Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

\ 4 HÉPÚJSÁG I960. Június 1., szerda MINDENKIT HÁZAVÁRNAK! Baleset-megelőző körúton Békéscsabától Békésszentandrásig A gépkocsivezetőnk hirtelen fé­kezett. Az előttem ülőt majd hogy ki nem toltam a kocsiból, s az­tán hangos huppanással estem hátra, A gépkocsi megállt. Gyor­san kipattantak az ajtók, s az Állj!” jelzőtárcsa magasba len­dült. Nem minket állítottak le. Ez esetben a rendőrség kocsijában ültem, hogy Békéscsabától Bé­késszentandrásig figyeljem a köz­lekedést. Ügy indultunk, hogy csak fi­gyelmeztető jellegű intézkedése­ket alkalmaznak a rendőr elv­társak, s a megnövekedett bal­esetek csökkentéséhez a gépkocsi- vezetők segítségét is kérik. Szük­ség van erre, mert a múlt évben is sokak halálát és nagyon sok rokkantságot okozott a gondatlan, szabálytalan közlekedés. Országo­san is megszaporodtak a balese­tek, s a „hullám” különösen a múlt év végétől növekedett. Beve­zették már az iskolában is a KRESZ-oktatást ,azonban a teljes siker csak akkor várható, ha az egész társadalom összefog és közügyként támogatja a közleke­dési balesetek megelőzésére indí­tott mozgalmat. A piros korong A gépkocsik és motorok egymás után álltak meg. Előkerültek az iratok és Perlaki rendőrtiszt elv­társ e napon először, de később ki tudja hányszor elmondotta, hogy miért állították le a gépko­csit és a motorkerékpárt. — Figyelmeztető jellegű ellen­őrzést tartunk — mondotta. — Arra kérjük a gépjárművezetőket, hogy a szabályok betartásával, gondos, körültekintő közlekedéssel óvják mások és maguk életét. Megyénkben az elmúlt évben 21 halálos baleset... S míg Perlaki elvtárs beszélt, a gépjárművezetők megértőén bólo­gattak, helyeseltek. Közülük nem is egy példákat mondott, hogy a szabályok be nem tartása milyen nagy veszélyt jelent. Volt, aki mosolyogva, úgymond dicsekedve mondta, hogy vele még soha sem­mi baj nem volt. — Már 12 éve motorozok, de még egy fillért sem fizettem — mondotta Szabó János, a Gyomai Gépállomás dolgozója — Persze ez kell, a figyelmeztetés jó megelő­zés. És egymás után fogadták meg­elégedéssel a rendőr elvtársak ud­varias figyelmeztetését, és segítsé­güket Ígérték. A figyelmeztetés után piros korongot ragasztottak a gépkocsi szélvédő üvegére, a motorkerékpár lámpaüvegére. Egy másik korongot pedig a vezetők kaptak, melyen jól láthatóan ol­vashatták: Vezess baleset nélkül. Akik a szabályok szerint közlekednek 'A gépkocsink ezután robogott tovább Kondoros felé. Az úton munkából hazasiető emberek ke­rékpároztak. Volt, aki szabályosan, volt aki nem. Ketten, sőt hárman is egymás mellett és amikor rá­juk kürtöltünk bizonytalanul igyekeztek egysorba. Tudják a szabályokat, s mégsem aszerint közlekednek. Pedig hány kerék­páros okozta halálát másoknak, s hány kerékpáros fizetett életével a szabályok megszegése miatt. Milyen kár, hogy vannak, akik nem vigyáznak magukra, s nem törődnek másokkal sem. Míg ezen gondolkoztunk, újabb szabályta­lanság velünk szemben. Két fiatal pár egymás mellett kerékpározik, s egymás kezét fogják. Ej, ej, mi­lyen könnyen baleset lehet a vé­ge! Hogy nem? Sajnos példák bi­zonyítják, hogy együtt indultak el, s csak egyikőjük tért vissza. A sok szabálytalanság után szin­te jó volt látni, amint az iskolá­ból siető gyerekek fegyelmezetten, az úttest menetirány szerinti bal­oldalán lépkedtek. Nem, nem té­vedés, a baloldalon mentek. így a szabályos. A pedagógusok nevelő munkájának hű tükre volt ez. Nem számoltam, hány iskolást hagytunk el, s hánnyal találkoz­tunk, de közülük egy sem volt, aki a jobboldalon ment volna. Egyet­len felnőtt bontotta meg ezt a ren­det: ő az ellenkező oldalon ment. Ej, ezek a felnőttek! A vontatás ellenlábasa Amit Békéscsaba és Kondoros között láttunk folytatódott Szarvasig. A városban is fegyel­mezetlenek a gyalogosok, a ke­rékpárosok. S itt is a felnőttek vezetnek. Irányjelzés nélkül előz­nek, fordulnak, felelőtlenül men­nek át az úttesten. De itt már gondatlan gépjárművezetővel is találkoztunk. A Szarvasi Gép­állomás egyik pótkocsis vontató­jának rossz volt a ráfutófékje. A vontatón emberek. Ha hirtelen meg kellene állni, kész a baj. Pedig éppen Szarvason borult az árokba nemrég egy vontató a rossz fék miatt. Most csak figyel­meztetik, de a piros korong a lámpaüvegen azt jelenti, hogy legközelebb bírságolás jár az ilyen szabálysértésért. — Amikor elindultam, akkor vettem észre — mondja a vezető. Az lett volna a helyes, ha nem indul el! Szép példáját mutatta ennek Csík Pál, az ÖRKI gépko­csivezetője. — Műszaki ellenőrzés — mon­dotta Vántus rendőr elvtárs a vezetőnek. Villognak az index­lámpák, jó a világítás. — Induljon el, és húzza be a kéziféket — szól újra, Vántus elvtárs. No, itt biztos baj lesz, hi^en a kézifékek általában rosszak. Madzagfék az, ahogy a gépkocsi- vezetők mondják. Felbúg a mo­tor, öt méter előre, s a kocsi mintha nekiütközött volna vala­minek, megállt. A féklámpa nem gyulladt ki. íme a nap „csodá­ja“: olyan a kézifék, hogy más Disznótoros vacsorával egybekötött operett- és táncdalest június 2-án Gyulán, a Komló Étteremben, június 3-án, Békéscsabán, a ligeti sörtkertben, június 4-én Békéscsabán, a Barnevál kultúrotthonbai. június 5-én Orosházán, az Alföld éttermében. Fellépnek: Nyíri Erzsi, Putnoki Gábor és Dalmadi-Pelczer László. Kitűnő italok! Belépődíj 3 forint. 8086 gépkocsin a lábfék sem jobb. •— Ha egy órával előbb talál­kozunk — mondja Csík Pál — bizony baj lett volna. Rossz volt a fék. De nem mertem elindul­ni még meg nem javítom. íme a vontatós ellenlábasa. Pedig nem is embereket szállít. De a lelkiismeretesség, a közleke­dés biztonságának tudata nem is aszerint álakul, hogy ki-kit, s mit szállít. Csík Pál megjárta a hábo­rút, nem sebesült meg, hát most legyen rokkant? Meg aztán csa­ládja is van, s ő haza akar menni közéjük. Nem sikerült kereket oldania Ilyen vegyes emlékekkel értünk Békésszentandrásra. Szolnok me­gye felől érkező kocsik és motor- kerékpárok már átestek az ellen­őrzésen. Valamennyin ott virított a piros korong. Ismerős, ismeret­len kiköszönt a gépkocsikból. Nem mintha valami elkendőzni valójuk volna, inkább a tisztelet miatt. Persze akad olyan is, aki úgy gon­dolja: inkább köszön, mintsem va­lami baj legyen. Pedig azért még senkit sem jelentettek fel, mert nem üdvözölte a közlekedés őreit, de szabálytalanságért, már igen. Hiába köszönt akkorát Mónus Pál szarvasi lakos, hogy majd leesett a motorkerékpárról, nem volt „ke­gyelem”. Egyébként az ő esete volt az egyetlen kirívó súlyos szabály- sértés ezen a napon. Már éppen in­dultunk vissza, amikor egy moto­ros jött velünk szemben. Hátul a felesége, s kettőjük között négy­éves kislányuk. Hirtelen vissza­fordultunk. Igen ám, de a motoros eltűnt a két pótutassal. No, de nem nyelhette el a föld, s miért rendőr a rendőr, ha még ezt sem találja meg, s méghozzá egy „éhes” újságíró is van a kocsiban. A nyomozás sikerrel járt. Igaz, a motoros eltűnt, de a két pótutas megkerült. Amint meglátta