Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-01 / 102. szám
6 KÉPÚJSÁG I960, május 1., vasárnap A tsz-községekben tovább növekedik a tanácsok szerepe A termelőszövetkezeti községek egynémelyekében akad otyaa helytelen nézet, mely szerint a tanácsok feladatai leszű- kÄttefc, 9ÖH hallani olyan véleményt is, hogy nincs már szükség tanácsokra, intézze a község dolgait a tsz-vezetőség. Még tanácstagtól is elhangzik efféle nézet. Z. M. F. gerlaá tsz-gazda, a helyi tanács tagja nemrég arról beszélt: kérvényt kellene beadni a tanács megszüntetésére. „Minek az, ha mér a tsz-ben van az egész község-?“’ Azután fújt a megyei szél másfelől is hasonló fals hangokat, olyasmit, hogy a tanács-vezetők adják be fizetésüket a közös gazdaságba és ők is munkaegységet kapjanak. Egyszóval, néhány forrófejű és tájékozatlan ember szeretné a t6z-be gyömöszölni népi demokráciánk helyi államhatalmi szerveit, s nem is gondolnak arra, hogy ha kívánságok teljesülne, saját fejükön is koppanna a vaktában eldobott kő. Egyébként az említett nézet, amely ebben az esetben képzetlenségből és az önző individualista kispolgári felfogásból táplálkozik, a revizionistáknak dédelgetett elmélete, szeretnék megfosztani a munkásosztályt és a dolgozó parasztságot alttól a lehetőségtől, hogy az állam erejére támaszkodva megvalósíthassák a .szocializmust, majd pedig a kommunizmust. |é özismert dolog, hogy a Szovjetunióban jóval előbbre vannak a kommunizmus építésében, mégis a szovjet népnek és vezetőjüknek, a kommunista pártnak eszébe sem jut az a gondolat, hogy gyengítsék az állam szerepét a társadalmi élet irányításában. A XXL pártkongresszusuk hangsúlyozta, hogy az állami szervek egyes funkcióinak az átadása a társadalmi szervek hatáskörébe, valamint egyes funkciók közös állami és társadalmi intézése egyáltalán nem jelenti a szocialista állam szerepének csökkentését, amit ma a revizionisták követelnek. A revizionistáknak az az állítása, hogy ma a szocialista demokrácia fejlesztésének útja az állam elhalásán keresztül vezet, teljesen helytelen Méhkeréken jól haladnak a tavaszi munkák A hétezer holdas Balcescu Termelőszövetkezetben a vezetőség nap mint nap azon gondolkozik, milyen munkát adjon a tagságnak, hogy á munkára jelentkezőket foglalkoztatni tudja. Naponta általában 600— 700 ember dolgozik a határban; 25 hold dohányukat kipalántál- ták, sőt annyi palántát neveltek, hogy abból kölcsön is adnak az egyik mezőgyáni termelőszövetkezetnek. Tíz hold foghagymát is kidugattak, 300 hold cukorrépájukat megsarabolták, öt holdba a dinnyemagot előhajtatták, s amennyiben az idő engedi, május 1-e után azt is kihelyezik. Tíz hold kertészetükben rend, tisztaság uralkodik. Vetik a rizst is. Az építő-brigád saját erőből két 300 férőhelyes juhhodályt épít. Vásároltak két Zetort és egy gépkocsit. Két öntözőberendezéssel (PERO) lucernásukat, silókukoricájukat akarják öntözni. Hogy a tagság téli foglalkoztatását is biztosítsák, a kosárfonást szeretnék fellendíteni. Ehhez öt hold füzest telepítenek. álláspont — hangsúlyozta a kongresszus. „Az állam teljes elhalásának gazdasági alapja — mondotta Leni« — a kommunizmus olyan magas fejlettsége, amelynél eltűnik a szellemi és fizikai munka közötti különbség, eltűnik következésképpen a mai társadalmi e- gyenlőtlenség egyik forrása”. Más helyen Lenin megállapította, hogy „az állam akkor halhat el teljesen, amikor a társadalom megvalósítja majd azt a szabályt: mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint, azaz amikor az emberek annyira hozzászoknak majd az együttélés szabályainak megtartásához és amikor munkájuk annyira termelékeny lesz, hogy önkéntesen fognak dolgozni, képességeik szerint. A termékek elosztása akkor nem követeli majd, hogy a társadalom állapítsa meg, ki-ki mennyi terméket kap, mindenki szabadon vesz majd szükséglete szerint”. A fentiekből következik, hogy az állam csak a kommunista társadalom teljes győzelmével halhat el, úgyhogy ez a folyamat nem fog anarchiához vezetni. IZ' épzeljük el, milyen anarchikus helyzet jönne létre, ha a termelőszövetkezetek átvennék a tanácsok funkcióit és magukon kívül másokra is akarnának érvényes határozatokat hozni, hatósági jogkörrel rendelkeznének azok felett, akik őket nem választották meg. Mert minden városban és termelőszövetkezeti községben nem kis számmal vannak tsz-gaz- daságon kívüli munkával, hivatással elfoglalt emberek. A termelőszövetkezetek gazdasági és nem hatalmi szervek, saját tagjaikon kívül másokra határozatot nem hozhatnak. Elláthatnak ugyan bizonyos kulturális feladatokat, de semmiképpen nem helyettesíthetik a tanácsok fontos áHami funkcióit, hatósági jogköreit, például az olyan feladatokat, mint a költségvetési javaslat elfogadása, a végleges költségvetés megállapítása, az egyes megállapított összegek esetleges más célokra való felhasználásának eldöntése. A tanácsoknak kell jóváhagyniuk az évi zárszámadást, előkészíteni és kivitelezni a községfejlesztési terveket és így tovább. Egy sor kérdésben az egész népgazdaság, a munkásosztály és a dolgozó parasztság érdekeit figyelembe véve községi tanácsaink önállóan döntenek — tsz- és nem tsz-községekben egyaránt — minden olyan fontosabb kérdésben, amely kihatással van a község életére. Szinte elképzelhetetlen, hogy a tsz, vagy bármely más szervek hatáskörébe kerüljenek tanácsainknak az úgynevezett egyéb jogszabályokban rögzített hatáskörük. Az adóügyek intézése, a kereskedelem ellenőrzése, a kisiparral kapcsolatos kérdések, egyes oktatási, egészségügyi és szociálpolitikai feladatok megoldása. Mindezek a feladatok a megváltozott viszonyok között még nagyobb felelősséget rónak a tanácsainkra, nemhogy csökkentenék szükségességüket. lYJég nem is beszéltünk azokról a fontos feladatokról, melye*: a párt művelődési politikájának irányelveiből hárulnak a tanácsokra, a kulturális nevelőmunkában, s a lakosság kommunális, szociális szükségleteinek kielégítésében, az úgynevezett községpolitikai munkában is. Az emberek szocialista tudatának kialakítása végett még nagyobb gondot szükséges fordítaniuk az iskolák és művelődési házak és egyéb kulturális intézeteink működésére, bővítésére. S mindezekhez még hozzávesszük a termelőszövetkezetek állami irányításából eredő feladatokat, azt mondhatjuk, a helyi tanácsaink hatásköre, munkája nem lett kevesebb, sőt növekedett a mezőgazdaság szocialista átszervezése után. ^ termelőszövetkezetek alakítása csak a feltétele a termékek bőségesebb termelésének a mezőgazdaságban, de még távolabb van az az idő, amikor mindkét gazdasági ágban olyan lesz a termékbőség, amiből mindenki szükségletének megfelelően részesülhet, addig szükség lesz a központi áHami irányításra a termelésben és az elosztásban. Szükséges az állami irányítás azért is, mert társadalmunk jövőjének, anyagi és politikai feltételeinek megteremtését a technika és a tudomány, valamint a társadalmi öntudat jelenlegi fokán, amikor még jelentős a szellemi és a fizikai munka közti különbség, amikor a munka nem vált mindenki számára szükségletté, nem lehet állami irányítás nélkül a termelőkre bízni, mert ez hátráltatná a szocializmus építésének ügyét. A szocializmus felépítése, majd pedig a kommunizmus anyagi alapjainak lerakása, a lakosság életszínvonalának állandó emelése, a fokozódó szükségletek kielégítése, a munkaidő fokozatos csökkentése, miniók és milliók bevonása az állami irányító munkába, a szocialista, a kommunista erkölcs kifejlesztésében, mind olyan célok és, feladatok, melyek az új társadalom felépítésére irányulnak és e feladatokat csak a szocialista állam végezheti el. A proletárdiktatúrának fő feladata ez, és ha ezt a feladatát teljesítette, akkor minden külső beavatkozás és állami rendelet nélkül az állam valóban elhal és átadja helyét a kommunista társadalmi önigazgatásnak. Amíg éz a korszak el nem érkezik, mindenféle fecsegés az állam elhalásáról veszélyes és káros dolog, mivel a munkásosztály fegyverét csorbítja. rp ehát sehol, a tsz-községekben sem csökken az állam- hatalmi szervek, a tanácsok jelentősége, sőt a fejlődés során növekedik. A tanácsoknak képességeik és erejük teljességével kell dolgozniuk, hogy történelmi hivatásuknak eleget tegyenek, az egész dolgozó népet hűen szolgálják. Boda Zoltán Jól felkészültek az ünnepre Sarkad termelőszövetkezeti községben az idén az immár hagyományossá vált módon ünnepelnek május elsején. A cukorgyár, a kendergyár, a gépállomás, a termelőszövetkezetek, a hivatalok, a ktsz-ek dolgozói felvonuláson vesznek részt, majd a sporttelepen majálist rendeznek. Több üzem és tsz sátraikat készített, ahol asztalokat helyeztek el, hogy a felvonulók, a majális résztvevői itt szórakozzanak. Valamennyi üzem — köztük a termelöszövekezetek is — megvendégelik saját dolgozóikat. Délután sportműsorra és kulturális seregszemlére kerül sor, majd táncmulatsággal zárják a má jus 1 ünnepségeket ^ tűzhelyen totyog az ebéd. A háziasszony a konyhában sürög-forog. Leemeli az egyik lábasról a fedőt, megkavarja az ételt. A felszálló gőzzel ínycsiklandozó illat lebben szét. Aztán odaáll az asztalon sárgálló rézüsthöz, habot ver. Siet az ebéddel, mert mindjárt magjön a gyárból az ember. Kakasszó előtt ment -ma munkába. Ezen a héten délelőttös, korán kel. A szél halk harangszót hoz magával a városból. Dél van. Néhány perc múlva nyílik is a kiskapu. Szikár ember lép be rajta, jobb kezében ételhordó himbálódzik. Hajnalban abban vitte a reggelit. Köszön, majd leveszi olajos sapkáját, hátrasímítja őszbe vegyülő haját. Leül, cigarettát vesz elő. Rágyújt, eregeti a szürkéskék füstöt. Jólesik ebéd előtt ez a kis pihenő. — Jancsi írt — újságolta élete párja —, rövidesen megtartják az eljegyzést. — Nézd csak.— hümrnög az ember két szippantás közben. — Hiába, eljár az idő, öregszünk — motyogja maga été az asszony. — El az — ismételt ő is, s gondolatai valahol messze kalandoznák. • K* éve, hogy Jancsi, aki őszszel már katonának megy, meg öccse, Gergely Pestre mentek a Lemez- és Csőgyárba dolgozni. Nem szakadtak el azonban-végleg a szülői háztól, ha csak tehetik, haza-hazalátogatnak. Csak a legkisebb, a nyolc esztendős Laci gyerek maradt itthon. 0 még iskolás. Ha valaki megkérdi tőle, mi leszel, ha megnősz? már mondja is: repülős! Még kicsi, de már tudja, hogy most senkinek sem szegik szárnyát. Bezzeg Hídvégi János gyermek- korában annak is örült, hogy géplakatos lehetett. Nem bánta meg. Ha újból kezdené, most sem választana más szakmát. Ott érzi igazán jól magát a gépek körül, a lakatosműhelyben. Húsz éve múlt februárban, hogy a Gyulai Téglagyárba került főgépésznek. Húzta az igát ő is, mint a többiek, hogy a betévő falatot előteremtse. A bank, amelyé annak idején a gyár volt, fukarul fizetett. Amikor leálltak a gyártással, az ő bérét is egynegyedével csökkentették. Pedig akkor sem dolgozott egy cseppet sem kevesebbet, mint máskor, Dehát így járt. Apellálni meg nemigen lehetett ellene, mert ha/mar ajtót mutattak. Mit csinálhatott az ember? összeszorította a fogát és befogta a száját. \ Nem volt tanácsos kérni a banktól. A kovács- és a lakatos- műhely meszeltetésére is sajnálták a -pénzt. Füstben, piszokban dolgoztak a kovácsok meg a lakatosok. Amikor már nem bírták nézni a szürkésfekete falakat, hát ők fogtak kezükbe meszelőt. Most meg olyan műhelyük van a gyárban, hogy -még lakásnak is megfelelne. Nem olyan, mint az ö szolgálati lakása volt, amit annak idején a gyártól kapott. 1943-ban, egyik éjszaka rájuk szakadt a mennyezet. Még ezer szerencse, hogy nem az ágyakra hullott.., jjfost jó lakásban élnek. Nem fenyegeti őket ilyen veszély. Ez a lakás is a gyáré, de azóta változott a gazda. S a nép jobb gazda a banknál. Jobban is fizet, megbecsüli a munkásembert. Még a bank volt a gazda, örült, hogy a családdal úgy-ahogy megélt a fizetésből. Spórolni nemigen tudtak belőle. Pedig akkor is egy kis kertes családi ház volt minden álma. De ez mindig szertefoszlott, mint a szappanbuborék. Nem foszlik már többé szét. A városban, tető alatt van a kétszoba- konyhás, fürdőszobás hajlékuk. Eddig már 67 ezer forintot költöttek rá. Ketten, az asszonnyal építették, a legkisebb gyerek is ott segédkezett. Délutánonként, vasárnap az egész család ott szorgoskodik. Rakják a fészket, közben pedig gyűjtik a pénzt, mert még sok mindenre kell. Úgy számolják, hogy még vagy 25 ezer forintot ráköttenek, amíg teljesen kész lesz. Négy év múlva, amikor nyugdíjba megy, nem lesz gondja, hová költözzön a csuháddal. Csak a gyárat sajnálja, ha néha szóba kerül a nyugdíjba menés. Most jó, mert alig egy kő- hajításnyira lakik az üzemtől. Sokszor, amikor már letelt a szolgálata, s nem hallja a gépek zúgását, mindjárt elszorul a szíve. Talán valami baj van? — nyugta- dankodik. S addig somfordái, hogy feleségétől a gyárba lopakodik megnézni, vajon mi a hiba. S ilyenkor ha kell, nekigyűrközik segíteni. J^özben elkészült az ebéd. A háziasszony tálal. A kemény munka után jólesik az étel. Aztán pedig indulnak a házhoz. Délután folytatják a fészekrakást. Podina Péter h Tavaszi ruházati ^ szükségletét csak szaküzletben vásárolja A Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szakiizletei a megye egész ferülelén dúsan felszereli árukészlettel és előzékeny kiszolgálással várják kedves vásárlóikat Vásároljon mindig mindent a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szaküzleteiben 1
