Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-04 / 183. szám

M60. augusztus 4.. csütörtök NÉPÚJSÁG 3 A gyomai járás vezet Megyénk termelőszövetkezetei­nek többsége közvetlenül a csép­lőgéptől szállítja a terményfor- galmi raktárába a géprészt, a gépállomási munkadíj ellenében járó terményt s azt a kenyérgabo- na-metninyáséget is, amelyre mér korábban értékesítési szerződést kötött. Eddig a gyomai járás ter- ményforgakm telepei vezetnek, amelyek összesen 62 százalékát vásárolták fel annak a mennyi­ségnek, amennyi a járásból vár­ható. A békéscsabai kirendeltség 43,3, a szarvasi kirendeltség 40,3, az orosházi pedig 35,9 százaléknál tart az ez évi felvásárlási irány­számának. A szeghalmi járás termelőszö­vetkezetei 19 200 mázsa kenyér- gabonára kötöttek értékesítési szerződést a terményforgalmival. Érdekes megjegyezni, hogy a szeg­halmi járásban értékesítési szer­ződésre lekötött 19 200 mázsából a füzesgyarmati termelőszövetke­zetek 14 200 mázsát szállítanak. Hasonló a helyzet az árpánál is. járás termelőszövetkezetei előre­láthatólag 2400 mázsa árpát szál­lítanak be, a füzesgyarmati tsz-ek ebből több mint ezer mázsát. Magyar növények külföldi fajtakísérletei A magyar növénytermesztés újabb eredményeinek megismer­tetésére a Mezőgazdasági Termé­keket Értékesítő Külkereskedelmi V állatot évről évre megszervezi a külföldi fajtakísérleteket. Az idén kis parcellákon 38 országban ve­tettek különböző magvakat, s ott a helyszínen gyakorlatban ismer­tetik meg a tudományos szakem­berekkel és a kereskedelmi kö­rökkel, hogyan válnak be külföl­dön is a magyar nemesített mag­vak, hogyan bírják az ottani ta­laj- és éghajlati viszonyokat. A külföldiek megfigyelhetik a cu­korrépa, a lóhere, a lucerna, a korai hibrid kukorica és sok más növény fejlődését mindazokét, amelyek magvaiból jelentős ex­portot bonyolít le az AGRIMPEX. (MTI) Hét és fél millió pár harisnyái készített az első félévben a Gyulai Harisnyagyár íTudósítónktot) A Gyulai Harisnyagyár jövő évben ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. A jubileumot a gyár dolgozói jó munkával akarják kö­szönteni. Már az első félévben jó eredményt értek el. Emelkedett a termelékenység, javult a minőség és jelentős összegű megtaka­rítást értek eL Féléves tervüket 102 százalékra, teljesítették s 13 százalékkal többet termeltek, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. Fél év alatt hét és fél millió pár vegyes harisnyát készítettek pamutból, gyapjúból és szintétikus szálakból. A szintétikus szálak­ból készült harisnyák a legkeresettebbek, amelyeket a világ minden tájára exportálnak. az alkony, s az eső sem zuhogott már... Tárkányi Lajos — mert így hív­ták szállásadó jótevőmet — botla­dozva indult hazafelé a köves, meredek, hegyi úton. Otthon, megvackolt nékem a saénáskand- liban, majd borozgatni hívott. Sokadszorra koccintottunk már, amikor hirtelen közel hajolt hoz­zám sötétbeboruló tekintettel. — Van pénze? Nem tudtam, hogy értelmezi ezt a kérdést, s igyekeztem felemás választ adni. — Nem .vagyok milliomos, de van nálam némi pénz. — Nem akarom kifosztaná — nyugtatott meg< — Akar keres­ni? Egy kis munka lenne. Megfi­zetek érte. — Pénzt ugyan el nem fogadok, de szívesen segítek, ha tenni kell valamit. — De most mindjárt! — változ­tatta sejtelmesre hangját. Latolgatni kezdtem, hogy mi­lyen tennivaló is akadhatna ilyen­kor, eső után a ház körül, ennyi­re sürgős és halaszthatatlan, — Gyerünk! — suttogta, s én követtem. Abba az irányba haladt, amar­ról én késő délután megérkeztem a faluba. Utunk mibenléte felől nem kellett sokáig tanakodnom, mert megütötte a fülem vezetőim mérges motyogása. — Nem engedem! Az enyém!..: Ne éljenek rajta mások!..