Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-01 / 78. szám
I960, április 1., péntek ti ÉP ÚJ S A G 3 Hull a mag a jó földbe Szép ünnepség volt... A békéscsabai V. számú általános iskola 3970. számú Hámán Kató úttörőcsapatának kisdobosait bensőséges ünnepség keretében avatták fel vasárnap, a Téglagyár kultúrtermében. Az ünnepi emelvényen ott volt Kulich Gyula édesanyja, több veterán kommunista, a honvédség, a nőtanács, az úttörők városi elnöksége, a „Kállai Éva" központi úttörőház és az V. számú iskola képviselői. Hatalmas taps fogadta a dobszóra, zászlók alatt bevonuló úttörőket és avatandó kisdobosokat. A csapatvezetők jelentéstétele után Tóth Júlia igazgatónő meleg szavakkal nyitotta meg az ünnepséget. Ezt követően Fekete Ferenc főhadnagy néphadseregünk nevében üdvözölte a kisdobosokat és a fogadalom szövegét is 6 mondta fel a pajtásoknak. A fogadalomtétel megtörténte után az addig sorfalat álló honvédekkel és munkásőrökkel együtt a frissen avatott kisdobosok nyakába kötötte a kék nyakkendőt. Ezalatt az énekkar a „Kiskendőmnek három sarka’’ című dalt énekelte. A meghatóan szép jelenet azzal folytatódott, hogy a Baromfifeldolgozó Vállalat pártszervezete gyönyörűen hímzett zászlót adományozott az úttörőknek. Ismét megperdültek a dobok és miközben az énekkar a „Lent, hol a tölgyek... kezdetű indulót zengte, az immár kéknyakkendős kisdobosok büszke mosollyal arcukon, elvonultak. Mindenki felállással tisztelgett a zászlóknak és a 67 új kisdobosnak. huszab rezsöné 202 ezer forintot osztanak nyereségrészesedésként a Békéscsabai Vasipari Vállalatnál „LOPOTT MALACOK" Pártunk VII. kongresszusának tiszteletére kezdeménye- -ett szocialista munkaverseny iokozta a munkalendületet a Békéscsabai Vasipari Vállalatnál is. A múlt évi tervszámok magasan felülmúlták az előző évekét, de a munkások nagy munkakedve eredményeként túlteljesítették azt, és több mint egymillió forintos nyereséggel zárták az évet. Az új esztendőt annak reményében kezdték, hogy a múlt évi eredményes munka után a nyereségrészesedés nem marad el. Ez a bizakodás megmutatkozott munkájukban is, és a múlt évről áthozott lendülettel folytatták a munkaversenyt, újabb kötelezettségeket vállaltak. Földkotrógépeket, mezőgazdasági épületekhez nyílászáró vasszerkezeteket és más árut készítettek az első negyedévben, melyeknek értéke meghaladja a 3 megszállt falu szélén két csoportra oszlottak. Az egyiket Ptaska vezette. A felderítő katonák előkészítették kézigránátjaikat, s a fák mögé bújva, a földön kúszva megkerülték az egyik faluszéli házat. A tornác mellett teherautót láttak, körülötte fasiszta katonák tettek-vettek. Egy percet sem lehetett vesztegetni. Kirepültek a kézigránátok. A hitleristák zavarba jöttek, kiáltozni kezdtek, de szavukat elnyomta a gránátok robbanása és a géppisztolytűz. A hitleristák egy-egy lövéssel válaszoltak, de aztán az ellenállás e- gészen megszűnt. Ptaska és két másik társa észrevette, hogy az egyik hitlerista lövöldözve lement a pincébe. Két- három perc múlva elfogták és lefegyverezték őt. Amikor azonban a szovjet harcosok kijöttek a pincéből a ház ajtajánál már feltűntek a fasiszták zöld egyenruhái. Ptaskának alig volt annyi ideje, hogy visszaugorjon a pincébe é6 bereteszelje annak ajtaját, máris megszólaltak az ellenséges géppisztolyok és kézigránát repült a pince ablakába, ám szerencsére nem robbant fel. A sötétben sebesültek nyögése nallatszott. Ptaska csak most vette észre, hogy a pince szegletében millió forintot. Április 4-re, hazánk felszabadulásának 15-ik évfordulója tiszteletére kezdeményezett versenyt pedig tovább fejlesztették és egész évben az első negyedév lendületével akarnak dolgozni. Az első* negyedévi tervüket teljesítették. Csaknem 500 silókombájnhoz szükséges hyd- raulikát, több városba földkotrógépet, játékokat, biztonsági transzformátort és fémleíró készüléket szállítottak el a megrendelőknek. A bizakodásuk sem volt alaptalan, mert több mint 200 ezer forintot osztanak fel április 2-án nyereségként. A múlt évi eredményeket, az idei sikereket és hazánk felszabadulásának 15-ik évfordulóját közösen ünnepük meg április 2- án a Téglagyár kultúrtermében, amikor kiosztják a nyereséget és jutalmazzák a munkában élenjáró, a versenyben kiválót nyújtó munkásokat. békés magyar lakosok tartózkodnak: néhány asszony gyermekeivel és két öregember. Itt volt a Zsiga gyerek is, akiről már említést tettünk. Éjszaka saját kezdeményezésére jött be a faluba, hogy „Ptaska” számára megtudja, hány német van ott. Egész éjszaka folyt a harc. Fjodor Ptaska a vállán és a lábán sebesült meg. Mindkét társa meghalt, két asszony is súlyosan megsebesült. Ptaska azonban hű maradt esküjéhez és kötelességéhez, folytatta a harcot, amíg lőszere ki nem fogyott. Bekötötte az elvtársak sebeit, viszonozta a hitleristák tüzét. S amikor megérkezett a segítség, a ház pincéje körül, ahol az események végbementek, több mint 20 ellenséges katona holtteste feküdt. A súlyosan sebesült Ptaskát felhozták a pincéből és a tábori kórházba szállították. Ugyanezen az éjszakán további két szovjet katona, valamint Zsiga, a fiatal magyar hazafi és egy asszony is meghalt. Mindnyájukat a falu terén temették el. Magyar földben nyugszanak. mint a fasiszta megszállók ellen közös harcot vívott szovjet és magyar nép barátságának szraibófciinat. ^ A kétsopronyi Hunyadi Tsz a mezőgazdasági kiállításokon egymás után nyeri a díjakat, elismerő okleveleket. Tőlük szívesen vásárolnak tenyészbikákat é6 süldő kocákat, a tsz-ek is, mert olyan tenyészanyaggal rendelkeznek, ami testvérek között is aranyat ér. Az idén csaknem négyszer több hízót ad, mint tavaly, pedig az 1160 hold szántóterületük mindössze 380 holddal gyarapodott. Ha ide számítjuk a háztáji gazdaságokból felvásárolt sertéseket is, akkor 100 hold szántóra vonatkoztatva, az idén 78 sertést hizlalnak. — Nem lesz ez egy kicsit sok? — kérdeztem Petrovszki Mihály- tól, a szövetkezet elnökétől. — Az idén képesek vagyunk ennyire — válaszolja, — Ügy tudom, hogy testvér-szövetkezetükben, a Dózsában a háztájival együtt 100 holdanként 72- ben állapították meg az átadásra kerülő hízók számát. — Nálunk 78 lesz. Garantálom — veti oda Petrovszki Mátyás, az állatenyésztő, mint aki máris biztos a dolgában. — Ez meglesz és még kocasüldőket is adunk el. ^ Előkerül a zárszámadás, meg az idei évre szóló üzemterv. Tavaly ez a szövetkezet összesen 194 hízót és 79 kocasüldőt adott a népgazdaságnak, az idén viszont 740 hízó szerepel az üzemtervben. A 740 hízó mellé kerül még 430 a háztáji gazdaságokból. — Igen, igen, tagonként három. Ez is meglesz — mondja magabiztosan az elnök — és így ez a mi közösségünk az idén 1170 hízót vállalt. A többi a mi dolgunk! Bízzák ránk! Az elnök magára vette esőkabátját, felült egy motorra, és elrobogott. Sürgős dolga lehetett, mert olyan gyorsan hajtott, hogy a tavaszi por oszlopként emelkedett utána. — A többi a mi dolgunk! Bízzák ránk! — Mi lehet e mögött? Az állattenyésztő a sertéstelepre Invitál. A fiaztató tavaszi pompában áll. Ajtaja elreteszelve. Malacrívás hangzik. A kocák az Naponta 70 literre! több tej A Csorvási Állami Gazdaság fejőgulyásai hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére munkaversenyt kezdeményeztek. Április 4-ére vállalták, hogy tehenészetben naponta egy liter kifejt tejjel növelik az istálló-átlagot, így a népgazdaságnak havonta kétezer liter tejjel adnak többet, mint eddig. Vállalásukról a párt megyei bizottságához táviratot küldtek. ajtó bejárata körül dulakodnak. Tóháti bácsi, az elletős kanász a hizlaldánál kopácsol. Valami ajtófélét készít. Észre sem vesz bennünket, csak a kutyája vakkant. Amint kiegyenesedik, ősz bajúszú, piros arcú ember áll előttünk. — Mi járatban? — kérdezi. — Szeretnénk szétnézni a telepen — válaszolja az állattenyésztő. — Azt még lehet — hunyorít egyet tréfásan, s rágyújt. — Hány kocát gondoznak? — Negyvenötöt. — Hát bizony ennek a 45 kocának a szaporulatából már nem lesz az idén 740 hízó. — 100 hízót már leszállítottunk. 192 most hízik. 120 malac pedig olyan szépen fejlődik, hogy jó takarmányozás mellett decemberre a sonkasúlyt elérik — magyarázza Tóháti bácsi nagy hozzáértéssel. — Ez még csak 412. Hiányzik 328. Ez honnan kerül elő? — A tagok háztájából az eladó süldőket felvásároljuk — szól közbe az állattenyésztő. — Tehát meglesz. — És jövőre ? Az elletősé a szó: — Petrovszki elvtárs! Mondják meg, hány hízót akarnak jövőre eladni, még most idejében szóljanak, s én év végéig ... — Mit csinál Tóháti bácsi, hogy az idei gondon túl a jövő évit is könnyítse? — Egyszerűbb ez a pofonnál. Nézze kérem: ezek a hízók is véletlen vannak. „Lopott malacok”. Jóízűen kacag. — „Lopott malacok?” — Igen. Tudja, az úgy volt, hogy tavaly nyáron már láttuk, ha nem lesz malac, hiba lesz a hízóeladási tervvel. Kiszedtem a hízóból egy falkára való kocát, bebúgattam. Micsoda malacokat dobtak! Fialás után pedig felhizlaltuk és december 31-ig a szerződésben vállaltaknak is eleget tettünk. — Nem kell ide csavarosabb j ész, min az enyém, csak tudjam, mit vár tőlem a tagság. Egy kis 1 támogatással én, meg az állattenyésztő kiokoskodjuk azt a sok malacot is. — Szerfás istállóban fialtatott már? — 54 éve vagyok a szakmáiban. Végigjártam az okányi, a zsadá- nyi és a bácskai uradalmaikat, sehol sem volt a sertéseknek olyan palota, mint amilyeneket mostanában csinálnak. A Scvarcz- féle uradalomban rögtönzött kut- ricák voltak- Négy oldala deszkából. Pillanatok alatt leállítottuk, s tetőt készítettünk rá. Jó volt, mert jóformán semmibe sem került. Most is lehetne ilyesmit csinálni. Ha kell a malac, akkor nincs mese, építsünk egyszerű fi- aztatót, mert ha a tsz-nek nem lesz hízója, akkor az osztással hiba lesz. ^ Tehát Tóháti bácsin nem múlik a jövő évi 1600—1700 hízó előteremtése sem. Ö már eddig is sokat tett gazdatársadért, és idős kora ellenére most is, mint bármikor nyugdíj helyett munkára készen áll, kész félévszázados tapasztalatának kaput kinyitni, hogy nyugalomba vonulása előtt másokat is megtanítson erre a szép foglalkozásra. Dupsi Károly Vándorzászlót, kiváló jelvényt és oklevelet kapott megyénk több földmüvesszövetkezete Megyénk jól gazdálkodó és kereskedő földművesszövetkezetei közül négynek, a gyulainak, az orosházinak, a sarkadinak és a végegyházinak ítélték oda a „Kiváló földművesszövetkezet” címet. A cím mellé a gyulai földművesszövetkezet megkapta a SZÖVOSZ és a KPVDSZ vörös vándorzászlaját. A szarvasi föld- művesszövetkezetet a SZÖVOSZ és a KPVDSZ kongresszusi serlegét és dicsérő oklevelét érdemelte ki. Dicsérő oklevelet kapott a SZÖVOSZ-tól a medgyesegyházi, a körösnagyharsányi és a körösla- dányi fmsz is. A körösladányi fmsz az oklevél mellé megkapta a megyei KPVDSZ és a MÉSZÖV kongresszusi serlegét. A Vizesfási Állami Gazdaság közli, hogy az Üjszalontai Állami Gazdaság, valamint a Vizes fási Állami Gazdaság Üjszalontai Üzemegysége cím feliratú bélyegzők érvényüket vesztették, és az esetleges ebből eredő visz- szaélésekért felelősséget nem vállal. í ispgjiiísr fG. i'pzvto*lége 185