Mónus Pál, hogy követjük, kihasználva a ka­nyart, gyorsan letette feleségét és kislányát, akik egy általuk isme­retlen házba kértek bebocsátást, Mónus Pál pedig kereket oldott. Hogy miként sikerült megtudni a sikereden egérútnyerés módját, mellékes. Az viszont már súlyos baj, hogy tudták a szabályt, s mégis vétettek ellene. A nap egyetlen csúnya esete volt ez, s Mónus Pál bizonyára okult a büntetésből. De hogy mindenki okuljon, meg is írtam az esetet. Bűnös könnyelműség az ilyen sza­bálysértés. Saját maguk, kislá­nyuk életét és testi épségét teszik ki veszélynek az ilyen szülők. Megbontják a közlekedési fegyel­met, semmibe veszik a szabályo­kat, s ezzel vétenek más ember­társaikkal szemben is. * Sok szabálytalansággal találkoz­tunk e rövid úton, de láttuk azt is, hogy a jövő nemzedéke egy­re fegyelmezettebben közlekedik. Tapasztaltuk, hogy a gépkocsive­zetők többsége örül az ilyen fi­gyelmeztetésnek, megköszönik azt és ígérik, hogy betartják a sza­bályokat. Nemcsak a rendőrség kéri őket erre, hanem megyénk­ben a múlt évben baleset miatt meghalt 21 ember árvái, özvegyei, szülei. De kérik az élők is, a tár­sadalom, hogy ne legyenek e miatt árvák, rokkantak, ne legyen száz­ezrekre tehető anyagi kár. Htun­kon tapasztaltuk a segíteni aka­rást, s minden gépjárművezető odaragasztotta maga elé a kék ko­rongot is, hogy mindig olvashassa: . Mindenkit hazavárnak!...” Majnái- Józsoí Okai {esketünk Tanulási kedv Nincs a megyében egyetlen olyan üzem, ahonnan a dolgo­zók közül valaki az általános is­kola vagy a középiskola levelező tagozatán, vagy éppen valami­lyen tanfolyamon ne tanulna. Az embereknek az utóbbi években valahogy nagyobb kedvük van a tanulásra, mint korábbam.. Ál­talános iskoláink jó része mel­lett külön esti oktatásokat is szerveznek, hogy azok a szülők, akik elől a múlt elzárta a lehe­tőséget — tanulhassanak. A na­pi munkán túl ma már sok ezer ember bővíti ismereteit a közép­iskolákban is. Érzik az emberek, hogy a kor, amelyben élünk, mérföldes léptekkel halad előre, s ezzel akarnak lépést tartani. Ez az óriási iramú fejlődés az élet minden területén jól képzett embereket igényel, akik nem­csak utolérni képesek a szocia­lista ipar és a mezőgazdaság technikáját, hamem meg is tud­ják nyergeim. Elsősorban azért tanulnak, hogy lépést tudjanak tartani a fejlődéssel, hogy bár­hová is állítja őket az élet, tel­jes értékű emberként tudjanak dolgozni. Az általános tanulás azonban nemcsak a városban élő embe­rekre jellemző. A mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek is rend­kívül nagy termékenyítő erővel hatottak a parasztság tanulásá­ra. Több termelőszövetkezeti községben önálló levelező osztá­lyokat szerveztek a mezőgazda- sági technikumok, ahol a fárasz­tó napi munka után könyvek fölé hajoló, életük delelőjén tartó emberek ismerkednek a tudománnyal. Ma az egész társadalom tanul. Tanul, hogy alkotni tudjon. Tanul, mert a népi hatalom ki­nyitotta az iskolák kapuit. S en­nek tudható be, hogy a mi né­pünk már külföld szemében is eloszlatta a „buta magyar”-t, amivé aZ urak festettek bennün­ket. Dolgozó népünk ma tudásá­ról, s annak az új életnek a si­keres formálásáról lett híres, amelyben éL Most olyan időket élünk, ami­kor a gondolkodó fejekben is új születik. Az új társadalmi rend megértése most kezd csak iga­zán kibontakozni. Üzemeinkben a holnap közelebbhozatahna, szocialista munkabrigádok ala­kulnak. A falusi parasztság daj­kálja a termelőszövetkezeti moz­galmat, tenni akar a holnapért, s azért tanul, hogy a közösségbe minél eredényesebben tudjon beleilleszkedni, iskoláinkon en­nek az újnak a befogadására ké­szítik elő nemcsak ae életbe in­duló fiatalokat, hanem az idő­sebb nemzedékhez tartozókat is. Az egyre jobban duzzadó ta­nulási kedv tükrözi: a város és a falu megértette az országépítő munkára hívást, s benne a szo­cialista iskolapolitikát is. Ennek nyomán a dolgozók esti iskolái­ban évről évre újabb ezrek, tíz­ezrek képezik önmagukat, mint­egy igazolva: a párt művelődés- politikája az egész társadalom­nak jó irányt mutat. Dupsi Károly Az ünnepi könyvhét könyvei Rideg Sándor: KRISTÓF RÓZSAFÁI Kristófról-, a vándorló és alkalmi munkából tengődő szegény, de talpra­esett és vidám fiatalember kalandjairól szól ez a könyv a szerző közismerten eredeti ízű, sajátos humorát csillogtató nyelvén. Kristóf kergeti a szegény, de mindenkor bizonytalan megélhetés kék madarát, szíves-örömest le is hor­gonyozna már valahol, de szembeke- rülése a harmincas évek világával és az alkalmi munka alamizsnáját oszto­gató urakkal, a kiszolgálóikkal, egyre újabb és újabb váüLafl/kozásokba, más és más vidékre űzi. Még külföldön is szerencsét próbál, hiába. A kietlen élet azonban csak látszólag diadalmas fe­lette, mert valójában minden össze­csapás során Kristófé a győzelem. S az ő lebír hatatlan ereje bizsereg szét izmainkban, vele kacagjuk ki a meg­szégyenült legyőzötteket. Ajánljuk mindenkinek, aiki szeret sokat nevet­ni, miközben az írás művészetében gyönyö rködik. Galina Nyikolajeva: ÚTKÖZBEN fl—II.) A népszerű írónő új regénye érde­kes, izgalmas alkotás. Sztálin temeté­sének éjszakáján indul a regény. Cse­lekménye az 1953—1955 közötti, esemé­nyekben gazdag időszakot foglalja ma­gában. Mi az, ami ezen az éjszakán véget ért, mi az, ami most kezdődik, mi az, ami megváltozik, és mi az, ami változatlan, örökérvényű? Ezt boncol­gatja az írónő Bahirjov mérnök élete legsúlyosabb két esztendejének törté­netében. Ebben a «ét évben kell meg­küzdenie pályafutása legnagyobb mér-* nöki feladatával, és ebben a két évben kerül szembe élete legnagyob emberi problémájával: a későn megtalált nagy szerelem válságba sodorja házasságát. A legújabb szovjet irodalom kiemel­kedő alkotása Nyikolajeva új műve, mely a magyar kiadással körülbelül egy időben jelenik meg némettel és franciául is. Bengt Danielsson: A BOLDOG SZIGET A szerző a híres Tan-Tiki tutajjal ke­rült Raroia szigetére, s a bennszülöttek meghívására több mint egy esztendőt töltött a mindössze száz lakosú csen­des-óceáni korallzátonyon. Könyvében leírja az „Utolsó Paradicsom” egysze­rű életét, az egyre sűrűsödő bonyo­dalmakat, amelyek végül is elsöprik az idilli sziget boldog életók A könyvet a szerző eredeti fényképfelvételei il­lusztrálják. Gero János: A KÉK SIRÁLYOK Egy tiszántúli kisváros öt diákja el­határozza, hogy csónakot épít, és leha- józák a Kálón a Berettyóra, a Berety- tyóról a Marosra, a Marosról a Tiszá­ra, Dunára, a Fekete-tengerig. Hajóju­kat Kék Sirálynak nevezik, s az óceá­non akarnak kalózkodni. A csónak­építés izgalmas körülményeiről, az in­dulásról s végül a terv kudarcba ful­ladásáról szól ez a kedves ifjúsági re­gény. Nagy konzervvásár! Békés megye összes állami és földművesszövetkezeti élelmiszer boltjában. Nagy választékban kaphatók: Küliöldi olajoshalak, szardíniák Befőtt különlegességek: Ananász befőtt, kínai mandarin, kínai narancs. kínai gyümölcs (arbutus), banán befőtt 8085

Next

/
Oldalképek
Tartalom