Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-27 / 202. szám
1980. augusztus Ti., seombaí népújság EGY NAP AZ ÉLETMENTŐKKEL Hét Óra mólt tíz perccel. A békéscsabai mentőállomás sarkig kitért nagykapujához értem. A garázs előtt felsorakozott fehér mentőautók sziknáziva verték vissza az augusztus reggeli napfényt Néhány percre megálltam a sarkig kitárt nagykapuban, s arra gondoltam: ezekben a percekben még itt állnak ezek a fehér mentőautók, de ki tudja, hogy néhány perc múlva merre száguldanak ' szirénázva, hogy életet mentsenek. E gondolatokkal léptem a mentőautókhoz, ahol ápolók, gépkocsivezetők várakoztak leváltásukra. Mire kölcsönösen bemutatkoztunk egymásnak, fél nyolcat mutatott az óra, s az éjszaka szolgálatot teljesítő gépkocsivezetők kocsiba ültek és Hódút László garázsmester irányításával mindent tüzetesen átnéztek. Működik-e a kürt, a sziréna, nincs-e valami baj a fékekkel, a gyújtással, a rugókkal. Az ápolók pedig alapos körültekintéssel adták át egymásnak a mentőautó belső felszereléseit, a mentőládát, gyógyszereket, műszereket. Közben Krátki György telefonközpontos is átvette a 24 órára szóló szolgálatát. A szolgálat átadása és átvétele még be sem fejeződött, amikor a telefonközpontban Krátki György felvette az első hívást. Két perc múlva már Békéscsaba utcáin robogtunk az MA 04—09 -es rendszámú IFA gyártmányú mentőautóval. Kolarovszki András gépkocsivezető biztos kézzel vezette a kocsit. Mezőberénybe szólt a kihívás, ahonnan egy fertőző tüdőbeteget kellett a gyulai kórházba szállítani. Czinkóczki Márton föápolóval a kocsi hátsó részében foglaltunk helyet. Beszélgettünk. — Lehet-e szebb hivatás, mint éjjel-nappal az emberek életének megmentéséért tevékenykedni? — mondta többször is. Hivatás. Ezt mondta Czlnkóczki Márton. Igen ez valóban hivatás. De a munka árnyoldalairól is beszélt. Mert nem tudja, nem bírja megállni, hogy elhallgassa. — Ha hívnak, mi azonnal megyünk. Sőt, azt valljuk: inkább kisebb veszély esetén is szívesen kimegyünk. De azért néha egy kicsit jobban is megnézhetné egyik-másik orvos, hogy minden esetben szükséges-e mentő? Mert már nem is egyszer volt olyan eset, amikor járni tudó beteghez hívtak bennünket, ugyanakkor az életveszélyes állapotban lévőhöz nem tudtunk időben kijutni, mert valamennyi kocsi úton voít. Megérkeztünk Mezőberénybe, aztán hamarosan Gyula felé robogunk. Forgalmas az útvonal. A józan emberi ész azt diktálja, hogy a mentőautót, ha nem is szirénázik, részesítsék előnyben a másmilyen járművek. Azonban nem ez történt. Kétszer is mi szorultunk hátrányos helyzetbe. Bosszankodásomra Kolarovszki András, a gépkocsivezető próbált nyugtató szavakat mondani: — így van ez naponként, kitudja hányszor! Sokan mit sem törődnek a mentőkkel, csak ők haladjanak... Megérkeztünk a gyulai kórházba. A röntgen nem mutatott fertőzést, életveszélyt. Ezek szerint nem is volt szükséges mentő . : : De nincs idő tovább magyarázkodni. A gyulai mentőállomáson Csabát hívja Czinkóczki Márton főápoló, hogy nincs-e a gyulai járásból újabb hívás. — Nincs — kapjuk a választ. Alighogy beérünk a békéscsabai mentőálomásra, az MA 04—10-es rendszámú kocsi vezetője, Csomós Géza és Szász György ápoló indulnak Békésre az egészségházhoz, hogy egy 14 éves, fertőző máj gyulladásos lányt a békéscsabai kórházba szállítsanak. Néhány perc múlva újabb telefonhívás: s máir indul is a harmadik mentőautó egy édesanyáért és korán született gyermekéért. Rövid időre elhaUglattak a telefonok. S az életmentők újra munkájukról beszéltek. Ott ült közöttük dr. Vásárhelyi István elvtárs is, a mentőállomások megyei főorvosa. Jó volt látni és hallgatni azt a közvetlenséget, azt az őszinte összefogást, ami összeköti a békéscsabai mentőállomás kollektíváját. — Sokszor türelmetlenek az emberek, amikór bennünket hívnak — mondták csaknem egyszerre. — Leginkább csak azt közük telefonon, hogy ide és ide menjünk, de már azonnal. Pedig ez még kevés nekünk. Tudnunk kell azt is, hogy ki sérült meg, vagy hányán várnak súlyos állapotban reánik.;. Persze megértjük mi a családtagok féltő aggódását, hiszen mi is férjek, apák vagyunk. Tudjuk mi is, hogy mit jelent az életveszély közepette látni szeretteinket.:;. Beszélgetésünket egy újabb telefoncsengetés szakította félbe. „A békéscsabai fürdőben egy fiú súlyos sebesülten várja a mentőket” — így közli egy ijedt női hang. Néhány perc múlva a helyszínen vagyunk. A járda szélén egy férfi áll, mellette bekötözött jobb alsókarral egy 12 év körüli „srác”, aki mosolyog. Czinkóczki Márton, noha látja, hogy súlyos sebesülésről szó sincs, még jobban átikötötzi a fiú karját. A kocsi alig indul el, a rni „súlyos” betegünk már egykedvűen a mentőautó sebességéről beszél. A békéscsabai kórház baleseti sebészeti osztályáról tíz perc múlva már vidáman távozik „betegünk”, akinek alig egy centis vágás van a karján, amit ugrándozás közben egy üveg okozott. Tehát Itt sem volt indokolt a mentő hívása — de ugyebár a nagy izgalom ... Délután tovább folytatódik a „hajrá”. A Békéscsabai Téglagyárból egy ijedt női hang hívja a mentőket: — Egy részeg ember kötöszkö- dik velünk — mondja. — A telefonközpontos máris javasolja: hívjanak rendőrt. S a javaslat bevált. Egy óra múlva az illetőt egy rendőr kíséri a kórház felé ... Délután néer óra, fél öt lehet, amikor a Békéscsaba, Sztálin úti női fodrászatba hívják a mentőket: — Kérem, jöjjenek azonnal, mert a kozmetikai részlegünkben rosszul lett, majd elájult egy hölgy. A székről is leesett. .. Máris indulunk. Velünk jön dr. Vásárhelyi István, a mentőállomások főorvosa is. Megérkeztünk. A főorvos gyors léptekkel megy elöl. utána az ápoló a súlyos mentőládával. A fodrászat zsúfolt, mindenki minket néz. — Hol a beteg? — kérdi a főorvos. — Már rendbejött — kapjuk a megleon választ. __ 111 De a főorvos nem tágít. Kikérdezi. ütőerét nézi. A ..beteg” — ezt a szót most már leeven szabad idézőjelbe tenni — már nem érzi magát betegnek. s tiltakozik a kórházba szállítás ellen. — Azt Jhisz^rn a gyantázástó] (szőrtelenítéstől) lettem rosszul — mondja —, mert ez eléggé fájdalmas ... __ 111 T ávozunk. Méghozzá olyan érzésekkel: jobban tették volna, ha előbb gondolkoznak, s aztán telefonálnak. Vagy miért nem hívták a szomszédban levő körzeti orvost, nem pedig a mentőautót a nagy semmiért. Már besötétedett, amikor egy kétségbeesett férfihang hívja feleségéhez a mentőket. A tanyavilágba megyünk. Negyedóra múlva már Békéscsaba utcáin ka- nyargunk. Közben Varga Mihály gépkocsivezető menetközben a mentőautó rádióján hívja az állomás központját, s adja a jelentést, hogy megtaláltuk a tanyát és már szállítjuk az ifjú férj feleségét. S ez így megy nap nap után, éjjel-nappal. Számukra nincs megállás, nincs pihenés, nincsen hideg vagy meleg, eső vagy hóvihar, ami megállítsa őket. S ők, a mentők, fáradtságot nem ismerve mennek, rohannak értünk, az emberekért, az emberek életének megmentéséért. Becsüljük őket. Megérdemlik! Balkus Imre