Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-28 / 151. szám

4 NÉPŰJSÄG I960, június 28., kedd Nemzetközi öntözési tapasztalatcsere SZARVASO Elgondolkoztató ez... Szarvason a KGST-ben részt vevő szocialista baráti országok mezőgazdasági kutató intézmé­nyeinek együttműködési tapaszta­latcsere-értekezletét rendezte meg a napokban a Földművelés- ügyi Minisztérium védnökségében a nemzetközi tudományos meg­oszlásban egyik témáért felelős Szarvasi Öntözési és Rizstermesz­tési Kutató Intézet. Az értekezle­ten magyar, szovjet, bolgár, cseh­szlovák, lengyel, német és román szakemberek az öntözött talajok termékenységének fokozására irá­nyuló, valamint a különböző hid­rológiai és hidrogeológiai kutatá­sok legújabb eredményeit és to­vábbi feladatait vitatták meg. A tanácskozást dr. Tamássy István, a Földművelésügyi Minisz­térium szakoktatási és kísérlet­ügyi főigazgatója nyitotta meg a felsőfokú óvónőképző intézet nagytermében. Ismertette, hogy a nemzetközi tudományos munka- értekezlet Az öntözött talajok ter­mékenységének fokozása, hidroló­gia és hidrogeológia című alté- mát tárgyalja meg. Megállapítja a baráti államokban eddig elért kutatási és gyakorlati eredmé­nyeket, azokat kölcsönösen kicse­réli és nemzetközi szintű kutatási tervet javasol jóváhagyásra az ősszel Szófiában összeülő IV. koordinációs konferenciának. Cél­ja az is, hogy meghatározza a kö­zös kutatási módszereket, s — ha s-íTkséges lesz — a kérdések megoldására nemzetközi munka- megosztást határozzon el. Bevezető főelőadásokként Ko­vács Gábor kandidátus, az ÖRKI igazgatója' A talajtermékenység fokozása öntözött viszonyok kö­zött; V. Nagy Imre kandidátus, a Vízgazdálkodási Tudományos Ku­tató Intézet igazgató-helyettese A hidrológiai kutatások helyzete Magyarországon; dr. Rónay And­rás, az Országos Földtani Intézet osztályvezetője Hidrogeológiai kutatások a Magyar Alföldön, kü­lönös tekintettel az öntözésre címmel tartottak nagy érdeklő­dést kiváltó előadásokat. Kovács Gábor, az ÖRKI igazga­tója előadásában egyebek között hangsúlyozta, hogy az öntözéses gazdálkodásban a pillangósvirágú növények nitrogén műtrágyázása iá szükséges. A nagyüzemi kísér­letek gyakorlati példáival bizo­nyította, hogy a gondozott here­füvesek rizses vetésforgóban fo­kozzák a talajtermékenységet, nö­velik a termést. A talajok táp­anyag-utánpótlásában nagy szere­pet játszik — és a jövőben kell, hogy a gyakorlatban mindinkább megvalósuljon — a zöldtrágyázá­sok bevezetése és terjesztése. Elmondta, hogy az öntözéses termesztésnél a mélyművelés a helyes, s a helyi adottságok isme­retében kell eldönteni, hogy szán­tás-e vagy szántás és talajjaví­tás vagy csak lazítás legyen az alapvető agrotechnikai művelet. — A talajművelést össze kell hangolni a vetésforgóra, azaz a növény-sorrendre, s a talajtermé­kenység állandó növelésének egyik sarkalatos kérdése a takar­mánytermesztés kiszélesítése: é- velő pillangós virágú növények ön­tözéses termesztése. A magas ta­karmánytermesztés intenzív állat- tenyésztéssel függ össze, amelynél a trágyamennyiség szintén a talaj termőképességét fokozza — han­goztatta. — Olyan gazdaságokban, ahol a felnevelt állatok száma nem ki­elégítő, halastó-gazdálkodás vízi­szárnyassal kiegészítve könnyíti a talajtermékenységi problémákat. Kísérletek igazolják azt is, hogy a tápanyag-utánpótlás és a mély­művelés hatására nőtt a termés mennyisége. Kovács Gábor elvtárs felhívta a figyelmét arra, hogy a jövőben — főleg állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben —, ahol kukoricaszár nem mint takar­mány és tüzelő szerepel, igen nagy jelentősége lesz a talajerő- gazdálkodás fellendítésében. — Megállapításunk, hogy a ta­lajok megfelelő tápanyag-után­pótlásával, helyes művelésével öntözött gazdaságaink talajerő- mérlegét nagyban megjavíthatjuk; azonban ebben a kérdésben a ta­karmánytermesztést, a megfelelő és célszerű trágyázást szorosan össze kell kapcsolni. Ha mindeze­ket a tényezőket figyelembe vesz- szük, és ha az öntözővízzel külön számolunk, akkor öntözött tala­jainkon nagyobb terméseket é- rünk el, és biztosítjuk, hogy öntö­zött talajaink termékenysége nem csökken, hanem növekedni fog — ajánlotta. Az előadásokat követően az ér­tekezlet külföldi résztvevői: I. F. Ruszinov kandidátus, a Lenin Mezőgazdasági Tudományos Aka­démia talajjavítási osztályának titkára, J. J. Delibaltov, a Bol­gár Tudományos Akadémia kép­viselője a bolgár, dr. Jan Hruza egyetemi docens a csehszlovák, dr. Georg Schmander, a Jénai Mezőgazdaság Kísérleti és Minő­ségvizsgáló Intézet osztályvezető­je az NDK, Wladyslaw Sawicki kandidátus a lengyel küldöttség nevében és Nicolai Iga, a román minisztertanács szakértője szólal­Országszerte élénk érdeklődés nyilvánul meg a Minisztertanács több éves távlatra szóló határoza­ta iránt, amelynek célja a mér­nök-továbbképzés javítása. A Mű­velődésügyi Minisztériumban a határozat végrehajtásának részle­teiről tájékoztatták az MTI mun­katársát: — A jelenlegi előadások és mér­nökképző tanfolymok mellett úgy­nevezett céltanfolyamnökat szer­veznek és bevezetik az új rendsze­rű szakmérnök-képzést. A kétéves magás színvonalú, különleges szak­irányú továbbképzés az egyetemi levelező-oktatás keretén belül tör­ténik és oklevelet biztosít. Elsősorban azokra a szakágakra fordítják majd a figyelmet, ame­lyekben különösen fontos a to­vábbképzés és a speciális szakkép­zés növelése. Miután különleges szakmérnökképzésről van szó, az új oktanúsi forma nem tömeg jel­legű. Az illetékesek a különböző iparágak szükségleteinek és javas­latainak megfelelően jelölik majd ki a mérnököket. 1960. szeptember 1-vel megszer­vezik a Budapesti Műszaki Egye­tem gépészmérnöki karán a die- selesítési szaktanfolyamot, Miskol­con a Nehézipari Műszaki Egye­temen a hegesztői tanfolyamot és N tak fel és üdvözölték a tanácsko- , zás résztvevőit. Nagy figyelemmel * hallgatták Ivan Fedorovics Ru- > szinov kandidátus felszólalását. A J Szovjetunió veterán-küldötte el- * mondotta, hogy most másodszor J jár Magyarországon: először a * szovjet hadsereg tagjaként részt > vett hazánk felszabadításában, J most pedig a tudomány harcosa- * ként jött országunkba. Ismertette > a szovjet tudósok és szakemberek J nagy munkáját az SZKP hétéves, • nagyszabású tervének megvalósí- , fásában. Felhívta annak fontos- J ságára a figyelmet, hogy a tudó- * mányt szorosan kapcsolják össze J a gyakorlattal, s egymás ismere- J teit, tapasztalatait közkinccsé té- * ve, munkálkodjanak a szocialista , mezőgazdaság fejlesztéséért. J Szerdán délután a talajtermé- , kenységi, a hidrológiai, valamint J a hidrogeológiai albizottságok < munka-értekezleteit tartották , meg külön-külön. Az üléseken J számos tudományos előadás hang- » zott el a magyar szakértők és a 1 külföldi vendégek részéről. Csü- J törtökön megtekintették a kutató- * intézet kísérleteit és gazdaságait, « s záró teljes ülést tartottak. A J konferencia résztvevői közül szá- < mosan a csőkutas öntözést is t megnézték pénteken a Csengődi J Állami Gazdaságban, s megszem- * lélték a csepeli Kvassay-zsilipet. t (B. ÉJ í az Építőipari és Közlekedési Mű­szaki Egyetem mérnöki karán lse­dig két szaktanfolyamot. A hallgatók munkaidő-kedvez­ményben részesülnek és tandíjat kell fizetniük. „Apuka, ne igyál már többet... gyere, menjünk haza, anyuka vár... Ne igyál, mert elesel... Anyuka azért küldött utánad, hogy hívjalak haza... beteg Ilike, orvoshoz kell vinni...” Egy 6—7 éves kisfiú könyör- gött így édesapjának szombaton este Békéscsabán, a Budapest Cirkusz bejáratánál. S az apa kisfia kedves, kérő szavára ocs- mány szavakkal válaszolt és nyomdafestéket nem tűrő sza­vakkal illette feleségét, aki bi­zonyára könnyes szemekkel állt a kis Ilike ágya mellett, miköz­ben férje részegen támolygott a cirkusz környékén — még akkor is italt keresve. Akik e jelenetnek szemtanúi voltunk, kellemetlen érzésekkel foglaltuk el helyünket a cirkusz nagy sátrában. Már felharsant a zenekar, s a porondon kezdetét vette az elő­adás, s még mindig az ittas apa szavain töprengtem, de még in­kább a család, a gyermek jövő­je«. Azon, hogy milyen szomo­rú sors vár erre a gyermekre, akinek életét már most, 6—7 éves korában boldogtalanná te­szi az alkohol. Mert azzá teszi. Hiszen a részegen hazatérő apa a durva szavakon kívül talán tettlegesen is bántalmazza gyer­mekét vagy éppen feleségét, ha azok dorgáló szavakkal illetik. Ki tudná felsorolni, szá­mokkal illusztrálni, hogy hány jól kezdődő és boldognaik ígér­kező családi életet rombolt már szét az alkohol. Ki tudná meg­mondani, hány gyermek életét tette tönkre talán örökre az ita­lozó apa lelketlen durvasága. S ha ittas embereket látunk az ut­cán, hajlamosak vagyunk csak őket és kizárólag csakis őket okolni — részben joggal. Azon­ban csak nagyritkán gondolunk arra: ahhoz, hogy valaki — mint Tanácstagi fogadóóra Békéscsabán Békéscsabán a 60. sz. városi vá­lasztókerületben Makrai György- né tanácstag 1960. június 29-én szerdán) délután 4—6 óráig laká­sán, Gyulai út 3. sz. alatt fogadó­órát tart. Választói javaslatait, kérdéseit, panaszait meghallgatja, azokra válaszol, illetve azokat a végrehajtó bizottsághoz továbbít­ja. ahogyan a cirkusz körül témaly- gó apa is — leittasodjon, abban van egy kis részük az italboltok dolgozóinak, akik közül még igen sokan készséggel kiszolgál­ják az olyan embereket is, akik már poharukat alig tudják szá­jukhoz emelni. „Teljesíteni kell a tervet” — mondta nemrég az egyik ital­boltvezető. Igen, teljesíteni, de nem mindenáron. És semmi esetre nem úgy, hogy az alko­holtól fejét vesztett apák közül némelyek a család megélhetésé­hez feltétlenül szükséges utolsó forintjukat is az italbolban hagyják. Szombaton este az ittas apa láttán arra gondoltam, jó lenne már egyszer minden italboltban érvényt is szerezni annak a jel­mondatnak, hogy: „Ittas embert nem szolgálunk ki.” Csak üd­vözölné sok-sok édesanya, ha egyszer már sor kerülne az ittas embereket kiszolgáló italboltve­zetők ilyen irányú ellenőrzésére, esetleg megbüntetésére is. Mert olyan tervteljesítésre nincs szük­ség, mely családi életeket rom­bol szét és serdülő gyermekek életét teszi tönkre. Az persze igaz, hogy kizárólag az italbol­tok ellenőrzésével nem lehet úgymond’ máról holnapra meg­szüntetni azt, hogy ittas ember ne legyen. De az is igaz, hogy ez a módszer is segítene, s előbbre vinné az alkoholizmus elleni küzdelmet. És nem utolsó sor­ban azt, hogy kevesebb svró gyermek könyörögjön az utcán ittas apjának, hogy kevesebb édesanya zokogjon odahaza és rettegjen előre az ittas férjével való találkozástól. Az italboltok fokozottabb ellenőrzése nyomóm minden bizonnyal csökkenne az alkohol által szétrombolt család dók száma is, A felső-ausztriai iskolai hatósá­gok kötelező tantárgyként beve­zették a filmművészet ismerteté­sét. Az ötödik osztálytól kezdve a gyerekeknek legalább havon­ként egyszer „film-órát” tartanak, amelyen a filmezés technikájának oktatásán kívül egy-egy filmet is megvitatnak, amelyet a tanulók közösen tekintenek meg.-©■-©- -o- O ■<> 'ö* ót,» O O O O <3- <?■ o o- o o- o -o -o o o -o •<>■<> o-o- •*&■■<>■ o o- -o •<>■ -o­Asszonyok és lányok közt a békési Szabadság Tsz-ben nyűnket is, és }ó javas­A békési Szabadság Tsz 40 holdas kertésze­tében nagy volt a sür­gés-forgás. Vagy 30 asz- szony és lány nagy szor­galommal ültette a pa­lántákat, kapálgatta a paprikát, szedte a salá­tát, szóval mindenki megtalálta a, maga mun­káját. Kissé távolabb 18—20 férfi dolgozott. Érkezésünkre összese- reglettek az asszonyok, s a férfiak is leültek egy kis pihenőre. Közben megérkezett a békési fmsz mozgó büféje is. Képíró elvtárs, az fmsz étteremvezetője csapra- ütött egy hordó sört, elő­kerültek a motorkerék­pár oldalkocsijából a bambisüvegek, poharak, és ki-ki igénye szerint megkezdte a toroköblö­getést. Látszott rajtuk, hogy jólesett a jó hideg sör, a friss bambi. Kérdésünkre, hogy mi­lyen az életük, szeret- nek-e a tsz-ben dolgozni, milyen a nők megbecsü­lése, a nők egyenjogúsá­gának betartása, szinte egyhangú volt a válasz: „Az életünk jó, nyugodt körülmények között dol­gozunk, megbecsülnek bennünket a munkánk után, de mi is igyek­szünk úgy dolgozni, hogy kiérdemeljük a megbe­csülést. A női egyenjo­gúságot tiszteletben tart­ják válunk, vitás kérdé­seknél minden esetben kikérik a mi vélemé­latainkat minden eset­ben elfogadják.” Özv. Gólya Mihályné ezeket mondta: 58 éves vagyok, 8 éve dolgozom a tsz-ben, de mindig megbecsültek a munkám után, sohasem éreztették velem, hogy asszony va­gyok, mindig a férfiak­kal egyenrangú tagnak tartottak. Az asszonyok között 8—10 olyan van, aki eb­ben az évben lépett a közös gazdálkodás útjá­ra. De ezek is jó hangu­latban dolgoznak. A ré­gebbi tsz-tagak jó ered­ményein fellelkesülve kezdték el az első esz­tendő közös munkáját Vetési Gábomé, Seres Mihálynét Szatmári Sán- domé, Faragó Jánosáé és még többen. A 17 éves Berencki Esztike, aki három éve dolgozik a tsz-ben, nem is egyszer felsorakoztat­ta az új tsz-tagok előtt három évi munkájának eredményeit. Azt, hogy mióta a tsz-ben dolgozik, megvásárolta a stafé- rungját, emellett együtt van a pénze szoba- és konyhabútorra, s ezek­nek a beszerzése már nem okoz neki gondot, s Esztike szülei is nyu­godtak, mert lányuk 17 éves korában saját szor­galmával gondoskodott lövőjéről. KISS RÓZSI Békéscsaba, mészöv A termelésben és népművelési munkában élenjárnak a KISZ-fiatalok * (Tudósítónktól) A füzesgyarmati tanács végrehajtó bizottsága legutóbi ülésén Borbíró Lajos KISZ-titkár számolt be a szervezet tevékenységéről. Többek között elmondotta, hogy egyre több fiatal kapcsolódik be a KISZ munkájába. A tagok száma az utóbbi években különösen megnőtt, s jelenleg 170 KISZ-tag van. A fiatalok példát mutattak a termelésben. Ifjúsági munkacsapatokat létesítettek, ezek közül is a legjobban dolgozik Papp Lajos munkacsapata. Ezen kívül több fiatal dolgozik traktoron és vannak minta-fogatosok is. A KISZ-fia- talok a mezőgazdasági munkában a járás elsői lettek. A KISZ- szervezetnél élénk a kulturális élet is. Különösen jól működik az Aranykalász Termelőszövetkezet színjátszó csoportja. A fiatalok tovább folytatják a versenyt az If úság a szocializmusért érem el­nyeréséért. A sportolók közül hatvan fiatal vett részt az olimpiai jelvényszerző versenyben. Á mérnök-továbbképzési határozat végrehajtásáról B alkus Imre A film mint tananyag

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom