Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-27 / 176. szám
NÉPÚJSÁG I960, július 21., saerds /7háA teMxzn {elüli KÉT KELTETNEK alatt émelygős illat terjeng. Virágzók a hárs. Az úton motorok, autók futTávlatok CSIBE Az- tnber rá sem ismer a csorvási ajk baromfikeltetőjére. Kívül-foelül >Zé toßodo-tt. A gépteremben kat- az elektromos automatáik. Ezek jß egével biztosíják a keléshez sges hőmérsékletet. Temesi Já- fehér köpenye a tisztaság minta- Ö azonban nincs' megelégedve *— lasággal. Sy Cég ma nem takarítottunk istenól. Akkor látná, hogy ml van g hkor mi, asszonyok — mutat két 2 atámsára, Mészáros Gáboméra f Vereska Margitra" — rendet esi- . *•. 1 — Sok termelővel foglalkozunk magyarázza Temesiné —, így ránk ie a szövetkezetre is rossz fényt ha a keltető dolgozói saját mu- okból a tisztaságra nem ügyelgyik asszony meg is jegyezte: jó tény észtojás mellett a tiszta- égfontosabb ebben a szakmában. a keltető vezetője merre talál- — fordulok később Temesdné. — Kőrúton van, termelőket látogat, tevés a tojás, s azért ment, hogy még ■hány ezer szállítására megállapodjon dolgozó parasztokkal. — lemaradtak a tervvel? *— Nem. Túl akarjuk teljesíteni. MARSEILLESI FALAK Marseilles-ban az emberek sokat panaszkodnak a vékony falakra, amelyeken a legkisebb zaj is átihal latsaik. J A Marius” című marseillesi lapban egy elkeseredett ember elpanaszolta, hogy még azt is hallja, ha szomszédja inget vált. — Ah, ez semmi — válaszolta egyik barátja. — Képzelheted, milyen vékonyak a falaik nálam, mikor azt is hallom, amikor szomszédom világnézetet vált. « BÁR AZ EMBER VOLNA ILYEN... Egy angol turista, mielőtt szabadságra indult, levelet irt a Yorkshire-i szálloda tulajdonosának és megkérdezte, elhozhatja-c a kutyáját is. Néhány nap múlva a következő választ kapta: „Kedves Uram! Van szerencsém értesíteni, hogy 30 éve dolgozom a szállodaiparban. Ezen idő alatt egyszer sem kényszerültem a rendőrség segítségével kidobni egyetlen illetlen, részeg kutyát sem. Egyetlen kutya sem próbálta fedezetlen csekkel kifizetni a számláját. A kutyák sohasem égették ki a lepedőket, és egyetlen kutya pogy- gyászában zent tálaltam szállodai szalvétát vagy kanalat. Kutyáját tehát örömmel látom szállodámban. U. i.: Ha hasonlít a kutyájára, ön is eljöhet.” a ŐSZINTE GYÁSZ Louis B. Maier (Metro—Gold- wyn—Maier) halála után egész Hollywood részt vett a hírhedt Mészárosaié, a fejkendős parasatnéni közbeszól: — Kétszázezer csibe volt a terv. Ezt teljesítettük. Igaz-e asszonyok? — Igen, igen — hangzik gyoms egymásutániban. — Jelenleg 37 ezer tojás áll keltetés alatt. Hetenként 14—15 ezer tojást rakunk gépekbe, és körülbelül ennyi csibét pedig a tsz-eknek, egyénieknek adunk át. Gsorvás, Gerendás, Csamád- apáca, Kondoros — ezekbe a községekbe mi is szállítunk csibéket — mondja Temesiné. Behúzódunk a lám-pázóba. Itt csak a kézilámpa világít. Mészárosné tartja a kezében: lámpázza a tojásokat. — Milyen eredménnyel keltetnek? — Az új gépekkel 80—82 százalékot is elértünk. A régiekkel bizony a 6ő-öt is csak nehezen tudtuk megközelíteni. A szezon végén majd három új gépet állítanak fel ezek helyett, s akkor aligha lesz versenytársunk a kelési százalék növelésében. A sarokba pillantok: egy gép áll ott. — Ezt nem használjuk. Nincs elég tojás, meg a gép is régi. — Miért kevés a tenyésztojás? — kérdezem az asszonyoktól. — Erre a kérdésre talán a központban tudnak megfelelő magyarázatot adni — válaszolja egyikük. A falu főutcáján az évtizedes harsak: üzletember temetésén, akinek életében számtalan ellensége volt. Bis ley Crowther, a New York Times kritikusa csodálkozva odasúgta Sam Goldwynnak, az elhunyt volt partnerének: „Nem is sejtettem, hogy Maternek ilyen sok barátja volt!’’ Goldwyn így válaszolt: „Barátja? Ezek valamennyien az ellenségei; csak azért jöttek, hogy meggyőződjenek róla, valóban a föld alá került-e végre » RADIOAKTÍV műfogsor Az amerikai atomenergia bizottság titokban tartja annak a nőnek a nevét, aki kideríthetetlen körülmények között egy ruthenium—106 radioaktív sugárzással fertőzött müfogsorhoz jutott. Az atomenergia bizottság kijelentette, hogy hajlandó az illetőt új, ingyenes mű fogsorral kárpótolni és sietett hangsúlyozni, hogy a veszedelmes müfogsor egyelőre semmiféle ártalmat nem kozott, * ALKOHOLMENTES ŰRVACSORA Nyugatnémet alkoholellenes egyesületek követelik, hogy az evangélikus felekezet vezesse be a kötelező alkoholmentes úrvacsorát. Az indokolásban kifejtik, hogy „egy megmentett iszákost a legcsekélyebb borfogyasztás is visszavetheti régi bűnébe”. Hivatkoznak arra, hogy a német—svájci kantonok református egyházközségeinek nagy része már áttért az alkoholmentes úrvacsora kiszolgáltatására. naik. Milyen szaporán követik egymást! Várni kell, amíg az ember biztonságban a túloldalra juthat. A szövetkezet központjában Mátó János, az ügyvezető fogad. Éppen a pénztári bizonytalokat lapozgatja és írja alá. Még néhányat megnéz, majd a keltetőről váltunk szót. — Miért kevés a tenyésztojás? — A túlbonyolított üzlet miatt. — Hogy érlsem ezt? — A szezon előtt kaptunk egy ukázt, hogy a keütetőállomás napi áron megveszi a tenyésztojást és csak a bevált tojásokért fizethet plusz S0 százalékot. — Elméletileg ez helyes, hiszen egyik termelő sem rövidül meg, mert megkapja a tenyésztojásért járó felárat, igaz, csak később, hetek múlva — szólok közbe. Mátó elvtáns a gyakorlatról beszél, amely ez esetben mást mutat. — Ez a tojásátvételi módszer azt jelenti, hogy nem bízom azokban az emberekben, akikkel egész éven át szerződéses viszonyban állok. Üzletre kell mennünk, nem pedig a keltető és a tenyésztők közötti kapcsolat javítására — folytatja. — Különben azok, akik a tojásátvételt igy szabták meg, nem számoltak azzal, hogy a termelőnek akkor kell a pénz, amikor az árut adja, nem pedig két hét múlva. Meg szeretném jegyezni, hogy a tenyésztők között evégből bizalmatlanságot is tapasztaltunk. Különben ez a módszer egy sor bürokratikus munkával is jár. Emiatt kell most tojás után szaladgálni, és szinte miniden termelőt megagitái- m, szállítson a keltetőbe tojást. Több száz emberrel állunk ilyen üzleti kapcsolatban. Amíg nem így kellett te- nyésztojashoz jutnunk, több szállítónk volt, mint most. Válogathattunk. Most pedig alig-alig válogathatunk. Szeretnénk a tervet is túlteljesíteni, mégpedig 60 ezer csibe keltetésével. Ezt szervezzük most. Tudjuk, hogy nehéz lesz, de;; 5 Az irodába behullik a déli haramgszó. A dolgozók ebédelni mennek. Mátó elvtársat sem tartom fel. ö is ebédelni siet, mert délután a baromfikeltetéssel kapcsolatban rá sürgős feladat vár. Az új tízezres kieltetögépek érkezését Negyed századdal ezelőtt a Kö- zép-Kaukázus egyik festői zugában, az Elbrusz közelében megszervezték az első geofizikai laboratóriumot. Ma már egész tudományos városka épült ezen a helyen. Az egyik laboratóriumot az erdő felső határán, egy füves lejtőn rendezték be. Tulajdonképpen ez nem is laboratórium, hiszen itt csupán gépkocsikra szerelt nagyteljesítményű villanygenerátoro- kat, s ami a legmeglepőbb, óriási hangtölcséreket láttunk. Érdeklődésünkre Lev levin, a fizikai és matematikai tudományok doktora így válaszolt: A hideg felhőt is csak néha sikerült megcsapolni — Bizonyára sokat hallottak már az időjárás irányításának, elsősorban a felhők „lecsapolásá- naik” csábító problémájáról, amellyel ma sok ország tudósai foglalkoznak — kezdte a kutató. Képzeljék csak el, mennyire hasznos lenne, ha elsajátítanánk azt a módszert, amellyel arra késztethetnénk a felhőket, hogy éppen ott zúdítsák le az esőt, ahol Lassan már az iskolai szünetnek is a végére érünk, nemsokára újra gyermekzsivajjal telnek meg a ma még néptelen iskolai folyosók. De még iskoláinkon ott vannak az állványok, és mind több iskolánk világos színű új ruhába öltözik. Nemrégiben egyik tanácstagi beszámolón egy szülő felháborodottan nyilatkozott arról, hogy az ő iskolájuk nagyon elhanyagolt, koszos s egészségtelen. Valóban sok iskolánk nem a korszerű követelmények szerint épült, hanem örököltük, de az elmúlt 15 esztendő alatt mind helyett újat építeni még nem lehetett. Azonban ma már egyre több iskola épül újjá, s egyre több új iskola magasodik városainkban és fálvainkban. Ebben az évben megyénkben 9 200 000 forintot fordítanak a felújításokra. Ebből újjáépítésre 7 200 000 forintot. Az összeg nagyobb része: 4 millió 765 ezer forint éppen általános iskoláinkra jut. Ebből az összegből már rendbehozták a gyulai román gimnáziumot, már megkezdődött a felvonulás a gyulai gimnázium tatarozásához, és talán néhány nap múlva hozzálátnak a békéscsabai gimnázium renoválásához is. Iskoláink tatarozása nemcsak azért fontos, mert szeretnénk gyermekeinknek minél szebb és jobb körülményeket biztosítani taa talajnak, a vetéseknek a legnagyobb szükségük van a csapadékra. Vagy vegyünk egy másik példát: sürgősen meg kell tisztítani az égboltot, mondjuk a város felett, ahol az ünnepnapon feltétlenül derült, napos időnek kell lennie. Sok országban végeznek ilyen kísérleteket, köztük a Szovjetunióban is. Ezeket a kísérleteket azonban rendszerint fagypont alá hűtött felhőkkel végzik. Ha az ilyen felhőbe száraz jeget vagy ezüst- jodidot szórnak, akkor az ennek következtében képződő jégkristályok körül víz gyülemlik fel. A vízcseppek annyira elnehezülnek, hogy a felhőben felszálló légáramlatok már nem tudják megtartani őket, s olykor leesnek a földre. Ügy látom, nem értik, miért mondom azrt, hogy „olykor” — folytatta a tudós. — Azért, mert egyelőre nem ismerjük a felhők fejlődésének összes törvényszerűségeit, ennélfogva az egyik kísérlet sikerül, a másik nem, bár csaknem azonos körülmények' között folyik. Kísérletek meleg felhők esőxtetésére E törvényszerűségeket itt az Elbrusz lejtőin tanulmányozzuk. nuXásukhoz, hanem fontos azért is, hogy meglévő adottságaink mellett még ezekre az iskolákra fordított összeg is kifizetőbb, mint esetleg néhány új tanterem építése. Az állam hatalmas összegeket fordít tatarozásra, de nem kevés az sem, amivel a szülők, a társadalom segíti iskoláinkat. Az 1958—59-es tanévben 3 088 000 forint volt az az ősz- szeg, amiből kimeszelték iskoláinkat, új felszerelést vásároltak a szülői munkaközösségek, a patronáló üzemek. És ez az áldozat, amit az állam és a szülők hoznak közösen, forintban is kifejezhető. Lehet számszerű adatokat felsorolni, azonban az összegszerűségen túl sokkal nagyobb jelentőségű az, hogy a társadalom minden egyes tagja érzi, hogy nálunk a megnövekedett tanulási kedv megvalósulásának feltételeit minden körülmények között biztosítani szeretnénk. A jelen ez. De a távlatok sokkal szebbek, a készülő ötéves tervünkben megyénkben újabb milliókat jelent az az összeg, amiből iskolák épülnek, amiből napközik lesznek, és újabb százaknak lesz lehetősége, hogy tanuljanak. A távlatok a mi munkánkkal kerülnek testközelbe, a mi munkánkkal lesznek iskoláink egyre szebbek és ez nemcsak gyermekeinknek, hanem nekünk is öröm s megnyugtató. (Dóczi) lönböznek a felhőkkel és ködökkel végzett összes kísérletektől. Hiszen, mint ahogy említettem, a kísérleteket rendszerint túlhűtött felhőkkel végzik. Mi viszont nulla feletti hőmérsékletű felhőkkel kísérletezünk. Az ilyen felhők esetén nem megfelelőek azok a módszerek, amelyeket a túlhűtött felhőknél alkalmaznak. Ezért mi hangrezgésekkel hatunk a felhőkre. A tudósoknak az a jelenség adta ezt a gondolatot, amelyet Önök is bizonyára többször megfigyeltek. Képzeljék csak el, hogy nehéz ólomszürke felhők borítják az égboltot, s úgy tűnik, hogy minden pillanatban megeredhet az eső. Ez azonban nem következik be. Hirtelen azonban villám cikázik át az égen, fülsiketítő mennydörgés rázkódtatja meg a levegőt, s nyomában zuhogni kezd az eső. A felhők megcsapolásához „fizikai katalizátorként” a mennydörgést, ezt a hatalmas hanghullámot használjuk fel. Először különlegesen megépített, 500 köbméter térfogatú kamrában kísérleteztnük. A kísérletek eredményesek voltak, s ekkor tértünk át a természetes viszonyokra LaAz Orosházi Gépállomás ipari képesítéssel, hosszabb gyakorlattal rendelkező főkönyvelő-helyettest keres azonnali belépésre. ■ készíti elő. Dupsi Károly Mesterséges mennydörgés Megtanulhatjuk-e az időjárás szabályozását? Szovjet tudósok érdekes kísérletei Kísérleteink azonban elvileg kü-
