Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-04 / 183. szám
2 MÉPÚJSÁß I960, augusztus 4.. csfitftrtSk Napjaink Afrikája TjUNEZIA AROKKŐ tynwuifj iu 'WCSONTPMT áJj .\k. i960* HU Conakrt 3T§rraTéone® —^Mönr.ovi J oVaount íp. Guinea] sfP&J kombói thmf KŐnÍR$ASA6 ^a-^^Léoooldví»* Libreville kNVÄSZirÖID" É^al'sbuVy ~ 1980 .Tananarive© Délnúügal %ifrika| LjLsV'i.ai), (DéMfrikai Unit — handelumtt Pretoria, Bssjj^ofdld jt SíJM-ttam Un» Mini t. A K-ifutsMÁHt) fíiUnnia P. sDahomt(/X. T.V*ft/SO-iMaK Kr Köt társaság ßr)*Srit (Fr.) * Franci» (PortyPorfugát I év* •'fátgyarmat feggggll • fHÜ gyámság gyarmat AFRIKAI 1960 július 15. >SW«4 1945 ki* Araiuu Afrika, a kereken 30 millió négyzetkilométer nagyságú, 235 millió lakosú „fekete kontinens” a második világháború befejezése óta forrongásban van. A másfél évtizede tartó harc eredményeként önállóvá vált 21 gyarmat, illetve ENSZ gyámsági terület közül ez év folyamán 15 — Kamerun, Togo, Dahomey, Elefántcsontpart, Felső- Volta, Niger, a Mali Államszövetség tagjai: Szenegál és Szudán, a Közép-Afrikai Köztársaságok Uniójának három tagja: Kongó (volt, Fancia Kongó), Csad és a Közép- Afrikai Köztársaság, a Kongói Köztársaság (volt Belga Kongó), a Malgas Köztársaság és Szomália — vívta ki teljes függetlenségét, illetőleg bizonyos korlátozásokkal (külügyi, hadügyi stb. tekintetben) lett önálló országgá. A 15 év alatt megtett hatalmas fejlődés szemléltetően kitűnik az alábbi táblázatból: A' független országok száma az 1945. előtti 4-ról 25-re növekedett, területük a háború előttinek közel nyolcszorosa, lakóik száma 1960. július közepén Afrika népeinek majdnem kétharmadát teszik ki. A függetlenségi harc tovább tart, melynek keretén belül előreláthatólag 1960. októberében Nigéria, novemberében pedig Mauritánia is a független országok sorába lép. Újabb afrikai állam vált függetlenné: Niger Párizs (TASZSZ) Afrika térképén újabb független állam jelent meg, a Niger Köztársaság. Július 29-én a nigeri törvényhozó gyűlés nemzetgyűléssé alakult át. A köztársaság hivatalos kikiáltása augusztus 3-én éjfélkor történik. A köztársaság továbbra is megmarad a francia közösségben. Niger a óolt Francia-Nyugat-Afrika területén fekszik. Területe 1 200 000 négyzetkilométer, lakossága 2 400 000 fő. Fővárosa a 18 000 lakosú Niamey. Amikor a francia gyarmatosítók a XIX, század végén kezükbe kaparintották Nigert, minden erejükkel igyekeztek elnyomni az ország termelőerőit és pusztán nyersanyag-forrásnak tekintették Nigert. Az ország gazdaságának fő ága- ! zatai a kezdetleges fokon álló földművelés és a nomád állatte| nyésztés, Iparral nem rendelke- i zik, s természeti kincseinek kiak' názása éppen csak hogy megkezdődött. (MTI) Táviratváltás Hruscsov és a Niger Kéztársaság minisztertanácsának elnöke között Motikva (TASZSZ) A Szovjetunió ünnepélye&en kinyilvánította. hogy független államként elismeri Niger Köztársaságot, « hajlandó diplomáciai iképvlselöt cserélni vele. Ez a tárgya Nyliklta Hruscsov szovjet miniszter- elnök választáviratának, amelyet Haniani Diorlnak, a Niger Köztársaság miniszterelnökének küldött. A köztársaság mi* nivszterelnöike ugyanis táviraiban értesítette a szovjet kormányt Niger függetlenségének kikiáltásáról, A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kifejezte azt a reményét, hogy a két ! ország kapcsolatai a barátság és az ( együttműködés jegyében fognak fejlődni I mindkét ország és az egész világ javára. Indonéz szakszervezeti vezető a külföldi olajtársaságok államosítását követeli Djakarta (Reuter) Hadi Sudardjo, az Indonéz Olajmunkások Szövetségének főtitkára kedden egy gyűlésen követelte, hogy az indonéz kormány államosítsa az összes külföldi olajtársaságokat. Sudarjo támadta a Shell, a Standard Vacuum és a California Tecas Oil társaságok munkaügyi eljárását. A dolgozók állandóan a tömeges elbocsátásoktól rettegnek. A három olajtársaság több mint hatezer munkást bocsátott el az utóbbi időben. Az indonéz nép támogatja a kormányt, ha kisajátítja ezeket a külföldi olajtársaságokat — mondotta. (MTI) Afrika területének Afrika lakosságának százalékában százalékában »45. 1960. VII. 15 1945. I960. VII. W független ország 8 62 21 61 félgyarmat — 8 — 4 (Rhodesia és Nyaszaföld, Mauritánia) ENSZ-gyámság 5 3 8 6 (Ruanda-Urundi, Tanganyika, Brit-Kamerun. Délnyugat-Afrika) gyarmat 81 21 71 29 A kongói ENSZ-csapatok szombaton bevonulnak Katangába — Lumumba Tuniszba utazott — Leopoldville (MTI) Hammarskjöld ENSZ-főtitikár a leopoldvillei rádióban kedden este bejelentette, hogy a kongói ENSZ- rendfennfcartó erők szombaton megkezdik bevonulásukat Katangába. Ralph Bundle, az ENSZ helyettes főtitkára már pénteken Eli- sabethvillebe, Katanga fővárosába utazik. A főtitkár szerint 32 ENSZ-csapatok bevonulását a belga kormány tudomásul vette, és ennek megfelelően a Katanga területén állomásozó belga csapatok „megkezdik majd viszavonulásu- kat a Kamillában lévő támasz- pántra.” Lumumba kongói miniszterelnök, aiki New Yorkból Londonba érkezett, elmondotta, hogy New Yorkban tárgyalt a Biztonsági Tanács tagországainak és más ENSZ-országoknak küldötteivel, akik hangoztatták, semmi esetre sem ismerik el Katanga elszakadását Kongótól, mivel Kongót egységes államként ismerték el. bizonyos vagyok benne, hogy a belgák mesterkedései kudarcra vannak ítélve, hogy a kongód kormány megállja helyét, s Katanga nem szakad el Kongótól. Folytatjuk a harcot a belga csapatok teljes kivonásáért, még a Kongó területén lévő két támaszpontról is” — mondotta Lumumba. „Az egész afrikai szárazföld készenlétben áll, hogy szembeszegüljön a belgák kongói cselszövéseivel. A fehéreknek választaniuk kell: vagy Afrikában maradnak és barátokként viselkednek, vagy távoznak”, Lumumba végül kijelentette, Londoniból Tunéziába, majd Marokkóiba, Guineába, Libériába és Ghánába utazik, hogy tárgyaljon ez országok kormányával. Megemlítette, hogy Etiópia császára és az Egyesült Arab Köztársaság elnöke is meghívta, azonban már nem futja idejéből, hogy eleget tegyen e meghívásoknak. Lumumba a legújabb jelentések szerint — szerdán hajnalban egy szovjet repülőgépen tovább utazott Tuniszba. Szekercés József: A könyörtelen Körülöttem ismeretlen arcok, szokatlanul lassú, fáradt mozdulatok, s a késsel vágható tömény füstben egyszínűve szürkült férfiszemek. Hangok csapkodnak a levegőbe, poharak koceanak, az időjárásra vonatkozó, meg mindenféle beszélgetések töltötték be a termet. A frisssenjöttek ietop- pantották csizmáik sarát, lerázták magukról a vizet, a csapszékhez járultak, s olyan átszellemült arccal álltak ott, mint jó keresztények az úr színe előtt. Ennyit láttam a kis hegyi falu kocsmájának füstös világában, ahová beszorított a hirtelen jött, s szűnni nem akaró nyári eső. Könnyű nyári öltözékem a bőrömig átnedvesedett, félcipőmben cuppogott a víz, s arcom a kéthetes barangolás alatt kifogásolható módon beszőrösö- dött. Nyugodtan kelthettem akár az útszéli csavargó látszatát is. Abból is gondolom ezt, hogy amikor beléptem, a tekintetek egyszerre felém fordultak, végigmérték tocsakos alakomat, mi szemmel láthatóan újabb tápot adott az ítéletidő miatti szitkozódások- nak. — Megjött Azott Matyi! — bökött felém a sarokban álló asztaltól egy ötven körüli ragyás arcú ember, mire a többiek igen jót nevettek elkeresztelésemen. — Csuda egy ember vagy te. Lajos! — vélte az egyik újdonsült, keresztapám felé fordulva és koccintásra emelte a noharát. tin úgv tettem, mintha mitsem hallottam volna az ' iménti szóbeszédből, csámborogni kezdtem, mint bamba gyerek a litánián, utóbb a pulthoz térültem, hogy félnapos szomjúságomat egy pohár sörrel oltsam. Keresztapám felállt az asztaltól, nehéz léptekkel megközelítette a kocsmárost és még egy liter bort kért. így iddogáltak ott a sarokban, s a beszédrenden emberfia nem igazodhatott ki; mindegyik mondta a magáét egyszerre, hangosan és telhetetlenül... Sokan jöttek-mentek, mígnem a sarki asztaltól is eltávolodtak a borozgatók, s Lajosnak nevezett keresztapám maradt csak ott egyedül, arcáról leolvasható nagy gondjával. Ragyái mintha kisimultak volna az ital jótékony hatásától, egyik kezével nagy kerek fejét támasztotta alá az asztalra könyökölve, másikkal a poharat fogta marokra és felém figyelt. Alkalmas pillanatban széles mosolyra húzta a száját és intett, hogy menjek oda. — Hunnan gyütt maga? — kérdezte, miután letelepedtem az asztalához. — Mert úgy nézem, nem erre valósi. — Messzire való vagyok én. — Aztán hunnan? — Az Alföldről. — Hát a’ messze van — s közben végignézett raitam, szeme meeakadt a cipőmön. — Aztán csak így? — Csak. Jó idő volt, amikor elindultam, nem gondoltam, hogy ilyenre fordul. E<*éc7 nan áztam. Eltévedtem az erdőben. — Ammár baj! Várhatja a napot, amíg megszárad! Istenesen besímúlt! Aztán hol hálik meg éccakára? — Még nem tudom. Valahol majd csak ... — Tudja mit? — vágott a szavamba. — Elmenünk hozzánk, ott pihenhet kedvére. Szívesen segítek én. Köszönni akartam a szívességét, de ő leintett, s nevem felől érdeklődött. — Azott Matyi a nevem — feleltem halálos nyugalommal. Meglepődött, jó ideig nem talált szavakat, aztán kitört belőle a nevetés. — Hallotta?! Nem haragszik érte? — Nem baj. — Maga is a javából való. úgy látom! — és még mindig rázta a nevetés. Nem sokkal később azonban arcáról eltűnt a derű és komolyra fogta a szót. — Ne gondújja, hogy nekem józan koromban is ilyen ió kedvem van. Nagy bánatom van nekem. Meghallgatja? Vállalkozásomra elmondta, hogy volt neki a falu szélén négy hold gyümölcsöse. A múlt évben nagyon rossz volt az időjárás, a hernyó is pusztított, kevés gyümölcs termett, s ezért sokat nélkülözött, ősszel, amikor szervezték a tsz- eket, meggondolta magát és ő Is belépett. Az idei év pedig úgy látszik, nagyon jó termést hoz, s ezért megbánta a döntést. Az ágak szinte töredeznek a rengeteg gyümölcs súlya alatt. A fia, aki őszre szerel !», irta, hogy haza se jön és soha se bocsátja meg az apjának a gyümölcsöst. Hosszú ideig beszélt még, hogy néha úgy érzi, a szíve megszakad, még könnyet is láttam csillogni a szeme szegletében, miközben eljött \ I
