Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-27 / 202. szám
4 mépújság 1960. augusztus 2*7., szombat Ha majd megszólal a csengő... 3 © © © Ö 0 © Gépkocsink rohant a sima országúton, mintha meg sem akarna állni, nyelte a kilométereket. Talán ehhez lehetne hasonlítani az iskolába készülő tanulok szünidejének rohanását is. Napok, órák telnek el gyors egymásutánban, s egyszerre azt veszik észre, hogy csupán néhány perc van hátra az első csengetésig. Az idő bizony nem átt meg, mi azonban megálltunk utunkon egy-egy iskolánál, hogy megnézzük, mi vár a tanulókra, hogyan, milyen körülmények között kezdik majd az új tanévet. Seprű, lapot, meszelő... A kísmegyeri körzeti tanyai iskola egyik tanterme tegnap még búz jraktár volt. A padlón még 'tt-ott néhány szem búza árulbo- 0 arról, hogy jobb híján itt rafe- ták a kenyérnek valót. A pa- s ott állnak még egymás he- hátán, de most már csak hogy a seprű, a lapát és a ilő nyugodtan dolgozhasson, iiői munkaközösség tagjai m évben megjelennek ezekszerszámokkal és gyönyö- rendbehozzák a tanterme- \ zsibongót és az egész tanyai t. Tavaly az új padok színétfestették a szekrényeket és tatokat is — hogy egyfor- szép legyen a padokkal a szekrény is — mondták iák a festéket, ecsetet, hogy ■ázsolják a régi bútordaraP >g r* e%■ 1«1 «en táost még eléggé széjjel va- — magyarázta Orosz igazgató —, de tessék el- ■a* ■" ^nyitóra, akkor már szép, tiszantermekben kezdjük a tani Az ormi úti körzeti tanyai Iskola fatorrói tanúskodnak, nogy csínján szorgos kezek dolgoznak Nemrég tapasztot- ®s ha elenleg itt tanyázó )közi eltözik, belülről is dbehozzskitakarítják a tan- ft net. Ebb az iskolában már eievízió is () s a környék apraja-negyja iQe jör estértként az előadásokra. Különösen nagy most az érdeklődés az olimpiai versenyek idején. A közvetítéskor a tanulók is itt maradnak televíziót nézni. Őj iskola, új gondok Gyönyörű, új épület áll Szarvas főutcáján. Nemrég készült el az új, négytantermes szlovák általános iskola. Az 1960/61-es tanévre 181 tanuló jelentkezett az iskolába. A megnövekedett létszám mér nagyobb igényeket támaszt, s a régi iskola ezt nem tudta volna kielégíteni. S az új? Hát igen, az új nagyon szép, modern, hatalmas ablakokkal. Világos, egészséges tantermek. Kettő az emeleten, kettő a földszinten. Emellett igazgatói, nevelői szoba és szertár is van. A széles folyosókon pedig rossz időben is jól érezhetnék majd magukat az új honfoglalók, csakhogy... Csakhogy a tervezés és építkezés egyről megfeledkezett. Vagy talán mégsem? Hiszen amikor megkérdeztük, miért nem vezették be a vizet az új épületbe, azt a választ kaptuk, hogy az építkezés második lépcsőjében (értsd: második „ütem”) a jövő évben azt is bevezetik. Egy évig tehát a gyerekek úgy hordják majd kantákban a vizet. Tartályokat, mosdótálat — mert ugye a kézmosás is fontos? —, v<V ^'ikon Könyvkiadó negyedik negyedévi tervéből .ín ért. r yar Helikon Könyvkiadó negyedik negyedévi tervében tes, szép kiadvány szerepel. Nagyvilág-antológia címmel 1 válogatásában mai külföldi elbeszélők műveinek kötete k locsátják Dosztojevszkij A félkegyelmű című regényét, l Gilgames asszir-babiloni eposz kötetét és Gorkij Éjjeli ply című leghíresebb színművét. liller-évforduló alkalmából adják közre a nagy német Igatott esztétikai írásait és megjelenik Leonardo da Vinci • és művészet című könyve is. _>ut-sorozatban lát napvilágot Ramtiz A nagy-nagy sond- li háború című munkája és Arany János balladáinak díszes "> adása. kannákat kell beszerezni, felszerelni, hogy víz legyen az épületben. A vízvezeték pár lépésre van az épülettől, s ha jövőre bevezetik, újra kell bontani a falakat, és természetesen újra festeni is. Nem lett volna könnyebb — és főleg gazdaságosabb — az építkezéssel egy időben? Igaz, nem volt meg a „keret”, de talán a társadalmi munka segített volná valamit ... ha megszervezik. Az új iskola új igazgatót kapott. Folytán János alig 29 éves, Pest megyében, Bényében tanított, s most hazajött, hiszen innen indult el. Üj a munkakör, de segít a régi igazgató: Litauszky János, aki szlovák szakfelügyelő lett, de segítenek a nevelők is, akik már több éve tanítanak a szlovák iskolában. Ezt bizonyította az az ismerkedési értekezlet is, amelyre becsöppentünk, s ahol az új igazgató bemutatkozott. Festői környezetben tanulnak majd az endrődi általános iskolások az új, négytantermes iskolában. Már régi kérés volt a szülők részéről, hogy új iskolát építsenek Endrődön. A felső tagozat tanulói ugyanis eddig régi épületekben, kicsi, egészségtelen tantermekben tanultak. Az új tanév meghozta az ő örömüket is. Hatalmas park közepén áll már az új iskola ragyogó ablakokkal, parkettás tantermekkel, nevelői, igazgatói szobával és szertárral. Az épületben kétszobás lakás is van egy nevelő-házaspár részére és egy külön szoba is egyedülálló nevelőnek. Az építkezés több mint egymillió forintba került, amelyhez a tanács 200 ezer forintot adott a községfejlesztési alapból. A gyerekek tehát most már új iskolában, egészségesebb körülmények között kezdhetik a tanévet. Az iskolához több holdas gyümölcsös is tartozik, ahol megismerkedhetnek a gyakorlati foglalkozások alatt a mezőgazdasági munkával is. Kísérletezhetnek, kertészkedhetnek kedvükre. Évről évre szebb, jobb körülmények között tanulhat ifjúságunk. Erről győződtünk meg utunk végén, s a következő évek még több újat hoznak, még szebbé teszik gyermekeink életét. Kasnyik Judit A termelékenység és a munkáslétszám „Megyénk szocialista ipara 2,9 százalékkal túlteljesítette első félévi tervét s az 1959. év első feléhez viszonyítva több mint 20 százalékkal többet termelt” — olvashattuk a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentésében. Azt bizonyítják ezek a számok, hogy rengeteg tartalék volt a tervekben, melyeket elsősorban a szocialista munkaverseny hozott felszínre. A jelentésből tehát jó eredményekről tájékozódunk, s mégsem nevezhetjük azt győzelmi jelentésnek, mert a tervek túlteljesítése, a nyereség növekedése, a több mint egymillió forint költségmegtakarítás mellett a termelékenység és a munkáslétszám emelkedésének százalékos aránya nem pozitív. Igaz, hogy egyes vállalatoknál, üzemekben az egy munkásra eső termelékenység emelkedett, viszont másutt a terv teljesítését, a többtermelést a munkáslétszám növelésével oldották meg. Szinte nincs egy másik olyan részletterv, amelyet oly nagy mértékben teljesített volna túl az ipar, mint azt a tervet, amely a vállalatok dolgozóinak létszámát irányozta elő. A félévi tervjelentés szerint a termelés növekedése 44 százalékban a termelékenység, 56 százalékban a munkáslétszám emelkedéséből adódik. Ez az arány javult a múlt évihez viszonyítva