-. In­kább megdöglök ... ! — A gyümlöcsös! — villant az emlékezetembe, s holtbiztosra vet­tem, hogy oda megyünk. De mi­nek? Mit akar ott éjszakának ide­jén? Most akarja bemutatni? Vagy megnézni, végigjárni rajta, hogy elérzékenyülését levezes­se,,-; ? Miközben így tanakodtam, mór ott is voltunk. Az előbukkanó hold halvány világánál láttam a fél­érett baracktól és almától roska­dozó fákat, Tárkány Lajos arcát, melyen borús árnyalatok suhan­tak végig. Tekintete megkeménye­dett, szemében könyörtelen vad­sággal égett a tűz. — Gyüjjön utánam — diktált és belépett a gyümölcsösbe. Balsejtelem szállt meg, s így minden eshetőségre készen men­tem a nyomában. Megállt az egyik barackfánál, hozzám for­dult. — Lerázzuk! Mind lerázzuk! Nem esznek belőle! — De hát ezt nem lehet! —til­takoztam. — Mondtam, hogy megfizetem! — Akikor se lehet! Ez közös va­gyon .. ! — Engem nem érdekel! Jön vagy nem jön?! — Nem! — Hát akkor csinálom egyedül! — s nagy erővel megrázta a fát. A zsenge barackok tömegével hulltak le és beborították a ned­ves földet. — A másikról is!. . . Mindről!... Az egész gyümölcsöst! Nem adom! — hörögte és a következő fá­hoz indult. Engem elfutott a láz, s éreztem, hogy meg kell akadályoznom. Odaléptem Tárkány Lajos elé. — Nem lehet, hallja? — mond­tam neki lebeszélően. — Engedjen! — villant rám iz­zó tekintetével. — Nem szabad! — mondtam határozott hangon. — Érték ez! A tsz vagyona! Magának is haszna lesz belőle! Menjünk haza! — Ne állja el az utamat! — dö­rögte hangosan és én láttam, A magunk haszna Mit tesz a munka termelékenységéért a ruhagyári üzemi pártszervezet? Akkor tud végképp győzedelmeskedni a szocialista rendszer a kapitalizmus felett, ha mindenből többet nyújt a dolgozóknak, mint a kizsákmányoláson alapuló régi rend. Következésképpen, a munka termelékenységének állandó fokozása döntő dolog nálunk, s minden olyan országban, ahol új világot építenek. Ezt tanították klasszikusaink és bebizonyították, hogy az új társadalmi forma lé­nyegéből, a társadalmi tulajdon és társadalmi termelés összhang­jából eleve következik, hogy a szocializmusban könnyebben és job­ban élnek az emberek. Tizenöt éves történelmünk gyakorlata iga­zolta ezt az elméletet. A szocialista országok dolgozói látják, hogy munkájuk gyümölcse saját maguké. Ha termelékenyebbé teszik a munkát, saját maguknak származik ebből hasznuk. Egyszerű emberek, akik nem ismerik a marxizmus— feminizmus tanításait, új életük tapasztalataiból jönnek rá erre, mint a Békéscsabai Ruhagyárban is. Hankó Mária a varrodában dol­gozik. Sokáig nem gondolt arra, hogy könnyíteni lehetne azon a munkán, melyet már évek óta csi­nál. Pedig — nem saját hibájából — éppen elégszer volt baja a gomblyukazással. A mandzsettá­kon ugyanis kézzel kellett megje­lölni a gombok és a gomblyukak helyét és bizony sokszor nem stimmelt, nem vágott egybe a kettő. Ebből aztán jogos minőségi kifogások, visszadobások származ­tak, ami természetesen nem csak egyéni hátrányt, keresetcsökke­nést jelentett a gomblyukazók- nak, hanem a gyárnak, a népgaz­daságnak is kára származott be­lőle. Egyszóval a „kézi jelölés” csökkentette a munka termelé­kenységét. Legjobban maga Han­kó Mária bosszankodott emiatt, aki a többiek mellett szintén gomblyukazó. — Miért nem gondolkodik va­lami megoldáson, ami kiküszö­bölné'a ~sok reklamációt? — be­szélgetett vele egyszer a varrodá­ban Ágoston Sándor újítási fele­lős. Hankó Márta gondolkodni hogy elkerülhetetlen az összeüt­közés. — De elállóm az útját! Nem rázhatja le az éretlen gyümölcsöt! — Lerázom! Menjen az utáni­ból! — Nem megyek! — Akkor eltaposom! — Taposson! — Megindult fe­lém, s én minden erőmet össze­gyűjtve, elkaptam a derekát. — A kutyiaúrísíenit! — károm- kodta el .magát, és megfeszültek az izmai. Éreztem, hogy erősebb nálam és izmosabb. Lekerültünk a földre. Az arcomba csapott. Hem­peregtünk a sáros talajon, tép­kezdett, s nemsokára azzal az öt­lettel állt Bácsfalvi elvtársnő elé, aki pártvezetőségi tag, s egyben üzemi technikus, hogy talált vala­mi megoldást a gomblyukazók munkájának megkönnyítésére, de egyedül nem tudja kivitelezni. Bácsfalvi elvtársnő szólt az újítási felelősnek, aki segített a jó ötlet megvalósításában. így született meg a varrodában a gombhely- és gomlyuk-jelölő apparát, amely nemcsak hogy megkönnyítette Hankó Mária munkáját, de lénye­gesen olcsóbbá tette az ingek el­készítését és javította a minősé­get. Igaz, hogy egy ingnél csak né­hány fillérrel csökkent az önkölt­ség, de az üzemi szinten naponta 6—8 ezer inget készítenek, s ez már tetemes összeg. Hankó Máriának — aki ne ha­ragudjon meg érte, már nem a legfiatalabb korosztályhoz tarto­zik —, ez az első újítása. Jelentő­sége azonban abból is kitűnik, hogy 1666,60 forint újítási díjat kapott érte. S ma már egy újabb ésszerűsítési javaslata van az újí­tási felelősnél a különböző appa- rátok megóvására. A ruhagyárban elég magas, mintegy 70—72 százalékos a gépesítés foka, tehát a termelé­kenység növelését elsősorban az újításokkal, a munka jobb meg­szervezésével és a minőség foko­zásával lehet tovább növelni. Ezt állapította meg az év elején az üzemi pártalapszervezet vezetősé­ge, s hogy Hankó Mária is beállt az újítók közé, ez főként a helyi párthatározatok megvalósulásá­nak eredménye, melyeket a párt­vezetőség hozott az intézkedési terv végrehajtására. E határoza­tok között szerepel, hogy segíte­ni kell az újítási propagandát. Az újítási felelős forgolódjon többet a különböző üzemrészekben és konkréten is adjon segítséget a jó elgondolások realizálásához. (Ezt tette Ágoston elvtárs, amikor se­gített Hankó Máriának). A pártvezetőségi ülés óta létre­hoztak egy gazdaságossagi-mű- szaki brigádot, amelynek feladata a termelési költségek csökkenté-* sének elősegítése, valamint a mű­szaki intézkedési terv végrehajtá­sának ellenőrzése. E brigád meg is kezdte már a munkáját. Ható­köre felöleli a termelékenység, a minőség, az anyag- és bérek fel- használásának területeit. Az üzemi pártszervezet hasznos kezdeményezéseként megalakult a ruhagyárban egy belső népi el­lenőrző csoport is. Tagjai azt ku­tatják, hogy hol lehet megtakarí­tást elérni, s'már eddig is sok fontos javaslatot tettek az üzem- vezetőségnek erre vonatkozóan: a göngyölegek jobb felhasználása, az áruk szennyeződésének meg­akadályozása, valamint a túlórá­zások megszüntetése érdekében. Hogy csak a legutóbbit említsük: a múlt évben szinte mértéktelen volt a túlórafelhasználás. Akadt olyan dolgozó, aki havonta 50—60 túlórát /számolt el. A vizsgálódás óta a javaslatok alapján jobban megszervezték a munkát, s szin­te teljesen megszűnt a túlórázás, ami egymagában is lényeges meg­takarítást jelent a gyárnak. E brigádokban képvisel­ve vannak a párttagok, s így mindenről értesül a pártszervezet, tehát rajta tudja tartani a kezét a termelés ütőerén, a termelé­kenység alakulásának helyzetén. S hogy ebből milyen közvetlen haszna származik a népgazdaság­nak, ezzel együtt pedig a ruha­gyár munkásainak is, azt az újí­tások számának alakulása bizo­nyítja. Az elmúlt évben 71 újítást vezettek be a különböző üzemré­szeknél. Ezzel szemben 1960. első félévében már 99 újítást nyújtot­tak be a dolgozók, mely jóval több, mint 100 ezer forint megta­karítást jelent, vagyis ennyi ösz- szeggel csökkent az önköltség, nö­vekedett a termelékenység. Az előkalkulációk alapján eddig 17 ezer forintot fizettek ki újítási díjként, de sok ötlet felülbírálá­sa, mint Hankó Mária legújabb ésszerűsítési javaslata is, folya­matban van. összegezve elmondhatjuk tehát, a ruhagyár üzemi pártszervezete sokat tesz a maga területén azért, hogy termelékenyebbé váljon a munka, gazdaságosabbá a terme­lés, mely életszínvonalunk állan­dó emelésének az alapja. Varga Dezső tűk és cibáltúk egymást. — Megöllek!... Megfőjtlalk! — sziszegte nekivadulva. — Akkor se rázza le.:: — li­hegtem én. Az erőm egyre jobban apadt, éreztem, hogy kimerülök, s elve­szek a küzdelemben. Újra fejem­re csapott hatalmas öklével. Tán­cot járt előttem a hold, a csilla­gok, a fák lombozata és Tarkanyi Lajos elkeseredett arca. — Megdöglesz, kutya! — hörög­te halálos gyűlölettel, és átszori- totta nyakamat, fojtogatni . kez­dett. Erőm és bírásom teljesen el­hagyott, kezeim aláhanyatlottak, s átadtam magam a megvadult em­ber akaratának... Kemény, dörgő hang hallatszott az út felől. Tárkányi szorítása en­gedett. Ereztem, hogy erejét ve­szítve ő is lehanyatlik mellém. — Ki van ott!? — hallottam újra. Fejemel az út felé erőltettem. Ruhák halk suhogását, fegyverek felhúzásának zaját hallottam. A megrázott barackfa mögött, egye­nesen felénk, a rendőrjárőr köze­ledett... F. Nagy Mihály jutalma: Üdülés a Szovjetunióban Vasárnap, július 30-án leállt a Füzesgyarmati Gépállomás utolsó három kombájnja is, amely mi­után körzetében befejezte az ara­tást, a naigyrábéi termelőszövet­kezetben aratott. A gépállomás kombájnjai arattak 400 holdat Okányban is. A gépállomás így jóval túlteljesítette aratási ter­vét. A 15 aratógép összesen 4552 hold kalászost vágott le, a gépen­kénti teljesítmény 303 hold. Az aratógépes traktorosok közül kü­lönösen kitűnik F. Nagy Mihály, akinek a teljesítménye 464 hold. Mögötte a második Csurzás Gyula 438 hold teljesítménnyel. E kiváló teljeseítményekért 700—700 forint jutalomban részesülnek, s ráadá­sul F. Nagy Mihály ugyancsak 10 napot tölt a Szovjetunió nagyobb városaiban, ahová augusztus 16-án indul a gépállomás főimezőgazdá­szával, Varga Mihállyal. Lényegesen túlteljesítették ara­tási tervüket a gépállomás kom- bájnosai is. Az öt kombájn össze­sen 1128 holat aratott le. Közü­lük Csordás Károly az első, 297 hold, második Fehér Sándor 282 hold teljesítménnyel. Kiváló mun­kájukért mindketten 1000—1000 forint pénzjutalomban részesül­nek. Aranynál tisztább kobalt Eddig semmiféle más fém nem vete­kedhetett az arany tisztaságával. Most a Szovjetunióban a sarkvidéki Norilszk vá- ros kohászati kombinátjában újítók egy csoportja megépítette a világ első fél­automata nehézfémkivonó berendezést. Az új géppel megkezdték a kobalt gyár­tását. Az eredmények minden várakozást túlszárnyaltak: a kobalt tisztasága felül­múlja az aranyét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom