Békés Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-28 / 151. szám
1990. június 38., fc-etM hépűjsAa 3 Szűk a „kabát" a hirtelen nőtt gyomai Győzelem Tsz-re Jutalmazzák a legjobb, kukoricát négyzetbe vető traktorosokat — Hét igen, megnőnek a „gyéretek!” Kis „csöppségnek” tűnt tavaly december 12-én, alakulásakor a gyomai Győzelem Tsz 44 tagjával és 600 hold földjével. S most: ha* hónap móltáin mór kerékpározhatna ae, aki be akarná járni a birtokot, s megismerni valamennyi tagját. Nyilvántartásában ugyanis S36 tag, birtokívén pedig 6400 hold föld szerepel Néhány héttel ezelőtt még a községi tanácsháza udvarán, két kis szűk helyiségben szorongott a vezetőség, a könyvelés — most egy b«dai villának beütő épületben találni őket a Kossuth utcában. Az elnök is, a főkönyvek) is olyan örömmel mutogatja a sok helyiséget, mint ahogy a fiatal házaspárok szokták a régen áhított és végre megkapott ideális lakást — Ügy nézzen ám erre az épületre, hogy a miénk — dicsekszenek. — Sajót erőből vásároltuk, 180 000 forintért. Csak az a baj — borul el az arcuk —, hogy két dudás van ebben az épületben, azaz itt van a MÉH átvevő telepe, s elfoglalja a KlSZ-irodának szánt helyiséget, no meg a pincét és ae egész udvart. A mi járművetek: a tehergépkocsi, a Zetorok nem tudnak beállni. Aztán meg egy lőfogatos kocsit, is kellene itt tartani, hogy ha valahova, el teli menni, hát kéznél legyen. Nem is tudjuk hirtelen, mit adnánk annak, aki segítene innen kiköltöztetni a MÉH-t. No persze nem 20—30 ezer forint lelépést, mint amennyit a MÉH főigazgatósága levélben kért Ügy létszák, azt hiszi: egyéb gondunk nincs, mint Ilyen nagy összeget lel epés re kidobni. Hirtelen nem tudtam, mit szólni a lakással üzérkedők körében szokásos lelépéw követeléshez. Gondolom, hogy az illetékeseknek lesz néhány nyomatékos szavuk, s megértetik a MÉH-vei, bogy a különböző hulladékot más helyen is át tudná venni és tartáni, ahol nem gátolna egy hatalmas tsz munkáját, s azt, hogy az épület udvarát, kerítését rendbe tegyék. Azt hittem, más panasza nincs a tsz-nek, de tévedtem. Elsorolták, hogy jórészt saját erőből eddig két Zetorjuk, két Hoffer traktorjuk és egy 2,5 tonnás tehergépkocsijuk van, s hogy hosszúlejáratú hitelre egy 60 vagonos raktárt vásároltak, ahova beszerelik és üzembe állítják a tsz negyedik darálóját. A kérdésre, hogy miért kell ilyen sok daráló, elmondták, hogy csupán a tenyész- kocának beállított süldők száma 180, amelyek a kora tavasszal már fialnak. S az a tervük, hogy az idén 800 sertést hizlalnak meg. Ez elég nagy gond, mert jelenleg 120 hlzik, s eddig még csak 23-t adtaik át az álletfor galmmak, de az a 32 kitett vagy 40-et, mert átlag 140 kilósak voltak. Lehetőleg ilyes súlyban akarják átadni mind, amit meg tudnak hizlalni. Ha férőhely volna, a tagoktól össze tudnának vásárolni vagy 300 hízónak való süldőt. Ezért úgy segítenek magukon, hogy a tagok a háztájiban hizlalnak 2—3 sertést közös eladásra, s a süldők vételárán felül minden ráhizlalt 20 kg súlyért egy mázsa takarmányt kapnak. Ilyen feltétel mellett Molnár Gyula 4, Kovács Lajos 5, Putnoki József, az elnök három sertés megbizáalását vállalta év végéig. Az örökös refrén az állatférőhely, amit súlyosbít az, hogy legalább 100 felesleges lovuk van. Alig tudták elhelyézmi a 100 hízómarhát is, amiből 30-at mér átadtak az állatforgalminak. Épül ugyan két 20 férőhelyes sertésfiaz- tató, de mi az a 180 tenyészkocá- nak? Ékre az évre be volt ütemezve két, egyenként 50 férőhelyes növendékmarha-istálló építése, de az eredeti 348 ezer forint hitelt a megyei tanács mezőgazdasági ősz. tálya 221 ezer forintra csökkentette, s így a tsz nem tudja felépíteni, mert nincsenek a tagok közt szakemberek, akik házilag, s olcsón fel tudnák építeni. S még egy probléma: a Győzelem Tsz a tagosításkor kapott egy épületet, amelyet — így van, ahogy mondom. — Nincs ezen mit rágódni. Ha akarod, én még máma szólok Bacsó Imre bátyámnak az érdekedben. — Várj. Még beszélek az apámmal. — Mintha csak hallanám, m#t mond. Az lebeszél, ha gyöngének mutatkozol. — Én már eldöntöttem, mit csinálok akkor is, ha ő hallani sem akar róla. — No, én megyek, mert bezár a borbély. Gyuszi már régen elment, amikor Miska még mindig ott állt a bejáró sarkán. Tépelődött. Közben j ártatta a szemét a körülötte lévő fekete síkságon, melyből csak a szétszórt kis tanyák fehérlettek ki, mint az öregasszonyok ruhájából az aprócska minták. Gyerekkorra jutott eszébe. Mikor ezen a volt majori földön apja cimborái építeni kezdték ezeket a tanyákat, akkor még ő is úgy képzelte ed, hogy ha felnő, majd ő is szerez néhány hold földet, tető alá húz egy tanyát, lesz két jó erős lova, mint az apjának. Hoz egy erős fiatalasszonyt s aztán majd birkóznak a földdel, mint az apjáék. Milyen távol áll már tőle ez az akkor nagyon is boldognak képzelt világ! Ö most már valami másra vágyik. Dolgozni akar ő világéletében, de nem szeretne elkopni, megszakadni bele, mint a szülei. A jövőben a parasztnak mór nem elég, ha csak a testi erejét adja a földbe. Az eszét is használni kell. Mindent, mit ember alkotott a technikában. Legelsősorban a gépet. Gép. Ezé lesz itt a jövő. Ezt látta ő mindenfelé, amerre megfordult Ez a fertály föld sem kivétel. — összevettethetnénk a borozóét, fiam. Hadd lám, értesz-e még hozzá? — az apja szólt rá. Észre sem vette, hogy gondolatai ide vezették ki a szántásra. — Megpróbálhatjuk. — Majd én vezetem a lovakat — mondta az apja. Miska megfogta az ekeszarvát, kormányozgatta, de szó, ami szó, az apja sokkal jobban csinálta volna. Azért tűrhető lett így is. — Kiestél már a gyakorlatból. Majd belejössz. fFotytattjwk) Jóval az ez évi kukoricavetési idény előtt négyzetes vetési versenyt hirdetett a gépállomások m egyei igazgatósága és jutalmakat tűzött ki a legjobb teljesítményt elérő gépállomások, illetve traktorosok részére. A verseny eredmé nyeit a napokban értékelte a gépállomások megyei igazgatósága. Kitűnt, hogy a tervezett 40 200 hold helyett 43 188 holdat vetette k gépállomásaink négyzetesen, s ebből 36 605 holdat lehet kifogás íalanul keresztben-hosszában művelni. A megye húsz gépállomása k őzül 17 teljesítette négyzetes vetési tervét. Csupán a békési, a déva ványai és a gyulai maradt adós a tervteljesítéssel. Tíz gépállomás négyzetes vetésének 90 százalékát, öt gépállomás négyzetes vetésének 70—90 százalékát lehet kereszt- ben-hosszábán művelni. A versenyfeltételeket, vagyis a 90 százalékban keresztben- hosszában művelhető és a gépen kénti 180 hold vetést a battonyai, a békéscsabai, a füzesgyarmati, a kétegyházl, a körösladányl, a medgyesegyházi, a mezőberényi és a mezőgyáni gépállomás traktorosai teljesítették, s az ezért járó jutalmat a napokban kapják meg a gépállomások megyei igaz hatóságától. Fergeteges gyorsaságú tűz pusztított Eleken Hétfőre virradóra néhány móeddig az Alkotmány Tsz használt, s amelyet január 1 előtt nem akar átadni. A Győzelem Tsz-nek pie- dig nagyon kellene máris, hogy az állatokat el tudja mielőbb helyezni. Ha csak a télen kapja meg, állatokat majd valamikor tavasz- szal köthet bele, mert addig nem tudja azt átalakítani, tatarozni. Az a véleményük — s ebben egyet lehet érteni velük —, hogy az egy évtizede működő, erős Alkotmány Tsz könnyebben tudná nélkülözni a szóban forgó épületet, mint a fiatal, s pár hét alatt megtízszereződött területű Győzelem Tsz. így csokorba szedve soknak tűnhet a gyomai Győzelem Tsz panasza, azonban mindegyik olyan természetű, hogy egy kis jóindulattal könnyen lehet orvosolni. S nem csak lehet, hanem kell is minél előbb, mert nem mindegy, hogy a tagok és a vezetők ezeken rágódnak, ezeknek az orvoslása után szaladgálnak, avagy az illetékesek: a MÉH, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya s az Alkotmány Tsz segítökészségét látva azon fáradoznak, hogy a 6400 holdas területükön idejében el legyen végezve a terv szerint beütemezett minden termelési és építkezési munka. Kukk Imre sodperc alatt fergeteges gyorsasággal keletkezett tűz az eleki Lenin Termelőszövetkezet 50 méter hosz- szú sertésíiaztatójában. Az épületben a tűz keletkezésekor Lup Illés sertésgondozó tartózkodott, aki felügyeletet végzett a fialó kocák között. Közvetlenül a tűz kiütése előtt két koca ellett, s az egyiknek nyújtott segítségadás közben a petróleumlámpa feldőlt, nyomban lángba borította a száraz almot, ö azonnal a kocák és a malacok mentéséhez kezdett. A 19 kocából egyet és 12 malacot nem sikerült védett helyre terelnie. A megmentett állatok egy része súlyosan megsérült. Az előzetes tűzvizsgálat során megállapították, hogy a tűz Lup Illés sertésgondozó hanyagságából keletkezett, s olyan gyorsan terjedt, hogy amikor a tűzoltóságot értesítették, és azok a helyszínre értek, az épület már teljes egészében lángokban állt. Munkájuk után több megbecsülés járna A szekrényfiókból papírlapok, füzetek kerülnek elő. Kíváncsian böngész bennük Szuha Géza állo- másíönök. — Az utasszállítási forgalom — mondja eltűnődve, majd gyorsan kétszer is összeadja a számokat, talán ő is soknak tartja a szeghalmi gazdasági vasút évi forgalmát. — 1959-ben 464 ezer embert szállítottunk. Majdnem félmilliót, vagyis tavaly megközelítően annyi utasa volt ennek a vasútnak, mint Békés megye összes lakója. Az utazóközönség azonban főként Szeghalom környékéről került ki, ezen a 42 kilométeres vasútszakaszon. Az igen jelentős utasforgalom nemigen látszik a község kisvasút állomásán. A MÁV emeletes épülete mellett Dávidként húzódik meg a keskeny nyomtávú gazdasági vasút központja. Mindössze két dolgozószobából áll a rezidencia. Egyikben az állomásfőnök dolgozik Kuncz Sándorral, a vezető pályamesterrel, a másikban pedig a szolgálattevő tiszt szorgoskodik a Töviskesi Állami Gazdaság szállítási felelősével. A fegyelem pompás, olyan, mint a MÁV főbb szakaszain. A „pályaudvarra” vonat fut be. Sok-sok utast hoz, majd szerelik a motort, kitakarítják a kocsikat és folytatják tovább útjukat. Ez így megy már hosszú évek óta. Szívesen veszik igénybe különösen azok, akik Szeghalomról elutaznak. Néha azonban csalódnak, mert a MÁV gyakra elindítja a szerelvényt, mielőtt a helyi vonat utasai arra felkapaszkodnának. Itt állunk az állomást jelző tábla alatt és szemléljük a környéket. Néhány lépésre tőlünk két virágágyás, közöttük út, két paddal. Az egyik ágyásba szökőkutat építettek. A külsőre is adnak, jól látszik. A víztorony szomszédságában azonban már más a helyzet, mintha ez a terület nem is ide tartozna. Közvetlenül a nagyfor- i galmú út mellett van az üzem- anyagraktár, drótfonattal bekerítve. Szuha elvtárs is mondta, ez bizony nem jó helyen van, de e- zen is változtatnak majd. Az üzemanyagkivétel sem a legkorszerűbb. Sok gépállomáson, állami gazdaságban jobbak az üzemanyag-technikai berendezések, mint az itteni. Találóan jegyezte meg Kuncz Sándor: — Ja kérem, a MÁV egy olyan vállalat, hogy ilyen kicsiségekre nemigen ad. Amint a példa is mutatja, ez Szeghalmon így áll. A múltkoriban jártam a Balaton környékérj ott még a vasútőr tyúkólja is In van pingálva, ide pedig még mosdó sem jut, étkezőhelyről vagy valamilyen pihenőszobáról nem is beszélve. Ezek itt „hiánycikkek”. — Ezt a szökőkutat, meg a két padot is társadalmi munkában csinálták a dolgozók. S ha kapnánk lehetőséget, talán ennál nagyobb dolgokat is meg tudnánk csinálni — mondja bizakodva az állomásfőnök. A dolgozók szeretik a szépet. s azt keresik, hogyan tudnák még jobban munkájukkal az utazóközönséget szolgálni. A p>ál yafenntart ásr ól Kuncz ’Ív társsal váltunk szót, annál is inkább, mert erre a vasútszakaszra évről évre nagyobb teher jut. Tavaly például 36 ezer tonna mezőgazdasági terméket szállítottak, ami 10 mázsa holdanként! búzatermést figyelembe véve, 36 ezer hold termésének felel meg. — A pálya bizony nem a legjobb. A töltést felverte a gyom. Ez nehezíti a közlekedést, különösen a fékezésnél tapasztalható egy kis bizonytalanság, ami könnyen követelhet emberáldozatot is. Különben egyes szakaszok jók, máshol viszont gyengébb a pálya minősége. De hát tíz emberrel nem lehet csodákat csinálni ezen az évek óta agyongyötört kisvasúton. Egy igen alapos generáljavítás ráférne erre a pályára is, utána pedig talán 20 évig csak foltozgatni, gyomlálgatni kellene. Mindezek ellenére a gazdasági vasút dolgozói a tőlük telhető legtöbbet elkövetik, hogy itt, Szeghalom környékén a közlekedés biztonságos legyen, örömmel vennék, ha a főhatóság a dolgozók munka- körülményeit megjavítaná, mert hiszen mit ér a fővonal szépsége, ha a mellékvonalak elhanyagoltak, ha a munkakörülményekben tapasztalható különbségekre Makó és Jeruzsálem távolsága jellemző. Dupsi Károly Kizárólag nagyüzemi gazdaságokból vásárolt tojásokból keltetnek csirkét jövőre Békés megyében Békéscsabán ülésezett a baromfitenyésztők Békés megyei szak- bizottsága, melyen kisállattenyésztők, keltetőállomások, állami gazdaságok és termelőszövetkezeti vezetők vitatták meg a baromfitenyésztés fellendítésének lehetőségét. Kiderült, hogy jövőre négy és fél millió naposcsibét kell keltetni megyeszerte, egymillióval többet, mint 1960- ban. A jelenlevők elhatározták, hogy kizárólag állami gazdaságokból és termelőszövetkezetekből vásárolt tojásokból keltetnek a keltetőállomásokon. Így a vérvizsgált fajbaromfik utódaiból e- gészségesebb állomány kerül a tenyésztőkhöz, s kevesebb lesz az elhullás. A cél megvalósításáért bizottságot alakítottak, melynek tagjai meglátogatják a mezőgazdasági nagyüzemeket, s a korábbi keltetésből származó csibékből továbbtenyésztésre kiválogatják a legmegfelelőbbeket. Ezzel a módszerrel kívánják biztosítani a termelőszövetkezetek naposcsibe- gényeinek nemcsak mennyiségi, hanem minőségi kielégítését is.