Az ember nem Is gondolná, hogy ebben a jelentéktelennek látszó mezőhegyes! kisüzemben, az állami gazdaság gépjavítójában milyen országra szóló találmányok, újítások születnek. Kovács József vasesztergályos újítása például az az elmés kis szerkezet, amellyel horonyt vágnak a Zetor- hajtókar-perselyékbe, hogy biztosítsák az állandó olajozást, s ezzel a Zetor zökkenőmentesebb üzemelését. Ilyen horonyvágást hazánkban csak Mezőhegyesen csinálnak... Itt szerkesztették meg azt az új gabonafúvó gépet is, melyet már szériában gyárt a Ganz MÁVAG, s amelynek alkalmazása minimálisra csökkenti a gabonaszállítás fizikai munkáját. E gép jelentőségét, úgy hisszük, érzékelteti, hogy szerkesztői összesen 140 ezer forint újítási díjat kaptak Ketten voltak hozzá: Ács mérnök és Verők Mihály géplakatos. Acs mérnök azóta már valamelyik pesti nagyüzemben dolgozik, Verők Mihály pedig a gépjavítóban művezetőként irányítja a lakatosok munkáját. Mihály bácsi — ilyen közvetlenül szólítják munkatársai is — már közelebb jár az ötvenhez, mint a negyvenhez. 31 éve géplakatos, és azt mondják: az ő szakmai tudása oldotta meg azokat a nehézségeket, amelyek a gabonafúvógép készítésekor előálltak. — Nem stimmel az elképzelése, mérnök elvtárs! — A fiatal mérnök rajzai felett nem egyszer vakarta őszülő fejét a géplakatos. — Nem baj, Mihály bácsi, majd maga helyrebillenti. Csinálja csak úgy, ahogy jónak látja... S ha csak külsőségekből indulnánk ki, akkor is azt kell mondanunk: Verők Mihály és Ács mérnök között eltűnt a fizikai és a szellemi munka különbözősége, mert Mihály bácsi fekete keretes pápaszemével, komoly, okos tekintetével, megfontolt, még a hangsúlyt is mérlegelő szavaival egy intellektuell benyomását kelti, pedig az ő fiatal éveiben még /hu úftfő? a szeghalmi Rákóci Tsz-ben? Egy szép „Munkácsy”-típusú televíziót vásárolt a szeghalmi Rákóczi Tsz vezetősége, amelyet csütörtökön, az olimpia megnyitásának napján szereltek fel. Ezt főleg a fiatalok kedvéért vették, de azért a jó műsort az idősebbek is szívesen megnézik. » Az elmúlt héten a cséplés befejezése után búza- és árpaelőleget osztottak a tagoknak. Most a téli tüzelőnek való szalmát hordják szét. Szalmából 7 kilogrammot adnak az eddig szerzett munkaegységenként. « A gyönyörű 55 hold rizs aratását két hét múlva kezdik meg. va jövőre mintegy 1000 libát ki» vannak nevelni. a Ebben az évben több mint 20 mázsa baromfit szállított el a Rákóczi Tsz. A baromfinevelést is megkedvelték. Kevés munkával sok hasznot jelent. A baromfi számarányát is növelni kívánják a jövő évben. B 31 mázsa mákot adtak el a hónap elején. Az idén 12 holdon termeltek mákot. Pénzbe átszámítva a mákot és a búzát, annyi* jelent, mintha egy hold földön 3 mázsás átlag búzatermést érte volna el. « Az idén a Rákóczi Tsz-ben rekordtermést várnak rizsből. Az eddigi kilátások szerint mintegy 25—30 mázsát ad holdja. B Másodszorra tépték meg a 200 libát. A második tépésből 31 kiló tollat adtak be a földművesszövetkezetnek. A tollért közel négyezer forintot kaptak. Szeptember közepén harmadszorra is megtépik a libákat, s csak azután fogják azokat hizlalásba. A 200 liba tiszta haszna mintegy 8—10 ezer forint lesz. Az idei példán tanulÚJÍTÓK I csak lehetőség sem volt arra, hogy a munkásifjak érettségizzenek... — A szakmában azért mindig képeztem magam Érdekelt minden, amjt még nem tudtam — mondja Verők elvtárs, s állandóan kutató, figyelő szemei is elárulják ezt. — A fúvógép után nem volt más újítása? — kérdezzük. — De volt. Ugyancsak a fúvógépen — mondja, majd magyarázni kezdi: — Bár az első megoldással évekig hasznosan dolgozott a gép, s komoly megtakarítást értek el vele, mégis a villanymotor-meghajtás sok hiba, üzemzavar forrásának bizonyult elsősorban gyári minőségi problémák miatt. Az volt tehát a feladat, hogy megszüntessük ezt a hibaforrást, vagyis a gép működéséből kiiktassuk a motort és a fogaskerékszekrényt. Ezt már egyedül oldotta meg Verők Mihály. Igaz, sok álmatlan éjszakát okozott neki a megoldás, és sokszor várta őt haza hiába esténként a felesége. Az elképzelése már megvolt. Mégpedig az, hogy a ventillátor forgógész agyára csigamenetet vág, és egy új fogaskerék beiktatásával veszi le a fordulatot a gardán tengelyről. Ez a megoldás pótolta volna a motort és a fogaskerék-szekrényt. Igen ám, de sorra csődöt mondtak az új fogaskerekek, melyekkel hosz- szú hetekig kísérletezett. Próbált bronzból készíteni — ez leégett. Majd csiszolt acél fogaskerékkel próbálkozott. Negyedórái felgyorsított forgós után ez is csődöt mondott. Végül megtalálta a megfelelő anyagot: textilbakelitből készítette el a fontos alkatrészt. Sikerült az újítás, mely gépenként 2200 forint megtakarítást eredményezett, emellett tízzel nőtt a fordulatszám, ami jóval termelékenyebbé tette a gép munkáját. — Olyan masinát csinált nekünk Mihály bácsi,, amit semmi pénzért nem adnánk oda — lelkendezett nem egyszer az igazgatóságon Setényi elvtárs, a komlós- fecskési üzemegység gépcsoport- vezetője. Náluk már egy éve műSzeptember közepén 15 szé sőrét adnak be, amelynek töbt sége extrém minőség lesz. Eddi már 35-öt szállították le. A ma: hahús-tervüket is jóval túltelji sítik. B Augusztus végén kezdik meg több mint 11 hold burgonya szí dését. A burgonyát eddig a szei halmi földeken csak kis menn; ségben termesztettek. A Rákóc Tsz példája beigazolta, hogy me honosodik a gyengébb földekb is a burgonya. Átlagban 50 ír zsát várnak holdjától. ködik hibátlanul ;ép s jövőre így alakítják át lőhegyesen a többit is. Annál furcsát dolog, hop ezért a nagy jeleségű újításért még nem díjaztákerók Mihály* Mikor erről érdeWünk tőle, t látszik a szemébui~.,vK,v-J?ár a dolog, mégis szerényen ef a kérdéseket, és azt mondj* — Nem pénzért csinálom*, sősorban, hanem a becsület* mezőgazdaság erősítése, met tése új, modern kisgépekkel kötelességünk. Ki végezhetné el helyettünk ezt a feladatot?!... így gondolkodik Mihály Nem is szólt a kifizetetlen i díjról, amikor Majoros >r nemrégiben a gépjavító előtt ismertette a fel Minél több kisgéppel kell az őszi betakarító feladat maradt meg mi s Verők Mihály azóta pafejelő gép szerkesztő zik egyik munkatársán Berki elvtárssal egyel mét lesz majd néhány amikor esténként hiáb zá őt meleg vacsorává' Tíz holdnyi répaföldet sérletezésre, ezt fogj trancsirozni” addig, at, lesz megfelelő az új m; — Most már azérl egyedül a feleségen»' — Mihály bácsi —, mióta a fi tona, lányom pedig Pestre férjhez a mezőhegyesi szí Lóczi Palihoz, magunkhoz 1 Battonyáról az édesanyámat Két éve élt az öreg Verők egyedül. Férje, akt az egyik zőhegyesi üzemegység párttit volt, 1958-ban halt meg. így tán a lányon meg a fiún ki most együtt van a család. De run jönnek haza a gyerekek Pe ről is egy kis hazaiért. Pers csak kis időre mindig, mert igi jó lakásuk van a fővárosban. M hály bácsi adott nászajándékkér. 16 ezer forintot nekik egy örökít kás kifizetéséhez. Tellett az új: tási díjból erre is . .. Varga Dezs<