megyénk ossz iparát tekintve, de egyes vállalatoknál az átlagosnál jóval rosszabb a helyzet. A Téglagyári ES-nél például 8.3 százalékkal emelkedett a termelékenység, s ezzel szemben a munkáslétszám 22,7 százalékkal növekedett. Hasonló a helyzet a Békéscsabai Forgácsolóban, a Kötöttárugyárban, az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalatnál, de sorolhatnánk tovább azokat a vállalatokat, ahol a feladatok megoldására a köny- nyebb módot választották. Természetesen vannak ezeknek ellenkezői is, mint a Békéscsabai Téglagyár, a Békési Nyomda, vagy a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat, ahol csökkentett létszámmal 7,2 százalékos termelékenység-emelkedést értek el. A második félévben fokozottabban kell ügyelni az ilyen jelenségekre, mert nem mindegy, hogy hogyan növelik a termelést. Nem mindegy azért, mert míg jelenleg vannak források — olyan nők bekapcsolódása a termelésbe, akik eddig nem dolgoztak, vagy a mezőgazdaság gépesítése miatt felszabadult munkások — a munkáslétszám növeléséhez, később meglassul az átcsoportosítás és kevesebb lesz az utánpótlás, hiszen egyes területeken ez máris megmutatkozik. A feladatok azonban egyre nagyobbak lesznek, amelyeket megoldani csakis a tényleges termelékenység-növeléssel lesz lehetséges. De nem mindegy azért sem, mert a létszám-emelkedés miatt növekedő béralapból átlagosan kevesebb jut egy munkásnak, mintha az a tiszta termelékenység-emelkedésből adódna. Hozzávetőlegesen kevesebb a kereset, kevesebb a nyereségrészesedés, márpedig ez nem lehet közömbös. Az igaz, hogy a termelés növelésének könnyebbik módja az új emberek beállítása, mintsem a termelékenység emelése. De látni kell azt is, hogy ami még jelenleg lehetséges, a nagyobb arányú munkásfelvétel, később már nehéz lesz. Éppen ezért az idei első félév termelékenységi mutatóinak a példák szerinti alakulása komoly figyelmeztetés az olyan vállalatok vezetőinek, akik a tervek készítésekor nem a termelékenység emelésének egészségesebb s helyes módjait, a technikai, műszaki fejlesztést, ésszerű, átgondolt munkaszervezést, a munkások veszteségi idejének csökkentését tartják szem előtt. Figyelmeztetés ez a jövőre nézve, hiszen a második ötéves terv során lényegesen többet kell termelni. És nem mindegy, hogy sikerül-e vagy nem, de az sem, hogy hogyan, milyen módon. M&jnár József Irtatok Kardoskit őstörténetéből ,ok jelenlegi állása sze_ kút környékén az első nők a csiszolt kőkor- >k. A sportpályáin és a rtján előkerült agyag- %ek arról tanúskod- őször a Körös-kultúra ett meg itt időszámí- 4—5000 évvel. E lele- magunk előtt látjuk int, amelyen halászat- pásztorkodással foglalkozva élte 2*« **' t e kor embere, f lelt búzát a karnónj toe. . -to. 'VQ/ «17«e -to í[L j- íaink, hogy rézkor- cott j volt a terület, írepet töltött be az alom keletkezése koskorban. Ekkor fi- e. között) jelennek meg son az első keleti took: a Déi-Oroszország- .ídorolt szkiták. Ők épí- franciaországi Rajna vi- beözönlő kelták ellen :a határában emelkedő ' írsáncot, amely az Alföld óbb kiterjedésű földvára, s-halmon talált köpüs balta töredéke, Király Jolán tanyájában s a Fehér-tó partján előkerült edénycserepek, Fejes Zoltán tanyája közelében feltárt zsugorított csontvázak bizonyítják, hogy élénk élet volt ezen a tájon az illírek, szkiták, kelték harcai közepette. A történelem kerekét azonban a szkiták „tatársánca” nem állíthatta meg. A • rettenthetetlen bátorságú kelták meghódították nemcsak a sáncot, hanem Kelet- Európát is, egészen a Fekete-tengerig. Velük terjedt el a vas általános használata. Nekik köszönhetjük a fazekaskorong, forgatható kézimalom és a borona ismeretét is. A nap azonban felettük is leáldozott. Az időszámításunk utáni időkben, midőn a római birodalom tartománya volt Dunántúl Panó- nia, Erdély Dácia néven, a kettő közé ékelt Alföldön az Ukrajna pusztáiról bevándorolt iráni eredetű jazig-szarmata nomádok laktak. Vakmerő, jól felfegyverzett lovasharcosok voltak. A háborúkat harcos uralkodó osztályuk viselte, míg a földművelő nép tömegeinek tüos voít fegyvert hordani. Legnépesebb volt a határ ebben a korban. Települési nyomaik minden partos részen megtalálhatók. A Fejes Márton, Király Jolán tanyájában és a pusztaközponti iskola mellett feltárt sírok szarmatái még megértöt azt a mozgalmas kort, amely a nagy népvándorlást megindító hunok megjelenésével és Attilával két- ségbeejtette Nyugatot annyira, hogy imába foglalták nevüket: „Mente meg uram minket a hanoik nyilaitól” — könyörgésükben. Attila 453. évi halála után a hunok visszahúzódtak az Al-Duna és a Keleti-Kárpátok mögé. Helyüket a VI. században a keleti germán népcsoportba tartozó gepidák foglalták el, akiknek hórihorgas csontvázait a Kossuth Tsz területén lévő Dénes János-féle tanyában találtuk meg. 568-ban azonban újabb néphullám sepert végig a szarmata síkságon. A törkök elől menekülő ázsiai avarok szállták meg hazánk területét. A hunokhoz hasonlóan hatalmas nomád birodalmat szerveztek, amely három évszázadon keresztül állandó támadásaival zaklatta a bizánci és frank birodalmat. Környékünkön két temetőjüket ismerjük. Az egyik Király Jolán tanyája közelében, a másik a Fehér-tó partján terül el. Halottaikat használati eszközeikkel együtt hántolták el, de előkelőik mellé odatemették kedvenc lovukat is lószerszámmal, nyereggel és kengyellel együtt. Az avar birodalom Nagy Károly francia király kardcsapásai alatt 796-ban öszeomlott. Száz évvel később jött Árpád vezérrel a magyar nép, s gyökeret vert ezen a földön. A környező pusztákon vonultak Árpád hadai Marót bolgár fejedelem ellen. A honfoglalás korának emlékei még nem kerültek elő, de az Árpádok korában már hat falu állott Kardoskút határában. Ezek lakossága sokat szenvedett a hatalmaskodó főurak uralmától és az idegen támadásoktól. 1086-ban a kunok betörése dúlta, 1241-ben pedig a tatárjárás söpörte el fejlődésnek induló falvainkat. Megmaradt népünk azonban az egyes falvakat újból felépítette. Földesuraik között szerepelt a XV. században a torökverő Hunyadi János, majd Mátyás, a király. A török hódoltság alatt pusztulás fészkévé változtak a falvak is, megmaradt népük -nádasokba bújdosott. Borzalmasan nehéz idők jártak ekkor. Ferdinand német király katonái és a török martalóeok felváltva fosztogatták a végtelen nyomorban élő parasztságot. Évekig temetői csend borult a tájra. Csak a remény élt a meggyötört nép szívében, s Fecskés és Veresegyháza állott még. Ezek Gyula vára eleste után pusztultak el végleg, s váltak pusztává. IFJ. OLASZ ERNŐ tudományos kutató SZESZFŐZDÉNKBEN a pálinkafőzést megkezdtük A főzésre előjegyzést már felveszünk. Jelentkezni a szeszfőzdében kell. Kossuth Tsz Békéscsaba
