Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-20 / 197. szám
BÉKÉS MEGYEI ★ Ara-. 80 tmér * Vftág pfcrlefóriai egyesük o*a4e! NÉPÚJSÁG 1060. AUGUSZTUS 20., SZOMBAT AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, Wt. SZÄM Alkotmányunk ünnepén írta: Kiss Máté országgyűlési képviselő Megbékélés Tanácstagokat, tanácsi dolgozókat és vezetőket tiintettek ki a tanácsok megalakulásának 10. évfordulója alkalmából elnök h., Uhljár Mihály, a békésTfz évvel ezelőtt született népi demokratikus rendszerünk alaptörvénye, jogrendünk pillére, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya. Tíz éve, hogy az országgyűlés a dolgozó nép teljes egyetértése és őszinte lelkesedése közepette megalkotta ezt az alapvető politikai és jogi' dokumentumokat. Az alkotmány a népi demokratikus államhatalom társadalmi és állami rendjét, a dolgozó nép alapvető állampolgári jogait és kötelességeit, egyszóval népünk kemény harcokban elért vívmányait rögzíti alaptörvény erejével. Létrejötte azt jelentette, hogy a dolgozó magyar nép, élén a munkásosztály pártja vezetésével kivette a hatalmat gazdasági, politikai téren a kizsákmányolok kezéből. Az alkotmány összegezi azokat az eredményeket, amelyeket a dolgozó magyar nép a társadalom átalakításában, saját boldogabb jövőjének kovácsolásában elért azzal, hogy a testvéri Szovjetunió dicsőséges hadserege felszabadította hazánkat a náci fasiszta hódítók és magyar bérenceik elnyomása alól. Űj fejlődés lehetőségei nyíltak meg dolgozó népünk előtt és az új kedvező feltételek között jó szolgálni a nép ügyét, bölcsen formálni jövőjét. Történelmi tény, hogy élni tudtunk a lehetőségekkel, s a történelmi feladatot megoldottuk. A föld azé lett, aki megműveli, a gyár, a bank, a nagykereskedelem, a külkereskedelem, a közlekedés, a társadalom tulajdonába ment át. A szocialista országok egysége és mind szervezettebb együttműködése új lendületet és biztonságot adott fejlődésünknek. Szocialista fejlődésünk nagy vívmányai a mi népünk küzdelmének és alkotó munkájának eredménye, de ezeket az eredményeket csak a saját erőnkből, magunkra maradva, barátaink és különösen a Szovjetunió támogatása, önzetlen kölcsönös segítség-nyújtása nélkül nem érhetetük volna el. Igaz, ha nem történtek volna komoly hibák, ha a kölcsönös segítségnyújtás lehetőségeivel jobban és okosabban éltünk volna, ha barátaink tapasztalatainak felhasználásánál jobban ügyeltünk volna saját adottságainkra és a nemzetközi együttműködés lehetőségeire, fejlődésünk még gyorsabb és hatékonyabb lett volna. A testvéri összefogás *— ebben mindig támogatott bennünket egymás iránti barátságunk — új próbája volt az 1956. évi ellenforradalmi támadás visszaverése is, amikor a szocialista Magyarország minden igaz barátja mellettünk állt és testvéri jobbot nyújtott nekünk. Egy rövid évtized eredményeit kell számbavennünk alkotmányunk idei ünnepén. A magyar dolgozó nép az alkotmányban lefektetett elvek alapján 1950. rk- tóber 22-én megválasztotta a tanácsokat, a Magyar Népköztársaság egységes államhatalmának helyi szerveit. A tanácsrendszer a demokratikus államszervezet leg- magasabbrendű formája. Ez az államszervezet biztosítja legjobban a dolgozók tevékeny és folyamatos közreműködését az államhatalom gyakorlásában és az állam- igazgatási munkában a legalkalmasabb arra, hogy működésével összhangba hozza a központi és helyi érdekeket, kibontakoztassa a lakosság öntevékeny munkáját az életkörülmények állandó és fokozatos javítása érdekében. A tanácsoknak az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően történt megválasztásával véglegesen felszámoltuk a helyi államigazgatás burzsoá önkormányzati formáját és ezzel a hatalom gyakorlásában, a közügyek intézésében tíz és tízezer-szám vonultak be munkások, parasztok, a néphez hű értelmiségiek legjobbjai. Megváltozott a társadalom egész arculata, szerkezeti összetétele, megszűntek a kizsákmányolok kiváltságai, a hajdani elnyomottakat sújtó, megalázó, jogtipró rendelkezések. Most, amikor tanácsaink 10 éves fennállását ünnepeljük, röviden tekintsünk vissza a megtett utunk- ra. Tíz évvel ezelőtt, amikor tíz és tízezrek hagyták ott a munkapadot, kubikos talicskát, vagy az eke szarvát, hogy a párt hívó szavára a dolgozó társaik küldötteként hozzálássanak az államigazgatás bonyolult munkájának végrehajtásához a dolgozó nép javára, ez nem volt könnyű feladat, hiszen nagyon sok nehézséggel kellett megküzdeni, mert a feladatok megoldása mellett kellett elsajátítani az államigazgatással járó ez- irányú tudnivalókat. A tanács vezetői és tagjai ennek a feladatnak a legjobb tudásuk szerint iparkodtak eleget tenni, állandóan képezték magukat és ha most tíz év távlatából nézzük, megállapíthatjuk, hogy az egyszerű gyári munkásból lett tanácsvezető doktori diplomát szerzett, nagyon sok tanácsdolgozó szerezte meg az általános műveltséghez szükséges érettségit, az egy éves tanácsakadémiát, vagy sorolhatnánk sok olyan dolgozót, aki mezőgazdasági szakképzettséget szerzett, hogy hivatásának meg tudjon felelni. Mindezek után nyugodtan mondhatjuk, hogy a tanács vezetői és tagjai elsajátították az államigazgatás bonyolult mesterségét, noha ez nem volt könnyű feladat, mert a szocializmus építésének útja nem a szakadatlan sikerek kikövezett útja, ez az út rögös, tanácsi vezetőink és tagjai számára még járatlan út, hiszen tíz év nagyon rövid idő, mert a sikerek és eredmények mellett hibák és kudarcok is adódnak. Mi is követtünk el hibákat a szocializmus építésében, azonban helytelen azt gondolni, hogy az elkövetett hibák, amelyekről annyi szó esett az elmúlt 3 év alatt, megsemmisítették eredményeinket. Nem! Eredményeink miatt nem kell szégyenkeznünk sem barátaink, sem ellenségeink előtt. Most, amikor tanácsaink 16 éves fennállásának évfordulóját ünnepeljük, rövid visszapillantást kell tennünk a megyénk területén végbement forradalmi átalakulásra a mezőgazdaság nagyüzemi kialakítása terén. Termelőszövetkezeti mozgalmunk a megyénkben az 1945-ös földreform törvény végrehajtásával egyidejűleg vette kezdetét. 1945-ben Sarkad-Feketeéren megalakult az első termelőszövetkezet, majd 1948 őszén ennek nyomán kezdetét vette a mezőgazdaságban a tsz-mozgalom nagyobb mérvű kibontakozása. A termelőszövetkezetek fejlődésével együtt nőttek azok az egyszerű parasztemberek, akik korábban csak néhány holdon, vagy grófi birtokon cselédeskedtek, s ma már több ezer holdas gazdaságnak tekintélyes vezetői. Hogy idáig eljutottak, nagy akaraterővel kellett tanulniok, fejleszteni mező- gazdasági szakképzettségüket, s ma már megyénk területén sok olyan vezető van, akik mintaszerűen irányítják a közös gazdaságokat és élharcosai termelőszövetkezeteinek fejlődésének. Rövid egy évtized távlatából nyugodtan elmondhatjuk, hogy tenmelőszöveitikezeteinik leküzdötték az ellenforradalom által okozott károkat és három év rövid leforgása alatt politikailag és gazdaságilag megerősödtek. Ebben a munkában a párt helyes politikájának irányításával tanácsaink is hathatósan kivették a részüket és mindent elkövettek, hogy termelő- szövetkezeteink ilyen nagy előrehaladást értek el. Most, amikor alkotmányunk 11. évfordulóját, valamint tanácsaink fennállásának 10. évfordulóját ünnepeljük, ezt még ünnepélyesebbé teszi az a körülmény, hogy ez évben megyénk szántóterületének több mint 80 százalékán nagyüzemi gazdálkodás folyik és megyénk dolgozó parasztságának több mint 80 százaléka termelőszövetkezeti tag, s ezzel az eredménnyel megyénk egész területén a nagyüzemi gazdálkodás vált uralkodóvá. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mezőgazdaságban mindent megoldottunk, hiszen hátra van még a hiányzó 20 százalék beszervezése, valamint a meglévő tsz-ek további megszilárdítása. Alkotmányunk első fejezetének 2. §. 2. pontja kimondja, hogy a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé, a város és falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat. A hatalom természetesen kötelez, nem- csupán jogot, gazdag életet jelent, kötelezettségeket is ró birtokosaira, súlyos felelősséget az ország sorsa és jövője iránt. Elsősorban arra kötelez, hogy éljünk és dolgozzunk úgy, hogy méltók maradjunk erre a tisztségre, munkánkat hassa át,az a tudat, hogy magunknak, gyermekeinknek, egész népünknek alkotunk. Ha ezt tesz- szük, akkor élő tartalommal töltjük meg azt a sokat emlegetett jelszót, hogy a „Magyar Népkö- társaságban minden hatalom a dolgozó népé!” A tanácsok megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa több tanácstagot, tanácsi dolgozót, illetve vezetőt tüntetett ki. A kitüntetéseket csütörtökön a parlament kupolacsarnokában Kiss Károly, az Elnöki Tanács helyettes elnöke nyújtotta át. Megyénkből a Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetést kapta Szabó János, megyei v. b. tag, Enyedi G. Sándor, a gyulai városi tanács v. b. elnöke, N. Szklenár Pál, a szarvasi járási tanács v. b. A termelőszövetkezetek szervezésében, jó gazdálkodásában, a gépállomási tervek teljesítésében és az állattenyésztésben kitűnt Békés megyei kiváló dolgozókat tüntetett ki a forradalmi munkásparaszt kormány és a földművelésügyi miniszter augusztus 20-a tiszteletére. Csató Zsigmond, a füzesgyarmati Aranykalász Tsz elnöke, Csillag Nándor, a megyei Gépállomások Igazgatóságának vezetője, Fődre Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa, Tuska Pál, a tótkomlósi Alkotmány Tsz elnöke és Kelemen Mihály, a kötegyáni Vörös Csillag Tsz elnöke a Szocialista Munkaérdemérem kitüntetést kapta. K. Nagy Gábor kondorosi, Mé-| csabai városi tanács v. b. titkára. Munka Érdemérem kitüntetést kaptak eredményes munkájuk elismeréséül Supala Pál, a megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztályának termelőszövetkezeti csoportvezetője, Hornok Vincze, a gyomai járási tanács v. b. titkára, Katona Antal, a kunágotai tanács v. b. elnöke, Pardi István és Molnár Imre megyei tanácstagok, Ferenc Gyárfás, a megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztály földrendezője. I bes Bálint orosházi, Kiss Lajos I mezőgyáni, Túrái János békéscsabai és idős Tuska Bálint kondorosi traktorosok, továbbá dr. Bujdosó Géza megyei főállatorvos, Borgulya István szarvasi, Endrédi Dezső ecsegl'alvi, Prókai János nagykamarási, Botár István két- egyházi, Báli István mezőkovácsházi, Pántya Sándor mezőberényi termelőszövetkezeti elnökök és tagok a Munkaérdemrend kitüntetést kapták. Ezenkívül még 38 Békés megyei traktoros és kiváló mezőgazdasági dogozó kapott miniszteri kitüntetést és dicséretet. A kormánykitüntetéseket Békéscsabán a Jókai Színházban, a miniszteri kitüntetéseket a járási székhelyeken adják át ünnepélyes keretek között a megyei, illetve a járási vezetők. Kitüntették megyénk kiváló mezőgazdasági dolgozóit
