelembe kellene venni az SZTK-ban, hogy aki kicsi gyermekkel megy vizsgá­latra, azt vegyék előre, hiszen ilyen tömegben a gyermekkel nehezebb a várakozás és egész­ségtelen is. •Tantyik Tibor „A szakértők becslése szerint a vizsgálat alá vont katonaság 67,3 százaléka pszihoneuróziában szen­ved. Ez olyan súlyos arányszám, amelynek aggodalmat kell kivál­tania ... a helyzet különösen rossz a külföldön szolgálatot tel­jesítő tiszteknél és repülőknél, valamint a belföldön levő straté­giai légierőnél... Megvizsgálták a Stratégiai Légierő pólóiéinál és navigátorainál az idegrendszer krónikusan, túlzottan igénybevett eseteit. Az eredmény azt mutatja, hogy a fennálló állapot legfőbb tényezői a következők: Feszült idegállapot, mindenekelőtt in­terkontinentális repülések követ­kezményeként; túlzott és sziszte­matikus alkoholélvezet (igen gyakran a repülés közben); nar- kotikus szerek élvezete (minde­nekelőtt ópiumos és Marihuana- cigarettáké); szekszuális kilengé­sek és pervezitások; túlzott ki­fáradtság. Ezenkívül tipikus ál­lapot a morális depresszió is mindazoknál a katonáknál, akik atom- és hidrogénbombákkal re- pülőutakat hajtanak végre .. A tábornok becsukta az aktá­kat. Hogyan nyerjen az ember háborút egészségileg ennyire zi­lált emberekkel, akik a legna­gyobb békében is bakot lőttek? Amikor a New York-i Gazdasági Klubban mondott beszédében is- mételen utalt, igen óvatosan cél­zott erre, a konszernek képviselői olyan arcot vágtak, mintha a ka­pitalista társadalmi rend közeleő véeéi jósolta, volna nekik. És megdöbbenésük még csak fokozó­dott, amikor kertelés nélkül ki­mondta: „Alig háromszáz ballisz­tikus rakétával a Szovjetunió harminc perc leforgása alatt gya­korlatilag meg tudná semmisíteni egész nukleáris ütőerőnket.” Az elborzadó üzletembereknek józa­nul kiszámította, hogy az USA most kereken száz olyan repülő­térrel és rakétatámaszponttal ren­delkezik — ötvennel Észaik-Ame- rikában és ötvennel a tengeren­túlon —, ahonnan atomcsapást lehetne mérni a Szovjetunióra. Ez a száz támpont könnyű cél­pont, azaz könnyen sebezhetők, úgyhogy éppen háromszáz szov­jet rakéta tökéletesen elegendő arra, hogy az amerikai atomfegy­verzetet fél óra alatt elnémítsa. Powers most éppen jó hangu­latban volt ahhoz, hogy lehordja egyik beosztottját. Sőt, most ép­pen szüksége volt neki egy bűn­bakra, akin dühét kitöltse. „Küldje be az alezredest” — adta ki a parancsot adjuntusának a hangszórón keresztül. Burns alezredes nyelt egyet, krákogott, majd végül halk han­gon megszólalt: „Teljes mérték­ben tisztában vagyok azzal, hogy ez az incidens nem járult hozzá ahhoz, hogy növelje Stratégiai Lé­gierőnk tekintélyét a közvéle­mény szemében.” „Nem járult hozzá ahhoz, hogy növelje a tekintélyt” — ismétel­te Powers a tiszt szavart, aki még mindig feszes vigyázzállás­ban álít a szoba közepén. „Az egyik legsúlyosabb csapás volt ez,, amelyet a Stratégiai Lé­gierő parancsnokságára mértek, Az üzletek nyitvatartási { rendje megyénkben az ünnepek alatt A forradalmi munkás-paraszt £ kormány 1019/1960. (VIII. 7.) f számú határozatával a nyiltáru- £ sítású üzletek ünnep előtti nyit- ! vatartását megyénk városaiban £ az alábbiak szerint szabályozták. S Augusztus 19-én, pénteken az egyműszakos élelmiszer üzletek reggel 6, illetve 7 órától 19 órá­ig, a kétműszakos üzletek a ren­des nyitvatartási rend szerint tar­tanak nyitva. A vendéglátóipari egységek a szombati napokon szokásos mó­don tartanak nyitva. Az iparcikk üzletek és áruházak a szokásos módon tartanak nyitva. Augusztus 20-án, szombaton az élelmiszer és iparcikk üzletek, valamint az áruházak egész nap zárva tartanak. A vendéglátóipari egységek a szombati napokon, az édesség, és dohányboltok a va­sárnap szokásos módon tartanak nyitva. Augusztus 21-én, vasárnap a te­jet árusító élelmiszer üzletek reggel 7-től 10 óráig, ezenkívül a vasárnap egyébként is nyitvataar- S tó boltok a szokásos ideig tarta- ; nak nyitva. ; A vendéglátóipari egységek, va- * lamint az édesség- és dohányból- £ ■ tok a vasárnap szokásos módon i tartanak nyitva. Az iparcikk üz- £ letek és áruházak egész nap zár- i va lesznek. • Pénteken a szokásos munkaidőben j dolgoznak az üzemek és hivatalok I A Munkaügyi Minisztérium tó- » iékoztatásul közli, hogy augusztus j 19-én, az alkotmány finnepét meg- ’ előző munkanapon az üzemek, hi- £ vatalok a szokásos pénteki mun- £ kaidőben dolgoznak. (MTI) Falusi délelőtt Kedves kis község Körösnagyharsány. Szorgalmas népe a kö­zös gazdaságokban munkálkodik szép jelenén, boldogabb jövőjén. A határban és az utcákon magas póznák sorakoznak egymás nyomában. A DÁV munkásai építik a várva várt villanyvezetéket, amelyen rövidesen ide is eljut a nagyobb fény. S míg az oszlopokat áüítgatják, kinn a határban is ég a munka a tsz-gazdák keze alatt. (A Kossuth Tsz-ben, amikor ott jártunk: csé­pelték a gabonát, hordták a kö­vérszemű kévéket a cséplőhöz.) Az asszonyok és leányok egy cso­portja uborkát válogat. Bálint Imréné, Stróger Míhályné, Ko­vács Sándomé és Fürj Mihályné szakszerűen osztályozza a ládákba a termést. Jut belőle a környező községek piacára s a távoli ipar­vidékekre. S amfg a szülők a határban dolgoznak, a gyermekek nem ma­radnak felügyelet nélkül. Az idényjellegű napköziben játszadoz­nak, aztán Szabó Jánosné óvónő szebbnél szebb meséit hallgat­ják nagy figyelemmel. S ilyenkor mosoly lopakodik a kedves kis arcokra, a tiszta fényű szemekben öröm tüzei gyúlnak. ök már nem ismerik a múlt nélkülözéseit, az akkori gyermekek örömtelen életét. Ök már jobb világban születtek. méghozzá mi magunk” — ordított fel hirtelen a tábornok, úgy, hogy Burns összerezdült. „Mindig azt vertük az emberek fejébe, hogy a milliárdokat, amelyeket a fegy­verkezésre ki kell adniuk, nem fogjuk az ablakon kidobni, hanem az orosz támadással szembeni biztonságra fordítjuk. S most a repülő biztonsági garancia úgy csap le az égből, mint az ölyv és golyózáport zúdít amerikaiakra, akiket védenie kellene. Tudja maga, mit mondanak az embe­rek ott, ahol ez történt? Nem tudja, mi? így beszélnek az em­berek a Mississippi felső szaka­szánál: az oroszoknak nem is kell jönniük. A mi saját pilótá­ink tesznek bennünket hűvösre. Minden cent adóval, amit a fegy­verkezésre adunk, saját sírunkat finanszírozzuk. Ezt mondják, ott, odafenn! Fel tudja végre fogni már, hogy mit csináltak maguk?” A hamuszürke alezredes még gondolkozott a válaszán, amikor a riadókészülék berregett: „Itt Powers, az ördögbe, mi van?” A tábornok a készülékbe fü­lelt. Hirtelen vér szökkent az ar­cába, megdagadtak az erek a halántékán. „Azonnal közvetlen kapcsolást a radar-állomással” — kiáltotta rekedten. Pillantása az üvegfalon át az órára vetődött — 5 óra 15 perc volt. Néhány lépéssel a széfhez sie­tett. ahonnan kikapott egy 1 epe­r-sót élt mappát, amely a riadóz- tatás tervét tartalmazta „komoly esetre”. . Első tibeti kisipari szövetkezetek Lhaszában a közelmúltban körülbelül ezer ember részvételével or­szágos kisipari találkozót rendeztek. A találkozó nagy eseménye volt az első tibeti kisipari szövetkezetek megalakulása. A találkozón beszé­det mondott Lhasza polgármestere. Elmondotta, hogy az első kisipari szövetkezetek megalakulása új fejezet a tibeti kisiparosok történetében. Nemcsak azért, mert azt jelzi, hogy örökre vége a régi embertelen ki­zsákmányolásnak, hanem azért is, m ért az első szövetkezetek létrejötté­vel a kisiparosok egy része rálépett a szocialista útra. Bozsányi Sándor sem lenézett cigány már. Munkája után csa­ládjával együtt emberi körülmények között él. Győri elvtárs, a községi párttitkár mondta róla: Sanyi a Kossuth Tsz egyik legszor­galmasabb tagja. Augusztus elejéig 200 munkaegységet szerzett. A keresetből új házra is telik. Az építkezésnél az ismerősök és rokonok is segíte­nek, így gyorsan magasodnak a vályfcgfalak. A Váradi utca 2. szám alatt nemsokára új házat avat a Bozsányi család. P. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom