Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-06 / 81. szám
I960, április 6., szerda NÉPÚJSÁg 3 cjmLékezb \ kora reggeli órákban egy " piroskendős asszony robog a kis Panni-robogón, a tavaszi széltől szikkadt hepehupás dűlő- úton, a herényi határban. Itt is, ott is ráköszönnek. Nagyon jól ismerik a községben. Egyik-másik megállna egy kis kora reggeli te- referére, de az asszony nem állítja le a motort, tovább robog. Sietős a dolga. Tegnap az igazgató- sági ülésen úgy döntöttek, hogy kora reggel kimegy a határba, és ha ideje engedi, körüljárja a tártokot. Eddig csak térképről látta, hogy melyik terület az Aranykalászé. Jó két-három kilométerre járt már a falutól, amikor szemébe tűnt egy régi épület. Megállt, s képzelete máris nagyon messze járt. Űjra félelevenedtek a cselédlakások, az intéző kastélya, s a. soksok sovány, éhes cselédgyerek. Szinte hallja az ispán szavait. — Vári Mar®, már megint itt hagytál egy aeatot, a szemed jöjjön ki, hát nem látsz? Munka keH, de azt jól megcsinálni, az nem dukál: — s már érezte is a meztelen talpán az ispán csípős pálcájának vért fakasztó ütését. — Ma már a második aeatot hagyod el. Azonnal tedd le azt a kapát és ne is lássalak többet itt... — De ispán úr, megver az a- \ nyám, ha hazamegyek, nincs otthon egy falat kenyér sem, meg lisztet kellene venni, mert egy rántásra való sincs. — Azt mondom, hogy takarodj a szemem elől, dolgozik az apád! — Az ő keresete nagyon kevés, sokan vagyunk — Tehetek én arról, hogy apád meg anyád csak gyereket tud csinálni? Azt akarod, hogy én tartsalak el benneteket? C mint egy jól szerkesztett film, peregnek a képek. Tizenhat. éves sem volt, amikor már a sommások keserű, dohos kenyéré* ette. Fél részt kapott, de nagyon jól jött az is a családnak. Pedig hej, de sokat dolgozott, sokszor a férfi munkával is felért az. Hajnal: három óra már az u- raság földjén találta, és este, a- meddig csak látni lehetett, dolgozott. Egy napon azonban felmondtak az apjának, s eaután neki is. Ment a munkában megöregedett Vári uraságtól urasághoz, hogy kenyeret keressen a tizenegy éhes szájnak. Bejárta a csorvási, orosházi kulákokat, uraságokat. A bélmegyeri uradalomban, a Karászi birtokon újra munkát kapott. Ez már szinte az éhhaláltól mentette meg a népes családot. Egy bivajos szekérre rakták Váriék egész vagyonukat, és Kárászig meg sem álltak. Telt az idő, s Vári Maris férjhez menendő nagylány korba cseperedett. Betöltötte a 18. évét, a- mikor az egyik legény, aki akkor udvarlója volt, azt mondta, hogy vasárnap elmennek Csabára moziba. Szinte egész héten nem bírt a jókedvével. Csabára! Moziba! Addig szinte el sem tudta képzelni, hogy micsoda nagy város lehet az a Csaba. Na de a mozi, az meg már a képzeletét is felülmúlta. Vasárnap reggel azután eljött a fiú, egy rozoga biciklire ültek ketten és bejöttek, Jóformán a lábát sem érezte, de a város, a mozi mindent pótolt. 1943 november utolján férjhez ment Kürti Lászlóhoz, aki szintén a kárászi uradalomban cselédes- kedett. Háromheti házasság után a fiatal férjet behívták katonának. 1945 tavaszán tért vissza, szinte örökös betegséggel. A fiatalasszony dolgozhatott, amennyit csak a két karja elbírt, csak azért, hogy ott lakhasson. Most volt munkalehetőség, hiszen a férfiak mind a fronton voltak. B*zerkilencszáznegyvenöt április 4. ott, a cselédlakásban érte a fiatal Kürtinét. De már nem mint summást, hanem önálló gazdát. Ott serénykedett a földosztásnál. S neki is mértek pár holdat. Még abban az évben a férje is hazajött, betegen, három évig jóformán az ágyról sem kelt fel. Az asszony egyedül nem bírt a földdel. Könnyeb munkát keresett. Elvállalta a községi gulyás- ságot. Bélmegyeren gulyáskodott. 1949 őszéig. Ekkor alakult meg a bélmegyeri Táncsics Tsz. Férjével együtt beléptek. Nemsokára a tsz-ből DÉFOSZ-iskolára küldték, majd onnan MNDSZ-iskolára. S így nevelték, formálták az egyszerű munkásasszonyt. 1950 tavaszán a termelőszövetkezet vezetősége behívta Kürtinét. — Mariska, nem volna kedved elmenni iskolára? — kérdezte az akkori elnök. — Iskolára?! hiszen mo6t jöttem haza. — No, de agronómusi iskolára! — Nőt agronómusnak, hát ki hallott még ilyet? — A Szovjetunióba sok agronó- mus nő van. — Hol lesz az iskola? Csabán? — Nem. Budapesten. — Sohasem jártam én még ott. — Egyszer oda is el kell menni. Gondolkozott keveset. — Nem bánom. Mikor kell indulni? ... S Kürtiné, az egyszerű cselédlány 1951-ben elvégezte a 14 hónapos gödöllői akadémiát, ahonnan mint okleveles mezőgazdász jött haza. Egy évig még a Táncsics Tsz-ben dolgozott, 1952-ben a békési járás főagronómusa lett. Közben öthónapos pártiskolát is végzett, 1954-ben a régi falujába, Mezőberénybe került — ahol annyi sok keserves cselédkenye- j rét evett — községi párttitkárnak. 1 Hat éven át intézte a község, az emberek ügyes-bajos dolgát. 1960 januárjáig, amikor a nagy fejlő- j dés idején az Aranykalász Tsz el- i nők nélkül maradt. Egyik alkalommal. amikor ott járt, Fazekas- né, régi ismerőse azt mondja: MaA tűzvédelem megjavításáért azonnal kicseréljük a tűzoltókészülékeket Várakozás nélkül, azonnal cseréljük a forgalomban levő összes szabványos tűzoltókészülékeket, így a szükséges töltés és javítás miatt eddig fennállt kiesés meg szűnt. fe tűzoltókészülékeket az alábbi címen cserélik azonnal: Fémlemezipari Művek, Háztartási és Kézi Tűzol tókészülékek Gyáregysége I. számú telepe, Budapest, XIII., Angyalfö ldi út 32. Tel.: 202—647. Süldőket vásárol tagjaitól a kétsopronyi Hunyadi Tsz Az utóbbi hetekben egyre több szó esik a sertéstenyésztés további fellendítéséről. Termelő szövetkezeteink többsége már most azon fáradozik, hogy ezekben a napokban biztosítsa a második és a harmadik negyedévre a hízóállományt. A kétsopronyi Hunyadi Tsz-ben a tagok ház.áji gazdaságában levő, eladásra kerülő süldőit a szövetkezet vásárolja fel. Mivel ebben a tsz-ben is férőhelyhiány van, igy a sertések elhelyezését úgy oldják meg, hogy azokat addig tartják a tagok háztáji gazdaságában, amíg a közös ól elkészül. A vásárlás alkalmával a tsz kifizeti tagjainak a süldő árát és megállapodást kötnek egy-két hónapi tartásra. Az ez idő alatt elért súlygyarapodást a sertéstartónak az átvétel idején kifizetik. Hízómarhánként kétezer forint haszon rika, gyere hozzánk elnöknek. Te agronómus vagy, értesz a gazdálkodáshoz. Ez az egy mondat szinte eldöntötte élete további sorsát. Sokat gondolkodott rajta. Többször felkeresték a tagok és kérték, jöjjön ki. És kiment. így pergette végig eddigi é- 1 leiének napjait, amikor az odaérkező munkacsapat vezetője megszólította. — Talán elromlott a Panni ja, elnök elvtársnő, hogy olyan régóta itt áll? — Nincs ennek semmi baja, áldott kis jószág ez! — válaszolt. — Csak tudják, mikor ide Blankára értem, felgyülemlett bennem egy csomó keserves emlék, s meg kellett állnom egy kicsit. De megyek máris tovább, olyan jó most itt a határban. Ameddig a szem ellát, mind a mi birtokunk. A többiek vidáman integettek az elrobogó elnökasszony után ... Csepkó Eta A mezoberényi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben 81 továbbtenyész- téere alkalmatlan szarvasmarha hízóba állítását tervezték az 1960-as gazdasági évre. Miután felmérték a takarmány- ellátottságot és a férőhelyek jobb, kihasználásának lehetőségét, úgy döntöttek. hogy az Áiaití'orgaAmii Vállalatul! szerződést kötnek tervein félül további 40—50 szarvasmarha hizlalására, így a 81 hízott marhára tervezett 406 ezer forint bevételt 220—250 ezer Ft-tal túlteljesítik:. A szövetkezet elnöke, szerint egy-egy hízómairhám kétezer forint hasznot várnak, Uj módon értékelik a tsz-ek gazdálkodását a békési járásban A békési járás 33 termelőszövetkezetének 1959. évi zárszámadás szöveges beszámolóját új módon készítette el a járási tanács mezőgazdasági osztálya. Ezt ismertették a járási művelődési otthonban rendezett értekezleten. Ezen részt vették a járás szövetkezeteinek vezetői — elnökök, ag- ronómusok, párttitkárok — a párt megyei bizottsága mezőgazdasági osztályának dolgozói, a megyei tanács és mezőgazdasági osztályának vezetői, beosztottai, a járási tanácsok vezetői. Részt vett a megbeszélésen dr. Sin István, az FM Üzemszervezési Intézet munkatársa is. Az 1959. évi szövetkezeti gazdálkodás eredményéről Vári Lajos elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági osztályának közgazdásza beszélt. Részletesen elemezte a közös gazdaságok tiszta vagyonának és a tagság részesedésének alakulását. Megállapította: — A területileg jelentősen növekedett közös gazdaságok többsége, mint a kamuti Kossuth, Petőfi és Rákóczi Tsz-ek már az első évben szót érdemlő termelési sikereket értek el. A bélmegyeri Ifjú Gárda Tsz-ben csak nehezen1 tudtak megbirkózni az előttük álló feladatokkal, ezért gazdálkodási eredményük nem haladta meg az 1100 forintot. Ugyanakkor a köröstarcsai Ságvári Tsz-ben a laza munkafegyelem, a társadalmi tulajdon hűtlen kezelése folytán a múlt évi gazdálkodás jelentős ráfizetéssel zárult. A régi, vagyis a beállt 28 közös gazdaságban a termelési és a pénzügyi ter- j vek teljesítése, az ebből származó tiszta vagyon gyarapodás, valamint a tagság részesedésére fordított összegek többségükben kedvezően alakultak. Egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény ezekben a tsz-ekben 2500—2270 forint járási átlagban. A szövetkezti tiszta vagyon gyarapodásáról a következőket mondotta: — A gazdálkodási eredmény közel 30 százalékát — járási átlagban — a közös gazdaságok tiszta vagyonuk képzésre fordították. Ezután az árutermelésről, a taglétszám alakulásáról, az egy szántóegység bemunkálására forditott munkaegységekről esett szó, majd a vagyoni helyzet taglalása következett: — A járás szövetkezeteiben az egy szántóegységre jutó beruházott vagyon 2560—2782 forint között volt. A termelési alap ugyancsak egy szántóegységre 1157— 1194 forint, aimiből a' tsz-ek saját forrása mindössze 8—10 százalékot tesz ki. Vári elvtárs hangsúlyozta, hogy ennek az újfajta értékelésnek pozitív oldala, hogy összefüggéseiben vizsgálja a gazdálkodás alakulását, s megmutatja, hol, mit kell tenni a hibák, hiányosságok orvoslására. Itt van például a termelési alap saját forrására eső része: Az alacsony szám azt mutatja, hogy a mi szövetkezeteinknek igen nagy gondot kell fordítani a termelési alap saját forrásának növelésére. Tulajdonképpen ez az alapja annak, hogy nagyobb vállalkozásokba kezdhessenek. Szólt még a növénytermesztés és az állattenyésztés helyzetéről, majd kérte a jelenlévőket az általa előterjesztett gazdasági beszámoló megvitatására. A felszólalók egyetértettek a gazdálkodási eredmények alapján kialakított értékeléssel. Helyeselték ennek a módszernek elterjesztését. Ezután a békési járás szövetkezeteinek gazdálkodását a szántóegységekre jutó gazdálkodási erdményből, vagyis a tiszta vagyon gyarapodásából és az egy tagra jutó közös jövedelemből ítélik meg. D. K. MIMIIHim mmmim ^ smiöbis Kössön r r r SERTESHIZLALASI SZERZŐDÉST az Állat forgalmi Vállalattal
