Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-24 / 121. szám
Tftfifl. május 24., kedd hiépújsA g 3 t jkíg-yójsi njdoniá^ok... Ojkígyós! Érdekes település ez a falu. Az alföldi szokásoktól eltérően benn a faluban sem épültek egymás közvetlen szomszédságában a házak, hanem legalább öt hold övezd a parány, de ragyogóan tiszta kis családi fészkeket. A házak előtt virágok nyílnak s az udvart szilva- és almafa árnyékolja. A szellős pajták arra engednek következtetni, hogy dohánytermesztő községben járunk: — Wenckheim gróf, a szabadkígyós! gyönyörű kastély és több ezer hold föld ura telepítette ezt a falut 150 évvel ezelőtt — tájékoztat bennünket Bozó József, az Aranykalász Tsz főmezőgazdásza. — 100 dohánytermelő családot költöztettek ide annak idején. Mindenki kapott öt hold földet és azon kellett felépíteni az otthont, a dohánypajtát és apáról fiúra szállt ez a foglalkozás Természetesen volt még ezenkívül úgynevezett „muszáj”-föld is, ami annyit jelentett, hogy egy bizonyos területet az uraság földjén meg kellett munkálni azért, mert 5 holdon részes dohánytermesztéshez jutottak. Amint az idősebb Zsótérok, Zsi- govicsok és a többiek emlékeznek, 'l azért volt Üj kígyós ennek a településnek a neve, mert az itt lakók nem kon ven cos cselédek voltak, mint a szabadkígyósiak, hanem „szabademberek”.Ez a szabadság azonban csak annyit jelentett, hogy nem az ispán kiabálására kászálódott az új módon élő család hajnalhasadás előtt, hanem a családfő ébresztésére, mert ha nem dolgoztak látástól vakulásig, a betevő falatot sem keresték meg. „Szabad” volt nekik is éhezni, rongyosain járni épp úgy, mint a konvenciósoknak. Amikor végre igazi gazdaként művelhették az újkígyósdak a földet, a dohánykertészeten kívül újabb növénykultúrák meghonosá. tására is kezdték berendezkedni. Különösen élenjárt ebben a 2 termelőszövetkezet: a Dózsa és az Űj Élet. — A két szövetkezet mindösz- sze 1500 holdon gazdálkodott — magyarázza Zsótér János üzemgazdász. — A nagy táblák több termése, a szövetkezeti gazdák jobb életmódja késztette elgondolkodásra a falu lakóit s így alakult egyetlen szövetkezet 9 ezer holdon Újkígyós termelőszövetkezeti községben a télen. Most a kialakított nagy táblákon újabbnál újabb, jól jövedelmező növényfélegése- ket termesztünk s szívesen megmutatjuk a határt. A barátságos invitálást nem lehet visszautasítani. A könnyű homokfutó haragoszold őszikalászosok, gyommentes cukorrépa és szépen soroló kukorica között szalad velünk. Amerre a szem ellát, szorgos emberektől tarka a határ A kertészet előtt hatalmas zártkocsi áll, friss karalábét szednek és csomóznak a fürge ujjak, amit egyenesen Prágába szállít a hűtőkocsi. —^Legyenek nyugodtak asszonyok^ jövőre 100 hold öntözéses kertészetünk lesz — vigasztalja a kertészet kisegítő munkásait a fő- agronómus. — Maguk is tudják, hogy csak pár hónapja alakult a nagy szövetkezet és egyszerre nem lehetett mindent megvalósítani. Az idén jó, hogy 20 holdon esőzte- tő öntözést biztosíthattunk az első tavaszon. Újkígyóson tehát nemcsak a szakemberek, hanem a szövetkezet fiákat munkásai is örömmel vállalkoznak az újabb növénykultúrák meghonosítására. Ez évben 560 holdon' termesztenek cukorrépát, 150 holdon napraforgót, 250 holdon földimogyorót. Természetes, a dohányt sem likvidálták egészen, 150 holdon ültettek saját nevelésű palántát. Az időszerű tavaszi munkákban megyeszerte élenjárnak. ami nagyrészt annak köszönhető, hogy Újkígyóson bátran kezdeményeznek a munkaszervezésben is. A területet egyénekre osztották ugyan, de a zöldségkertészetben, lalat üzemi tanácsa."büfésen könyvelőjét, aki 11 éve — a termelőszövetkezetek születése óta — foglalkozik ezzel a munkával. Szilágyi Mihály örömmel ment ki Újkígyósra és a jól képzett szakemberek irányításával, a tagság hallatlan szorgalmával láttak hozzá az új szövetkezeti község felvirágoztatásához. Ary Róza Jó eredménnyel jubilált a gádorosi takarékszövetkezet Tavaly május elején kezdte meg működését a gádorosi takarékszövetkezet száz taggal és 50 700 forint betétállománnyal. Azóta nagyon népszerű lett Gádoroson ez a kis „bánik”. A község lakói nemcsak megtakarított pénzüket helyezik el szívesen a takarékba, hanem többen egy-egy gyümölcsösben és másutt, ahol gyakran futószalagszerűen kell dolgozni, ott a munkacsapatok kollektíván tevékenykednek, s önként vállalkozókat osztottak be ilyen helyekre. Egyébként is nagyra értékelhető az a törekvés, hogy mindenki megtalálhatja a számára legjobban megfelelő munkát. Virágmag- és dinnyetermesztésre például kizárólag azért rendezkedtek be, mert néhányan ezzel a munkával óhajtottak foglalkozni, s földjük valóban alkalmas rá. Az új útra tért kígyósi gazdák igen megbecsülik a szaktudást A hatalmas gazdaságban 9 szakképzett mezőgazdász van Könyvelőnek meghívták Szilágyi Mihályt, a megyei tanács termelőszövetkezeti főKészítik a második ötéves tervet az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalatnál Az elmúlt héten ülésezett az üzem valamennyi részlegében, a Orosházi Baromfifeldolgozó Vál- múlt havi gyenge felvásárlás miatt kiesett tervszámok pótlásáért nagyobb lendülettel dolgoznak. Ebben a hónapban egy új versenyt is kezdeményeztek az üzemrészek egymás között. Célul tűzték ki, hogy a már eddig vállalt kötelezettségek teljesítése mellett a tisztaság terén is példát mutatnak. A vállalat vezetői örömmel fogadták dolgozóik kezdeményezését és megígérték támogatásukat, így havonként értékelik majd a versenyt és a legtisztább üzemrésznek vándorzászlót adnak át, melyet mindaddig őriz, míg másik üzemrész meg nem előzi őket. vállalat ötéves tervének elkészítését, az öt év alatt megoldandó feladatokat beszélték meg. Az üzemi tanács tagjai számos igen hasznos javaslatot tettek, melyek megvalósításához, illetve a tervbe való beépítéséhez már hozzá is fogtak. Az ülésen részt vettek a Baromfiipari Igazgatóság és az ÉDOSZ területi bizottságának küldöttei is, akik tolmácsolni fogják a kezdeményezéseket a felsőbb szervekhez és megígérték, hogy minden segítséget megadnak azok valóra váltásához. S míg az irodákban az ötéves terv kidolgozásán munkálkodnak a szakmai vezetők, figyelembe véve a vállalat munkásainak hasznos javaslatait, addig az üzemben fokozottabb lendülettel dolgoznak, hogy 1961-ben az induláskor minél magasabbról kezdjék meg a terv valóra váltását. A legutóbbi dekádban, tizenegy nap alatt 22 százalékos ráhizlalási eredményt értek el a baromfigondozók, de az szép csokor virágot is hozmaik az iroda díszítésére. A tagok által- hozott csokrok sohasem hervadnak itt el, mindig újabbat hoz a 275 tag valamelyike. Egy év alatt ugyanis ennyire növekedett a számuk. Betétes 92 van, s a kölcsönzők száma pedig 167, akáik összesen 219 527 forint kölcsönt kaptak lakóházuk tatarozására, bútor- vagy állatvásárlásra. A takarékszövetkezet az egyéves jubileumát több mint