Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-18 / 116. szám
1960. május 18., szerda N ÉPÚJ SÁG 3 Több kisipari szövetkezet egyesült a megyében Megyénkben az elmúlt hónapokban több kisipari szövetkezet beolvadt a szomszéd községek hasonló, megalapozottabb szövetkezeteibe. így Békésszéntandráson a textil- és cipész ktsz, a szarvasi ruházati, illetve a cipész ktsz-be. A Gyomai Cipész Ktsz az Endrődi Cipész Ktsz-szel, a Gyulavári Vegyes Ktsz a gyulai cipész, illetve mezőgazda- sági ktsz-szel egyesült. A Ma- gyarbánhegyesi Vegyes Ktsz pedig a Medgyesegyházi Fa- és Vasipari Ktsz-be olvadt be. Az elmúlt időben a megyében két új ktsz is alakult. Me- zőkovácsházán az építőipari ktsz, Békéscsabán pedig az építőipari és karbantartó ktsz. ■—eő. Képeslap a mezőhegyest gépjavítóból gP A határban most szökken szárba a gabona. Még körülbelül másfél hónap van hátra a betakarításig, de a Mezőhegy esi Állami Gazdaság gépműhelyében olyan a hangulat, mintha már búgnának a kombájn-motorok, pengenének a kaszák. A gépműhely előtt két sorban kombájnok sorakoznak. — A meglévőkhöz tizenegyet kaptunk a Szovjetunióból — magyarázza Illyés József, a gépműhely vezetője. — Talán így megoldódik az aratás gondja, nem lesznek olyan rossz tapasztalataink az aratásról, mint a korábbi években. Mezőhegyes arról nevezetes, hogy itt gazdagon terem a föld, s hogy a bő termés betakarítása mindig nehézséget okozott. Különösen tavaly, amikor az időjárás eléggé hátráltatta az aratást, ráadásul a gazdaságban gép sem volt elegendő. — Nagyon nehéz napok, fél*ételek —A „Nebáncsvirág” bemutatójáról készült három felvételt mutatjuk be olvasóinknak. Első felvételünk: Nebáncsvirág (Romvári Gizi) és Fernand (Pathó István), A kis színház kulisszái mögött: az őrnagy (Karikás Sándor), színésznő (Almássy Gizi), az igazgató (Rónaszéky András és a rendező (Gyurcsek Sándor). A kaszárnyában: előtérben az őrnagy (Karikás Sándor), Celestin (Forgács Kálmán) és az őrmester (Beck György). hetek voltak — emlékezik az üzemvezető, aki ugyan a negyedik X-felé közeledik, de azért 23—30 évesnél senki sem nézné többnek. — Most egy kicsit szakállas vagyok s többet mutatok, de üsse kő a két év múlva rámköszöntő negyvenedik évet. Érdemes volt eddig is élni, hát még ezután! Most szeretnék nyolc-tízéves lenni. Micsoda jövő állna előttem, amikor 1960-ban 33—35 kombájnja lesz a mi Mezőhegyesünknek!... A kombájnok oldalán a CK—3 felirat olvasható. A megyében ismertek ezek a gépek. Tavaly gépállomásaink már arattak ilyen csodálatosan jól dolgozó masinákkal. A 11 kombájn itt a téren még szatyorban van — a- hogyan a szerelők mondják a darabban lévő gépekre. A vágószerkezet egy szánkóra van rászerelve a könnyen elmozdítható alkatrészek dobozával együtt. De ni- csak! A gépműhely udvarán a nemrégiben felújított szerelőcsarnok előtt már a májusi verőfóny- ben fürdik az elsőnek összeszerelt CK—3. Varga Gábor csoportvezető ott ül a vezető-ülésben. A gépről készült műszaki könyvet lapozgatja. A kombájn körül szerelők szorgoskodnak-. — Ügy gondoltuk, egy gépet ösz- szeszerelünk, aztán tanulmányozzuk s a többit a szerzett tapasztalatok alapján gyorsabban rakjuk majd össze — mondja Varga elvtárs. — El tud igazodni a műszaki rajzon? — Miért ne! Ez mindenütt egyforma! Olyasmi ez is, mint a számjegyek világa, mert ugyebár a hatszor nyolc nálunk is negyvennyolc, meg a Szovjetben is. Ha pedig valamit nem értenék, ösz- szedugjuk a fejünket és a műszaki szótár segítségével csak kiokoskodunk valamit. Amint beszélgetünk, egyszer- csak megremeg a föld a lábunk alatt. A kovácsműhelyben, az ajtó mellett áll egy középnagyságú féderkalapács. Mellette Szabó András, aki vörösen izzó vasat tart a fogók között, lábával pedig érzékenyen nyomkodja a pedált, miközben a kalapács aprózva üt a formára, amelyben az acél ido- modik. Szabó elvtárs ügyes és szerény kovács. 1943 óta dolgozik a szakmában. Nagy, erős ember. Nem régóta segíti őt ez a veszedelmesen nagyot ütni tudó szerkezet. Alig öt éve kalapálnak vele alkatrészeket. A kézikalapácsra meg az ércesen csengő üllőre— mert az is ott van a tűzszekróny mellett —, már csak ritkán van szükség. Éppen befejezték az egyik munkadarab formázását. Szabó elvtárs homlokán ragyognak az iz- zadtság-cseppek. Azért, hogy féderkalapáccsal dolgozik, csak nehéz ez a mesterség. — Milyen alkatrészeket készítenek? — Aratógép-tengelyeket — válaszol. A kovácsműhelytől húsz-huszonöt méterre egy szokatlan külsejű új gépóriás áll. — Zúzó-mindenes — magyarázza Illyés elvtárs —, prototípus! A géphez közelebb érve alaposan szemügyre vesszük. A tegnapi üzemi próba növényi maradványai még láthatók a percenként 4500-at forduló késekkel ellátott dobon. — A mi dolgozóink készítették. Velúr Mihály, Berki Lajos meg a lakatosok jó munkáját dicséri ez a zúzó. — Halljunk valamit a működéséről! — vetem közbe. — A gép vágószélessége százhúsz centiméter. Ez a talaj felszínétől — kettőtől harminc centiméterig — állítható. A dob egy lapos tölcsérszerú rész aljába lett beépítve. A nagy fordulat következtében a talajfelszín és a forgódob között szívóhatás keletkezik, és ez a földre taposott szalmát is felrántja a kések közé. A dob agyától felfelé a lapostölcsér folyton szűkül, míg végül egy nyílás marad — mint a silótöltő-gépek- nél — s itt jön ki az ízekre tépett takarmány. A talaj felületén szinte nem marad tarló. Az egyik lakatos meg is jegyezte: ez a gép különben borotvál, mint a falusi borbély. — Még a gép előállítási költségéről szóljon néhány szót. — Pontos kalkulációt ezidáig nem készítettünk, de azt bátran kijelentem, tízezer forintba sem kerül. — Az idei betakarításra hány darabot készítenek belőle? — Aratásig hatot szeretnénk legyártani, azután meg amennyit csak tudunk. Ezeket vagy a gazdaságnak, vagy pedig a FÖMAV- nak adjuk át. 4P A mezőhegyesi gépjavítóban nemcsak a gazdaság gépeit javítják, hanem gépalkatrészeket is gyártanak a Földművelésügyi Minisztérium anyagellátó vállalata részére. Zetor, aratógép, fűkasza, SZ—80-as, s ki tudná megmondani, hány féle alkatrészt szállítanak a többi vállalathoz, a- melyekkel kooperálnak. Céljuk ugyanaz nekik is, mint ebben az országban bármelyik gyárnak, hogy már az idén több és korszerűbb gép és pótalkatrész jusson a mezőgazdaságnak. Most ezekben a napokban aratógép-tengelyeket és Zetor kardánvillákat kovácsolnak, bronzperselyeket esztergálnak, holnap pedig újabbakat. Szorgos, igyekvő emberek, akik talán már azt is kiszámolták, hányszor kell a féderkalapáccsal a vörösen izzó vasra verni, hogy a tizenkét millió forintot kitevő termelési érték, a 2,3 millió forint üzemi nyereség és a 300 000 forint terven felüli pótla- katrész-vállalásukat teljesítsék. Dupsi Károly Befejezték a tavaszi vetést a körösladányi Dózsa Tsz-ben (Tudósítónktól) A körösladányi Dózsa Termelőszövetkezet tagjai közgyűlésen vitatták meg a termelőszövetkezetben végzett munkát. Kovalik András növénytermelési agronómus elmondotta, hogy a tavászi vetési munkákat befejezték. 204 holdon vetettek tavaszi árpát, cukorrépát 112 holdon. Elmondotta többek között azt is, hogy 699 hold földet műtrágyáztak és 618 holdon végezték el a fogasolást. A tagság a tavaszi munkában kivétel nélkül részt vett. Ezután Ladányi im- *e agronómus számolt be az állattenyésztés helyzetéről. Elmondotta, hogy 56 darab kocát vásároltak, a baromfi- telepen felnevelt csirkéket pedig átadták a baromfifeldolgozó vállalatnak. A csirkék átlagos súlya 82 deka volt, és a szövetkezetnek a leadott állatok után 16 ezer forint tiszta jövedelme lett. Jelenleg ezer darab kacsát és kétezer darab pulykát vásárolnak felnevelésre. A közgyűlésen három üj tag jelentkezett felvételre, amit a közgyűlés el is fogadott. NÁTOR JANOS Egymillió forintos költséggel kors*erű ü%emhá%at épített a Sxarrasi Vasipari Kiss A Szarvasi Vasipari Ktsz megyénk egyik legjelentősebb kisipari szövetkezete. Gyártmányai az egész országban keresették. Tűzhelyei különleges márkát képviselnek. A ktsz egymillió 6500 forintos költséggel korszerű üzemházat épített. Olyat, amely dísze Szarvasnak, s amelynek 70 méteres utcai frontja van. Az új üzemházban kapott helyett a tűzhely-, a hegesztő-, a galvanizáló részleg és a raktár. Most épül 300 ezer forintos költséggel a szövetkezet csempeégetője, kétszázezer forintos költséggel pedig új központi raktárát építenek, az irodahelyiségeket pedig korszerűsítik. — eő Vetik a földimogyorót Medgyesegyháza környékén Medgyesegyházán és környékén a régi és új termelőszövetkezetek vették kézbe a meghonosodott és jól jövedelmező földimo- gyorótermesztésf. Ez évben először kötöttek termelési szerződést a közkedvelt csemegére s vállalták, hogy 80 vagonnal adnak a népgazdaságnak. A szövetkezeti asszonyok szemenkint válogatják ki a jó csíraképességű vetőmagot, hogy ne legyen hiányos a növényállomány. A gondosan előkészített magágyba megkezdték a mogyoróvetést. Medgyesegyházán, Pusztaottlakán, Újkígyóson lóvontatású, kanalas gépek rakják földbe a mogyorót. Csupán a medgyesegyházi Béke és Aranykalász Termelőszövetkezetben — ahol 500 holdon termelnek mogyorót — 10 lófogat vet. A szövetkezeteket előreláthatólag 20—25 ezer forint holdan kénti jövedelmet érnek el földimogyoróból: A Csárdaszállási Állami Gazdaság inkurrencia-ajánlata! Elfekvő készletünkből az alant felsorolt gépalkatrészeket kínáljuk megvételrer Csepel Diesel és benzines motoralkatrészek, G. 35- ös Zetor, T. E. 330-as eke és kombájn, traktoros vetőgép-alkatrészek, valamint különböző méretű golyós- és kúpgörgős csapágyak és egyéb gép- alkatrészek eladók. Érdeklődni az állami gazdaság központi irodájában Telefon: 3. 288
