Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-28 / 125. szám

196«. május 28., szombat PÉPÚJSÁG 3 Rz idén 138 istállót és ólat építenek a sarkadi járás termelőszövetkezetei Aki néhány évvel ezelőtt terme­lőszövetkezeti építkezésről hal­lott, annak képzeletében csak ha­talmas tégla-, cserép, és beton­gerenda-rakások jelentek meg. Most is tornyosulnak ilyen épít­kezési anyagok a kötegyáni Vörös Csillag, az okányi Petőfi, a mező­gyám Rákóczi és körösharsányi Üj Élet Tsz területén, hogy idővel 50 vagy 100 férőhelyes tehénistálló legyen belőlük. A sarkadkeresztú- ri Egyetértés, a mezőgyáni Szabad Föld és a sarkadi Lenin Tsz is téglából építi a 2500—5000 férő­helyes csibenevelőt. Ezzel le is zárhatjuk a téglából készülő istállók, ólak felsorolását: a címben szereplő 138-ból mind­össze 9 épül téglából, cseréptető­vel. A többi szerfából, szalma- és nádtetővel. Az állam azonban 51 épülethez szükséges fát ad támo­gatásként a sarkadi járás szövet­kezeteinek. Húsznak már le is szállította az anyagát az erdőgaz­daság. A sarkadkeresztúri Egyet­értés Tsz-ben már meg is fialtak a kocák az állami támogatással épített szerfás ólban. Ez a fiaztató 20 férőhelyesre volt tervezve, any- nyi faanyogat is kaptak, de a ta­Hidasháti leányok Nálunk, a Hidasháti Állami Gazdaság hosszútelkd üzemegysé­gében dolgozik egy tíz tagú női munkacsapat. Centiméterre sem, súlyra nemigen van köztük kü­lönbség. Éveik száma is azonos: mindannyian tizenhat évesek. Szorgalmuk is egyforma. A cukarrépaegyeJésiben alig ma­radtak él az idősebb, több gyakorlattal rendelkező női mun­kacsapatoktól. Míg Duna Jánosné 9 tagú munkacsapata 22 600 négy­szögöl cukorrépát, Szűcs Ilona munkacsapata 20 060 négyszögöl cukorrépát egyelt ki. A terület­ben ugyan van egy kis különb­ség, de a minőségben nincs. Nem akarom őket agyondícsér- ni, de mégis azt kell mondanom, hogy bár minden fiatal lány és fiú úgy dolgozna gazdaságunkban, mint Szűcs Ilona és társai, mert akkor minden növényünkből 20— 25 százalékkal többet tudnánk be­takarítani. A jő munkához nem kell különösebb erőfeszítés, csak jó munkakedv, szorgalom, amely Szűcs Ilona munkacsapatának minden tagjánál megtalálható. Kozma György, Hidasházi A. G. A növényvédő állomás előjelzése a növényi kártevőkről Az egész megye területén igen erős a búrgonyabogár-fertőzés. Az áttelelt bogarak már megjelen­tek, s megkezdődött a tojásra­kás. A lárvák május végén igen­csak megjelennek, ezért a véde­kezést tovább kell folytatni a lárvák megjelenéséig, a bogarak és a tojáscsomók összeszedésével és elégetésével. A lárvák tömeges kelése idején kezdjük meg a vegyszeres védekezést Holló 10 két százalékos töménységű oldat permetezésével, vagy 10 százalé­kos DDT hatóanyagú porozószer­rel. « Megkezdődött a szövőlepke raj­zása. A hernyók május végén je­lennek meg, ezért állandóan fi­gyeljük a gyümölcsösöket, az ut- menti fákat és a hernyók meg­jelenésekor rögtön védekezzünk ellenük a hernyófészkek levágá­sával és elégetésével. Erős fertő­zés esetén, ha a hernyók a fész­kekből már szétmásztak, vegy­szeres védekezést alkalmazzunk. Használható szer a Holló—10 egy százalékos, vagy 50 százalékos DDT egy százalékos töménységű permedé. Megyénkben nagyobbmérvű ré- pabolha-kártétel is várható. Szá­raz, meleg idő esetén a répaveté­seket állandóan figyeljük, s fer­tőzés esetén hajtsuk végre a vé­dekezést. Ajánlott szer a 10 szá­zalékos DDT hatóanyag. (Holdan­ként 20—25 kilogramm szükséges) « Várható erős lucernabogár lár­va, gyenge bődé lárva, közepes csipkézőbogár és lucernaormá­nyos fertőzés is megyénkben. Amennyiben ezt észrevesszük, az első kaszálás után végezzük el a tarlóporozást. 