Békés Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-21 / 119. szám

4 NÉPÚJ SÄG I960, május 21., szombat Az ismeretterjesztő munka soha ne szakadjon el az élettől — Ülést tanott a TIT megyei elnöksége — Május 19-én ülésezett a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei elnöksége. Az ülés négy napirendi pontja között az elnökség megtárgyalta a titkár­ság beszámoló jelentését és a TIT munkájára vonatkozóan irányel­veket hagyott jóvá. A beszámoló jelentés megálla­pította, hogy igen sok segítséget kapott a titkárság a párt-, állami és szakszervezeti szervektől. Az új, szocialista gondolkodású em­berré nevelés nagymértékben kezd céltudatossá, rendszeressé válni a TIT munkájában. Az év első ne­gyedében 175 előadást tartottak a TIT-előadólk üzemekben, vállala­toknál, szakszervezeti kultúrott- hanokban, szálláshelyeken, me­lyeknek összesen több mint 20 ezer hallgatója volt. Beszámolt a jelentés a tudomá­nyos ismeretterjesztés eredmé­nyeiről és problémáiról, a mun­kások és parasztok közötti isme­retterjesztő munkáról, a világné­zeti, hazafias nevelésről, szak­osztályok helyzetéről és a felada­tokról. Kaszai elvtárs rövid refe­rátuma után Tóth Lajos elvtárs tájékoztatta az elnökséget az or­szágos elnökségi ülésről, majd a határozati javaslat ismertetése Facsonkítók Tavasszal, mint annyi más he­lyén Csabának, a mi utcánkban is megjelentek fűrésszel, létrá­val és a fanyeséshez szükséges egyéb eszközökkel azok az em­berek, akiknek a Kertészeti Vál­lalat azt a megbízatást adta, hogy ne engedjék égig nőni a fá­kat, mert ágaik elborítják a vil­lanyvezetékeket és ezzel külön­féle kárt okoznak. Bölcs dolog. Nem is szóltunk mi, utcabeliek, mikor nyesték a japánakácot meg a többit, csak szisszentettünk egyet, mert hiszen mindenkinek szivéhez nőtt a ház előtt szüle­tett, nevelkedett és árnyat adó derék növény. A fűrészelők le­gyintettek, hogy nincs semmi baj, ők a szakértők, különben is tavasz végére kihajt minden. Itt a tavasz vége. Lehangoló, elszomorító látványt nyújt az ágatlan, leveleden fák sora. Ezek ugyan nem fogják oxigén­nel frissíteni a levegőt és hús árnnyal védeni a járókelőket forró nyári napokon. Azaz né- hányukon hagytak oldalágakat, melyek egyáltalán nem zavar­ják a villanyvezetéket és még­is árnyatadón borulnak a járda fölé. Ezek az ágak azonban vé­konykák, nem adtak volna olyan gazdag famennyisége, amiért érdemes lett volna levágni őket. Azt kérik az utcabeliek és a fák, hogy jövőre szoruljon hát­térbe a „mennél több, vasta­gabb ágat a nyesőknek” elve, s kerüljön helyébe „az utcabeliek, a fák és a villanyvezeték egybe­hangolt érdekének” az elve. — húr — után többen felszólaltak. Első­nek dr. Szentkereszty László kért szót. Elmondotta, hogy több isme­retterjesztési előadást kellene tar­tani az egészségvédelemről. — Én azt hiszem — mondotta —, orvosaink szívesen vállalnának ilyen előadásokat, tehát vonjuk be őket az ismeretterjesztő munká­ba. Ezután arról beszélt, hogy a szocialista egészségügy megterem­téséhez nem elegendőek az or­vosok és különböző egészségügyi szervek, hanem ennek érdeké­ben az egész lakosságot mozgósí­tani kell. Ahhoz, hogy a lakosság egészségesen éljen, meg kell tud­nia minden embernek azt, hogyan óvhatja egészségét. E tekintetben óriási szerep vár az ismeretter­jesztésre. Vizsnyicai János elvtárs arról beszélt, hogy a párt művelődés- politikai irányelvei meghatároz­ták a munkát és így jobbá, cél­tudatosabbá vált a tudatformáló tevékenység. Elmondotta azt is, hogy az előadások minősége első­sorban ott javult, ahol szerződést tudott kötni a TIT. így volt idő arra, hogy az előadást gondosan, a helyi igényeknek megfelelően készítsék el. Azt a következtetést vonta le belőle, hogy éppen ezért javítani kell a helyzetet a szerző­déskötések területén. Beszélt ez­után a KISZ és a TIT kapcsola­táról, továbbá egy tudományos folyóirat kiadásáról. Dr. Farkas Ernő többek között azt az igényt terjesztette az el­nökség elé, mielőtt a TIT-előadá- sokat megtartanák, keressenek módot arra, hogy kollektíván, konzultációs formában azt meg­beszéljék. Majd a gyógyszerészek szerepéről beszélt a kuruzslás, ba­bona és egyéb tudománytalan né­zetek elleni harcban. Borka József a létrehozandó já­rási elnökségek segítéséről, a mű­velődési otthonokban folyó társa­dalmi és ismeretterjesztési elő­adásokról és egy népművelési és ismeretterjesztési folyóirat kiadá­sáról szólott. Nagyon fontos dologról beszélt Bencsik Endre. Elmondotta, hogy a fiatalok sok esetben még „kies­nek” a világnézeti nevelésből. Sok fiatal nem kap szervezett is­meretterjesztő és politikai neve­lést. Elsősorban az ipari tanuló­kat említette meg, ahol — mint mondotta — még észrevehető a mesterek azon véleménye, hogy: „ha én megtanultam a mestersé­get különösebb nevelés nélkül, akkor tanulják meg a mai fiata­lok is”. Ezek a régi, és káros „el­vek” ártanak fiatalságunk nevelé­sében. Kovács Gyula az előadások szemléltetéséről beszélt, majd Frank Ferenc elvtárs a párt me­gyei bizottságának ágit. prop. osztály vezetője szólalt fel. *— Hatalmas minőségi változás ment végbe megyénkben — mon­dotta. — Ennek megfelelően kell természetesen módosítani az is­meretterjesztő munkánkat is. Az a tapasztalat, hogy — bár minőség­ben is, mennyiségben is nagyon sokat léptünk előre — még min­dig kevés a tsz-ekben tartott elő­adás. Megyénkben a parasztok­nak körülbelül csak egyharmadá- hoz jutottak el a TIT által tar­tott ismeretterjesztő előadások. Ugyancsak kevés a különböző me­zőgazdasági vállalatoknál: a gép­állomásokon, az állami gazdasá­gokban tartott előadások száma is.. Ezután arról beszélt, hogy az úgynevezett sorozat-előadásokra nagy gondot kell fordítani, mert ezek jobb eszközei egyrészt a tudatformáló munkának, másrészt az emberek is jobban szeretik. Majd ezután a tartalmi munkáról beszélt: ■— Helyenként — mondotta — még mindig elszakadnak az elő­adók az élettől. Nem veszik fi­gyelembe az illető község, járás vagy éppen megyénk sajátossá­gait. Mindenki tudja ebben az or­szágban, hogy megyénkre nagy feladat hárul, többek között a ku­koricatermesztés és a sertéste­nyésztés terén. Mégis az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztés na­gyon kevés. Azt is tapasztaltuk már, hogy a vidéken tartott elő­adások színvonala sokszor megha­ladja a hallgatók értelmi színvo­nalát. Ez nem jó, nem vezet ered­ményre. Végül az előadók továbbképzé­séről beszélt. Elek. László a hazaszeretetről, a szocialista hazafiságról, az ezzel kapcsolatos különböző helytelen nézetekről és a TIT-előadók fel­adatáról szólt. Felszólalt az értekezleten Nyírt Lajosné elvtársnő is, a TIT orszá­gos központjának instruktora. Be­szélt néhány belső dologról, majd ő is hangsúlyozta a tsz-ekben tar­tott ismeretterjesztő előadások fontosságát. A felszólalásokra Kaszai Pál elvtáns, a Tl't megyei titkára vá­laszolt és megállapította, hogy az elnökségi ülés sok segítséget adott a titkárság további munkájához. Varga Tibor 'TflcU (eg-tf-be A szociális gondoskodásról Szinte elképzelhetetlen, hogy a XX. század második felében olyan statisztikai adatok lássa­nak napvilágot, mint az, hogy a világon évente 30 millió ember pusztul éhen és gyermekek mil­liói a gyógyszerek hírét sem hallották, s lábukra még nem húztak cipőt. Hihetetlennek tű­nik ez a mi életkörülményeink közepette, amikor ingyenes gyógykezelésben van része az embereknek, amikor az üdülők­ben a munkások gyermekeinek vidám hancúrozása haitik. A szégyenletes statisztika azonban valóság, mely a tőkés gyarmati rendszer következménye, amely még ma is emberek millióit ta­szítja nyomorba. S mindez váló. ság akkor, amikor már bebizo­nyosodott, 'hogy az éhség, a nyo­mor elkerülhető. Bebizonyította ezt a világ több mint egy harma­dát magában foglaló szocialista társadalmi rendszer, amelyben a munka gyümölcseként van mi­ből a szociális gondoskodás költ­ségeit fedezni. A szégyenletes statisztikai adat nemrégen látott napvilágot, s éppen a napokban történnek ennek ellenkezői is: az emberek­ről való gondoskodás számtalan bizonyítékai. Egy gyermeket vá­ró mama a napokban nem akart hinni a szemének, amikor kezé­be kapta a több mint százötven forint értékű gyógyszert, s pénzt egy fillért sem kértek tőle. „Ez a mamáé és a kicsié. Terhes ■mamák, ingyen kapják ezt a gyógyszert, hogy egészségesen hozzák világra gyermeküket" — ilyen kedves szónak közepette kapta meg a meglepődött és jő-' vendő édesanya a szükséges gyógyszert. Igen, a mi államunk így is segíti polgárait, a munka minden élvezhető gyümölcsét a megteremtők élvezik. S még számtalan tényt sorakoztathat­nánk fel, melyek a szocialista társadalom nagyszerűségét, ma- gasabbrendűségét bizonyítják. Mindezek a magas színvonalú gondoskodás bizonyítékai, de a nagyszerű eredmények mellett van termiváló is. A jó életkörül­mény, a jó munkalehetőség biz- tos tudata mellett fokozott gon­dot kell fordítani elsősorban a munka biztonságossá tételére, a balesetek elkerülésére is. Az utóbbi időben igen sok a baleset megyénkben. Különösen ott, ahol a védőberendezéseket nem alkal­mazzák, mint az építő- és a vas- iparban. Szocialista társadalmi rendünkből fakadó törvényt — legfőbb érték az ember — min­den vonatkozásban érvényesíteni kell. Csökkenteni kell a balese­tek számát, biztosítani kell a vé­dő berendezéseket és azok hasz­nálatát. Ne ismétlődhessen meg ebben az évben olyan eset, hogy a védőszerszám nem használata emberek karjába, szemébe ke­rüljön. A védőberendezések al­kalmazására kötelezni keU min­denkit s mindenhol, a Débna- gyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál is, hogy egyetlen eset­ben se lengjen a fekete zászló dolgozóik balesete gyászolása, ként. A szakszervezeti bizottsá­gok, de mindannyiunk feladata, hogy a szabály ellen vétőkkel megértessük: saját érdekük el­sősorban, hogy vigyázzanak testi épségükre. Ez természetesen kö­zös ügy is, mindannyiunk érde­ke, hiszen olyan feladatok meg­oldásához fogtunk hozzá, mely­ben nemcsak a szociális gondos­kodás terén akarjuk megelőzni a kapitalista országokat, hanem a fejlődés minden vonatkozásá­ban. Ehhez pedig egészséges em­berekre van szükség. Mindemellett azonban kell az is, hogy mindenütt megfelelő, kulturált, egészséges munkakö­rülményt biztosítsanak. A dolgo­zó embert a munkavégzés során a lehető legminimálisabb mérték­ben tegyék ki fizikai vagy szel­lemi károsodás veszélyének. Te. kintettel kell lenni az egészség- védelem szempontjaira is. A zaj, rossz fény, hő és nem utolsó sorban egészségtelen, tisztátlan levegő a balesetek forrásai, a teljesítőképesség csökkentő té­nyezői. Ezen a téren még van tennivaló, s ez is a szociális gon­doskodáshoz tartozik. M. J. A Csökmő és Vidéke Körzeti Földmfl- vesszövetkezet június 1-i belépéssel gépírni tudó adminisztrátort keres. Je­lentkezni írásban vagy személyesen. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. 8021 998 köbcentis Adler személygépkocsi eladó. Békés V., Cseresznye u; 8j 1246 Öt művelődési házat-hétmillió forint értékű gazdasági épületet épít — december 15-re teljesíti éves tervét a Békés megyei Tanács Tataroxó és Építőipari Vállalata A Mezőhegyesi Cukorgyár 6—8 méteres kerék nélküli, 50 cm széles, szalaggal üzemelő, villanymotoros transzportőrt keres megvételre. Az első negyedévi szakaszos munka után a második negyedben teljes ütemben megkezdték az építkezést a Békés megyei Tanács Tatarozó és Építőipari Vállalat dolgozói. Az óv első ne­gyedévében két gyógyszertárt, Füzesgyarmaton mozit és termelőszövetkezeti istállókat adtak át rendeltetésének s ezeken kívül számos más lé- tesímény alapozási munkáihoz fogtak hozzá. Eb­ben az évben öt művelődési házat építenek. Sar­kadon az idén adják át a múlt évben megkezdett és mintegy két és fél millió forintos beruházás­sal épülő művelődési házat. Ezeken kívül or­vosi lakást, óvodát, iskolákat építenek. A válla­lat dolgozói a felszabadulás tiszteletére kezde­ményezett, majd éves versennyé fejlesztett szo­cialista munkaversenyben vállalták, hogy a szarvasi szlovák iskolát másfél hónappal, az end- rődd négytantermes iskolát pedig egy hónappal a határidő előtt elkészítik. Ecsegfalvén és Med­gyesegyházán négy-négy tantermes iskolát külső vakolás nélkül a tanév kezdetéig felépítenek. A vállalat jelentős értékű munkát vállalt az idén a termelőszövetkezetekben is. Mintegy hét­millió forint értékű munkával építenek istálló­kat, üvegházakat és más gazdasági épületeket. Három száz és két ötven férőhelyes istálló, csi­benevelő, süldőszállások, gondozói lakások sze­repelnek tervükben. Ez évben mintegy 25 millió forint értékű munkát végeznek el. Ez a tervszám nagyobb a múlt évinél, de a vállalat dolgozói a munkát sokszor hátráltató anyaghiány — külö­nösen a kavics és a vas-tetőszerkezet — ellenére vállalták, hogy tervüket túlteljesítik és decem­ber 15-ig befejezik az 1960-as esztendőt. A meg- növedekett mennyiségű munka, mely a tervszá­mokban is érződik, a termelékenység emelését teszi szükségessé. Éppen ezért vállalták, hogy ez évben a termelékenységet 5 százalékkal eme­lik. Jó állapotban lévő, piros Pannónia el­adó. Békéscsaba, Nagyvárnál tu 3. 8021 Családi ház eäado, bekötözhető. Szarvas IV., Ságvári tírt 6. Érdeklődni ugyanott vasárnapokon. 3259 16—18 000 darab vegyes paprikapalánta, kiültethető, olcsó áron eladó. Alkot­mány Termelőszövetkezet, Gyoma. 304 A Vésztői Állami Gazdaság, Szegha­lom (Halaspuszta) keres azonnali be­lépésre állami gazdasági gyakorlattal rendelkező könyvelőt, bérszámfejtőt és növénytermelői brigádvezetot. 303 Nagy férfi szabógép eiadó. Békéscsa­ba, Berényi u. 31. 1253 Két pár 3 hónapos nutria eladó. Békés, Gyűrű u. 6. 1249 Skoda Oktavia Super 4 hónapos, mint az új eladó. Ecsegfalva, áMatorvos. 13480 Gyula, Ince pápa u. 56. számú ház azonnali beköltözéssel éladó. 13481 200-as Gyula, DKW motorkeirékpáir eladó. Knézics u. 15. 13482 Termelői bor állandóan kapható a Kaskantyúi Szakcsoport pincéjében, Békéscsabán, Corvin utcában. 8019 Nád u. 6. eladó. Békéscsaba IV., Földvári 8011 „IZS” — 350-es, adó. Békéscsaba, 8. 8ŐOO-et futott — el- Bánszky utca 5. III. 8013 Békéscsaba V., Mikszáth utca 4. számú ház eladó. Felerésze azonnal beköltöz­hető. Érdeklődni: Tolnai u. 2. 8015 Sárba való pelyva eladó. Weszely-híd- nál, Monoin tanya. 8016

Next

/
Oldalképek
Tartalom