Békés Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-01 / 154. szám

2 NÉPÚJSÁg 1960. július 1., péntek | K­Bizakodó kilátások a várható átlagtermésről Kommunista aktíva-ülés értékelte a kondorosi földművesszövetkezet 15 évi eredményeit Jól készültek szövetkezeteim k az aratásra I Megyénk termelőszövetkezetei l a tavaszi növényápolási munká­kat általában időben kezdték meg. Különösen a cukor répatáblák szépek, tiszták, s az időjáráshoz képest igen. jól fejlődnek. A ku­korica kapálásánál némi problé­ma jelentkezett, azonban a leg­utóbbi jelentések szerint terme­lőszövetkezeteinknél már csak mintegy kétezer- holdnyi kukorica kapálatlam. A kukorica kapálása különösen a megyei pártaktíva után gyorsult meg, és minden jel arra mutat, hogy az aratás, csép- lés megkezdéséig megyénkben nem maradt kapálatlan kukorica. A jelenlegi tennivalót most már az érésnek indult kenyérgabona mielőbbi betakarítása jelenti. Az aratási miunkák jó és kedvező időbeni megkezdése, majd befe­jezése minden évben nagy jelen­tőségű, hiszen az ország kenye­rének biztosítását jelenti. Mégis ebben az évben a kalászos beta­karítása, a betakarítás jó meg­szervezése nagyobb feladat, mint a korábbi években bármikor. Ugyanis ez az első esztendő a megyében, amikor a nagyüzemi gazdaságok vannak fölényben. Ép­pen ezért nem közömbös, hogy a nyári betakarítási munkák milyen szervezetten, gyorsan és mennyire minimális szemveszteséggel érnek majd véget. Hiszen az új terme­lőszövetkezeti tagok, de a még egyénileg dolgozó parasztok is nagy figyelmet fordítanak arra, hogy termelőszövetkezeteink mi­lyen gyorsan és milyen erdmény- nyel fejezik be az aratást-csép- lést. jónak mondha­tó. Jó közepes kalászos termésre számítunk. A jelenlegi becslések szerint őszi árpából 12, tavaszi árpából 8,5, oszt búzából 8,5, zabból 7,5 má­zsás átlagtermésre számíthatunk holdanként. Kalászosokból a megyében több mint 244 540 hold vár leara- tásra. Ebből géppel 45,5 százalék­nyit tudunk learatni, a többi kis- kaszára vár. Az aratási munkák­ra való felkészülést, a betakarítás jó megszervezését — a szakem­berek elmondása szerint — ter­melőszövetkezeteink párt- és gaz­daságvezetői, s az állami szervek a felszabadulás óta talán soha nem tekintették olyan nagy fel­adatnak, mint most. Különböző értekezleteken és tanácskozásokon vitatták már eddig is és vitatják a közeli napokban a nyári beta­karítás megannyi konkrét tenni­valóját. megszer­vezték a szemléket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gépállomások zöme jól felkészült a nyári mun­kákra. Pedig a legtöbb helyen a termelőszövetkezetek gépjavítá­saihoz is adtak segítséget. Értesü­léseink szerint 197 termelőszövet­kezetben készítettek személyekre lebontott nyári betakarítási kam­pánytervet. Hogy a termelőszövetkezetek ve­zetői, s a párt- és állami szerve­ink ebben az évben milyen nagy jelentőségűnek tekintik a nyári betakarítás gyors és minimális szemveszteséggel történő befeje­zését, bizonyítja az, hogy több termelőszövetkezetben alkalmaz­zák majd a premizálást, és ha a szükség kívánja, az aratásban részt vevők külön díjazását. Né­hány j árasban üzemi munkások­ból arató-brigádokat szerveztek, melyek megfelelő díjazás ellené­ben a gyengébb erővel rendelkező termelőszövetkezeteket segítik. A tett intézkedések mellett to­vábbra is nagyon fontos a hig­gadt, okos szervező és felvilágo­sító munka. Az idén legtöbb helyütt ugyan megszűnt az a latolgatás, hogy a község melyik végén kezdjék a cséplést. Megszűnt, mert a 656 cséplőgép közül 447 a termelőszö­vetkezeteknél dolgozik majd. Hiá­nyosságok mégis vannak. Hogy csak néhányat említsünk: a szem­lék megállapították: még nyolc termelőszövetkezetben és nyolc egyéni területen dolgozó cséplő­géphez nincsenek meg a munka­csapatok. A másik: a 656 cséplő közül mindössze 311 rendelkezik elevátorai. Sok oondol és töprengést okoz a raktározás, a tarlóhántás, az aprómagcséplés jó megszervezése, és a cséplés gyors lebonyolítása. Sok a tennivaló egészségügyi és egyéb téren, noha egészségügyi és kereskedelmi szerveink jó része már eddig is igyekezett felkészül­ni a nyári betakarítási munkák meggyorsítására. Amint e tények bizonyítják, a betakarítási munkára való fel­készülés megyénkben sem men­tes a gondoktól, azonban minden remény megvan arra, hogy ter­melőszövetkezeti és egyénileg gaz­dálkodó parasztságunk a múlt évekhez hasonlóan becsülettel megteszi kötelességét (Balkus) 0 terméskilátás j Gépállomásainkon AZ ERRA antibiotikum tartalmú takarmány kiegészítő a sertés és baromfi növekedését meggyorsítja, a tojáshozamot es a loedési eredményt emeli, az ellenálló- és életképessé­get növeli, a takarmány értékesítését javítja, használa­tával az állati fehérje egy része olcsóbb növényi fe­hérjévé 1 helyettesíthető. 100 kg takarmányhoz (szára zanyagra számítva) 20—30 dkg ERRÄT ketí adagolni (elkeverni). Gyártja és forgalomba hozza vállalatok, áü<ami gazda- sárgoikv termelőszövetkezetek részére 54.50 Ft-o6 kg- kenti bruttó termelői áron az Állami Vakcinatermelő Intézet Budapest XIV. Zászlós u. 31—33. Fó 1 dmüveeszö vetkezetek és viszonteladók részére 58,30 Ft-os nagykereskedelmi áron a Kertészeti Magtermel­te tő és Vetömagellátö (Budapest VII., Rottenbiller u. 33.) — Egyéni vásárlók beszerezhetik a földművesszö- vetkezeti boltokban, vetőma gbo ltok bari és baromfikel­tető állomásokon kg-onként 67 Ft-os fogyasztási áron. Forgalomba keríti. C,3, 1, 2, 10 és 20 kg-os csomagolás­ban. 3188 Röviddel kilenc óra után mint­egy 110-en gyűltek össze a kon­doros! told mű vessző vetkezet kul­túrtermében. Az összejövetelnek az volt a célja, amint azt Dián András elvtárs, a íöldművesszo- vetkezet ügyvezetője hangoztat­ta, hogy értékeljék a kondorosi földművesszövetkezet 15 éves tö- megpolitikai és gazdasági mun­káját. Ott ültek a széksorokban a földművesszövetkezet alapító tagjai, s a földművesszövetkezeti hálózatban tevékenykedő kommu­nisták. Az első eset a megye földmű­vesszövetkezeteinek életében, hogy a kommunisták s az alapitó tagok értékeljék az alakulás óta megtett utat, s hogy reflektor- fénybe állítsák a hiányosságokat, a megoldásra váró feladatokat. Az idő rengetegében nem nagy idő 15 év. A kondorosi földművesszö­vetkezet eredményei azonban ha­talmassá nőttek ez alatt az,idő alatt. 1945. november 1-én jöttek először össze nehányan, köztük Karsai János, Kiszely Pál, Ko- nyecsnyi György, Szentesi György, Glózik Mihály, hogy megalakítsák a földmúvesszövetkezetet. Az ala­kulás után aztán tojást, búzát, kukoricát adtak össze, hogy az adomány ellenértékeként egy bol­tot nyithassanak a Kormas-féle üzlethelyiségben. Meg is nyitották, de nagy problémát jelentett a la­kosság sóval, élesztővel és egyéb közszükségleti cikkekkel való el­látása. Emellett a földmüvessz*- vetkezet tagjaira és vezetőire há­rult a földhöz juttatott dolgozó parasztok géppel és vetőmaggal való ellátása is. Mindezzel nem is volt baj. Azonban befurakodott a földművesszövetkezetbe Hamza Gyula volt leventeoktató, aki ma­gához ragadta a vezetést és rövid idő alatt 150 ezer forintot herdált el a földmüvesszövetkezet vagyo­nából. Ez a hatalmas összeg szin­te megbénította a földművesszö­vetkezet életét, alig két évvel az indulás után. Sok nehézséggel kellett szembe­nézniük, sokat kellett dolgozniuk a földmüvesszövetkezet tagjainak és vezetőinek, amíg eljutottak odáig, hogy az alakulás után 92-1 re nőtt a taglétszám és a belize- | tett 920 forint részjegy 1960. ja-1 nuár 1-ig 2391 taggá, a befizetett részjegy 157 300 forint összeggé növekedjék. Az 1948. évihez viszo­nyítva a földművesszövetkezet ál­lóeszköze tízszeresére, a saját erő pedig kétmillió 710 ezer forintra növekedett. A földmüvesszövet­kezet élén most olyan emberek állnak, és a hálózatban is olyanok dolgoznak, akik jól sáfárkodnak a közösség vagyonával. Ennek egyik fokmérője, hogy az utóbbi évek­ben nem fordult elő leltárhiány, senki se nyúlt a közös pénzhez. S a jó gazdálkodás eredménye, hogy 1953-tól 1959-ig 647 ezer forint vásárlási visszatérítést fizetett tagjainak a földmüvesszövetkezet. Most a legfontosabb feladatok egyike, hogy minden erővel se­gítse a földmüvesszövetkezet a tsz-ek megerősödését és mind jobb gazdálkodásukat. Másik fon­tos feladat a felvásárlási tervek teljesítése, hogy minél több és minél olcsóbb áru jusson a dolgo­zóknak. Az eddigi eredményeket érté­kelő és a feladatokat megszabó beszámoló után több hozzászólás hangzott el. Glózik Mihály, a kon­dorosi földmüvesszövetkezet első ügyvezetője is felszólalt. Idős em­ber már és beteges is. A jelenlé­vők tisztelettel néztek rá, amikor beszélt az elmúlt tizenöt esztendő­Varsó (MTI) Dr. A. Danyszbialostocki orvos dohányzásról leszoktató gyógy­szert készített. Neve „antiniko- tin” és még a legszenvedélyesebb dohányos kezéből is „kiveszi” a cigarettát. Ha valaki bejelenti az orvosnak, hogy abba akarja hagy­ni a cigarettázást, megfelelő vizs­gálatok után receptet kap és ki­válthatja az antinikotint. Szabad üzleti forgalomba természetesen nem kerül. Egy-egy kúra átlag 60 I ről, a régi harcokról, s megható- dottan arra kérte a földművesszö- ' vetkezet dolgozóit és vezetőit, hogy vigyázzanak a nép vagyoná­ra, mert az a legdrágább érték. Felszólalt a kommunista aktíva­ülésen Gulyás Mihály elvtárs, a MÉSZÖV politikai főosztályának vezetője is. Felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy úgy tekintsék a termelőszövetkezeteket, mint test­vérszövetkezeteket, s a lehető leg. nagyobb segítséget nyújtsanak fej­lődésükhöz. A továbbiakban azt vá­zolta, hogy a vásárlási visszatérí­tésként: eddig kifizetett 647 ezer forinttal szemben csak 158 ezer forint a befizetett részjegy. Befejezésül több határozatot ho­zott a kommunista aktívaülés a szövetkezetpolitikai munka meg­javítására, a termelőszövetkeze­tekkel való kapcsolat szorosabbá tételére és a kereskedelmi hálózat­ban mutatkozó hiányosságok ki­javítására. Nagyon hasznos volt ez a ta­nácskozás. mert olyan kérdéseket lágyait, amelyek a dolgozók és a lakosság problémája. Megyénk valamennyi íüldmüvesszövetkeze- te átvehetné a kondorosi kezde­ményezést, mert így sokkal köny- nyebben meg tudnák oldani a problémákat, sok segítséget kap­nának a földművesszövetkezet kommunistáitól, az alapító tagok­tól. HÉJJÁ SÁNDOR pirulából áll. Ez idő alatt nem szabad szeszesitalt fogyasztani, no és ... dohányozni. A kezelés alatt a szenvedély egyre kevésbé ingerli az „egykori” dohányost, aki végül egyáltalán nem kívánja a nikotint. A gyógyszer laboratóriumi ki­próbálása kitűnő eredménnyel járt. Az antinikotin iránt eddig a Szovjetunió, Anglia, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság és Cseh­szlovákia érdeklődött. Gyógyszer, amely leszoktat a dohányzásról TÓTH LAJOS» Vajúdó világ (10.) — Itt van, apjuk? — Kukoricáért jöttem föl a lo­vaknak. — Ezzel fogta a kast s rakni kezdte bele kétmarokkal a csöveket. — Aztán majd jöjjön már enni. — Megyek — felete nagyon csöndesen, az asszony pedig le­ment a padlásról. Bokor Mihály amint hallotta, az ajtó becsukóda- sát, lehajolt, hogy felemelje a te­li kast. A kötél a válláról elébe pottyant. Felvette, nézte egy da­rabig, majd, mintha nagyon fi­nom selyemből lett volna, óvato­san felakasztotta oda. ahonnan levette. — Még ráérek. Ezt később is megtalálhatom ... Ezzel két kezé­be fogta a kast, s lassan lelépdelt a grádicson. Az egészet oda borí­totta a lovak elé. A konyhába in­dult, hogy egyen valamit. Miska szembe találkozott az apjával. El­sápadt. Nagyon öregnek, meg­törtnek látta az apját. — Elmegyek apám. — A te dolgod, én már nem pa­rancsolok neked — ezzel belé­pett az ajtón. Miska pedig elin­dult a maga útján oda. ahova a szíve vezette. öreg Bokor Mihály megmos­dott, de nem nyelt le egy falatot sem. Felöltözött a tisztábbik ru­hájába. Az asszonynak se szólt semmit, hogy hová megy. Az a- zonban nyomon kísérte a szemé­vel, s valósággal leesett a kő a szívéről, amikor látta, hogy az ura lefordulva a farmezsgyéről a Kossuth szövetkezet felé vette az útját. Öreg Bokor Mihály kiért a kövesútra. Hamarosan elérte a szövetkezet bejáróját. Az iroda előtt ismerős arcokat pillantott meg. Régi, gyerekkori cimborákat Egy részük régebben, mások most léptek be. Együtt voltak cselédek akkoriban. Nyolcán vagy tízen ácsorogtak ott. Beszélgettek, ö nem állt le közéjük, csak Bacsó után érdeklődött. — Bent van az irodában. Q tt volt. A két egykori jó- barát megállt egymással szemben. Mire is gondolhattak volna ebben a pillanatban? Sok mindenre. Talán egy percig is nézték egymást, míg véere Bacsó törte meg a kínos csendet. — Meggondoltad. Mihály? — Add ide azt a belépési nyi­latkozatot, hadd legyek túl mi­nél hamarabb rajta. Aláírta. Bacsó kezetnyújtott neki. A két. munkában eldurvult parasztkéz egymásba fonódott, mintha eggyé forrtak volna, pedig milyen két külön világ volt! — Holnap gyűlést tartunk a kultúrteremben. Ott mindent meg­beszélünk. Egyébként itt van a fiad nyilatkozata is. Itt a keze- írása. Ezzel odaadta neki. öreg Bokor Mihály csak ráné­zett, aztán odatette mellé az övéi is. Megkönnyebbülten, de szomor­kás szívvel indult hazafelé. A farmezsgyénél megállt. Markába vette a koromfekete, omlós rö­göt, s morzsolgatni kezdte. Észre sem vette, hogy a tenyerére hullt egy nagy kövér könnycsepp. — Az életet nem lehet megállí­tani ... Az asszony már várta. — Beléptem. Ezután vetkőzni kezdett. Lel- kében is így volt. Levetkőz­ni kezdte a múltat, keserveseb­ben, amilyennek azt annak idején érezte. S most? Űjra kezdi az életet. Még alig múlt ötven éves. Nem késő. Majd csak megél ő a szövetkezetben is, csak dolgozni tudjon ezen a szép. Gazdag alfö’di rögön, amelv ezek­ben az őszi napikban védi1 le a múlt szakadozó, feslett ruháját. VÉGE

Next

/
Oldalképek
Tartalom