Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-01 / 102. szám

üdvözöljük a májusi kormányfői találkozót! Leszerelést békét az emberiségnek! A dél-koreai kormány homályos ígéretekkel igyekszik lecsillapítani a tömegeket Phenjan (MTI) A dél-koreai eseményekhez fű­zött kommentárjában a TASZSZ rámutat arra, hogy a dél-koreai államtanács (ideiglenes kormány), amelynek kezében van a hatalom, homályos ígéretekkel igyekszik lecsillapítani a tömegeket és elte­relni a tömegek felháborodását a közelmúltban lejátszódott véres eseményekért valóban felelős sze­mélyekről. A szüuli rádió jelentése szerint az államtanács tagjai közös nyi­latkozatot adtak ki, amely szerint „igyekeznek majd úgy munkál­kodni, hogy ne kerüljenek ellen­tétbe a nép reményeivel” és „szi­lárdan el vannak szánva arra, hogy biztosítják a népnek a sza­badságot és a demokráciát”. Minden képmutatásuk azonban nyilvánvalóvá válik a nyilatkozat véres i'endszer ellen kitört népi felkelést pedig „kommunista ké­mek” bújtogatása eredményének tüntetik fék Szöulban — a Reuter jelentése szerint — a kijárási tilalom még fennáll, de az élet kezd visszatér­ni rendes medrébe. Legfrissebb jelentések szerint 171 személy vesztette életét, 1428 se­besült meg, ezek közül 650 még kórházi ápolásban részesül. Háromhónapos rendkívüli állapotot rendeltek el Isztambulban és Ankarában Isztambul (MTI) Nyugati hírügynökségek jelen­tik, hogy a török nemzetgyűlés döntése alapján Törökország két legnagyobb városában, Isztambul­ban és Ankarában háromhónapos rendkívüli állapotot hirdettek ki. Ankarában több heves összetű­zésre került sor a rendőrség és a tüntetők között. Nem hivatalos közlések szerint hárman meghai­TASZSZ-jelentés A tizhatalmi leszerelési értekezlet pénteki üléséről Genf (TASZSZ) A tizhatalmi leszerelési bizott­ság, amely június 7-ig felfüggesz- i további résziében, amelyben azt ti munkáját, pénteki ülésén a kö­zös záróközlemény tervezetéről tárgyalt. Zorin közölte, hogy a küldöttségek képviselőinek mun­állítják, hogy az országot „közvet­len kommunista támadás veszélye fenyegeti”, a Li Szín Man-féle FÖLDRENGÉS IRÁN BAN ÍFG. 'fígsnhzlár, LAKI. tggesBMrab (Szíma% 3.- Jordánia P. •Vakijsztán %h*SuutkArátöa ^ ' ICOOkm íigi lö W - C I960, április 24-én, délután a dél-iráni 17 000 lakosú L,ar vá­ros két hatalmas ere­jű földlökés követ­keztében elpusztult. A földrengés áldoza­tainak száma — elő­zetes becslések sze­rint — mintegy 1500 fő, a város lakossá­gának közel 10%-a. Az április 24-i földlö­késeket újabbak kö­vetik, melyek a men­tési munkálatokat nagyban megnehe­zítik. kaértekezletén nem sikerült meg­állapodni a közös záróközlemény­ben. Nagy-Britannda, Franciaor­szág és Kanada képviselői nem tudták megindokolni a szocialis­ta országok küldöttségei által elő­terjesztett köfcl emen y- tervezet el­utasítását. A lengyel, a román, a csehszlovák és a bolgár képviselő sajnálattal nyilatkozott arról, hogy a nyugati delegátusok nem hajlandók elfogadni egy olyan zá­rókommünikét, amely összegezi a tizhatalmi bizottság másfélhóna­pos munkájának eredményeit. Bulgária, Lengyelország, Romá­nia és Csehszlovákia képviselői a pénteki ülésen zárónyilatkozatot tettek, majd Zorin, a szovjet kül­döttség vezetője tett hasonló nyi-| latkozatot. A pénteki ülésen a nyugati kül­döttségek elzárkóztak a nyilatko­zat-tételről, csupán Jules Moch francia küldött tett rövid nyilat­kozatot, amelyben rámutatott, hogy véleménye szerint a további tárgyalások hasztalanok a jelen­legi alapon. Kifejezte azt a remé­nyét is, hogy a kormányfők érte­kezlete új alapot dolgozhat ki a tárgyalások folytatásához. (MTI) tak, többen súlyosan megsebesül­tek. Izmirben sok százan vonultak fel, itt azonban a tömeg békésen szétoszlott. Hat ellenzéki lapot a hatóságok betiltottak. Az isztambuli egyetemet egy hónapra bezárták. Mivel a diákok az éjszaka folyamán sem voltak hajlandók elhagyni az egyetem területét, a katonaság behatolt az épületbe. A város középpontjában este ki­sebb tüntetések voltak, az utcá­kat fegyveres katonák és harcko­csik szállták meg. A nyugati köröket érthetően nyugtalanítják a törökországi ese­mények. A New York Times el­ismeri, hogy Menderes török mi­niszterelnök megpróbálta vissza­forgatni a történelem kerekét, hozzáteszi azonban, hogy „Török­ország rendkívül jól felszerelt hadserege remélhetőleg meg tud­ja akadályozni majd a forradal­mat.” A magyar pártküldöttség Belorusziában Minszk (TASZSZ) A Magyar Szocialista Munkás­párt küldöttsége, amely két na­pot töltött Bresztben, pénteken reggel visszatért Minszkbe, a Be­lorusz SZSZK fővárosába. Kállai Gyula és a küldöttség többi tag­ja ellátogatott a minszki autó­gyárba. Az üzem dolgozói szívélyesen fogadták a magyar vendégeket. Kállai Gyula rövid beszédben megköszönte a meleg vendégsze­retet és hangoztatta, hogy a kül­döttség látogatásai, találkozásai a belorusz néppel még inkább meg­szilárdítják a magyar—szovjet barátságot. A gyárlátogatás után a küldött­ség a Szmolevics-kerületi Zaracs- je szovhozba indult. Kállai Gyula ismertette az állami gazdaság dolgozóival a magyarországi tsz- mozgalom fejlődését. (MTI) , Összeesküvők robbantották tel a venezuelai utasszállító repülőgépet Caracas (MTI) , Caracastól mintegy száz mér­földre felrobbant és lezuhant egy venezuelai utasszállító repü­lőgép. Nyugati hírügynökségek közölték, hogy az életbenmaradt másodpilóta vallomása szerint a gépet egyik utasa bombával fel­robbantotta. Az első jelentések­től eltérően nem 15, hanem 13 utasa volt a gépnek. Csak ket­ten maradtak életben. Mint az AP jelenti, a venezue­lai rendőrség feltevése szerint a repülőgép felrobbantása Be­tancourt elnök ellen szervezke­dő összeesküvők műve. (MTI) Korsika lakói tiltukosnuk Párizs (MTI) Korzika szigetének lakói egyre tiltakoznak a kormány ama ter­ve ellen, hogy atomkísérleti köz­pontot szándékozik létesíteni a sziget északnyugati részén. Csütörtökön Calvi lakói néma tüntetést rendeztek. A korzikai városok polgármes­terei, akik a napokban táviratot küldtek Debré miniszterelnöknek, most választ kaptak, de a minisz­terelnök levele távolról sem nyug­tatta meg a sziget lakóit. Debré válaszában kijelenti: az atomkí­sérletek semmiféle veszélyt nem jelentenek az élőlényekre, nyo­mukban nem jár a levegő vagy a vizek rádioaktív fertőzése. Végül a miniszterelnök megígéri, hogy a köldalatti kísérleti robbantások­ra, amelyek egyébként igen kis erejűek lesznek, csak minden év november elseje és április elseje között kerül sor, így tehát nem veszélyeztetik a sziget idegenfor­galmát. (MTI) Nemzetközi szemle Fájdalmas felül vizsgálat Dulles, az Egyesült Államok /olt külügyminisztere még halála előtt, 1958 végéin meghirdette, hogy elkövetkezett „az amerikai külpolitika fájdalmas felülvizsgá­latának” nehéz szakasza. Persze nem jószántából tette ezt, hanem azért, mert kicsúszott az utolsó támaszték is a „szakadék szélén járó erőpolitika” alól, megszűnt az amerikai fölény a rakétatechni­kában és a világűrkutatásban. Az­óta szinte hétről hétre láthatjuk, hogy ez a dullesi „felülvizsgálat” az Egyesült Államok külpolitiká­jának „íréjusi gátszakadását” okozta, s alapjaiban kezdi alá­mosni az amerikai világpolitikai elképzeléseket Jellemzők erre a dél-koreai ese­mények. A múltheti szöuli tö­megmegmozdulások idején Li Szin Man, a véreskezű diktátor naég reménykedett abban, hogy a rendőrsortüzek és különböző po­litikai fortélyok segítségével fenn­tarthatja uralmát. Mikor a tün­tetések kissé megcsillapodtak, ho­mályos nyilatkozatot tett, hogy le­mond minden politikai ténykedés­ről és „csak” az elnöki tisztséget tartja meg. Hamarosan kiderült, hogy ez nemcsak szemfényvesztés és minden hatalmat továbbra is a kezében akar tartani. A népharag egyedül Szöulban félmilliós töme­get mozgatott meg, a tüntetők el­söpörték a katonaságot, a rendőr­séget. Az országos megmozdulás láttára Li Szin Man lemondott és páncélkocsin, erős katonai fede­zettel, szégyenteljesen elhagyta az elnöki palotát. Az események szűkszavú mérlege: az összeütkö­zések következtében 171 tüntető meghalt és összeomlott a korrupt, velejéig rothadt politikai rend­szer, amelyet amerikai bábái a „felvilágosodott demokrácia pél­daképeként” emlegettek. Persze a bukott diktátor eddigi pártfogói most mindenféle sakkhúzással kí­sérleteznek, hogy egyrészt a világ közvéleménye előtt valamiképpen elhatárolják magukat csődbe ju­tott ügynöküktől, másrészt to­vábbra is megtartsák Déi-Koreát az amerikai monopóliumnak, hi­szen az Egyesült Államok 4000 millió dollárt költött a szöuli re­zsimre. Washingtont most az a kérdés gyötri, hogy kaphatna ugyanolyan megbízható csatlóst, mint Li Szin Man volt. Az effajta „akciók” kö­zé tartozik az is, hogy az ideigle­nes elnöki tisztségbe Huh Csun- got csempészték be. Róla ugyanis ismeretes, hogy a japán megszál­lás idején éveket töltött az Egye­sült Államokban és jó kapcsolatai vannak az ottani vezető körök- kei| Pedig a legutóbbi események azt mutatják, hogy a politikailag csődbe jutott rendszert nem lehet puszta személycserével megmente­ni. Dél-Korea lakóinak egyszer s mindenkorra elegük van a kül­földi függőségből, az idegenek se­gítségével nyakukba kapaszkodott diktátorokból. Korea népe az amerikai megszálló csapatok azonnali kivonását követeli Dél- Koreából, azt akarja, hogy össze­üljenek Észak és Dél képviselői és megtanácskozzák az ország ketté­szakítottságának megszüntetését. Ezt mondja ki a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság politikai és társadalmi szervezeteinek Phenjanban hozott határozata, s hangsúlyozza, hogy az ország sza­badságát és függetlenségét csakis külföldi beavatkozástól mentes összkoreai választások segítségé­vel lehet biztosítani. Szőrű utcáin csütörtökön este röplapok jelen­tek meg, melyek sürgetik, hogy a nemzet válassza meg képviselőit az ország békés egyesítésének megvalósítására. Ami az „egyetértés44 mögött van A dél-koreai események legfris­sebb kihatása sem közömbös a Pentagon urainak. Csütörtökön délután a dél-koreai népet éltetve több ezre® tömeg tüntetett Isztam­bulban és Ankarában a török kor­mány ellen, követelte a nemrég hozott politikai korlátozások meg­szüntetését. A rendőrség és a diá­kok összetűzésének néhány ha­lottja és több sebesültje volt. Mindkét városban kihirdették a statáriumot. A nagy rendőri ké­szültség ellenére pénteken Isztam­bulban és Ankarában ismét meg­mozdult az egyetemi diákság. Ag­gasztó jelek ezek a NATO kül­ügyminiszterei számára, akik jövő hétfőn éppen a török fővárosban akarnak összeülni tanácskozásra. Az amerikai világpolitikai el­gondolások gyengeségéről árulkod­nak a május 16-án összeülő csúcs- találkozó nyugati előkészületei is. Nincsenek egy véleményen ma­guk az amerikai vezetők sem. Míg Eisenhower szerdai sajtóértekez­letén úgy nyilatkozott, hogy mó­dot lehetne találni a kelet—nyu­gati közeledés elősegítésére, pél­dául a leszerelés kérdésében és a kapcsolatok fejlesztésében, sőt azt mondta, hogy a berlini kérdés megoldásában sem látja kizártnak a haladást, addig Nixon és Dillon minapi beszédeikben a napiren­den szereplő nemzetközi kérdé­seknek azokat a vonatkozásait hangsúlyozták, amelyeknek élezé­se akadályozza kölcsönösen elfo­gadható határozatok kidolgozását. Macmillan hajlékonyságra szeret­né bírni az amerikaiakat, viszont élesen szembekerült velük, mert nem támogatják Angliát a két nyugat-európai gazdasági tömb harcában. De Gaulle atomtitkokat és nagyobb beleszólást sürget ma­gának. Adenauer nyugtalan, mert kapaszkodik a nyugat-berlini sta­tus quo-ba, de azt látja, hogy az amerikaiak hajlandók tárgyalnia nyugat-berlini helyzet normalizá­lásáról. Ezért minden eszközzel szítja a hidegháborút. Bármennyire hangsúlyozzák is Nyugaton, hogy teljes az egyetér­tés a csúcsértekezlet előtt, a je­lek nem ezt mutatják. E huzavo­nákra és politikai bakugrásokra csattanó« választ adott Hruscsov hétfőn a bakui ünnepi ülésen mondott beszédében. Hangsúlyoz­ta, hogy a párizsi találkozón előbbre kell vinni az olyan ha­laszthatatlan kérdések megoldá­sát, mint a leszerelés és a német békeszerződés, beleértve a nyugat­berlini helyzet rendezését. Rámu­tatott, ha a nyugati hatalmak nem óhajtják a Szovjetunióval együtt keresni a békeszerződés megkö­tésének lehetőségeit, „mi béke- szerződést kötünk az NDK-val. Ebben az esetben érvényüket vesz­tik azok a jogok is, amelyeket a nyugati hatalmak a hitleri Né­metország fegyverletétele követ­keztében az NDK területén élvez­nek, köztük az a jog, hogy fenn­tartsák Nyugat-Berlinben a meg­szállási rendszert... s hogy Nyu­gat-Berlini; szárazföldön, vízen vagy levegőn át megközelíthes­sék”. Világos beszéd volt ez. Befe­jezésül Hruscsov hangsúlyozta, a szovjet kormány nem kíméli erő­feszítéseit, hogy a csúcstalálkozó eredményes legyen és a népek elégedetten állapíthassák meg: új és fontos lépés történt a béke biz­tosítására. És az emberiség reménykedve tekint a csúcstalálkozó elé.„

Next

/
Oldalképek
Tartalom