Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-18 / 116. szám
4 NÉP ÚJ SÄG I960, május 18., szerda Sikerűk volt!... Szarvasi színjátszók az egyik egyfel vonásos darabban: Dévai Mihály, Sárközi János. Góg Marian, Valach Mihály. Előadásokat hallgattak a nutriatenyésztők Medgyesegyltázán 'Thai {e$y!ietímk ________•___________ V an már munkalehetőség Május 15-én, vasárnap a Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében egésznapos alapfokú nutriatenyésztési tanfolyam volt Medgyesegyházán, amelyen a megye területéről 26-an vettek részt. A tanfolyamon dr. Gippert LászHódi Irén. Orosháza. — Véleményünk szerint elsősorban magat a fényképek készítőjét kellene megkérdezniük, hogy miért nem küldi a ruhagyáriaknak a már kifizetett képeket? Amennyiben ez már megtörtént vofna és mégsincs eredmény, közölje, hogy hol, kinél rendelték meg a képeket, másként mi sem tudunk utánanézni a dolognak. # Demeter Zoltán, Szeghalom. — levelét továbbítottuk a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalathoz, ahol panaszát kivizsgálják és érdemben intézkednek. # M. M„ Kétegyháza és I. A.-né, Gyoma. — Kedves sora Útra azt válaszolhatjuk, hogy az orvosok és általában minden egészségügyi dolgozó önként vállalta a beteggyógyítás szép feladatát. Ezt természetes kötelességüknek tekintik és nem várnak érte különösebb köszönetét. Mindazok a volt betegek, akik a gyógyulásuk felett erzett örömüket és hálájukat kívánják közölni, ezt-könhyűszerrel megtehetik'élőszóval; vagy levél útján, az újság közNemrégiben részt vettem egy irodalmi pályázaton, amelyen nem nyertem. No de hát akkor, amikor művem szerkesztettem, ezt nem tudhattam. S miközben kedvtelve olvasgattam saját alkotásomat, és az utolsó ékezetet is a helyére . tettem, jeligén kezdtem törni a fejem, lévén a pályázat titkos. EUindalodva rágcsáltam golyós- toliam. végét, s egyszercsak mintha reflektor világitana be egy elhagyott pince zugába, felvillant előttem a:■ „Zöld kígyó". S a két szóval együtt egy másilc pályázat emléke, ahol e jeligében győztem. Régen történt. Debrecenben jártam iskolába, a híres Dóczi tanítóképzőbe, s a, Darabos utcán laktunk kosztkvártélyban mi, a három, „prepa"'. A Rózanéni-féle internátus csinos és táncos kedvű lányairól volt ismert diákkörökben. Az angyali Róza néni a diáktartásból pótolgatta férje szerény nyugdíját, de melegszívű v • A Népújág pályázatára érkezett. ló, a Békéscsabai Állatkórház főorvosa a nutriatenyésztés fejlődéséről, a nutria életmódjáról és esetleges' megbetegedéseiről, Gye- nes Zoltán, a Magyar Agrártudományi Egyesület nutriatenyésztési szakosztályának titkára pedig vetítő szerepére nincs szükség. Tóváb- bi jó egészséget kívánunk. a „Kezdő kerékpározó”, Békéscsaba. — A közúti forgalomban részt vevő mindenféle járműre, tehát a kerékpárra, illetve vezetőjére is a KRESZ előírásai érvényesek. Egyetértünk önnel abban, hogy hasznos lenne kerékpárosok részere egy, a legszükségesebb közlekedési tudnivalókat tartalmazó ismertetőt kiadatni, a Szabó Sándorné, Gyula. — Ha valaki 30 napnál hosszabb ideig távol van lakhelyétől, fenntarthatja föbérleti lakását, ha a lakáshivataltól mentesítést kér. A távoliét nem haladhatja meg a 2 évet. Mentesítésre indok lehet katonai