10 százalékos HCH hatóanyagú növényvédő szerrel. (Holdanként 10—15 kiló szüksé­ges.) gok leleményessége 34 férőhelyes­re növelte. A sarkadi Kossuth Tsz is egy 20-as fiaztatóhoz kapott anyagot, azt gyorsan el is készí­tette és saját erőből még épít két ilyen nagyságút. Dicséretre méltó ez, hiszen az állam se fával, se hitellel nem győzné kielégíteni a sok szövetke­zet rengeteg épület-igényét. Egye­dül Kötegyánban egy kisebb álla­mi erdő fájára lenne szükség. De ismerik a lehetőségeket, ezért nem kérnek, nem követelőznek, hanem széjjelnéztek a saját portájukon, alkalmas fákat kerestek, vágtak ki és 9 nagyobbnál nagyobb épületet emelnek saját erőből, összesen 78 széria-istálló, süldőszállás és juh- hodály épül így a sarkadi járás­ban. A zsadányi Búzakalász Tsz- ben egy 200-as süldőszállás, egy 100-as hizlalda, s egy 600-as juh- hodály. S így sorolhatnánk a töb­bit is, amelyek az állami támoga­tással épülő 9 tégla- és 51 szería- épületet 138-ra növelik. A moszkvai kiállításon is bemutatják az Orosházi Vas- és Fémipari KTSZ műanyagformázó gépét Az Orosházi Vas- és Fémipari Kisipari Termelőszövetkezet dol­gozói teljesítették az első negyedévi, sőt az <jlső négyhónapi tervü­ket A szövetkezet ebben az évben, a múlt évinél nagyobb felada­tok megvalósítását tervezte, s eddig mindenben sikerült a tervezett előirányzatot elérni. Teljesítették export kötelezettségüket is. Első­sorban az exportra készített műanyagformázó gépek szép kivitele­zésén és olcsóbbá tételén dolgoznak. Munkájuk megnyerte a kül­földi igénylők tetszését és a szeptemberben nyíló moszkvai kiállí­táson is bemutatják. A kiállításra készült műanyagformázó gép még áprilisban elkészült, s ez volt az ötvenedik, melyet exportra szállítanak. A műanyagformázó gép mellett az idén jelentős értékű játékokat is készítenek. Másfélmillió forint építkezésre, gépre A mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz-ben egymillió forintot költenek építkezésre. Ennek több mint 75 szá­zaléka saját erőből történik. Befeje­zéshez közeledik egy hatalmas ba­romfiól építése és egy 50 férőhelyes borjúszállás. Az idén még felépítenek egy 100 férőhelyes sertésfiaztatóa, egy 100-as kocaszállást, műhelyt, juhho- dályt, amelyeket a tsz építőbrigádja készít. Üj gépekkel is gazdagodik az idén a tsz. Több mint 450 ezer forintot fi­zetnek ki gépre. Nemrégiben egy szu­per Zetort vettek 114 ezer forintért. Eddig több ezer forintot költöttek munkagépekre, silókombájnra, vető­gépre, ekére, gyűrűs hengerre, az idén még villanymotort és két aratógépet vásárolnak a munkák könnyítésére» NAGY: szerencséje KISS-nek A hosszú asztal végén egymás mellett ültek s a könyv­vitel különböző papírjait lapoz- gatták. Két kedélyes, bőbeszédű, kedves bácsi, a zsadányi Szabad­ság Tsz könyvelői. Bár kölcsönö­sen bemutatkoztunk, nem értet­tem meg a nevüket. Lehetséges, hogy' ők se az egyémet. De ez nem gátolta a beszélgetésünket, helye­sebben azt, hogy percek alatt egy­más szavába vágva, egymást kise­gítve képet adjanak közös gazda­ságuk alakulásának, fejlődésének történetéről. Vezetéknevüket így tudtam meg: — Ügy van, ahogyan Nagy elv­társ mondja... — Kiss elvtárs a tanú rá... Ekkor még arról volt szó, hogy a zsadányi Szabadság Tsz 1957 szeptemberében alakult s tavaly október 1-én még csak 23 tagja és 160 hold földje volt. Ezt a gazda­sági évet 19 anyakocával, 15 sül­dőkocával, 146 kismalaccal, 49 szarvasmarhával és 537 birkával kezdték. Most már 228 tag van, s a Készülődés Tessedik-emlékiinnepségekre Mezőberényi Építőipari Kisipari Termelőszövetkezei a lakosság szolgálatában az alant felsorolt részle­geivel a megye egész te­rületén mindennemű új és javítási munkálatokat vállalnak. RÉSZLEGEINK: kőműves, ács, szoba­festő, mázoló, üveges, kályhás, valamint épü­letasztalos. Bizalommal keresse fel szövetkezetünket! Tessedik Sámuel, a magyar me- | harsarki történész, a Szegedi Tu- zőgazdaság fejlesztésének úttörője dományegyetem dékánhelyettese Előzékeny és pontos kiszolgálás! halálának 140-ik évfordulójáról az idén megemlékeznek hazánkban. A tervek szerint az Országos Me­zőgazdasági Múzeum egy évig tar­tó Tessedik-emlékkiállítást ren­dez, a Magyar Tudományos Aka­démia pedig ünnepi ülést tart szeptemberben a kiváló tudós tisz­teletére. Az ünnepséget a követ­kező napon Szarvason, Tessedik Sámuel munkálkodásának egy­kori színhelyén folytatják. Szarvason méltóan készülnek az évfordulóra, amelynek alkalmából megtartják az öntözési és Rizs­termesztési Kutató Intézet műkö­désének tíz éves jubileumát is. Az ünnepségekre Budapestről, Debre­cenből, Szegedről és az ország más vidékéről is várnak majd vendé­geket. Az emlékévben több írásmű ke­rül a nyilvánosság elé. Hírek sze­rint az ősszel megjelenik dr. Pe- nyigei Dénesnek, az Agrártudo­mányi Egyetem tanárának Tes- sedik-monografiája. A szarvasi ta­nács a pártbizottság, a helybeli és a Békés megyei Hazafias Nép­front-bizottság támogatásával a Körös-menti község történetéről írt. A községi tanács, a nép­front-bizottság javaslatára kiad Tessedik életét és munkásságát méltató, valamint Szarvas mai ar­culatát tükröző, a szocialista me­zőgazdálkodás térhódítását meg­örökítő négy füzetsorozatot is dr. Hanzó Lajos Kossuth-díjas törté­nész és dr. Vincze Ferenc, a szarvasi „Tessedik Sámuel” Me­zőgazdasági Technikum igazgató­jának tollából. A füzet-sorozat el­ső száma rövidesen kikerül a Gyu­lai Nyomdából. Emlékfciálítást rendeznek a szarvasi „Tessedik Sámuel” Mú­zeumban is. A község ma meg­becsült nagy fiának egykori ta­nyáját — amelyben az akkori pa­rasztifjúságot tanította az oksze- I rűbb gazdálkodási módszerekre — műemléknek nyilvánították. Rend­behozták és parkírozták annak a hatalmas akácfának a környékét is, amelyet a hagyomány szerint 1790-ben maga a tudós ültetett. Tessedik fája csaknem 140 évig élt; örökzöld folyondárral befutta­tott vastag törzsét ereklyeként meghagyták a tanácsháza előtti 1338 hold föld, 73 szarvasmarha, 294 sertés, 752 birka és 88 ló sze­repel a könyvben. — Sok a lovunk — jegyzi meg Kiss elvtárs. — Nem sok, hiszen nem is jut minden huszonöt holda egy pár. — szálltam vitába vele. Itt a szé- nabehordás, a kukoricaekézés ide­je, aztán jön a gabonabetakarí­tás... — Van ám nekünk egy új Zetorunk is, elvtárs. Ha megjön a pótkocsija, sok szénát be tudunk hordani vele. Megjön hamarosan, hozzásegít bennünket patronálónk, a Vörös Csillag Trak­torgyár. Nekik köszönhetjük azt is, hogy hibrid kukoricát kaptunk. — Hogyhogy? — Ügy, hogy hiába igényeltük akárhányszor, csak nem küldték. Aztán lejöttek a traktorgyáriak s panaszoltuk nekik a dolgot. Rög­tön autóba ültették az elnökünket és irány Békéscsaba. Én meg nem mondom, hol, merre jártak, vesze­kedtek, csak azt tudom, hogy ha­marosan megjött ötven mázsa hibridkukorica-vetőmag. Vetet­tünk is jócskán, 294 holdat... — Másban is segítettek a gyá­riak? — Sok mindenben. Rengeteg szakkönyvet hoztak, és sok taná­csot adtak a vetéshez is. Még könyvelőt is akartak küldeni egy­két hónapra, de közben jelentke­zett Kiss elvtárs... — Könyvelő volt Kiss elvtárs valahol? — Nem én, kérem, hanem ital­boltos a földművesszövetkezetnél, kerek 25 esztendeig. Nagy elvtárs is a földművesszövetkezetnél volt, ő könyvelő, a szakmai részt ő csi­nálja. — Szóval összedolgozik Nagy és Kiss? — Igen. Nagy: szerencséje Kiss. nek, és fordítva. — ? —- Ügy, hogy én nyugdíjas va­gyok, s havonta nem dolgozhatom tíz munkaegységnél többet. így aztán csak kisegítem a tsz-t, no, meg Kiss elvtársat is, mert igyek­szem megtanítani mindarra, amit tudok. Erdős Margitot is, aki mos­tanában került az irodába, admi­nisztrátornak. Dereka» tett ez. A jó könyvelés olyan nélkülözhetelen a gazdaságokban, mint hajón az iránytű, mint meteorológiai állo­máson a barométer. Mert a köny­velés nemcsak regisztrálja az eredményeket, hanem megmutat­ja a hibákat s szinte sürgeti azok kijavítását. — Könyvelőnek csak ott jó len­ni, ahol jól megy minden munka — jegyzi meg Kiss elvtárs. — No és itt nem jól megy? — Dehogynem. A tagok attól félnek, hogy nem jut nekik mun­ka, szinte versenyeznek érte. Má­sutt a fogatosokra is kiszabnak egy-egy kis egyelni, kapálni va­lót. Nálunk nem jutott a kocsi­soknak. Mindenki a lehető legna­gyobb területet igyekezett vállal­ni, aztán neki, családtagjaikkal együtt. Egyik-másik családnak már 300-nál is több munkaegysége van. Ügy bizony, mert szeme van a munkaegységnek, mivelhogy min­den hónapban tizenöt forint elő­leget osztunk rá. — No és az igyekezet meglát­szik a határban is? — De meg ám. A 80 hold cukor­répánk sík zöld tenger, teljesen beborította a répalevél a földet. Már kétszer megkapáltuk. A har­minc hold mákot meg a nyolc hold hagymát pedig háromszor. Az 54 hold lucerna boglyában van. A tagok most azt a négy­ezer folyóméter hosszú Holt-Kö­rös partot kaszálják, amit a Víz­ügytől béreltünk. Felesbe vágják, hogy így megoldódjon a háztáji jószágállomány szénaellátása is. A gyors fejlődés, havi 15 forint munkaegységenkénti előleg és még sok minden azt bizonyítja, hogy nem csak Kiss Károlynak van szerencséje, mert Nagy Imre megtanítja a könyve­lés csinjára-binjára, hanem min­den volt kisparasztnak is, aki földjét, szorgalmát egyeseítette. Kukk Imre 308 szóló illusztrált könyvet jelenteti téren s már díszes kerítéssé1 meg, amelyet dr. Maday Pál vi-' övezték. Pénzt spfoot, ha a Bizományi Áruházból vásárol használt és új, leértékelt cikkeket. Készpénzért is vásárolunk férfiruházati cikkeket, bútort, szőnyeget, porcelánt stb. Bizományi Aruház Békéscsaba, Sztálin u. 6. 8060

Next

/
Oldalképek
Tartalom