Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-06 / 81. szám

NÉPÚJSÁG 1Ü60. április 6., szerda A szabadság első napjai fV „.} Orosházán Délben még hacanierrt ebé­delni, de vissza már nem jutott. Ahogy az udvarról nézte a Pusz­taföldvár felől özönlő tankokat, s a mögöttük saaiadó, előredőlő ka­tonákat, valami vegyes érzéssel telt meg egész lénye. Eszébe jutott a délelőtti vita, mikor a kis malom tulaijdonosa, ahol dolgozott, minden áron rá akarta bírni őket, hogy menekül­jenek. Tóth Sanyi molnársegéd csöndes szavakkal, de határozot­tan jelentette k*c — Én nem megyek el innen. Nem hiszek a nyilas propagandá­nak. Maga csak menjen, ha akar mester úr. Beáta József Satfiyi mellé allst: — Mit kezdjek én Nyugaton? Itt a hazám, s annál, ami volt, csak jobb jöhet..; S most mégis, mikor a földekre nyíló udvarokról közeledni látta az ,,ellenséget”, összeszoruK a szíve. Vajon mi lesz? Az utcán német, s magyar ka­tonák meghajszölt, csapzott cso­portjai szólították menekülésre, ellenállásra a civileket. Lövések dördültek, bomba robbant s az ál­lomás környékén egekbe tört a romok pora. A civilek legyintet­tek a felszólításokra. Behúzódtak a bunkerekbe. Ott töltötte az éjszakát: Bella József is, testvérei meg a szülei társaságában, esek másnap dél­után jöttek fel az óvóhelyről. • Hunyorgó szemekkel néztek körül az udvaron. A rossz kony­haajtót. csak úgy döngette a tava­szi szél. Egyetlen kecskéjük elsza­kította a kötelet, s ide-oda szalad­gált az udvaron. Mikor meglátta az ismerősöket, vígan ugrott kö­zéjük, majd előreszaladt a nyitott konyhaajtó ieta»„ Belláék rosszat sejtve mentek a konyhához. Bent kei fáradt, vö- rösosiltagos katona ült az asztal előtt. A léptek neszére felálltak s széles mozdulatokkal, mosolyog­va közeledtek az öregekhez. Át­karolták az öregasszony vállát, betessékelték a lakásba, közben állandóan sűrű taglejtésekkel ma­gyarázták: „Itt laknak? Hol vol­tak? Katonák vannak-e itt? Egy ideig ez lesz a szálláshelyünk, megférünk majd ugye?” A mama kényszeredetten mosolyodott el. Gondosan becsuk­ta maga után az. ajtót, gyors pil­lantásokkal tekintett szót a lakás­ban. Minden a helyén van — gon­dolta sebtiben. Vajon mióta lehet­nek itt? Az öreg Belta tudott va­lamicskét oroszul. A katonák sza­vaira beleegyezően bólintott. Jós­ka meg csak nézte a nyílt tekin­tetű, fáradt arcú harcosokat. A bajuszos észrevette fürkésző pil­lantását s feléje fordult: — Hát te? Levetetted a katona- ruhát? — Nem voltam ón katona.­— Hét? Dolgoztál? .— Igen. Molnár vagyak — tol­mácsolta az aipja. —i Á'h, molnár? Én otthon kol­hozista. Nemsokára ismét gabonát termelek majd... —■ Aztán arról beszélt, hogy a fasiszták feldúl­ták, kirabolták az ő falujukat is. Elvitték vagy leöldösték a jó­szágokat. De ha hazamennek, is­mét gazdag lesz a kolhoz. Fény­képet mutatott. Kislánya és féle­sége fényképét — várnak otthon — mondta szeretettel. Este Belláék heten vannak, szűk a hely. Mama az egyik ágyait a katonáknak veti. Ök azonban gyengéden megfogják a kezét: — Nem mama. Vasi az udvaron szolma, behozzuk s majd azon fekszünk. Jó