Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-28 / 125. szám
196«. május 28., szombat PÉPÚJSÁG 3 Rz idén 138 istállót és ólat építenek a sarkadi járás termelőszövetkezetei Aki néhány évvel ezelőtt termelőszövetkezeti építkezésről hallott, annak képzeletében csak hatalmas tégla-, cserép, és betongerenda-rakások jelentek meg. Most is tornyosulnak ilyen építkezési anyagok a kötegyáni Vörös Csillag, az okányi Petőfi, a mezőgyám Rákóczi és körösharsányi Üj Élet Tsz területén, hogy idővel 50 vagy 100 férőhelyes tehénistálló legyen belőlük. A sarkadkeresztú- ri Egyetértés, a mezőgyáni Szabad Föld és a sarkadi Lenin Tsz is téglából építi a 2500—5000 férőhelyes csibenevelőt. Ezzel le is zárhatjuk a téglából készülő istállók, ólak felsorolását: a címben szereplő 138-ból mindössze 9 épül téglából, cseréptetővel. A többi szerfából, szalma- és nádtetővel. Az állam azonban 51 épülethez szükséges fát ad támogatásként a sarkadi járás szövetkezeteinek. Húsznak már le is szállította az anyagát az erdőgazdaság. A sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz-ben már meg is fialtak a kocák az állami támogatással épített szerfás ólban. Ez a fiaztató 20 férőhelyesre volt tervezve, any- nyi faanyogat is kaptak, de a taHidasháti leányok Nálunk, a Hidasháti Állami Gazdaság hosszútelkd üzemegységében dolgozik egy tíz tagú női munkacsapat. Centiméterre sem, súlyra nemigen van köztük különbség. Éveik száma is azonos: mindannyian tizenhat évesek. Szorgalmuk is egyforma. A cukarrépaegyeJésiben alig maradtak él az idősebb, több gyakorlattal rendelkező női munkacsapatoktól. Míg Duna Jánosné 9 tagú munkacsapata 22 600 négyszögöl cukorrépát, Szűcs Ilona munkacsapata 20 060 négyszögöl cukorrépát egyelt ki. A területben ugyan van egy kis különbség, de a minőségben nincs. Nem akarom őket agyondícsér- ni, de mégis azt kell mondanom, hogy bár minden fiatal lány és fiú úgy dolgozna gazdaságunkban, mint Szűcs Ilona és társai, mert akkor minden növényünkből 20— 25 százalékkal többet tudnánk betakarítani. A jő munkához nem kell különösebb erőfeszítés, csak jó munkakedv, szorgalom, amely Szűcs Ilona munkacsapatának minden tagjánál megtalálható. Kozma György, Hidasházi A. G. A növényvédő állomás előjelzése a növényi kártevőkről Az egész megye területén igen erős a búrgonyabogár-fertőzés. Az áttelelt bogarak már megjelentek, s megkezdődött a tojásrakás. A lárvák május végén igencsak megjelennek, ezért a védekezést tovább kell folytatni a lárvák megjelenéséig, a bogarak és a tojáscsomók összeszedésével és elégetésével. A lárvák tömeges kelése idején kezdjük meg a vegyszeres védekezést Holló 10 két százalékos töménységű oldat permetezésével, vagy 10 százalékos DDT hatóanyagú porozószerrel. « Megkezdődött a szövőlepke rajzása. A hernyók május végén jelennek meg, ezért állandóan figyeljük a gyümölcsösöket, az ut- menti fákat és a hernyók megjelenésekor rögtön védekezzünk ellenük a hernyófészkek levágásával és elégetésével. Erős fertőzés esetén, ha a hernyók a fészkekből már szétmásztak, vegyszeres védekezést alkalmazzunk. Használható szer a Holló—10 egy százalékos, vagy 50 százalékos DDT egy százalékos töménységű permedé. Megyénkben nagyobbmérvű ré- pabolha-kártétel is várható. Száraz, meleg idő esetén a répavetéseket állandóan figyeljük, s fertőzés esetén hajtsuk végre a védekezést. Ajánlott szer a 10 százalékos DDT hatóanyag. (Holdanként 20—25 kilogramm szükséges) « Várható erős lucernabogár lárva, gyenge bődé lárva, közepes csipkézőbogár és lucernaormányos fertőzés is megyénkben. Amennyiben ezt észrevesszük, az első kaszálás után végezzük el a tarlóporozást. 10 százalékos HCH hatóanyagú növényvédő szerrel. (Holdanként 10—15 kiló szükséges.) gok leleményessége 34 férőhelyesre növelte. A sarkadi Kossuth Tsz is egy 20-as fiaztatóhoz kapott anyagot, azt gyorsan el is készítette és saját erőből még épít két ilyen nagyságút. Dicséretre méltó ez, hiszen az állam se fával, se hitellel nem győzné kielégíteni a sok szövetkezet rengeteg épület-igényét. Egyedül Kötegyánban egy kisebb állami erdő fájára lenne szükség. De ismerik a lehetőségeket, ezért nem kérnek, nem követelőznek, hanem széjjelnéztek a saját portájukon, alkalmas fákat kerestek, vágtak ki és 9 nagyobbnál nagyobb épületet emelnek saját erőből, összesen 78 széria-istálló, süldőszállás és juh- hodály épül így a sarkadi járásban. A zsadányi Búzakalász Tsz- ben egy 200-as süldőszállás, egy 100-as hizlalda, s egy 600-as juh- hodály. S így sorolhatnánk a többit is, amelyek az állami támogatással épülő 9 tégla- és 51 szería- épületet 138-ra növelik. A moszkvai kiállításon is bemutatják az Orosházi Vas- és Fémipari KTSZ műanyagformázó gépét Az Orosházi Vas- és Fémipari Kisipari Termelőszövetkezet dolgozói teljesítették az első negyedévi, sőt az <jlső négyhónapi tervüket A szövetkezet ebben az évben, a múlt évinél nagyobb feladatok megvalósítását tervezte, s eddig mindenben sikerült a tervezett előirányzatot elérni. Teljesítették export kötelezettségüket is. Elsősorban az exportra készített műanyagformázó gépek szép kivitelezésén és olcsóbbá tételén dolgoznak. Munkájuk megnyerte a külföldi igénylők tetszését és a szeptemberben nyíló moszkvai kiállításon is bemutatják. A kiállításra készült műanyagformázó gép még áprilisban elkészült, s ez volt az ötvenedik, melyet exportra szállítanak. A műanyagformázó gép mellett az idén jelentős értékű játékokat is készítenek. Másfélmillió forint építkezésre, gépre A mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz-ben egymillió forintot költenek építkezésre. Ennek több mint 75 százaléka saját erőből történik. Befejezéshez közeledik egy hatalmas baromfiól építése és egy 50 férőhelyes borjúszállás. Az idén még felépítenek egy 100 férőhelyes sertésfiaztatóa, egy 100-as kocaszállást, műhelyt, juhho- dályt, amelyeket a tsz építőbrigádja készít. Üj gépekkel is gazdagodik az idén a tsz. Több mint 450 ezer forintot fizetnek ki gépre. Nemrégiben egy szuper Zetort vettek 114 ezer forintért. Eddig több ezer forintot költöttek munkagépekre, silókombájnra, vetőgépre, ekére, gyűrűs hengerre, az idén még villanymotort és két aratógépet vásárolnak a munkák könnyítésére» NAGY: szerencséje KISS-nek A hosszú asztal végén egymás mellett ültek s a könyvvitel különböző papírjait lapoz- gatták. Két kedélyes, bőbeszédű, kedves bácsi, a zsadányi Szabadság Tsz könyvelői. Bár kölcsönösen bemutatkoztunk, nem értettem meg a nevüket. Lehetséges, hogy' ők se az egyémet. De ez nem gátolta a beszélgetésünket, helyesebben azt, hogy percek alatt egymás szavába vágva, egymást kisegítve képet adjanak közös gazdaságuk alakulásának, fejlődésének történetéről. Vezetéknevüket így tudtam meg: — Ügy van, ahogyan Nagy elvtárs mondja... — Kiss elvtárs a tanú rá... Ekkor még arról volt szó, hogy a zsadányi Szabadság Tsz 1957 szeptemberében alakult s tavaly október 1-én még csak 23 tagja és 160 hold földje volt. Ezt a gazdasági évet 19 anyakocával, 15 süldőkocával, 146 kismalaccal, 49 szarvasmarhával és 537 birkával kezdték. Most már 228 tag van, s a Készülődés Tessedik-emlékiinnepségekre Mezőberényi Építőipari Kisipari Termelőszövetkezei a lakosság szolgálatában az alant felsorolt részlegeivel a megye egész területén mindennemű új és javítási munkálatokat vállalnak. RÉSZLEGEINK: kőműves, ács, szobafestő, mázoló, üveges, kályhás, valamint épületasztalos. Bizalommal keresse fel szövetkezetünket! Tessedik Sámuel, a magyar me- | harsarki történész, a Szegedi Tu- zőgazdaság fejlesztésének úttörője dományegyetem dékánhelyettese Előzékeny és pontos kiszolgálás! halálának 140-ik évfordulójáról az idén megemlékeznek hazánkban. A tervek szerint az Országos Mezőgazdasági Múzeum egy évig tartó Tessedik-emlékkiállítást rendez, a Magyar Tudományos Akadémia pedig ünnepi ülést tart szeptemberben a kiváló tudós tiszteletére. Az ünnepséget a következő napon Szarvason, Tessedik Sámuel munkálkodásának egykori színhelyén folytatják. Szarvason méltóan készülnek az évfordulóra, amelynek alkalmából megtartják az öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet működésének tíz éves jubileumát is. Az ünnepségekre Budapestről, Debrecenből, Szegedről és az ország más vidékéről is várnak majd vendégeket. Az emlékévben több írásmű kerül a nyilvánosság elé. Hírek szerint az ősszel megjelenik dr. Pe- nyigei Dénesnek, az Agrártudományi Egyetem tanárának Tes- sedik-monografiája. A szarvasi tanács a pártbizottság, a helybeli és a Békés megyei Hazafias Népfront-bizottság támogatásával a Körös-menti község történetéről írt. A községi tanács, a népfront-bizottság javaslatára kiad Tessedik életét és munkásságát méltató, valamint Szarvas mai arculatát tükröző, a szocialista mezőgazdálkodás térhódítását megörökítő négy füzetsorozatot is dr. Hanzó Lajos Kossuth-díjas történész és dr. Vincze Ferenc, a szarvasi „Tessedik Sámuel” Mezőgazdasági Technikum igazgatójának tollából. A füzet-sorozat első száma rövidesen kikerül a Gyulai Nyomdából. Emlékfciálítást rendeznek a szarvasi „Tessedik Sámuel” Múzeumban is. A község ma megbecsült nagy fiának egykori tanyáját — amelyben az akkori parasztifjúságot tanította az oksze- I rűbb gazdálkodási módszerekre — műemléknek nyilvánították. Rendbehozták és parkírozták annak a hatalmas akácfának a környékét is, amelyet a hagyomány szerint 1790-ben maga a tudós ültetett. Tessedik fája csaknem 140 évig élt; örökzöld folyondárral befuttatott vastag törzsét ereklyeként meghagyták a tanácsháza előtti 1338 hold föld, 73 szarvasmarha, 294 sertés, 752 birka és 88 ló szerepel a könyvben. — Sok a lovunk — jegyzi meg Kiss elvtárs. — Nem sok, hiszen nem is jut minden huszonöt holda egy pár. — szálltam vitába vele. Itt a szé- nabehordás, a kukoricaekézés ideje, aztán jön a gabonabetakarítás... — Van ám nekünk egy új Zetorunk is, elvtárs. Ha megjön a pótkocsija, sok szénát be tudunk hordani vele. Megjön hamarosan, hozzásegít bennünket patronálónk, a Vörös Csillag Traktorgyár. Nekik köszönhetjük azt is, hogy hibrid kukoricát kaptunk. — Hogyhogy? — Ügy, hogy hiába igényeltük akárhányszor, csak nem küldték. Aztán lejöttek a traktorgyáriak s panaszoltuk nekik a dolgot. Rögtön autóba ültették az elnökünket és irány Békéscsaba. Én meg nem mondom, hol, merre jártak, veszekedtek, csak azt tudom, hogy hamarosan megjött ötven mázsa hibridkukorica-vetőmag. Vetettünk is jócskán, 294 holdat... — Másban is segítettek a gyáriak? — Sok mindenben. Rengeteg szakkönyvet hoztak, és sok tanácsot adtak a vetéshez is. Még könyvelőt is akartak küldeni egykét hónapra, de közben jelentkezett Kiss elvtárs... — Könyvelő volt Kiss elvtárs valahol? — Nem én, kérem, hanem italboltos a földművesszövetkezetnél, kerek 25 esztendeig. Nagy elvtárs is a földművesszövetkezetnél volt, ő könyvelő, a szakmai részt ő csinálja. — Szóval összedolgozik Nagy és Kiss? — Igen. Nagy: szerencséje Kiss. nek, és fordítva. — ? —- Ügy, hogy én nyugdíjas vagyok, s havonta nem dolgozhatom tíz munkaegységnél többet. így aztán csak kisegítem a tsz-t, no, meg Kiss elvtársat is, mert igyekszem megtanítani mindarra, amit tudok. Erdős Margitot is, aki mostanában került az irodába, adminisztrátornak. Dereka» tett ez. A jó könyvelés olyan nélkülözhetelen a gazdaságokban, mint hajón az iránytű, mint meteorológiai állomáson a barométer. Mert a könyvelés nemcsak regisztrálja az eredményeket, hanem megmutatja a hibákat s szinte sürgeti azok kijavítását. — Könyvelőnek csak ott jó lenni, ahol jól megy minden munka — jegyzi meg Kiss elvtárs. — No és itt nem jól megy? — Dehogynem. A tagok attól félnek, hogy nem jut nekik munka, szinte versenyeznek érte. Másutt a fogatosokra is kiszabnak egy-egy kis egyelni, kapálni valót. Nálunk nem jutott a kocsisoknak. Mindenki a lehető legnagyobb területet igyekezett vállalni, aztán neki, családtagjaikkal együtt. Egyik-másik családnak már 300-nál is több munkaegysége van. Ügy bizony, mert szeme van a munkaegységnek, mivelhogy minden hónapban tizenöt forint előleget osztunk rá. — No és az igyekezet meglátszik a határban is? — De meg ám. A 80 hold cukorrépánk sík zöld tenger, teljesen beborította a répalevél a földet. Már kétszer megkapáltuk. A harminc hold mákot meg a nyolc hold hagymát pedig háromszor. Az 54 hold lucerna boglyában van. A tagok most azt a négyezer folyóméter hosszú Holt-Körös partot kaszálják, amit a Vízügytől béreltünk. Felesbe vágják, hogy így megoldódjon a háztáji jószágállomány szénaellátása is. A gyors fejlődés, havi 15 forint munkaegységenkénti előleg és még sok minden azt bizonyítja, hogy nem csak Kiss Károlynak van szerencséje, mert Nagy Imre megtanítja a könyvelés csinjára-binjára, hanem minden volt kisparasztnak is, aki földjét, szorgalmát egyeseítette. Kukk Imre 308 szóló illusztrált könyvet jelenteti téren s már díszes kerítéssé1 meg, amelyet dr. Maday Pál vi-' övezték. Pénzt spfoot, ha a Bizományi Áruházból vásárol használt és új, leértékelt cikkeket. Készpénzért is vásárolunk férfiruházati cikkeket, bútort, szőnyeget, porcelánt stb. Bizományi Aruház Békéscsaba, Sztálin u. 6. 8060