szolgálatra bevonulás, hosszabb kórházi kezelés, nagy építkezéseknél vállalt munka stb. A Jakáshivatal csak ilyen és hasonló esetekben adhat ki mentesítést, feltéve, hogy a kérelmezőnek ott, ahová távozott, nincs főbérleti lakása. Ellenkezőleg a mentesítés nem lehetséges. és szigorú pótmamája volt minden diáklánynak. A férje, Dezső bácsi, enyhén szélütött öreg ember, ideje nagy részét cédula írásával töltötte el: „Csengő”, „Lábtörlő”, „Használat után meghúzandó” és még sok más felirat figyelmeztetett minket a tárgyak neveire és használatára. Ha beleunt a cédulaírásba és úgy sejtette, hogy öltözködünk, váratlanul bekönyökölt az udvari ablakon, vagy kopogtatás nélkül benyitott a szobánkba. Az ijedt sikításokat roppant élvezte, no meg a kombinés lányokat. Ezért később bosszúból sose sikoltoztunk, sőt beljebb invitáltuk. — „Tessék csak bejönni Dezső bácsi, magának már szabad...” Kevés pénzünk és sok jókedvünk volt. A régi házat felvertük dalunkkal, s a rekedt, öreg zongora hangjaival. És jött a farsang, a bálák az Angol Királynőben és a Bikában... Róza néni hajnalig ült a garde-mamák padján, s ctz álmosságtól félrebülent Sorozatban gyártják a répafejelő gépet A tavalyi sikeres kísérletek étlapján ebben az évben megkezdték a répafejelő gép sorozatgyártását a Győri Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál. Az első példányok már elkészültek, egyet bemutatnak a Budapesti Ipari Vásáron. Az őszre, mire megkezdődik a répa betakarítása, négyszáz gépet kapnak az állami gazdaságok, gépállomások és cukorgyári gazdaságok. Az új mezőgazdasági gép Zetorra vagy más hasonló típusú traktorra szerelve a még földben lévő répáról eltávolítja a levélzetet, feleslegessé teszi a hosszadalmas kézi fejelést és a hozzákapcsolt ekevassal fellazítja a talajt, majd kifordítja a földből a répát. a nutria helyes takarmányozásáról, prémezéséről, s a helyes férőhelyépítésről tartott előadást. A nutriatenyésztés hazánkban népgazdasági érdek. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium nemcsak a magántenyészeteket, hanem a termelőszövetkezetekben a nagyüzemi tenyésztést is támogatja. A prém értékesítési lehetősége biztosítva van. Az átlagos prémár 270 forint jelenleg, de kilátásban van a prémár további emelkedése. Előreláthatólag az első osztályú, 66 centiméteren felüli bőr értéke 400 forint lesz. Hazánkban jelenleg még csak 800 kistenyésztő van, s ezek nem tudnak elegendő nutriabőrt termelni az ipar számára. Az elmúlt télen leprémezett állatok száma alig haladta meg a 100 darabot. Éppen ezért Gödöllőn megépült az első hazai nagyüzemi mintatelep. Ez a tanfolyam minden bizonynyal hozzájárult ahhoz, hogy megyénkben is fellendüljön a nutriatenyésztés, amely jövedelmező mellékfoglalkozás. Sajnos országos viszonylatban megyénk eléggé le van maradva, különösen Budapesthez és Debrecenhez viszonyítva. Debrecenben ugyanis már több mint 170 tenyésztő társulás működik. SZABÓ NÁNDOR Kunágota ősz haján a fekete tollas kalap. A mi bálunk, a Lilla-tea előtt csomagot kaptam hazulról. A csabai kolbász mellett egy szép, zöld selyem báli ruhaanyag is lapult, meg pénz a varratásra. Az első ruha, amit magam varrathattam. Félre hát a kislányos fazonokkal, majd én megmutatom, mi illik egy 17 éves lánynak. A ruha csak az utolsó percben készült el. A két lány és Róza néni, no meg a táncos-tartalékok már kesztyűjüket gombolgatták, míg én pongyolában zokogtam, mikor befutott a varrónő. Így Róza néninek nem volt ideje megbírálni a ruhám, mert csak kabátban látott viszont. De a ruhatárban... Ott minden kiderült. Karcsú alakomra simuló zöld selyem csak térdtől bővült ki. Elől nyakig zárt, de hátul, jó 10 centiméter mélyen egy ékalakú darab látszott ki barna hátamból. Róza néni feneketlen táskájából tű, cérna került elő, s pár pillanat múlva ráncok éktelenkedtek a szépvonalú ruhcm. Az első tánc után azonban újra rendben volt minden. Lakótársnőm kisollója segített rajtam. Mert már csak arra kellett vigyázni, hogyha körültáncolva az Arany Bika nagytermét Róza néni été Ma már a legtöbb termelőszövetkezetben azzal fogadnak ben_ nünket, ha a fiatalok után érdeklődünk: nálunk már nincs i probléma a fiatalokkal, szeret-. i nek itt, megtalálják számításukat és azok is visszatérnek a tsz- be, akik évekkel ezelőtt a városban kerestek munkát maguknak. Nem egyedüli eset az sem, amit egy hónappal ezelőtt a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz-ben hallottunk: — Nálunk — mondja a könyvelő — 20—22 fiatal az, aki az iáén tavasszal kérte magát tagnak. Ezeknek a fiataloknak a szülei évekkel ezelőtt is a tsz-ben dolgoztak. A fiú vagy a lány pedig a Mezőhegyest Gazdaságban hat-héthónapos idénymunkára szerződött. Így ment ez évről évre. Ez érthető is volt, mert a fiataloknak pénz kellett és ott biztosítva volt. Az elmúlt évben már nálunk is minden hónapban megvolt a 10—12 forint munkaegység-előleg. S ez meggyőzte a fiatalokat is, hogy a- nyagiakban is jobban jönnek ki, ha együtt a szüleikkel dolgoznak. A napokban Dobozon ennek az ellenkezőjét találtuk. Szigeti elvtárs, a tsz elnöke azt mondja: — Nálunk most nem panaszkodhatunk arról, hogy munkaerő-probléma van. Az aszonyak, a családtagok kisegítenek bennünket. Csak azt sajnáljuk, hogy a fiatalok többsége 200—250-en leszerződtek messze. 100—150 kilométerre lévő gazdasághoz. Pedig az ő munkájukra is szükség volna. Ez már „hagyomány" itt a községben, hogy minden év tavaszán a törökbálinti, mezőhegyesi érünk, én ne álljak neki háttal. Rövid idő múlva ezt már tudta minden táncosom. S bár azelőtt is bőven akadt belőlük, most szinte percről percre nőtt a táboruk. Az éppen soron lévő ideálom, egy másodéves jogász, jóformán képtelen volt táncolni velem, azonnal „lekértek”. Legtöbbet egy barna, hetykebajuszos, pal- lagpusztai gazdásszál táncoltam. A gazdászok pedig tudvalevőleg többek, mint a „paragrafusrágó” jogászok. — „Te kígyó, te kis hűtlen zöld kígyó...” — suttogta a lágy angolkeringő dallamára a jogász. S én nem is válaszolhattam, mert már vitt a bajuszos gazdász a prímás elé, a szupé- csárdáshoz Másnap vasárnap álmosan kuksoltam az önképzőkört ülésen, mivel jegyző voltam. Sokat nem jegyeztem, inkább az új ideálom csinos bajszán merengtem. Csak akkor tértem magamhoz, mikor az elnök kihirdette, hogy egy magát megnevezni nem akaró mecénás 10—10 pengőt ajánlott fel egy novella- és verspályázat első díjára. A bíráló bizottság a tanári farból alakult. A pályázat titkos, 'cligés. Még aznap, a bennem zsongó és a gyulai erdőgazdasághoz szerződnek munkára. A háromnégy hold földet az apa és az anya is meg tudta munkálni. A fiú vagy a lány pedig elmehetett máshová. Mivel itt nincs olyan gazdaság, ezért más megyékbe is elmentek. Az idén tavasszal, a- mikor egy nagy család lett az egész község, már másképp alakult a helyzet. Ma már itt helyben is megtalálnák a számításukat. Sőt szakmát is tanulhatnának. Traktorosok, gépkezelők, szakképzett baromfi- és állatgondozók kellenének nekünk. Még fizetnénk is, illetve ösztöndíjat, vagy munkaegységet írnánk azok javára, akik iskolára mennek, tanulnak. Szilágyi Juli- ka innen a tsz-ből ment a gyulai kertészeti technikumba. Szerződést kötöttünk vele, hogy érettségi után három évig itt fog dolgozni, s havonta 200 forint ösztöndíjban részesítjük. De vannak többen is, akiknek 300—100 forint ösztöndíjat is biztosítunk. Aki egyéves iskolán van, annak napi egy munkaegységet írunk javára. Most azon dolgozunk, hogy az kapja meg a pénzt, aki dolgozik. Nem első alkalommal találkoztunk már a termelőszövetkezetekben a dobozi példához hasonlóval. Sok községben ugyan már megértették a fiatalok, hogy saját tsz-ükben is lehet munkát találni, nem kell 150-200 kilométerre elmenni a szülői háztól, de sok helyütt még nem. A tények azonban igazolják: azok járnak jobban, akik már otthon a termelőszövetkezet nagy családjában keresik a megélhetésüket. Csepkó Eta báli mámor ihletében megírtam életem első novelláját, a „Három ősz” címen. E novellában szerepelt egy karcsú, vöröshajú, démoni Marianne nevű lány, „ki életében háromszor találkozott az ősszel”. Merész kis írás volt, rengeteg pózzal, s a jelige? A jelige a „Zöld kígyó” lett. A bíráló bizottság álszenteskedéstől mentes nagystílűségére és ifjúságszeretetére jellemző, hogy e hóbortos kis írás az első díjat kapta. — Tessék, gratulálok kis Zöld Kígyó — adta át a borítékot igazgatónk mosolyogva a matrózru- hás démonnak. — A szép stílus mellé majd megjön a tartalmi mondanivaló is. Ha majd kiforr a bor... A 10 pengő árán a ronggyá táncolt selyemharisnya-készletemet frissítettem fel. A maradékból még futotta két indiánerre és öt Mirjam cigarettára is. Mert hát egy Zöld Kígyó csak cigarettázva hódíthat, mint Marlene Dietrich, a „Kék Angyal” című filmben... HUSZÁR ISTVÁNNÉ Szerkesztői üzenetek „Zöld kígyó" jeligére Tisztasági mozgalom Nagy lelkesedéssel vesznek részt a tisztasági mozgalomban a gyomai vöröskereszt szervezet tagjai. Az elmúlt héten az Alkotmány Termelőszövetkezetbe látogattak el, ahol megbeszélték, hogy a szövetkezet asszonyai kitakarítj ák, kimeszelik a szövetkezet épületeit. Az értékelésen részt vett a járási vöröskereszt vezetője, a tisztiorvos és a megyei vöröskereszt vezetője is. A termelőszövetkezet asszonyai példát mutatta k a munkában. A szövetkezet ösz- szes épületét hófehérre meszelték, eltakarították az épületek környékéről a szemetet és másutt is nagytakarítást végeztek. A tisztasági mozgalom értékelő bizottsága megállapította, hogy a gyomai Alkotmány Termelőszövetkezet asszonyai végezték a legjobb munkát. Ugyancsak szép eredményt ért el a Ballai Állami Gazdaság, ahol különösen a munkásszállások és a konyha ragyogott a tisztaságtól. Kádár Lajosné
