Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-02 / 181. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ank Bt fittét * W&g pfole+ófjai, egyesüfjefek! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 181 1968. SZÁM HISZIK 'hóv.ény.ué<UCem befiMSféfrtM a MÁV állomáson, a kisvasúinál, a nagyfűtőházban Semmi különös nem volt ta­pasztalható a békéscsabai vasút­állomáson augusztus elsején reg­gel A vonatok rendben érkeznek, olykor-olykor megszólal a gangos bemondó is, mint máskor, és fi­gyelmezteti az utasokat. Valóban minden a megszokott, régi; — Egy óra múlva azonban már lese változás — mondja Katona elvtárs, s magyarázólag még hoz­záfűzi —, ha szemmel láthatóan nem is, de belül, az emberekben igen. Most kezdjük a vasutasnapi műszakot. Pár perccel később pedig az egyik túr, ahogy ők a műszakot nevezik, eligazításán egymás után állnak fel a munkások, s felaján­lásokat tesznek, még jobb mun­kát akarnak végezni. Nem, ed­dig sem maradtak le! Tóth László forgalmi szolgálattevő KISZ-bri- gádja 115 százalékra teljesítette tervét, vagy a tehervonatok ter­helésénél 112 százalék volt az eredmény. De hát akkor miért? — Viszonzás ez azért a sok mindenért, amit kaptunk. Bebizo­nyítjuk, hogy nem csupán rajtunk múlt az élüzem szinttől való le­maradás — hallatszik innen is, «man is. — Versenyre hívjuk ki a másik két túr dolgozóit, 's vállaljuk a 2 százalékos tervtűlteljesitést — szólt Apró Dezső. — Szabad időmben segítek a hármas tartalék munkájában — mondja Cinege elvtárs. S aztán egymás után születtek a felajánlások. Ésszerűbben ren­dezik a vagonokat, betartják a grafikonokon megjelölt feladato­kat, a személyvonatokat menet­rend szerint közlekedtetik, csök­kentik a baleseteket és sorolhat­nánk tovább a nagyszerűbbnél nagyszerűbb vállalásokat. De ezek a munkások nem csupán a sza­vak emberei, hanem a tetteké is. Alig lépik át a szoba küszöbét, melyben az eligazítást tartották, máris azon gondolkodnak, mit, hogyan csináljanak? A munkahe­lyekre érve pedig az eddigieknél lelkiismeretesebben fognak mun­kához. • Vecsernyés elvtárs, kocsirende­ző számol, gondolkodik. „Igen. Az egyik vágányra a muronyi, a má­sikra a gyomai vagonokat tolat­juk. így gyorsabb is lesz. Nagy­szerű! Vállaltam, teljesítjük.” S máris adja az utasításokat, de a végrehajtásból nem marad ki ő sem. Gurulnak a vagonok, csi­korognak a fékek, zászlót lenget­ve futnak az emberek. Valahogy minden gyorsabban halad. A fék is jobban fog, az emberek lábai is könnyebb, s talán még a mozdony is szófogadóbb, mint máskor. Nem csoda, hiszen keze­lője nemcsak szaktudásából vizs­gázik, hanem lelkiismeretesség­ből is. A raktárban is serényebb a munka. —■ Ez az áru következik, azt hagyjátok még — verik vissza a faiak a hangokat. — Vigyázz, mert hozzáér a falhoz — hallatszik a másik sa­rokból. Itt is megkezdődött a vasutas­napi műszak. Igaz, anélkül is vi­gyáznak a fuvarozási határidők betartására, az áru épségére, de most valahogy mégis más. Most valami belülről is követeli, vala­mi olyan, amit szavakba önteni nem lehet. Igaza volt Katona elvtársnak: változás van, ami azonban szemmel is látható, fül­lel is hallható: az árut óvatosan szállító vasutasokon, udvarias kalauzokon, a gyorsabban guruló vagonokon, a figyelmeztető han­gokon és az emberek homlokán megjelenő cseppeken. • S mig a nagyállomás munkásai- tól az általuk vállalt feladatok teljesítése közben búcsúzunk, az Alföldi Kisvasút állomásán és a fűtőházban is mintha, a megszo­kottnál talán nagyobb lenne a sürgés-forgás. Az ünnepi műszak itt is elkezdődött, s vállalásaikban nem maradtak el a nagyobb társ­tól és a feladatok sem kisebbek. A fűtőházban javítják a mozdo­nyokat, mégpedig úgy, hogy mi­nél kevesebb legyen a ráfordított idő, minél kevesebb a ráfordított pénz. A kocsilakatos-műhely szo­cialista brigád pedig egy teher­kocsi részlegvizsgálatát vállalta. A kisállomás előtt indulásra kész a helyi kisvonat. Az indító magasba emeli a tárcsát, felber­reg a motor, tisztelgés, és indul a vasutasnapi műszak első járata. A kocsi belsejében hangos „Jó- napot”-ot köszön a jegyvizsgáló és „Szabad a menetjegyekef’, „Kérem megváltani a jegyeket’ udvarias hangja hullik. Nem, nem feltűnő ez, hiszen nap mint nap megteszi, s az utasok megszokták. De ez az augusztus elsejei udva­riasság valahogy mégis más. Nem a szabályzat miatt van így, ha­nem valami belülről állandóan azt súgja: Udvariasan, hiszen vál­laltad.’... A Békéscsabai MÁV fűtőház­ban már szinte biztosra veszik, hogy az elmúlt félévi kiváló ered­ményeik után megkapják az él­üzem címet. Ez a körülmény azonban egy cseppet sem teszi el­bizakodott á őket. Most is vala­mennyien úgy dolgoznak, hogy méltóképpen köszönthessék ün­nepüket, a X. vasutasnapot. A világítás- és erőátviteli mű­hely munkásai, akiknek többsége vidéki munkahelyen dolgozik, szombaton röpgyűlésen határoz­ták meg az augusztus 1-től 14-ig tartó vasutasnapi műszak felada­tait. Hétfőn reggel 7 óra után a mozdony javító műhely, majd a kocsijavító műhely munkásai jöt­tek össze néhány perces tanács­kozásra. Csontos József művezető a rögtönzött gyűlésen arra kérte a mozdonyműhelybeldeket, hogy a műszak idején a tervek pontos teljesítésével, jó minőségű mun­kával, a munkaidő jó kihaszná­lásával növeljék eredményeiket. A röpgyűlés mintegy 60 résztve­vője helyesléssel fogadta a ja­vaslatot, s munkahelyenként kü­lön is megbeszélik majd, ki mit vei kívánja köszönteni az ünne­pet. A kocsijavító műhely dolgozói felajánlották, hogy augusztus 14- ig terven felül hat kocsit javíta­nak meg. Ennek teljesítésével nagy segítséget adnak majd a vasútnak, mert hiszen a megnö­vekedett szállítási feladatoknál minden kocsira nagy a szükség. A fűtőház vontatási dolgozói­val Nagy Zoltán oktatótiszt be­szélte meg az oktatási órákon a vasutasnapi műszak feladatait. A mozdonyvezetők, a fűtők, akik az elmúlt félévben is kiemelkedő eredményeket értek el, a vasutas­napi műszakban a menetrend sze­rinti közlekedés betartásával, a balesetmentes szolgálattal, vala­mint a széntakarékossággal ké­szülnek a X. vasutasnapra. Majnár—Podina Kétszázki lene ven előadáson csaknem százezer néző Évadzáró társulati ülés a Jókai Színházban Tegnap, augusztus 1-én évadzáró társulati ülésre jött össze a 3ekés megyei Jókai Színház kollektívája. Az ülés résztvevőit Csa- ági János, a Jókai Szinház igazgatója tájékoztatta az elmúlt évad­ról. Beszédében elismeréssel nyilatkozott a kollektíva munkájáról, s kifejezésre juttatta, hogy a színház művészei tudásukat és szor­galmukat latbavetve tovább fokozták művészi tevékenységüket és a Kapitány, a Koldusopera, a Diadalmas asszony és több mű sike­res színrevitele fémjelzi munkájukat. Az eredményekről szólva hangoztatta, hogy a művészi munka színvonalának javulása abban is rejlik, hogy mind jobban egységessé válik a társulat, több az al­kotó, egymást megértő, segítő vita, tovább javult a munkájukat se­gítő szervek és a színház kapcsolata. A továbbiak során a színházi tervet ismertette, melyet a mű­vészi és műszaki gárda az évadban túlteljesített. Százhatvanhét tájelöadáson és százhuszonhárom székhelyi előadáson csaknem százezer ember tekintette meg előadásaikat. Befejezésül arra kérte Csajági elvtárs a társulat tagjait, hogy óvják és ápolják tovább a kollektíva egységét, majd kellemes nyári pihenést kívánva fizetésemelésről szóló okmányokat és pénzjutalmakat osztott ki a társulat tagjainak. a Felsőnyomási Állami Gazdaságban Az Országos Növényvédelmi Szolgálat repülői már nem ritka vendégek megyénk mezőgazdasági üzemeiben. Néhány nappal ez­előtt a Felsőnyomási Állami Gazdaságba érkezett egy lengyel gyárt­mányú, speciálisan növényvédelemre szerkesztett repülőgép, amely 50 hold kísérleti kukoricát permetezett le DDT-vel. A gazdaságban ekkora táblán tanulmányozzák az utóbbi időben egyre nagyobb mértékben elszaporodó kukoricamoly elleni védekezés nagyüzemi módjait. A közeljövőben a gazdaság ismét igénybe veszi a növény­védő szolgálat repülőgépeit a magiermesztésre hagyott lucematab- lák porozására. .......• Ké szítik a permetlevet Motoros szivattyúval feltöltik a repülőgép 500 literes tartályát... ... és a repülőgép a magasba emelkedett. A kukoricatábla felett a molyfertőzés meggátlására szőr szét permetlevet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom