Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-26 / 97. szám
HÉPÚJSÁG I960, április 26., kedd Fürdővárossá épül Gyula A fák koronái még áteresztik a nap éflttetö sugarait A hirtelen zöldbe szökkent fűszálak pedig ki használják az alkalmat, gyorsan nőnek, s mint valami selymes szőnyeg, borítják be a gyulai ligetet. A nagy, hires fától távolabb, amely alatt Erkel Ferenc komponált hajdan, az emberek munkája jelzi, hogy a gyulai ligetben fürdőt építenek. Mintegy másfélmillió forintos költséggel építik a négy fürdőt. Vízcsappal, zuhanyozóval látják él a kabinokat, s megyénk legkorszerűbb fürdője lesz. Szép tervek izok, amelyek megvalósításáért mély árkokat ásnak. betont kevernek. Egy 800 köbméteres medencét építenek, hogy minél több (gyulai és vidéki ember élvezhesse a nem régen fúrt termáikul vizét. A medence egymillió 200 ezer forintos költséggel épül i\ag,y összeg ez, de amikor kész lesz, a műkövesek munkája nyo mat, márványszínben pompázik majd a medence széle. A medencettjj i isse távolabb a magasépítési munkákatokat végzik az V. s, ,,inu Mélyépítő Vállalat szakemberei. A vakolatlan épületekből egymás', mellett négy is sorakozik. Egyénként 100 szeméért fogad ’jj.ajd be a korszerűen felszerelt fürdő, s napi négyszeri .-Vattással 160Ó iurdözó töltheti el kellemesen a napot. Sokan látogatják a gyulai ligetben epüió fürdőt. Türelmetlenül várják meg- nviiását. A Gyulai II. számú Altalacos Iskola tanulói is kíváncsian érdeklődnek, s Kovács Ferenc építésvezető május 1-re ígéri a megnyitást. Az egyik helyen a medence kalait simítják zöld színű cementtel, a műkövesek csiszolják a követ, gyors ütemben készülnek a iür- do'kabinok. másutt az utakat simító gép nyomán egyre rendezettebbé válik a liget. Ma még a nagy fák tövében tízóraizó építőmunká- kások pihenik ki munkával eltöltött hét fáradalmait. Fürdőváros lesz Gyula — mondják a Mezetek, dicsekednek a lakosok. Igaz, addig még sok millió forintot kell beruházni, sok mindent kell tenni. Az akarat azonban megvan. Ezt bizonyítja az a lelkesedés, amely úton, útfélen megmutatkozik, ezt tanúsítja az a nagyarányú átalakulás is, amely a városban tapasztalható. Egyelőre csak terv, méghozzá távoli, hogy fürdőváros lesz Gyula, de már épül a budapesti Mátyás-pincéhez hasonló, nagy befogadó képességű söröző, egyre szebbek az üzletek, az utcák, és hogy még messzebb menjünk, egy fürdőszálíot is akarnak építeni. M. J. Tőlünk is kikopnak..." Békéscsabán, a föld-_ müve sszövetkezeti étteremben naponta csupán előfizetésre 450 ebédet szolgálnak fel a pincérek. Gyakran étkeznek itt átutazó vendégek, is: a kitűnő konyhájáról híres vendéglőben különösen sok frissen- sültet, rablóhúst és e- gyebet fogyasztanak. A díszteremben gyakran rendeznek jól sikerült műsoros estet sokan töltenek itt kellemes órákat a tánckedvelö fiatalok közül is. Mindent egybevetve: a földművesszövetkezeti étterem egyik legkedveltebb szórakozóhellyé fejlődött Békéscsabán. Egyetlen szépséghibája, az előcsarnokban berendezett „talponálló". ahol kora reggeltől késő estig rendszeresen találni részeg embert. Az u- tóbbi időben ugyanis Békéscsabán a vendéglátóipar fejlesztése oly méreteket öltött, hogy mindenünnen kiszorultak a notórius részegeskedők, akik pillanatnyilag itt találnak „menedéket'’, s hangoskodásukkal gyakran zavarják a jobb ízlésű vendégeket. — Nem soká tanyázhatnak már nálunk sem — tájékoztat bennünket Szabó Pál üzletvezető. — Hamarosan átalakítjuk az előcsarnokot harmadosztályú vendéglővé, ahol terített asztalnál fogyaszthatnak a vendégek. £í- teremkombimáttá szeretnénk fejleszteni a kezelésünkben lévő iparosok székházát. Az udvarra kerthelyiséget építünk, az utcára, a Kossuth térre pedig teraszt. így nyáron friss levegőn, strandsátor alatt fogyaszthatják a hűsítő italt és egyebet a vendégek. Elhatároz- tuk azt is, hogy a presszóban hozzáértő kávéfőző nőt alkalmazunk, hogy vendégeink ilyen irányú igényeit is kielégíthessük. Több évtizedes tapasztalatom a- l.apján ki merem jelenteni, hogy ha megtörténik az átszervezés, rendet, tisztaságot tartunk mindenütt és asztalra szolgáljuk fel a fogyasztani valót, a részegesek innen is kikopnak, mert nem érzik jól magukat a kellemes környezetben. /huu i&wbetiwilt Csabai és békési írék Szeghalmon Szeghalnxwi, április 23-án este a járási művelődési ház előadóterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, hogy meghallgassák megyénk néhány írójának, költőjének irodalmi estjét. E. Kovács Kálmán egyik novelláját, Szekercés József pedig most készüő regényéből részletet olvasott fel. Simái Mihály legújabb költeményeiből adott elő. Üj Rezső vensein kívül prózai művel is bemutatkozott az irodalmat szerető szeghalmiadnak, akik meg-megújuló taxissal adóztak a megye íróival való kedves találkozásnak. — Sándor Jenő elvtárs, a szeghalmi gimnázium igazgatója bevezető, majd pedig záróbeszédében is hangsúlyozta, hogy az ilyen találkozások megyénk k’odami életének pezsgőbbé, elevenebbé tételéihez szinte elengedhetetlenek. A TIT, a szeghalmi gimnázium és a járási művelődési ház közös rendezésében megtartom irodalmi estet remélhetőleg továbbiak követik. Május l-én dísztáviratot hoz torsalomba a posta A posta bx 11 jelzéssel új dísztáviratlapot hoz forgalomba május l-én, amelyet Cziglényi Ádám grafikusművész tervezett. Az új táviratlap piros rózsát ábrázol. Kicsinyített mása már az új telefonkönyvben is megtalálható, ezzel együtt különféle alkalmakra 12 dísztáviratlap közül választhat a közönség. Száguldó Beköszöntött a tavasz. Igaz, egynémelyik reggelen vagy a késő esti órákban még elbírja az ember az átmeneti kabátot, a- zonban visszavonhatatlanul mégis tavasz van. A jó idő a motor- kerékpárosoknak is kedvez. S ha másról nem is tudnánk, hogy tavasz van, a motorosok népes tábora tudomásunkra hozza. Mert az utóbbi években rohamosan növekedett a motorkerékpárosok száma. Ez egymagában nem is volna baj. Sőt, csak örülni lehet annak, hogy a mi megyénkben is és az egész országban mind többen vásárolnak motor- kerékpárt. De most nem erről akarunk szólni, hanem a közlekedési szabályok betartásáról, melyet valamennyiünk testi épségének megóvására szerkesztettek, de amire a gépjárművezetők egy része csak fütyül. Tudjuk, hogy nem mondunk újat, amikor e jegyzetben — mint már annyiszor és annyi módon — szót emelünk néhány esztelenül, senkivel és semmivel nem törődő motorkerékpáros ellen, De úgy látszik, még nem beszéltünk és írtunk erről eleget. Ezt bizonyítják az egymást követő, s csaknem minden esetben tragikus végű közlekedési balesetek. Még jóformán másfél hónapja, hogy az időjárás alkalmas a motorkerékpározásra, de mi lesz később? Csak Békéscsabán, a Sztálin úton álljunk meg egy rövid félmotorosok órára, máris egymás után tapasztaljuk a motorkerékpárosók egy részénél a szabálytalan közlekedést, s a szabálytalanságból sokszor a hajszálon múló súlyos balesettől való megmenekülést. Szabálytalanul előznek, s ami különösen hátborzongató: közülük sokan úgy hajtanak, hogy az ember látni sem szereti. Mintha rajtuk kívül senki nem volna, az útkereszteződéseknél, az átjáróknál. Nem ártana — s ez sokaknak a kérése —, ha a rendőrség már most megmagyarázná ezeknek a bősz motorosoknak, hogy nincs joguk figyelmen kívül hagyni a KRESZ-t, s embertársaik élet- biztonságát. Ha pedig közülük egynémelyik nem akar szót érteni, járjanak el velük szemben úgy, hogy értsék meg végre: a- mikor gépjárműre ülnek, már nemcsak saját maguk, hanem mások testi épségére is vigyázniuk kell. Mert a felelőtlenül közlekedő gépjárművezetők ki tudja hányszor tettek már nyomorékká másokat. Jó lenne, ha belátnák ezek az emberek, hogy egyre szépülő, gazdagodó országunkban nyomorékok helyett e- gészséges emberekre van szükség. De gondoljanak arra is, hogy milyen érzés volna számukra, ha hozzátartozóikat hozzájuk hasonló és felelőtlenül közlekedő -motoros tenné talán egy életre nyomorékká. Balkus Imre Az új arcú Orosháza Állok as utcán s úgy villog a tekintetem a Kossuth téren s végig a Táncsics utcán, mintha először járnék itt. Állok és gyönyörködöm az egyre szebb városképben s közben emlékezem. Kossuth Lajos szobra tenyérnyi kis park közepén állt. A szobor mögötti térségen zöldséget, tojást árultak még a közelmúltban. A portékák alkotta sorok között kéregető koldusok éneklő hangja vegyült az alkudozásba még 1947-ben, 48-ban is, s a fiatal sihederek, mielőtt a gabonapiacra mentek volna önmagukat árubabocsátani, a féderes kocsikkal ott sorakozó zsíros gazdáknak, gyümölcsöt igyekeztek csenni éhségük csillapítására. Nincs már zöldségpiac a Kos- suth-szobor körül és nincs gabonapiac sem a Táncsics utcán. Régen megszűnt az emberpiac is. Micsoda groteszk dolog is volt: a szabadságot, egyenlőséget, függetlenséget hirdető és követelő Kossuth szobra körül zsírosnyakú parasztok megalázott szolgájuknak, cselédjüknek fogadták fillérekért az éhségtől beesett arcú fiatal gyerekeket, a korban legénysorban, de külsőre már vén embereket. A létfenntartás egyik módja a cselédnek, szolgának szegődés volt sok ezer orosházi fiatal számára. A másik módja pedig: ku- bik- és napszámos munkát keresni az ország messze tájain és utazni oda-vissza. As Alföld étteremből akkor még, a nagygazda Szemennyei polgármester idején csak a Torkos-ügyvédek, a Csizmadia Andrásék meg a csemetéik borgőzös hangja, kurjantása hallatszott főleg. Puliczer elvtárs, a DÉFOSZ titkára nem győzte kikövetelni tőlük a cselédektől és a béresektől jogtalanul visszatartott járandóságot. Most park pompázik az egykori emberpiac helyén: a Kossuth téren is, a Táncsics utca egy részén is. S az új élet, a szabad emberek alkotó munkájának diadalaként hatalmas gimnázium-épület emelkedik itt, mintegy szimbolizálva, hogy nem csak a testi, hanem a szellemi rabságból is felszabadultak Orosháza lakói. Száz és száz volt cseléd gyermeke ül az épület