félmillió betéttel ünnepelte. S most benevezett az országos versenybe, s vállalta, hogy június 30-dg 600 ezer forintra növeli a betétállományt, s elnyeri a „Minta-takarékszövetkezet” címet. Ároksiló saját erőből A megyei tanács mezőgazdasági osztálya tárgyalásokat folytat a Debreceni Talajjavító Vállalattal ároksilók készítésére. Tekintettel arra, hogy az idei tsz-beruházások között silóépítésre beruházás egyáltalán nem szerepel, így a szükséges tárolóhelyeket a közös gazdaságoknak saját erőből kell felépíteniük, Több termelőszövetkezetben ehhez a munkához már hozzáláttak és kézi erővel készítenek több száz köbméteres áthajtás silógödröket. Ez az eljárás rendkívül költséges. A megyei tanács a Debreceni Talajjavító Vállalat vezetőivel avégett tárgyal, hogy a jelenleg talajjavítással nem foglalkozó dolgozóit és a gépek szabad kapacitását a termelőszövetkezetek díjtérítése mellett küldjék azokba a gazdaságokba, ahol igényt tartanak ároksilók készítésére. Ugyanakkor felhívja a megyei tanács a termelőszövetkezetek figyelmét, hogy már most gondoskod janak a zöldtakarmány-tárolóhelyekről, annál is inkább, mert a tavalyi 51 000 köbméter si lótakarmány-tárolóhely az idei szükségletek egyharmadát fedezi. Ülést tartott a TIT Békés megyei írók Köre Békéscsabán a TIT megyei klubhelyiségben május 20-án, pénteken tartotta negyedévi összejövetelét a TIT Békés megyei Írók Köre. Az ülésen a Kortárs áprilisi, felszabadulási számát vitatták meg. Az értékelés után három tagú lektorátus választottak, akiknek a céljuk az „Ablak*’ cím alatt megjelenő irodalmi oldal összeállítása lesz. Ezután élénk vita alakult ki a Kortársban megjelenő írásokról. Ki a gazda? Suhog a kasza. Az üde zöld, délcegen álló lucerna rendre terül. A kaszások arcán, mint a rosszul eltömött forrás repedésein a vízszivárgás, kiülnek az izzadtság- cseppek. Néha pajkos szél cirógatja arcukat. Tízen egysorban húzzák már kora hajnal óta a borotvaéles kaszát. A nap valahol az ég alján kapaszkodik még, de máris meleg van. Mi lesz még később? A dűlőútra motoros fordul. An- dó evltárs, a békéscsabai Május 1 Tsz elnöke alatt forognak a kerekek. ö még hajnal előtt felkelt. A sok-sok talpon álló lucerna nem hagyott neki nyugtot, meg arra is kíváncsi volt, hogy az esti munkamegbeszélést a brigádvezetők hogyan valósítják meg a gyakorlatban. Amint meglátja a kaszásokat, felragyog a- szeme: — Szorgos emberek, megértik, miről van szó Ha most az első kaszálást sikerül jól „megfognunk”, akkor őszig „Életem első nagy alkotása lesz a békéscsabai hntőházépítés“ — Beszélgetés a fiatal építésvezetővel — JÓLESŐ ÉRZESSED fogadták a hírt Békéscsaba lakói arról, hogy végre egy komoly, 500 va- gonos hűtőház épül a városban. Az egy négyzetkilométernyi területre tervezett, 12 épületből álló Békéscsabai Hűtőipari Vállalat építését Sípos Zoltán fiatal építészmérnökre bízták, aki a fiatal szakemberek jogos büszkeségével, örömtől ragyogó arccal beszél a monumentális építkezés terveiről, munkáiról: — Életem első nagy alkotása lesz ez az építkezés. Eddig 15 munkámban 30 millió forintot építettem be, ez a hűtőipari vállalat pedig 80 millió forintos beruházással készül. Természetesen ebben a berendezés is benne van. Ilyen nagy méretű építkezést még nem bonyolított le a vállalatunk. Csupán a fő épület 106-szor 64 méter alapterületen épül. Nehezíti a munkánkat, hogy a Húsipari Vállalat szomszédságában rendkívül szűkös helyen mozoghatunk. Szakszempontból azért hasznos, mert elgondolkodásra késztet, sokat kell törni a fejet, mit, hogyan oldhatunk meg legkönnyebben. —i Az új umverzális üzemben főleg zöldfőzelékfélét, baromfit és apróvadat hütenek és tárolnak majd annak idején, 500 vagonnál. Igen hasznos lesz az is. hogy jéggyártásra is berendezzük az üzemet. ELMONDTA AZ IFJÚ építésvezető azt is, hogy a korszerű nagyüzem vízellátását négy mélykút biztosítja. A hőfokot automata szabályozza, s gépesítik a különböző munkafolyamatokat. A hőszigetelést csehszlovák szakemberek végzik, mivel ebben a szakmában nemzetközi viszonylatban ők rendelkeznek a legjobb szabadalommal, s a vállalat tökéletes munkát kíván biztosítani minden területen. Beszélt arról is, hogy eddig a legjobban gépesített építkezés lesz, mégis 250 munkás szorgoskodik itt hamarosan. — Az új békéscsabai üzem nemcsak a város fejlesztése szempontjából lesz jelentős — folytatja Sípos Zoltán —, hanem a megye termelőszövetkezeteinek fejlődését is nagymértékben elősegíti, mert az eddiginél jóval több zöldségfélét és baromfit értékesíthetnek a közeljövőben. A városnak azért is hasznos lesz, mert az erősen, gépesített üzem több száz munkásnak ad biztos megélhetést. A dolgozók kényelmére zuhanyozót, modern üzemi konyhát is építünk. Az épületcsoportot szép kerítéssel vesszük körül, és virágos parkkal együtt adjuk majd át. — Üjszerű lesz az építkezés lebonyolításában az a tény, hogy míg korábban gyors előkészítést és hosszadalmas befejezést alkalmaztunk, addig most hosszú, gondos előkészítést gyors befejezés követ. Így sok jó építőanyagot menthetünk meg a pusztulástól. (V—a) egy teljes kaszálást nyerünk — jár az eszében. Amint odaér a lucerna-táblához, lábra állítja motorját, s megelégedetten lépked a kövér rendek között. — Nézzétek csak, ki jön? —szólal meg az egyik sasszemű kaszás. — Az elnök! — Elnök a fenét, a gazda! Andó rájuk köszön. Kezet fog velük. Amikor ahhoz a kapáshoz ér amelyik „gazdának” titulálta, időzik egy kicsit. Az elnök, mint mindig, most is higgadtan áll gazdatársa mellett. Nem paprikázta fel hangulatát az, hogy régi komája így fogadta őt: — Gazda, hoztál-e pálinkát? Kivette társa kezéből a kaszát, s beállt a sorba, és ő is széles rendet vágott. Elhaladt vagy húsz métert, aztán megfordult és hátra szólt a kasza nélkül maradinak: — Hé, maga a gazda? Hozott-e pálinkát? A többiek lesütött fejjel álltak meg e szavak hallatán. Nem tudták, nevessenek-e, vagy szégyelljék magukat, mert egyik gazda- társuk az általuk választott elnököt a letűnt nagybirtokos rendszer ben jólismert hangnemmel gazdának illette. Kis idő múlva nyugodt hangon újra megszólalt az elnök: Ugye neked sem esett jól, hogy kaszát a kezemben tartva rád szóltam: gazda, hoztál-e pálinkát? Bizony nekem sem esett jól Itt a szövetkezetben olyan értelemben, amint a te szavaidból kicsendült, nincs különbség egyikünk között sem. Minden egyes tsz-tag egyformán gazdája a közösnek, legyen az növénytermesztési brigádtag, vagy elnök. Legfeljebb a munkaköri kötelesség más, de a cél egy: a nagyobb jövedelem biztosítása. Itt mindany- nyian gazdák vagyunk, gazdái ennek a közösnek, nem pedig a tsz-vezetőség cselédjei. A vita nem folytatódott tovább Az elnök szavai mélyek voltak Az emberek megfenték kaszáika1 és folytatták a munkát. Amikor az elnök elköszönt, a felelőtlen kijelentésért bizony keményen meg- macerálták ludas gazdatársukat. —sík.
