Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-27 / 176. szám
I960, július 27., szerda NÉPÚJSÁG 3 Az első: Bánáti István SEPRŰ-BIRODALOM A megyed ifjúsági kombájno- sok versenyében az elmúlt hét értékelése során első Bánáti István (Kondorosi Gépállomás.) Eddig 220 holdat aratott és 2800 q-t csépelt el. II. Tóth József (Mezőberényi Gépállomás), aki eddig 191 holdat aratott és 2740 mázsát csépelt el. A harmadik Földesi József, szintén a Mezőberényi Gépállomás kombájnosa, aki 170 holdat aratott le és 2400 mázsát csépelt el. A kombájnosok magyar gyártmányú kombájnokkal dolgoznak. 845 MÉTER 24 ÓRA ALATT (Tudósítónktól.) Ez az új országos csúcseredmény tartja most izgalomban az Alföldi Kőolaj fúró Üzem orosházi ki rendeltségé n ek dolgozóit. A kitűnő eredményt Üjvári Béla főfúrómester szocialista brigádja érte el, és ezzed megdöntötte Száll József főfúrómester brigádjának egy hónapja fennálló 789 méteres rekordját. A nagyszerű teljesítmény egy új, világviszonylatban is a legkorszerűbb szovjet fúrófoerendezés segítségével jött létre. Az Üj vári-brigád elhatározta, hogy ezt az eredményt is hamarosan túlszárnyalja-.: 2ö óra alatt 1000 métert fúrnak íe. A nyári munkák mellett is építkezik a körösújfalui Termelőszövetkezet {Tudósítónktól.) A körösújfalui Petőfi Termelő- szövetkezetben a nyári nagy betakarítási munkák mellett az építkezési munkálatokról sem feledkeznek meg. Az aratás-cséplés végeztével hozzákezdenek a részükre még igen fontos munká- hoe, az építkezéshez. Ebben az évből még szeretnének építeni egy 50 férőhelyes hizlaldát, egy 300 férőhelyes juh-hodályt, valamint 50 férőhelyes növendékmarha-is- táHót. A kukorica tárolására egy 16 uagonos góré felépítését is tervbe vették. Az építkezési munkák mellett sokat foglalkoznak a jövő évi terméseredmény megalapozásával, jelenleg annyi trágyakészletük van, hogy a területük 25 százalékát meg tudják trágyázni. A szükséges mennyiségű műtrágyát is megrendelték és az istállótrágyával egy időben kívánják a talajba juttatni. Az államtól kapott nagy raktárban és a meglevő padlások kihasználásával a termények tárolását biztosítják. N. J. Nagy rovarkártevés fenyegeti a maglucernákat Megyénk tsz-einek egyik 85 jövedelemforrása a lucemamag- termesztés. Annáik ellenére, hogy különösebb ráfordítást nem igényel, igen jó áron tudják értékesíteni a tsz-ek. A minél több magfogás végső fokon nemcsak a tsz-ek érdeke, hanem állami érdek is, mivel számos külföldi államban igen keresett cikk a magyar lu- cemamag és jó árat fizetnek érte. Ahhoz, azonban, hogy megfelelő terméseredményt tudjunk elérni, alapvető követelmény, hogy a kártevők ellen védekezzünk, nehogy megtizedelje a magnak hagyott lucernákat. A kártevők sorát a levélkártevők nyitják meg: a lueernabogár, Iticennaböde, csipkézőbogár, lucemaormányos és a lucernapoloska. Ezek a kártevők a leveleket hámozzák, csipkézik, a fiatal oldalhajtásokat lerágják. Nagyobb fertőzés esetén a lucernában 40—50 százalék kárt ás okozhatnak. Ezeket követik a bimbó- és magkártevők: a bimbógubacslégy, a magonrnányos, magdarázs. Ezek részben: például a bimbógubacslégy a bimbózó lucernát károsítják. A bimbók helyén guba- csők képződnek, melyet ha felnyitunk, benne találjuk a gubacslégy lárváit. A másik két kártevő a csirában képződő magokat pusztítja. Ez a három kártevő esetenként a lucemaroagtermést szinte teljesen tönkreteszi. A kártevők szaporodásának igen kedvez a meleg nyári idő. Eddigi megfigyelésünk szerint az idén igen nagy fertőzés várható az egész megye területén, ezért felhívjuk a tsz-ek figyelmét, hogy a harmadik kaszálódból magfogásra hagyott lucernákat figyeljék, ha szükséges a védekezés, haladéktalanul végezzék el. A védekezést bimbós állapotban kell végrehajtani. Használható szer a 10 százalékos HCH porozószer, kto-ként 15—20 kilogramm. Ha a védekezéssel elkéstünk, és a lucerna már virágzik, úgy Me- lipax-szal védekezzünk. Kh-ként 10—15 kilogramm szükséges. Ez a szer méhekre (16 kilogramm holdanként! mennyiségben) veszélytelen, így nyugodtan porozhatunk vele. A szükséges szer a MÜNÖSZER Vállalatnál (Békéscsaba, Orosházi út 1.) szerezhető be. A védekezést a Növényvédő Állomás igénylés esetén elvégzi. NAGY ISTVÁN, Békés megyei Növényvédő Arcomat-, Tarhos. Termelőszövetkezeti tagok! Egyéni termelők! A háztáji gazdaságokban és a veteményekben termett mák gubáját adják át a FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET felvásárlóhelyen. A férges, összetört gubóért is 1,10 forintot fizet és minden mennyiséget átvesz a földművesszövetkezet. 8358 Szinte mindennap használjak, szinte minden ház nélkülözhetetlen tartozéka: a seprű. Ha gyorsan kopik vagy hull, bizony a háziasszony nem éppen dicsérő jelzővel illeti készítőjét, sőt még azt is, aki eladta. De ha elkopik, újra megveszik a másikat, naponta kezébe fogja, dolgozik vele, s munka közben még talán sose gondolt senki arra, hogy egy seprű ki tudja hány ember munkáját testesíti meg. Csak a seprűgyárban nyolc munkás keze simogatta, varrogatta, de míg a „szakáll” szakáll lesz, jó néhány földművelő embernek is foglalatosságot ad. Kísérjük csak figyelemmel a seprű útját. A magból a növény életre kel, növekszik, s egyre magasabbra szökken. Emberek gondozzák, majd levágják, s a cirokszakáll száradás után a seprűgyárba kerül. Ide is, ahova most az olvasót is elvezetjük, az Orosházi Faipari Vállalat seprűgyárába. Megszűnik a könyökölés Látszólagos ellentmondás látható a gyárban. Törmeléken gázolunk keresztül, mintha nem lenne mivel elseperni a hulladékot. Az ellentmondást azonban éppen ez jelenti: amíg a seprű hivatása a tisztítás, addig az elkészítése sok piszokkal jár. Az első állomáson dolgozók osztályoznak. — Több fajta seprűt készítünk, s szín, hosszúság szerint osztályozni kell a szakállt — adják a felvilágosítást. Szakavatott szemű és gyors kezű asszonyok, lányok válogatnak itt. A laikus nem lát különbséget szakáll és szakáll között, ők azonban szakértelemmel rakják külön a cirokfejeket. Tőlük kissé odébb levágják a csonkot, s a következő állomásnál már nyélen láthatjuk forogni a seprűt. Az első kötő a sorban Breznyik János bácsi. Két hatossal írja le évei számát, s ebből négy évtized a seprűkötéssel telt el. De szaktudása, szakmája iránti szeretete legyőzi az éveket, és gyorsan, fürgén simul keze alatt a szakáll, tekeredik a drót, még egy-két húzás, és kész az új seprű. — Régen volt, amikor kezdtem — áll meg egy szusszantásra Breznyik bácsi —, nem csoda, ha gyorsan megy. Seprűhegy lenne, s nem is kicsi abból, amit eddig megcsináltam. — Hol kezdte Breznyik bácsi? — Táfler Jakab és fia magáncégnél. Hajaj, de régen is volt. Ezek a gépek mind ott voltak. No, persze nem így. Sokat, nagyon sokat tudnának mesélni ezek a gépek. Tanulnak A Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Igazgatósága 44 gazdasági tanár részére öntözési és halászati továbbképző tanfolyamot tart a szarvasi Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Technikumban. A részt vevő tanárok az öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet, valamint a Kísérleti Halastavak gazdaságaiban megismerkednek a kutató munka legújabb eredményeivel. A tanfolyam főleg gyakorlati jellegű. A munkában tevékenyen részt vesznek a tanárok, hogy a szerzett új ismeretekkel is emelhessék majd az új tanévben az órák színvonalát. A jövő héten a Kompolti Kísérleti Gazdaságot, a Füzesabonyi Állami Gazdaságot, a Karcagi Kísérleti Gazdaságot, az Ebesi Állami Gazdaságot, a Debreceni Gazdasági Akadémiát és annak gazdaságát, a Héki Állami Gazdaságot, a Kecskeméti Kísérleti InEs Breznyik bácsi a maga életéből valóságos, ma már azonban mégis hihetetlen történeteket mond el. Beszél arról, hogy egy havi fizetéséért egy pár cipőt vehetett, ha még tett hozzá egy-két pengőt. Aztán a napi 10—12 órai munkáról, a női munkaerő lebecsüléséről beszélt. S anélkül, hogy érdeklődnénk, párhuzamot von a mával. — Eleinte nem jó szemmel néztem a korszerűsített gépeket — mondja. — Megszoktam, hogy könyökömmel forgassam a seprűt. Most már... de nézze csak, egy nyomás és forog. Könnyebb így. És mivel darabonként fizetnek, felvesz egy csupasz nyelet, megfogja a drót végét, forgatja újra a tégelyt, s formálódik a seprű. Nem akar lemaradni. Nem könnyű munka A többiek fiatalabbak. Ok is motorizált gépen dolgoznak. Azaz mégsem. Van még, aki könyököl. A sor végén még a régi gépek, régi módon. Egy sor szakáll, utána körüldrótolás és a seprűt könyökkel forgatják. Naponta bizony sok százszor kell nyomkodni a kis fogaskereket. Igaz, megszokták már, de azért belefárad a környék, ember. Lassan halad a korszerűsítés. Persze nemcsak a kötésnél, hanem a varrásnál is, mert a kötéstől idekerül a seprű. Itt valamennyi dolgozó asszony vagy lány. Jó egészség, jókedv valamennyiüknél. Csonda Istvánná olyan gyorsan varrja keresztbe, át piros és kék fonállal a seprűt, hogy a szem alig tudja követni mozdulatát. — Nem könnyű munka. Bizony eleinte a kanál is nehéz volt, ha hazamentünk. De fárasztó még ma is. Egész nap állni, s öltögetni... — Egyenlő bért kap a férfiakkal? Csodálkozva néz rám, mintha kérdezne tekintete: hol él maga, hogy lehet Ilyet kérdezni? — Természetesen — mondja még mindig csodálkozó hangsúly- lyal. Pedig nem mindig volt így, s abból a másképpenböl Csonda Ist- vánnénak is kijutott. Bizony sokszor fele annyit sem kapott, mint a férfiak, de a munkát azt épp úgy megkövetelték tőle is. A fia talabbak csak hallomásból turin erről. Dénes Róza is azok ke tartozik, akik el sem tudják ké zelni, hogy valaha ilyesmi is vo — Hát miért? Épp úgy dóig zom én is,- mint a férfiak mondja némi felháborodással. • Az én munkám is annyit ér. Vág nem? De, kedves Róza, annyit ér, hogy mégsem fizettek annyit, a nem a férfiak bűne. Másképp vol akkor. Csondáné nem tervezhetti úgy a férjezmenést sem, min ahogyan most tervezik a fiatalok s köztük Róza is. A munka után a színház, mozi helyett az otthoni nyomor várta. Mennyivel más ma. A munka igaz, ma sem köno’"' a 10—12 óra helyett nyo’ dolgoznak, s a lebecsülésne. mát sem látni. Egyenlő műi egyenlő bért kapnak. Nem hát, hogy jókedvvel, vidám tögetnek, hogy a következő r tosoknak is legyen mit esi. Igen. mert a seprű útja foly dik. Szárító, vágó, fűző mankó várja még őket, hogy aztán a háziasszony az üzletben, a piacon láthassa viszont. Alkotás, munka a seprű is Több mint száz ember dolgozik ebben a seprűgyarban két műszakban. A naponta használatos, oly kevés becsületet kapó seprűk elkészítése tehát emberek kemény, nehéz fizikai munkáját tes. tesíti meg. Sokat gyártanak ebben a gyárban évente, több mint 10 millió forint értékűt. Jut belőle a városnak, falunak. Amikor újra az udvaron lépegetek, s elhalkul a zizzenés, a kerekek csikorgása, a varrók öl- tögetése miatt keletkező keveri., zaj, arra gondolok, hogy íme, minden aprónak, semmiségnek tűnő használati eszközünk alkotás, munka, s megérdemli a megbecsülést, mint ahogyan az itt dolgozó emberek ezt a megemlékezést. Majnár József Lstházakaf, sertésetető-vályúkat és fustcsövel <H szállít az Orosházi Lakatos és Gépjavító KTSZ Az Orosházi Lakatos és Gépjavító Ktsz 1950 áprilisában alakult 14 taggal, jelenleg 25 tagúk van. A szövetkezet fő profilja a szolgáltatás és így érthető, hogy a javító részlegek dominálnak: a gépjavító, mérleg javító és a finommechanikai részleg. Több a tanárok tézetet és gazdaságát, a Helvéciái Állami Gazdaságot látogatják meg tanulmányút keretében. Az ország élenjáró üzemeiben további hasznos tapasztalatot szerezhetnek az oktatási munkához. gyárnak garanciális javítást végeznek, háztartási gépek, kerékpárok és a varrógépek javítását vállalják. Legújabban az ipari varrógépek motorjait is javítják. A motorkerékpár-javító részlegük is most alakult meg. A Berva, Danuvia és a Csepel motorok garanciális javítását végzik. Bevezetik még ez évben a rádió és egyéb híradástechnikai gépek javítását is. Országos gyártmánya a szövetkezetnek ,,a tányéros piaci csapómérleg” ebből évente 4—5 ezer darabot gyártanak. Évi termelési tervük egymillió 500 ezer forint. A népgazdaságnak sertés- etető-vályúkat, üstházat és füstcsöveket is szállítanak. Hatezer forintot szavazott meg a csépíőcsapatok közötti verseny jutalmazására a szeghalmi járási v. b. í Tudósítónktól.) Július 22-én, pénteken ülésez ett a szeghalmi járási tanács vég- rehajtó bizottsága, ahol Sándor József v. b. elnök elvtárs beszámolt a párt megyei v. b. és a megyei tanács v. b. felhívásáról, amelyben az áll, hogy a legjobb cséplőcsapatokat jutalmazni kell. A jutalom odaítélésénél figyelembe veszik a községekben folyó, cséplőcsapatok közötti verseny eredményeit. A legjobb helyezést elérő munkacsapatok között hatez er forintos jutalmat osztanak ki. Az értékelésnél számba veszik a m unkanapokat és a csépíőcsapatok teljesítményét, s minden olyan körülményt. amely összefügg cséplési eredményeikkel. Nátor János