lesz így... A mama hiába ellenkezik. A katonák átölelik s nevetve a ve­tett ágyra ültetik. Kora reggel, mikor Belláék fel­kelnek, a katonák már visszajön­nek a városból. Konzervet tesz­nek az asztalra. Kenyér 'van? — kérdi egyikőjük. — Van — feleH az öreg. — Mert azt is hoztunk. No, akkor együnk... Kibontják a konzerveket, min­denki elé tesznek belőle. Belláék hiába szabadkoznak, enni keH ... — Van bőven — nyugtatják meg az öregeket. Jóska töpreng. Mit csináljon? megnézze-e a malmot, vajon dol­goznak-e? — Hát te? Nem mégy dolgoz­ni? — kérdezi a bajuszos, kit Vla­gyimirnak nevez a társa. — Nem tudom... — tétovázik Jóska. — Nézd meg, mi van ott. A ke­nyér keil mindig, dolgoznotok muszáj, mi lesz máskülönben ve­letek ...? Az utcán mttnkaforigádofe ma­síroztak az állomás felé. Az elöl­járóságnál ismert emberek: Végi József, Szemenyed Pál, Szabó Pé­ter, Kabódi István beszélnek egy csoport előtt. Kommunisták. Fülét szófoszlányok ütik meg: „Szenet is szerzünk ... Előbb a romokat... Ki más helyettünk? ... Brigádo­kat szervezni...” Jóskát megszólítja egy szovjet katona. — Hová fiú? Áttj csak a sorba, romeltakarításra... — Dolgozni megyek, a malom­ba — felel. — No, akkor csak menj. A HéfUÍÍSa# postájából Egy nap A gyulaiak büszkék városukra. A híres alföldi várnak, a nagy­szerű új fürdőnek, gyönyörű épü­leteknek, közintézményeknek az otthona ez a város. A Gyulaváriba vezető kövesút mentén emelkedik a 613-as számú Munkácsy Mihály Ipari Tanuló Intézet mutatós épülete. Egyik szárnyában a tantermek, irodahe­lyiségek, hálószobák és klubte­rem, a másikban pedig a tanmű­helyek vannak. Nos, ez az intézet, nem is olyan régen szép és ked­ves esemény színhelye volt: har­mincöt ipari tanulót KISZ-taggá avattak. Az ünnepi gyűlésre a feldíszí­tett ebédlőben került sor. Mikor az énekkar elzengte az Indulót, meghajoltak a zászlók, s az inté­zet közszeretetnek örvendő igaz­gatója eskütevésre szólította fel 35 társunkat. Az eskütétel után forró beszédek hangzottak ed ar­ról, hogy milyen szép és felelős­ségteljes dolog a kommunista fia­talok élete. Délután, a nagy esemény lezá­rásaként szórakozással telt él az idő, majd intézetünkre ráborult a békességes tavaszi este. Egy nap múlt el csupán a sok közül, de mégsem akármilyen nap, hiszen a KISZ, ez a nagyszerű sereg 35 friss harcossal lett erősebb. AGÁRDI ATTILA Gyula, MT.M Krónikások írják A napokban Békéscsabán, a „Kállai Éva" áttörőházban véget ért a máso­dik krónikás tanfolyam. Jó idő volt, és mi, .a tanfolyam résztvevői kiül­tünk az úttöröház udvarára* Befeje­zésül összefoglaltuk az eddig tanulta­kat. Minden óra emlékezetes maradt, ezért volt könnyű a tanultakról beszá­molni. Befejezésül mindnyájan a klub­szobába mentünk és az utolsó foglap kozás hátralévő ideje játékkal telt el. örültünk ennek a tanfolyamnak, mert bevezetett bennünket az újság­írás titkaiba, és nemcsak iskolánk úttörőcsapatának hű krónikásai, ha­nem a Népújság kis tudósítói is let­tünk. Köszönjük az úttörőháenak és a Népújságnak ezt a hasznos tanfolya­mot minden krónikás nevében! ADORJÁN KATALIN, CSANVI MARTA úttörők, Békéscsaba. Játszva tanulható állattan Oj tanulási lehetőségre szeret­ném felhívni minden diák figyel­mét. Érdekes bélyegalbum került az iskolába. Egy-egy lapja tíz színes állatkép beragasztására al­kalmas. A bélyeget váró keret al­ján, a tudományos csoportosítás sorrendjében szerepel minden ál­lat neve magyarul és lati műd. Ed­dig 70 emlősállat színes bélyegké­pe jelent meg, így többek közt a párducé, kengurué, lajháré, bölé­nyé, antilopé, bálnáé, hiénáé, no meg olyan kevésbé ismertté is, mint az oposszum. A földrajzi és term’észetrajzi is­meretszerzésen túl az általános műveltség emelésének is hathatós eszköze ez a „játék”, melyet mi, pedagógusok iskolásaink nevében is örömmel üdvözölhetünk. BOROSS MIHÁLY tanár Mezőbe rény A malomban még senki. Jóska bemegy a mesterhez. „Ké­resd meg Tóth Senyit, s holnap jöjjetek... — feleli az. Hazafelé a vágóhíd irányába tart egy csoport. Húst kell rakod­ni. Szólítják őt is. Jóska közéjük áh. Másnap a malom felé menet Szabó Péter bácsiékba ütközik. — Gyere öcskös, te is, gabonát rakunk Romániának. Szenet, pet- rót, sót meg élesztőt kapunk érte. Elintézte a városparancsnokság. — Nekünk még van egy kevés fánk és indul a kismalom. Oda­megyek ... — Igen? Na, akkor IS kezdtek legelőször Orosházán. Ha így van, hát csak menj, fiam! Az Alföld e legnagyobb községében a szabadságnak már első napjain így indul meg az Gombatenyésztés az egykori uradalmi pincében Mezőberényben az évek óta jól mű­ködő Aranykalász Termelőszövetkezet­be léptek a falu legtekintélyesebb kö­zépparasztjai s a tél folyamán 700 holdról 4000 fölé emelkedett a szövet­kezet határa. Az új útra tért gazdák nagy szorgalommal láttak munkához a közösben: szántanak, vetnek, kitűnő magágyat készítenek a kukorica alá. Sok sertést és baromfit nevelnek a szövetkezet javára, ezenkívül gomba­tenyésztésre hasznosítják az egykori uradalmi pincét. Az elhanyagolt épü­letet rendbehozták, aprólékos gondos­sággal készítették el a telepet és el­ültették az első csírákat. Május else­jére friss gombát szállítanak a piacra s előreláthatólag ebben az évben há­romszor aratnak a gombatelepen. /Jtuu fefyfeeflfofc Inségkonyha „Hét az meg mzY' — Kérdezte a minap egy 13 éves leányisme­rősöm, aki végighallgatta az e- gyik volt iskolatársammal foly­tatott beszélgetést. Ez a fiatal lány jelenleg mint gépiró Bé­késcsabán dolgozik. Amikor az említett kérdést hozzám intézte, én önkéntelenül hangosan ismé­teltem szavait. Azt akartam tő­le kérdezni, hogy lehet ezt nem tudni? De egy másodperc múl­va, miközben belenéztem vidám fiatalságtól csillogó szemébe, s magam előtt láttam gyerekes, mindig mosolygós arcát, magam is mosolyogtam. S aztán megmagyaráztam neki, hogy mi is volt az a szomorú emlékű in­ségkonyha, ahol a felszabadulás előtt hazánkban annyi rongyos, munkanélküli, s az éhségtől esonttá, bőrré aszott, emberek­nek sem számított proletár ten­gette életét. Milyen jó, hogy ez a TI éves leány, s a hazánk szabadságával csaknem egy idősek már nem tudják, hogy mi is volt az inség­konyha. De az idősebbeken a sor, hogy megismertessék a ma T5—17 éves fiatalokkal e szó jelentését, s azt, hogy tmlyem. volt a múlt nyomorúságos élete. Mert csak másfél évtizede lett emberré hazánkban a proletár. De azóta a szó legszorosabb ér­telmében. Inségkonyha? Munka- nélküliség? Pusztító tudóbaj? Hajlongás két napi munkáért? Mindez a múlté már. A magunk mögött hagyott másfél évtized alatt évről évre szélesebbre tá­rultak a közép- és főiskolák, s az egyetemek kapui a munkás-, parasztfiatalok előtt. A másfél évtizeddel ezelőtt emberré lett munkások, parasztok megtanul­tak gyárakat, mezőgazdasági nagyüzemeket, különböző intéz­ményeket irányítom, méghozzá nem is akárhogy. Az egykori ínségkonyhán étkezők ma az or­szág igazi gazdái lettek. Tör­vényt alkotnak, építenek, miköz­ben az emberek tudata is formá­lódik. Jó azt tudni, hogy a ma K—77 éves lányok és fiúk, akik nem értik az „inségkonyha’* szónak az értelmét, soha nem is kerül­nek ebben az országban olyan körülmények közé, hogy megis­merjék azti Balkus Imre A rádió és a televízió műsora: Szerda, i960, április 6. Kossuth Rádió: 8>10 Szórakoztató muzsika. 9.00 A Nemzetközi Rádió- egyebein műsorából. 9.30 Magyar nó­ták, verbunkosok. 10.00 Förek. Lap­szemle. 10.10 Üttörő-híradó. 10.30 A Budapesti Rendőrfőkapitányság fú­vószenekara játszik. 11.00 Pülantás a nagyvilágba. H.!5 Tánczeoe. 1H.25 A Szabó család. 12.00 Déli harangé zó. Hírek. 22. W Opera részletek. 12.50 Ba­ráti asztak lß.W Verbunkosok, népda­lok, népi táncok. 13.45 Válaszolunk Ihallgatóinknak. 14.00 Margit Sorensen és Mario Petii, énekel, Robert Farn on zenekara játsziké 14.30 Napirenden;.; 14.35 Magyar szerzők kórusművei. 16.00 Hírek; 15.1» Idő járás jelentés; 15.10 Be­szélgetés Finnorszá-gban járt fiata-lok- kal. 15.30 Csehszlovákia—Magyaror­szág. »7.20 Hírek. 17.80 Könnyű zene szerehíreseknek..: 18.00 Szót kérünk!..; 16.20 Operarészletek. 18.45 Kerekasztad. 19.00 Szenti Edit énekel, a Mády-ifj. Nagy-együttes játszik. 19.15 Van új a nap alatti 19.30 Zenekari muzsika. 19.54 Jóéjszakát, gyerekek! 20v00 Esti krónika. 20.30 Népzene. 21.05 Beet­hoven: Esz-dur szonáta. 21.20 Korunk tükre. 22.00 Hírek. 28.25 Kondor Lipói dalai, Várnai Zseni versedre. 28.35 A Magyar Rádió szimfonikus zenekara játszik. 23.25 A kezesség. 23.35 Tánc- zene. 24.00 Hírek. 0.30 Himnusz. Petőfi Rádió: 8.90—6.H) Hírek. 14.00 Időjárás. Hírek. 14.15 Orosz; nyelvlec­ke az általános iskolásoknak. 14.35 Nótacsokor. 14.55 Szimfonikus költe­mények. 16.15 Két alma. 16.30 Operett­részletek. 17.15 A zenei romantika tör­ténete. 18.15 Nevető Szófia. 18.45 Bar­tók: II. rapszódia. 19.00 Hírek. 19.05 1000 szó angolul. 19.15 Túrán László zongorázik. 19.25 A budapesti koncert fúvószenekar kisegyüttese játszik. 19.45 Sporthíradó. 20.00 Hangverseny a stúdióban. 20.40 Falurádió. 21.00 A brónzlovas. 21.20 Tánczene. 28.00 Lafcmé. 22.40 Akitől Bartók Béla gyűj­tött népdalokat. 23.00 Hírek. Televízió: 15.00 Csehszlovákia—Ma­gyarország. 18.10 Szovjet tájak, szov­jet városok. 19.00 Lányok, asszonyok a Budapesti Konzervgyárban. 19.40 Vörös tinta. 21.15 Gyermekeinkről. — Ipari és kereskedelmi adás: szerda, csütörtök és péntek. 13.00—17.00-ig, szombaton 10.00—14.00-ig. Csütörtök, I960, április 7. Kossuth Rádió: 8.10 Kórusok és né­pé zenekarok műsorából. 8.<55 Édes anyanyelvűnk. 9.00 Szót kérünk»... 9.20 László Anna énekel. 9.40 Iskolai kó­rusok énekelnek. 10.00 Hírek. 10.10 Le­vél anyámtól. 10.25 Csajkovszkij ope­ráiból. 11.00 A vezéreszmék célja. 11.20 Hatvani diákjai. 12.00 Hírek. 12.10 Tánczene. 13.00 Jólszituáit úriember. 13.15 Zenekari hangverseny. 14.00 Hat- krajcáros dal. 14.10 Mozaikok. 15.00 Hírek. 15.10 Romantikus kórusok. 15.30 Farkas a Verhovinán. 16.00 Napi­renden... 16.05 Egy tolu — egy nóta. 17.00 Hírek. 17.16 Üj zenei újság. 17.55 Lányok, asszonyok. M.io Saív kürtői szívnek szívesem 18.40 Ifjú Figyelő. 19.00 Régi magyar dalok és népi tán­cok. 19.15 A Dunánál. 19.20 Könnyű zene; 19.50 Jóéjszakát gyerekek! 20.00 Esti krónika. 30.30 Azon az éjszakán. 21.35 Dvorzsák: öt szláv tánc. 22.00 Hírek. 22.20 A mosoly országa; 23.46 Versek a kedveshez. 23.25 Kamaraze­ne; 24.00 Hírek. OrW Csárdások^ Petőfi Rádió: 8.3« Hírek. 14.15 Ope­rarészletek. 15.00 Régi magyar muzsi­ka. 15.a) A külföldi sajtó hasábjairól. 15.30 Tánc zene. 16.10 Aranygyűrű. 16.40 A Bartók Béla zeneművészeti szakis­kola tanaiéinak hangversenye; 17.15 „Hazafinak lenni nehéz...^ 17.35 Ope­rarészletek. 18.00 Nótaszo. 16.20 A bag­dadi borbély. 19.00 Hírek. 19.05 MOO sző oroszul. 19.15 Haydn-kamaramű- vek. 19.45 A mi házunk. HL 20.00 Ze­nekari muzsika. 20.40 Falurádió. 21.90 Hírek. 31.05 Tánczene. 31.50 A szép magyar könyv. 22.00 Tavaszi saséi vi­zet áraszt, 22.40 Dalok. 23.00 Hírek. Televízió: 18.00 Varázsszem..; 18.45 A jövő hét műsora. 18.50 TV-híradó. 19.05 Közvetítés az Erkel Színházból. Si­mone Boccanegraj ■ ■■■■■■■■■■■ Mozik műsora SZABADSÁG MOZI. Békéscsaba Március 31—április 6: Mennyed pokol. K. h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8; BRIGÁD MOZI, Békéscsaba. Már­cius 31—április 6: Végállomás szere­lem. K. h.: fél 6, fél 8, v,: féft 4, fél 6, fél 8. TERV MOZI, Békéscsaba. Aprifcs 4—6: Még sötét a hajnal. K. h.: fél 6, fél 8. vas. fél 4. fél 6. fél 8. PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Ap- riüás 5—6: Makrancos feleség. Kezdés hétk.: fél 6, fél 8, vas. fél 4, fa 6, fél 8. BÉKE MOZI, Orosháza. Április 8—9: Naplemente aőtt. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fa 6, fél 8. SZABADSÁG MOZI, Gyoma. Ápri­lis 4—6: Katonaszív. K k: 1, 3, 5, 7. PETŐFI MOZI, Gyula; Április 7—12: Virrad. K. h.: 5, 7, v.: 3, 5, 7. ERKEL MOZI, Gyula. Április 4—6: Hárman az éjszakában. K. h.: fél 6, fél 8, vas. fél 4. fél 6. fél 8. VÖRÖS OKTOBER MOZI, Mező- kovácsháza. Április 4—6: Fehérek és feketék. Kezdés hétköznap: 7, vas.: 3. 5, 7; BÁSTYA MOZI, Békés. Április 7—10: Cabiria éjszakái. K. h.: 6, 8. v.: 4, 6, 8. PETŐFI MOZI, Sarkad. Aprils 4—6: Láthtatlan kötelék. Kezdés h.: 8, vas. 4, 6, 8. TÁNCSICS MOZI Szarvas. Aprili 4—6: Saipan utolsó asszonya. Kezd. h.r 5, 7, v.: 3, 5. 7. ADY MOZI. Szeghalom. Aprflir 4—6: Csillagok. K. h.: 7, v*: 3, 5, %

Next

/
Oldalképek
Tartalom