tantermének padjaiban, s ki mérnöki, ki orvosi, ki tanári diplomáról sző elérhető terveket. Mintha a történelem akarta volna így: Abban az épületben, ahol a DÉFOSZ volt, ahol Puliczer elvtárs száz és száz béres és napszámos panaszát hall- I gáttá, most varrógépek százai berregnek: ruhagyár van. Az életvidám fiatal és idősebb dolgozók jó része az Alföld étteremben e- bédel, vacsorázik, szórakozik szombat és vasárnap esténként. Puliczer elvtárs, aki most az Orosházi Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének titkára, elmondja, hogy részben a Ruhagyár létesítésének, részben az egész város lakossága megnövekedett életszínvonalának nyomán az o- rosházi vendéglátóipar tavaly 222 százalékra teljesítette az éves tervét, még egyszer annyi étel, s vagy 40 százalékkal több cukrászkészítmény fogyott el, mint 1958- ban. A járási pártbisottsag épületében egy kis megbeszélés van. A járási, városi párt- bizottság és tanács mezőgazdasági osztályainak vezetői a termelő- szövetkezetek erősödéséről, terveiről, tavaszi munkájáról számolnak be. Gallyas István elvtárs azt ecseteli, hogy a járásban még soha nem volt annyira elő- ^ rehaladva a tavaszi munka, mint most. Szinte bámulatos a tsz-tagok szorgalma. Nem az órát nézik, hanem azt, hogy mit kell még megcsinálni. A szorgal- j mat egyrészt a tervezett munka- i egységértékkel, a havi előlegosz- j tással, másrészt azzal magyaráz- : za, hogy a tsz-ek többsége a ter- I ven felül termelt értéket 30 35 ] százalékát prémiumként osztja szét a tagok közt. S az idősekkel egy sorban dolgoznak a fiatalok, s nem vágynak, nem is mennek el máshová munkát keresni. Békés- sámsonban mindössze húsz mezőgazdasági foglalkozású dolgozó váltott munkakönyvét. Ezek is a tsz-ek felfejlődése előtt. Hasonlóan kevés munkakönyvét váltottak Nagyszénáson, Gsorváson és Orosházán is. Miért is mennének máshova az orosházi parasztfiatalok, mikor otthon is megtalálják a megfelelő jövedelmet s a megfelelő szórakozást is. A Petőfi Tsz minden mázsa terven felüli cukorrépáért 15 forint prémiumot oszt. Az Üj Élet és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet a terven felül termelt kukoricamennyiség 50 százalékát kiosztja a tagok között. A Vörös Csillag Tsz a premizálás széles ská Iáját dolgozta ki minden munkaterületre. Előreláthatólag összesen 249 000 forintot oszt ki a tagok között, vagyis a tervezett munkaegységértéken felül 2,49 forint prémium jut. Több tsz-ben az orosházi Dózsában és Vörös Csillagban 3—5 hold kukoricaföldet is kapott a KISZ- stervezet, amit a fiatalok vetnek be és művelnek meg s a termés teljes értékét megkapják tanúimé, nyi kirándulásra, vagy más hasonló célra. Már van televízió is az Űj Életben, a Dózsában, a Petőfiben, a Vörös Csillagban, a Béke Tsz-ben pedig kettő is. A Vörös Csillagban a rendszeres mozielőadások mellé kapták a tagok a televíziót. Hosszá lenne felső rolni azt a sok okot, amiért a: orosházi fiatalok nem vágynak és . nem akarnak elmenni szülőváro ! sukból. Orosháza kisváros. Pái í évvel ezelőtt még alig volt rajt- I valami, amire azt mondhattuk hogy szép, Zilált, rendezetlen voll akárcsak az egész rabságban sínylődő ezeréves hazánk. Most azon- baj rohamosan szépül, mint hosz- szu, mindent letaroló tél utáni derűs tavaszban a határ. Kukk Imre
