Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-01 / 102. szám

1OT9. május 1., vasárnap NÉPŰJSÄG 5 Amiből az élet fakad ICUtUi# fti'zúHyÁti/'ány' Ünnep van. Nem véletlenül választotta a munkásság e napot saját ünnepének. Tavasszal min­den megújhodik, friss, új hajtásokat eresztenek a fák, virágba borul a világ. A munkásság pedig az emberiségnek hoz megújhodást,tavaszt. Nem csoda hát, hogy ilyenkor együtt érez e két rokon: a tavasz és a munkások szíve. Köszöntjük e napon a tavaszt, amely a természet ébresztésével széppé teszi mezőinket, váro­sainkat. Köszöntjük a munkát, a munkást, akik mindennapi alkotásaikkal széppé teszik életünket. S e kis írásban köszöntjük a Békéscsabai Barnevál dolgozóit, kiknek eredémyes munkája nyomán egyre több munkáscsalád asztalára jut a finom falatokból. Készülődés az új idényre. Festik, tisztítják a munkatermeket. A világ minden táján ma élő népek elődei már az ősközösség korában, jóval az államok ki­alakulása előtt létrehoztak köl­tői alkotásokat. A költészet legrégibb termékei a munka ritmusát kifejező kezdetleges dalok. Hazánkban ennek első le­jegyzett változatát még annak idején a dalt megörökítő Gellért A magyarok szimfóniájának ne­vezte el. Lehetne egyszerűbben is em­lékezni a munkáról, nem Ily, évezredekre visszanyúló kezdés­sel. De ha végiggondolunk azon a történelmi úton, melyet a Neander-völgytöl tett meg az ember a villamosítás, modern étteremmel és uszodával be­rendezett aggteleki csepkőbar- langig, önkéntelenül is az jut eszünkbe, amiből mindez lett: minden fejlődés, előrehaladás alapja, a munka. A munka vetette meg alapját mai éle­tünknek. Annak, hogy az őskö­zösségtől az osztálytársadalmak kegyetlen kizsákmányolásain át eljutottunk a felszabadult em­ber korszakáig. Annak, hogy a vadállatok elől barlangjába bújó ősember, ki rémületének okozó­ját belevéste a kőfalba — ma a Nemzeti Galériában ezer szín-, ben pompázó képzőművészeti kiállításokat rendez. Az emberi­ség költészetének hajnalhasadá­sát a. munka ritmusára énekelt dallamok vezették be. A bantu­négerek ősi tam-tamja, csakúgy, mint Gellért gabonaőrlő asszo­nyának lejegyzett dala a mun­káról szól. A társadalmi együt- élés, a technika, a kultúra fejlő­désének lendkereke a munka. A széttagolt ősi társadalmat, az egyedül élő ősembereket ez ko­vácsolta egységesé, hogy aztán az emberek munkához való vi­szonyának különbözősége bontsa meg a kialakult rendet, s vesse el magját az új, az osztálynél­küli társadalomnak, amelyben már nemcsak elismerten min­den érték szülője, hanem egy­ben dicsőség is a munka. Hazánk romhalmaz volt a má­sodik világháború után. A fa­siszta barbárok pusztításai meg­Megvértk legjobb népitártc-együttese, a Balassi együttes a közeljövőben francia- országi turnéra utazik.' Az együttes na­ponta tart próbákat, hogy műsorát csi­szolja,. Az együttes útját a Kuttúrkapcso- latok Intézete biztosította a Művelődés­Mindenesetre utaltam Malkovics József esetére, erre odaadta a hallgatót Marosán Mihálynak, aki elmondta: Egy ujjamat vágta le a fűrészgép, öt hétig nem dol­goztam. — És nem nélkülözött a család­ja? — Ugyan már, hogy kérdezhet" ilyet, havonta 1110 forint táp­pénzt kaptam. Egy másik balesete®, Lengyel István is átvette a kagylót, s el­mondta: ő is annyiforma táp­pénzt kapott, mikor zúzódást szenvedett egy elszabadult rönk­től, mint Marosán Mihály. Ezen felül kapott 300 forint rendikívüli segélyt is a vállalattól. Miután megköszöntem a felvi­lágosításukat, azt mondja a ta­nácselnökhelyettes: ha a szeren­csétlenül járt dolgozóról való gondoskodás érdekli az elvtarsat, akkor jegyezze: Nemrég halt meg a községi tanács kocsisa, Málik György 32 éves korában, valami súlyos agydaganat következtében. Amellett, hogy özvegyének a két gyermek felnevelesehez 650 forint havi nyugdíjat állapított meg a bénították a közlekedést, föld­del tettek egyenlővé lakott he­lyeket, s úgy látszott, hogy a há­ború sújtotta országok évtizede­kig nyögni fogják e világpusztí­tást. S a romok helyén új vilá­got teremtett az összefogó em­ber munkája. Cj költők szület­tek, akiket a felszabadult mun­ka ihletett meg. A munkát da­lolták, mely a növekvő jólét a- lapja, s amely a felszabadult ember megálmodott édenébe visz az évezredes küszködés és jobbra áhítozás után. A névte­len gobanaőrlő asszonytól Maja­kovszkijig, Juhász Gyuláig, Jó­zsef Attiláig, a kőbalta ismeret­len feltalálójától az atomkor­szak nagy tudósáig — a munka volt az előrelendítője az embe­riség haladásának. A társadal­mak forradalmi formációinak változásait az egyre fejlődő munka idézte elő, s mikor ezt felismerték legnagyobbjaink, gyorsabban haladhatott az em­ber a minden társadalmi nyűgöt legyőző új korszak felé. Lángelmék, kik nyugtalanul újabb és újabb felfedezésekre törekedtek, az egyszerű ember, ki csupán nyugodt öregkorát akarta biztosítani, s családjának gondtalan életet, mint Goethe Faustja, a munkában találták meg az élet értelmét. Nem len­ne élelem, ruha, ház az ember célszerű, értékeket termelő te­vékenysége nélkül — ügyessége, leleményessége nélkül. — Enél- kül még ma Is kézi erővel gör­getné a malomköveket Gellért névtelen rabszolganője. Ma pneumatizált malmokban dolgo­zik a molnár, automatizált gyá­rak ontják egyre bővebben az életszükségleti cikkeket, s a munkás arra törekszik, hogy az a gyár, amelyikben ő dolgozik, adjon többet, egyre jobbat az országnak. Ezért tökéletesíti mindig a munkáját, vezet be újításokat a termelésbe s van azon minden igyekezetével, hogy még nagyobb eredménye legyen tevékenységének. Hiszen a fel­szabadult országokban a munka eredménye már az övé, nem más gyarapszik belőle, mint maga a munkásember. ügyi Mimsztéri'iMiwn'al közösére Az utazás tervezett időpontja június utolsó hete és július első két hete. A végleges időpon­tot majd csak a francáé kulturális szer­vekkel történő megegyezés után állapít­ják meg. * végrehajtó bizottság, feleségét al­kalmazásba vette a napközi ott­honba, ahol a kisebbik gyermeke is helyet kapott. A nagyobbik gyermeke az iskolai napköziben kap ellátást. Fentebb Malkovics Józseféhez hasonlítottam Kétegyháza lakói többségének felszabadulás előtti életét. Mai életüket csak néhány számmal akarom illusztrálni. A felszabadulás után 600 két- egyházi család kapott földet, 400 család pedig házhelyet. Azóta leg­alább 300 családi ház épült, s a régi házak többségéről lekerült a nagy szegénységet jelző kukorica­szár tető, s cserepet raktak he­lyére. A helyi földművesszövet- kezet tüzéptelepéről tavaly 100 köbméter fűrészelt faárut, 250 ezer téglát és 30 ezer cserepet vá­sároltak meg a kétegyhaziak. Az idén eddig 100 ezer téglát, 15 ezer cserepet, 75 köbméter fűré- részelt és gömbfát. Rotyis György tsz-tag egymaga éppen a napok­ban 2200 cserepet és 16 pár sza­rufának valót vásárolt 8400 forint értékben, Jamina ébred. A hídon fölfe- J lé karcsú lábak tapossák a pe­dált. Még néhány méter és utá­na már könnyebb. A vaspari­pák engedelmesen viszik gazdá­jukat. Fiatal, jókedvű, vidám lányok kacarászva fordulnak be a nagy kapun. A kapu fö­lött jól láthatóan „Miniszterta­nács és SZOT elnökség vándor- I zászlajával kitüntetett vállalat” felirat olvasható. Kissé alább: „Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat. A gyári szirénák már a szom­szédos téglagyárban is megtet­ték kötelességüket. A Barnevál udvara máskor a reggeli har­sona* után élettel telik meg. Egy baromfifarm kedves képét idézi j a sok hang, mint mikor gondo- zój üktől az eleséget követelik az apró jószágok. Most azonban csend van. A munkatermekből hallik csupán a nevető kórus, s olykor vidám dallamot hordoz hátán a cirógató tavaszi szellő. Dolgoznak. Szabó Mária, a szocialista ifibrigád vezetője. A karbantartás ideje van. Für­ge női kezek festik a falakat, osz­lopokat. Fehér köpenyben ecsetel­nek, mint valami művészek, akik Az már nem feltűnő, hogy a kétegyháziakat hétköznap is le­het városi eleganciával látni, de a földművesszövetkezet boltjai­nak hatalmas forgalmán mégis elcsodálkozik az ember. A helyi kiskereskedelmi hálózat 1958-ban 9 437 000 forintot, 1959-ben pedig 10 580 000 forintot forgalmazott. A ruházati bolt forgalma 1954 el­ső negyedévében 416 911 forint volt, ez év első negyedében pedig 797120 forint. Ezt a számképet egészítse még ki az, hogy a két­egyháziakat tízesével-húszasával lehet nagy ruhaneműket tartal­mazó csomagokkal Békéscsabán látni piaci és más napok alkal­mával. Megismerni őket arról, hogy románul beszélgetnek egy­mással, olyan fesztelenül, szaba­don, mint a csabai szlovákok. Nemcsak egyenjogúakká, hanem megelégedett, boldog emberekké váltak az egykor kettős elnyomás alatt sínylődött, s koldusbotra kényszeritett kétegyházi románok is. Kukk Imre éppen nagy műgonddal készítik a festményüket. Figyelmes, gondos munkájuk a vizsgázó diákokat j idézi, amint érettségi dolgozatu­kat írják. Igaz, ők is vizsgáznak most. Mint ahogy minden nap a munkából, lelkiismeretességből. Szórakoznak, tanulnak munka után. Az eredmény miatt nincs szé­gyenkezni valójuk. A múlt évben is a legnagyobb kitüntetést nyer­ték el, s a felirat, amely ott dí­szeleg a kapu fölött, kitűnő bizo­nyítvány. Jól dolgoznak, pedig csaknem valamennyien fiatalok, s úgy vé­lekednek róluk a vezetők és má­sok is: szeretik az üzemet, mun­kájukat. Hogyne szeretnék, hi­szen Szabó Mária, Csicsely Mária, Tóth Margit és a többiek tudják, hogy a szép mát csakis ők, s munkájuk teheti még szebbé. Mert hogy szép, azt nem tagad­ják. Munka után a klubszobában eltöltött órák, a szép ruhák és még i sok más cáfolhatatlan bizonyíté­ka ennek. Ha vége a műszaknak, l szórakozhatnak. Könyvtár, tár­sasjátékok várják őket a klubszo- J bábán. S bizony, aki munkában ismerkedett meg velük és később a klubban látja őket, csak az ö- rökké vidám, mosolygós arcukról ismeri meg Gyuska Erzsébetet, Csicsely Juditot, Sebők Zsuzsan­nát, Ancsin Györgynét és a töb­bieket. Egyszerű munkáslányok szebbnél szebb ruhákban, köny­vek között válogatnak, olvasnak, művelődnek, tanulnak. S mindez alkotó kezük, napi munkájuk gyümölcse. Búcsú a gyártól, búcsú a barát­nőktől. őket, minden munkást és a munkát ünnepeljük ma. A mun­kásokat, akik életet adnak a holt tárgyaknak, akik 15 év alatt le- I rakták holnapunk alapját. Unne- 1 peljük a munkát, amely boldoggá, széppé tette életünket. M. J. Füzesgyarmati Jár mit készítő és Javító Kisipari Termelőszövetkezet felvenne azonnali belépéssel tagjai sorába bognár és asztalos kisiparost Jelentekezni lehet a szövetkezet központi irodájában. Füzesgyamaton. A Balassi Táncegyüttes készülődése Franciaországba t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom