Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-26 / 97. szám

HÉPÚJSÁG I960, április 26., kedd Fürdővárossá épül Gyula A fák koronái még áteresztik a nap éflttetö sugarait A hirtelen zöldbe szökkent fűszálak pedig ki használják az alkalmat, gyorsan nőnek, s mint valami selymes szőnyeg, borítják be a gyulai lige­tet. A nagy, hires fától távolabb, amely alatt Erkel Ferenc kompo­nált hajdan, az emberek munkája jelzi, hogy a gyulai ligetben für­dőt építenek. Mintegy másfélmillió forintos költséggel építik a négy fürdőt. Vízcsappal, zuhanyozóval látják él a kabinokat, s megyénk legkorszerűbb fürdője lesz. Szép tervek izok, amelyek megvalósításáért mély árkokat ás­nak. betont kevernek. Egy 800 köbméteres medencét építenek, hogy minél több (gyulai és vidéki ember élvezhesse a nem régen fúrt termáikul vizét. A medence egymillió 200 ezer forintos költ­séggel épül i\ag,y összeg ez, de amikor kész lesz, a műkövesek munkája nyo mat, márványszínben pompázik majd a medence széle. A medencettjj i isse távolabb a magasépítési munkákatokat végzik az V. s, ,,inu Mélyépítő Vállalat szakemberei. A vakolatlan épületekből egymás', mellett négy is sorakozik. Egyénként 100 sze­méért fogad ’jj.ajd be a korszerűen felszerelt fürdő, s napi négyszeri .-Vattással 160Ó iurdözó töltheti el kellemesen a napot. Sokan látogatják a gyulai ligetben epüió fürdőt. Türelmetlenül várják meg- nviiását. A Gyulai II. számú Altalacos Iskola tanulói is kíváncsian érdeklőd­nek, s Kovács Ferenc építésvezető május 1-re ígéri a megnyitást. Az egyik helyen a medence kalait simítják zöld színű cement­tel, a műkövesek csiszolják a követ, gyors ütemben készülnek a iür- do'kabinok. másutt az utakat simító gép nyomán egyre rendezetteb­bé válik a liget. Ma még a nagy fák tövében tízóraizó építőmunká- kások pihenik ki munkával eltöltött hét fáradalmait. Fürdőváros lesz Gyula — mondják a Mezetek, dicsekednek a lakosok. Igaz, addig még sok millió forintot kell beruházni, sok mindent kell tenni. Az akarat azonban megvan. Ezt bizonyítja az a lelkesedés, amely úton, útfélen megmutatkozik, ezt tanúsítja az a nagyarányú átalakulás is, amely a városban tapasztalható. Egyelőre csak terv, méghozzá távoli, hogy fürdőváros lesz Gyula, de már épül a budapesti Mátyás-pincéhez hasonló, nagy befogadó képességű söröző, egyre szebbek az üzletek, az utcák, és hogy még messzebb menjünk, egy fürdőszálíot is akarnak építeni. M. J. Tőlünk is kikopnak..." Békéscsabán, a föld-_ müve sszövetkezeti ét­teremben naponta csupán előfizetésre 450 ebédet szolgálnak fel a pincérek. Gyak­ran étkeznek itt át­utazó vendégek, is: a kitűnő konyhájáról híres vendéglőben kü­lönösen sok frissen- sültet, rablóhúst és e- gyebet fogyasztanak. A díszteremben gyakran rendeznek jól sikerült műsoros estet sokan töltenek itt kellemes órákat a tánckedvelö fiatalok közül is. Mindent egybevetve: a föld­művesszövetkezeti ét­terem egyik legked­veltebb szórakozó­hellyé fejlődött Bé­késcsabán. Egyetlen szépséghi­bája, az előcsarnok­ban berendezett „tal­ponálló". ahol kora reggeltől késő estig rendszeresen találni részeg embert. Az u- tóbbi időben ugyanis Békéscsabán a ven­déglátóipar fejleszté­se oly méreteket öl­tött, hogy mindenün­nen kiszorultak a no­tórius részegeskedők, akik pillanatnyilag itt találnak „menedé­ket'’, s hangoskodá­sukkal gyakran za­varják a jobb ízlésű vendégeket. — Nem soká ta­nyázhatnak már ná­lunk sem — tájékoz­tat bennünket Szabó Pál üzletvezető. — Hamarosan átalakít­juk az előcsarnokot harmadosztályú ven­déglővé, ahol terített asztalnál fogyaszthat­nak a vendégek. £í- teremkombimáttá sze­retnénk fejleszteni a kezelésünkben lévő iparosok székházát. Az udvarra kerthelyi­séget építünk, az ut­cára, a Kossuth térre pedig teraszt. így nyáron friss levegőn, strandsátor alatt fo­gyaszthatják a hűsítő italt és egyebet a vendégek. Elhatároz- tuk azt is, hogy a presszóban hozzáértő kávéfőző nőt alkal­mazunk, hogy vendé­geink ilyen irányú igényeit is kielégít­hessük. Több évtize­des tapasztalatom a- l.apján ki merem je­lenteni, hogy ha megtörténik az át­szervezés, rendet, tisztaságot tartunk mindenütt és asztalra szolgáljuk fel a fo­gyasztani valót, a ré­szegesek innen is ki­kopnak, mert nem ér­zik jól magukat a kellemes környezet­ben. /huu i&wbetiwilt Csabai és békési írék Szeghalmon Szeghalnxwi, április 23-án este a já­rási művelődési ház előadóterme zsú­folásig megtelt érdeklődőkkel, hogy meghallgassák megyénk néhány írójá­nak, költőjének irodalmi estjét. E. Kovács Kálmán egyik novelláját, Szekercés József pedig most készüő regényéből részletet olvasott fel. Si­mái Mihály legújabb költeményeiből adott elő. Üj Rezső vensein kívül pró­zai művel is bemutatkozott az irodal­mat szerető szeghalmiadnak, akik meg-megújuló taxissal adóztak a me­gye íróival való kedves találkozásnak. — Sándor Jenő elvtárs, a szeghalmi gimnázium igazgatója bevezető, majd pedig záróbeszédében is hangsúlyozta, hogy az ilyen találkozások megyénk k’odami életének pezsgőbbé, eleveneb­bé tételéihez szinte elengedhetetlenek. A TIT, a szeghalmi gimnázium és a járási művelődési ház közös rendezé­sében megtartom irodalmi estet re­mélhetőleg továbbiak követik. Május l-én dísztáviratot hoz torsalomba a posta A posta bx 11 jelzéssel új dísz­táviratlapot hoz forgalomba má­jus l-én, amelyet Cziglényi Ádám grafikusművész tervezett. Az új táviratlap piros rózsát ábrázol. Kicsinyített mása már az új tele­fonkönyvben is megtalálható, ez­zel együtt különféle alkalmakra 12 dísztáviratlap közül választhat a közönség. Száguldó Beköszöntött a tavasz. Igaz, egynémelyik reggelen vagy a késő esti órákban még elbírja az ember az átmeneti kabátot, a- zonban visszavonhatatlanul még­is tavasz van. A jó idő a motor- kerékpárosoknak is kedvez. S ha másról nem is tudnánk, hogy ta­vasz van, a motorosok népes tá­bora tudomásunkra hozza. Mert az utóbbi években rohamosan növekedett a motorkerékpárosok száma. Ez egymagában nem is volna baj. Sőt, csak örülni le­het annak, hogy a mi megyénk­ben is és az egész országban mind többen vásárolnak motor- kerékpárt. De most nem erről akarunk szólni, hanem a közlekedési szabályok betartásá­ról, melyet valamennyiünk testi épségének megóvására szerkesz­tettek, de amire a gépjárműve­zetők egy része csak fütyül. Tudjuk, hogy nem mondunk újat, amikor e jegyzetben — mint már annyiszor és annyi módon — szót emelünk néhány esztelenül, senkivel és semmivel nem törődő motorkerékpáros el­len, De úgy látszik, még nem be­széltünk és írtunk erről eleget. Ezt bizonyítják az egymást kö­vető, s csaknem minden eset­ben tragikus végű közlekedési balesetek. Még jóformán másfél hónapja, hogy az időjárás alkal­mas a motorkerékpározásra, de mi lesz később? Csak Békéscsabán, a Sztálin úton álljunk meg egy rövid fél­motorosok órára, máris egymás után ta­pasztaljuk a motorkerékpárosók egy részénél a szabálytalan köz­lekedést, s a szabálytalanságból sokszor a hajszálon múló súlyos balesettől való megmenekülést. Szabálytalanul előznek, s ami különösen hátborzongató: közü­lük sokan úgy hajtanak, hogy az ember látni sem szereti. Mintha rajtuk kívül senki nem volna, az útkereszteződéseknél, az átjá­róknál. Nem ártana — s ez sokaknak a kérése —, ha a rendőrség már most megmagyarázná ezeknek a bősz motorosoknak, hogy nincs joguk figyelmen kívül hagyni a KRESZ-t, s embertársaik élet- biztonságát. Ha pedig közülük egynémelyik nem akar szót ér­teni, járjanak el velük szemben úgy, hogy értsék meg végre: a- mikor gépjárműre ülnek, már nemcsak saját maguk, hanem mások testi épségére is vigyáz­niuk kell. Mert a felelőtlenül közlekedő gépjárművezetők ki tudja hányszor tettek már nyo­morékká másokat. Jó lenne, ha belátnák ezek az emberek, hogy egyre szépülő, gazdagodó orszá­gunkban nyomorékok helyett e- gészséges emberekre van szük­ség. De gondoljanak arra is, hogy milyen érzés volna szá­mukra, ha hozzátartozóikat hoz­zájuk hasonló és felelőtlenül közlekedő -motoros tenné talán egy életre nyomorékká. Balkus Imre Az új arcú Orosháza Állok as utcán s úgy villog a tekintetem a Kossuth té­ren s végig a Táncsics utcán, mintha először járnék itt. Állok és gyönyörködöm az egyre szebb városképben s közben emléke­zem. Kossuth Lajos szobra tenyér­nyi kis park közepén állt. A szo­bor mögötti térségen zöldséget, tojást árultak még a közelmúlt­ban. A portékák alkotta sorok között kéregető koldusok éneklő hangja vegyült az alkudozásba még 1947-ben, 48-ban is, s a fia­tal sihederek, mielőtt a gabona­piacra mentek volna önmagukat árubabocsátani, a féderes kocsik­kal ott sorakozó zsíros gazdák­nak, gyümölcsöt igyekeztek csen­ni éhségük csillapítására. Nincs már zöldségpiac a Kos- suth-szobor körül és nincs gabo­napiac sem a Táncsics utcán. Ré­gen megszűnt az emberpiac is. Micsoda groteszk dolog is volt: a szabadságot, egyenlőséget, függet­lenséget hirdető és követelő Kos­suth szobra körül zsírosnyakú pa­rasztok megalázott szolgájuknak, cselédjüknek fogadták fillérekért az éhségtől beesett arcú fiatal gyerekeket, a korban legénysor­ban, de külsőre már vén embere­ket. A létfenntartás egyik módja a cselédnek, szolgának szegődés volt sok ezer orosházi fiatal szá­mára. A másik módja pedig: ku- bik- és napszámos munkát keres­ni az ország messze tájain és utazni oda-vissza. As Alföld étterem­ből akkor még, a nagygazda Szemennyei polgármester idején csak a Torkos-ügyvédek, a Csiz­madia Andrásék meg a csemeté­ik borgőzös hangja, kurjantása hallatszott főleg. Puliczer elvtárs, a DÉFOSZ titkára nem győzte ki­követelni tőlük a cselédektől és a béresektől jogtalanul visszatartott járandóságot. Most park pompázik az egykori emberpiac helyén: a Kossuth té­ren is, a Táncsics utca egy részén is. S az új élet, a szabad emberek alkotó munkájának diadalaként hatalmas gimnázium-épület emel­kedik itt, mintegy szimbolizálva, hogy nem csak a testi, hanem a szellemi rabságból is felszabadul­tak Orosháza lakói. Száz és száz volt cseléd gyermeke ül az épület tantermének padjaiban, s ki mér­nöki, ki orvosi, ki tanári diplomá­ról sző elérhető terveket. Mintha a történelem akarta volna így: Abban az épü­letben, ahol a DÉFOSZ volt, ahol Puliczer elvtárs száz és száz bé­res és napszámos panaszát hall- I gáttá, most varrógépek százai berregnek: ruhagyár van. Az élet­vidám fiatal és idősebb dolgozók jó része az Alföld étteremben e- bédel, vacsorázik, szórakozik szombat és vasárnap esténként. Puliczer elvtárs, aki most az Orosházi Vendéglátóipari Dolgo­zók Szakszervezetének titkára, el­mondja, hogy részben a Ruhagyár létesítésének, részben az egész város lakossága megnövekedett életszínvonalának nyomán az o- rosházi vendéglátóipar tavaly 222 százalékra teljesítette az éves ter­vét, még egyszer annyi étel, s vagy 40 százalékkal több cukrász­készítmény fogyott el, mint 1958- ban. A járási pártbisott­sag épületében egy kis megbe­szélés van. A járási, városi párt- bizottság és tanács mezőgazdasági osztályainak vezetői a termelő- szövetkezetek erősödéséről, ter­veiről, tavaszi munkájáról szá­molnak be. Gallyas István elv­társ azt ecseteli, hogy a járásban még soha nem volt annyira elő- ^ rehaladva a tavaszi munka, mint most. Szinte bámulatos a tsz-tagok szorgalma. Nem az órát nézik, hanem azt, hogy mit kell még megcsinálni. A szorgal- j mat egyrészt a tervezett munka- i egységértékkel, a havi előlegosz- j tással, másrészt azzal magyaráz- : za, hogy a tsz-ek többsége a ter- I ven felül termelt értéket 30 35 ] százalékát prémiumként osztja szét a tagok közt. S az idősekkel egy sorban dolgoznak a fiatalok, s nem vágynak, nem is mennek el máshová munkát keresni. Békés- sámsonban mindössze húsz me­zőgazdasági foglalkozású dolgozó váltott munkakönyvét. Ezek is a tsz-ek felfejlődése előtt. Hasonló­an kevés munkakönyvét váltottak Nagyszénáson, Gsorváson és Oros­házán is. Miért is mennének máshova az orosházi parasztfia­talok, mikor otthon is megtalál­ják a megfelelő jövedelmet s a megfelelő szórakozást is. A Pe­tőfi Tsz minden mázsa terven fe­lüli cukorrépáért 15 forint prémi­umot oszt. Az Üj Élet és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet a terven felül termelt kuko­ricamennyiség 50 százalékát ki­osztja a tagok között. A Vörös Csillag Tsz a premizálás széles ská Iáját dolgozta ki minden munka­területre. Előreláthatólag összesen 249 000 forintot oszt ki a tagok között, vagyis a tervezett munka­egységértéken felül 2,49 forint prémium jut. Több tsz-ben az orosházi Dózsá­ban és Vörös Csillagban 3—5 hold kukoricaföldet is kapott a KISZ- stervezet, amit a fiatalok vetnek be és művelnek meg s a termés teljes értékét megkapják tanúimé, nyi kirándulásra, vagy más ha­sonló célra. Már van televízió is az Űj Életben, a Dózsában, a Pe­tőfiben, a Vörös Csillagban, a Bé­ke Tsz-ben pedig kettő is. A Vö­rös Csillagban a rendszeres mozi­előadások mellé kapták a tagok a televíziót. Hosszá lenne felső rolni azt a sok okot, amiért a: orosházi fiatalok nem vágynak és . nem akarnak elmenni szülőváro ! sukból. Orosháza kisváros. Pái í évvel ezelőtt még alig volt rajt- I valami, amire azt mondhattuk hogy szép, Zilált, rendezetlen voll akárcsak az egész rabságban síny­lődő ezeréves hazánk. Most azon- baj rohamosan szépül, mint hosz- szu, mindent letaroló tél utáni de­rűs tavaszban a határ. Kukk Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom