Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-01 / 78. szám

2 NÉPÜJSÁG 1980. április 1., péntek ]á Ue&de>tnéhy&&é&ek segíti a termelést a Pamutszövő pártszervezete Kilencen ülnek a hosszú asztal körül: a békés­csabai Pamutszövő pártszervezetének vezetőségi tagjai. Van közöttük lakatos, befűzönő. segéd­munkás, műszaki vezető s adminisztratív dolgo­zó is az irodából. Vandlik György párttitkárral szemben, az asztal másik végén Pribojszki Má­tyás ül, a vállalat vezetője. Program szerint szá­moltatja öt be a vezetőség a miunkáról, a felada­tokról. Pribojszki elvtárs arról beszél, hogy az üzemben mint segítették az előrehaladást a kom­munisták, hogyan mozdították elő a jó munkás- kollektíva kialakulását, melynek közös eredmé­nye, hogy élüzem lett a Pamutszövő. Nem kis dolog egy ilyen középszerű és ráadá­sul nem éppen a legmodernebb gépekkel felsze­relt üzemben egy év alatt egymillió 120 ezer fo­rint nyereséget elérni. Eleinte nem ís mentek si­mán a dolgok. Sok volt az objektiv és a szubjektív akadály Tavaly ilyenkor például nagy influenza járvány „ötödölte meg” a szövők sorait. Két hétig 110— 120 munkás hiányzott az üzemből. Nem a legpél- dásabb volt a munkafegyelem, sőt az egyes mű­szakok művezetői sem értették meg egymást. S valljuk meg: a régi pártvezetőség nem tudott ha­tásosan beleszólni a rendteremtésbe. Hiányzott az összhang a pártvezetőség és a gazdasági vezetők között. Mindezek következtében már eleve kiala­kult egy olyan hangulat, hogy feszítettek a ter­vek, nem lehet azokat teljesíteni. Az újjáválasztott pártvezetőség hozott változást az üzemben, mert a VII. pártkongresszus szelle­mében a gazdasági munkák, a termelés különbö­ző problémáinak megoldását tartotta fő feladatá­nak. Sok baj volt azelőtt a minőséggel. Az új párt­vezetőség javasolta: vezessenek be progresszívebb minőségi prémiumot. Pribojszki elvtársék tanul­mányozták a javaslatot és jónak találták. Meg­valósulása pedig gyökeres változást hozott a minőségi munkában Számokban érzékeltetve: az üzem 95 százalékos minőségi tervet kapott Budapestről. Ettől viszo- lyogtak a műszakiak s kijelentették, nem lehet elérni ezekkel a gépekkel. Nos, az új bérezés be­vezetése után 97,5 százalékra teljesitették a mi­nőségi tervet. Ez év februárban már 98,2, márci­usban pedig 98,3 százalékhan továbbítanak első­osztályú árut a megrendelőknek. A jobb munka természetesen megmutatkozott a dolgozók borí­tékjában is. A minőségi bérezés átlagosan 50-től 250 forintig növelte a havi fizetéseket. A pártszervezet és a gazdaságvezetőség mód­szeresen nyúlt a minőség javításához. Külön, bri­gádokat szerveztek, melyek egy pártvezetöségi, egy szakszervezeti vezetőségi tagból és egy mű­szaki dolgozóból állnak. A brigádok feladata, hogy állandóan ellenőrizzék a minőségi munkát, s megtegyék a szükséges intézkedéseket, ha hibát észlelnek. A termelés pártellenörzésének egyik újszerű módjaként patronáló brigádokat is szerveztek az üzemben E brigádok segítik az egyes műszakokat, a gyen­gébb csoportokat a munkában. Fő feladatuk, hogy biztosi teák a zavartalan termelést, állan­dóan rendben tartsák a gépeket. A határozottabb, céltudatosabb irányítás mély hatással van a dolgozókra, és hozzájárul a mun­kafegyelem erősítéséhez. Pribojszki élvtárs ezt is összehasonlító adatokkal érzékeltette. Míg 1958- ban 280 munkaóra esett ki a termelésből, igazo­latlan mulasztások miatt, tavaly már csak 146 munkaórát mulasztottak igazolatlanul. A fegyel­mi ügyek ezzel arányban csökkentek. Ugyanek­kor aktívabbá váltak a dolgozók a jobb és több termelés előmozdítása érdekében. Számos újítást javasoltak és valósítottak meg, elsősorban a minőség javításáért. Bevezették a tízperces mozgalmat, hogy kellő felkészültséggel vegye át egyik műszak a másiktól a munkát. Ma már rendszeressé válj az üzemrészekben, — mondta hozzászólásában Martincsek Pál laka­tos —, hogy ahol valami nehézség támad, oda hívják a pártszervezet valamelyik vezetőségi tag­ját. Helyszínen beszéljük meg a termelést gátló hibákat, s nyomban intézkedést is teszünk meg­szüntetésükre. A dolgozók becsülik és szeretik a pártszervezetet, mert jó köztünk a kapcsolat. Csakis ennek eredménye, tehát közös eredmény az, hogy vállalatunk 102 százalékra teljesítette a tervét. A mennyiségi munka, de a minőség terén is — állapította meg Polonka elvtárs, vezetőségi tag — a dolgozók cáfoltak rá a műszakiak túlzott aggélyoskodásaira. Bebizonyították, hogy igenis, lehet teljesíteni a magasabb terveket. Ebből le­vontuk a tanulságot. Elsősorban úgy. hogy még- inkább támaszkodunk a dolgozók javaslataira, kezdeményezéseire. Másik tanulság, hogy jobban kell politizálnunk a gazdasági kérdésekkel, nem utolsó sorban a műszakiak irányában is. ,Ha ü- zemünktől ma többet követel a népgazdaság, mint tegnap, akkor ez azt jelenti, hogy többet is akar adni. Tehát jobb munkánk a jobb életszín­vonalat alapozza meg. Ezt mind több dolgozó megérti már a Pamut­szövőben. v. d. Hruscsov beszéde a (Folytatás az 1. oldalról.) mei felháborodással keltek ki a gyilkolás vad őrülete ellen. Csak most, a mi korunkban vált gya­korlati lehetőséggé, hogy kiiktas­suk a háborút az emberi társada­lom életéből. Sikerrel fejlődik és napról napra erősödik a szocia­lista országok tábora, amely el­veti a hódító háborúk módszerét és a békét, a békés együttélést írta zászlajára. Ez a tábor több mint egymilliárd embert tömö­rít és hatalmas erejét teljesen a béke szolgálatába állítja. Nemrégen, amikor Indiában, Indonéziában, Burmában és Afga­nisztánban jártunk, ismét meg­győződhettünk arról, hogy ezek az országok, amelyek több mint roueni díszvacsorán < 500 millió embert számlálnak, te­vékenyen harcolnak az új hábo­rúk, a hadi készülődések ellen. | Sok más ország is ilyen politikái folytat. Mindezek tanúbizonysága szerint növekszik annak reális le- i hetősége, hogy megszűntessük a nukleáris kísérleti robbantáso­kat, véget vessünk a fegyverke­zési hajszának és ne tűrjük új háborúk kirobbantását. A dolog rajtunk, minden ország népein múlik, és jóra fordul, ha a népek békeóhaja tettekben fog megtes­tesülni! Emelem poharam népeink ba­rátságára, a világbékére, igyunk arra, hogy a roueni toronyóra so­hase jelezzen más időt, mint a i béke óráit! (MTI) Aprilift 1-től 5-ig hatvan-hetven mentesítő vonatot indít a MÁV A számítások szerint április e- | ben lesz, míg vidékről április 4- lejétől rendkívül megélénkül a í én deiutan es aprilts 5.én reggel MAV-on a személy forgalom. Ap- teme/c VÍMga A MÁV ezekre a rilis első két ünnepén is sokan utaznak majd vidékre, különösen hatvan-hetven mentesítő Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, vonatot alllt forgalomba. Ugyan- Szombathely térségébe. A legtöbb tikkor felkészül arra, hogy hús­utas április 1-én, pénteken este és I veikor is elegendő személyvonatot április másodikán, szombaton dél- ' tudjon forgalomba állítani. (MTI) A Magyar Távirati Iroda közleménye az Elnöki Tanács részleges kegyelmi rendeletéről A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a forradalmi mun­kás-paraszt kormány előterjesz­tésére hazánk felszabadításának 15. évfordulója alkalmával rész­leges kegyelmet gyakorolt. 1. Kegyelemben részesíti azokat a magyar állampolgárokat, akiket a bíróság 1960. március 31-e előtt javító-nevelő munkára ítélt. 2. Törli azokat a szabálysértési büntetéseket, amelyeket a rend­őrség, tűzrendészet é6 tanácsszer­vek 1960. március 31-e előtt szab­tak ki. 3. 1960. március 31-től meg­szünteti a közbiztonsági őrízetbe- vételt és elrendeli, hogy 1960. jú­nius 30-ig oszlassák fel a közbiz­tonsági (internáló) tábort. 4. Elengedi azon elítélt anyák büntetését, akiket 1960. márci­us 31-e előtt ítéltek el, egy évet meg nem haladó büntetést kap­tak és tíz évnél fiatalabb gyerme­kük van. 5. Kegyelemben részesíti azo­kat, akiket háborús és népellenes bűntett miatt 1952. december 31-e előtt ítéltek el és büntetésük több, mint felét letöltötték. 6. Felfüggeszti azon elítéltek büntetése végrehajtását, akiket a bíróság 1957. május 1-e előtt elkö­vetett államellenes bűncselek­mények miatt hat évet meg nem haladó börtönbüntetésre ítélt. 7. Az igazságügyminiszter elő­terjesztésére egyéni elbírálás alapján kegyelemből felfüggeszti Dér£ Tibor, Donáth Ferenc, Far­kas Mihály, Farkas Vladimir, Já­nosi Ferenc és Váradi Gyula el­ítéltek büntetésének végrehajtá­sát. ' Budapest, 1960, március 31. (MTI) A túhatalmi leszerelési bizottság 12. ülése Genf (MTI) A mindöseae háromnegyedóráig tartó ülésen Jiii Nőseik csehszlovák küldött és Francesco Cavadetti, aiz olasz küldöttség tagja szólalt fel. A csehszlovák küldött felszólalásá­ban javasolta, hogy a következő hét pontban összefoglalható intézkedése­ket valósítsák meg nemzetközi ellen­őrzés mellett: 1. Az összes fegyveres erők elbocsátása és mindenféle fegy­verzet elpusztítása; 2. Az összes atom- és hidrogén fegyverek eltiltása ezen fegyverek előállításának meg­szüntetése; 3. ,Az atom- és hidrogén- fegyverek megsemmisítése, az ilyen fegyverkészletek felszámolása; 4. Mindenféle rakétafegyver — köztük a katonai célokat szolgáló űrraké­ták — megsemmisítése, ezek előál­lításának teljes beszüntetése; 5. Ide­gen területeken létesített külföldi katonai támaszpontok és mindenfaj­ta rakétakilövő berendezés felszámo­lása; 6. A haditermelés, a hadügy­minisztériumok és a vezérkarok, va­lamint minden katonai és katonai jellegű létesítmény megszüntetése: 7. Mindennemű katonai beruházás pénzelésének beszüntetése! így történt Irtai M. Petrov, gúrduesredea Végtelen sötét novemberi éj- | ’ szakák. Szél, szitáló eső. | köd ... Az alacsonyan úszó lom­ha, sötétszürke felhők között i nagy ritkán villan ki egy-egy ö- ! szí csillag halvány fénye. ! Gárdaalakulatunk az egyik i- lyen éjszaka érkezett Hatvan kör­nyékére. A városka a hitlerista csapatok fontos stratégiai pontja volt. Ezek a csapatok zárták el a < magyar fővárost északkelet felé. Súlyos, véres harcok dúltak, a- melyekben mindkét fél részéről erős gyalogsági és harckocsizó kötelékek vettek részt. A légierő ’ is erős tevékenységet folytatott. ) Ebben a kis visszaemlékezés- I ben szeretnék feleleveníteni az olvasók előtt néhány harci epizó­dot, amely az egyszerű szovjet katonák hőstettéről tanúskodik, akik vérüket hullatták és életü­ket áldozták Magyarország fel­szabadításáért. * Voft nálunk az ezredben i g.\ e- I gészen fiatal gárdasorkatona: Ptaska. Akkortájban mindössze 17 éves volt, de ha aicára, sze­mébe nézett az ember, öregnek tűnt. Nagy bánat érte: a hitleris­ták anyját és két nővérét szeme láttára kínozták halálra egy Ki- jev-környéki falucskában. Ekkor jött hozzánk az alakulathoz. A harcban vitéz és bátor volt, ami­kor pedig nem kellett harcolni, csak ült és hallgatott. 1944 utolsó novemberi éjszaká­ján felkerestem Puzanyov főhad­nagy századát. A század fedezé­kének közelében megpillantotam Fjodor Ptaskát. Fiatalos alakja tüstént szembetűnt. ElgondolKOd- va állt egy fa alatt, cigarettázott. — Nem tudsz aludni? — Nem jön a szememre álom, íárdaezredes elvtárs . .. F.evre csak töprengek ... — Miről? — Hej, gárdaezredes elvtárs ... Ptaska eldobta a cigarettacsut­kát és eltaposta. — Az anyjára gondol? Legyen erős. Mi megfizetünk minden anj ., i inadén nővérén, az,ózve­gyek és árvák ellopott boldogsá­gáért és könnyeiért... Ptaska rövid ideig hallgatott, aztán megszólalt, mintha régen elkezdett beszélgetést folytatna. — Felfordul a bensőm, ha arra gondolok, mit műveltek nálunk az aljas fasiszták. Meg aztán a ma­gyar földre is csak bánatot hoz­tak. Itt van például Zsiga. Mind­össze 10 esztendős, mégis mennyi mindent megélt... Zsiga a Hatvan-környéki Túr falucskából való. Szüleit a német fasiszták azzal az ürüggyel végez­ték ki, hogy rokonszenveznek a vörösökkel. Gyakran találkoztam Fjodor Ptaska sorkatonával, mellére tűz­tem a gárdajelvényt, a vitézségi érmet, láttam őt a harcban, de most, ebben a percben egészen másnak tűnt előttem. A fiú izgal­ma énrám is átragadt, s valami melegség öntötte el a szívemet. — Támadni fogunk? — kérdez­te váratlanul a katona. Egészen közel léptem he? — Miből gondolod? — Üj alakulatok érkeznek, s olyan nagy a csend, a katona megérzi az ilyesmit... ... Eltelt néhány nehéz nap. December 3-án, amikor a megfi­gyelő ponton tartózkodtam, az összekötő tiszt egy feljegyzést a- dott át. Az ezredorvos írta. A feljegyzésben arról volt szó, hogy Fjodor Ptaska sebesült gárdasor­katona kéri, sürgősen látogassam meg. Fél óra múlva Túrban voltam, ahol a lövedékektől és légibom­báktól szétvert utca egyetlen ép­ségben maradt házában megtalál­tam a kórházat. Ptaska tágranyílt szemekkkel teküdt az ágyon. A- mikor megláttot, elmosolyodott és megpróbált felülni, de egyet nyö­gött, s újból visszahanyatlott, a párnára. — Zsigát megölték, ott a pincé­ben — szólt csendesen Ptaska és elvesztette az eszméletét. Fjodor Ptaska gárdasorkatona meghalt. Katonai tisztességgel te­mették el, mint Túr falu hőséi. Nem érte meg a győzelmet. Este aztán elmesélték Fjodor Ptaska hőstettét. ... Már egészen sötét volt, mi­dőn alakulatunk felderítőit meg­bízták egy feladattal: „Derítsék fel az ellenség tüzelőállásait, ejt­senek adatszerzés céljából fel­használható foglyot” — ez volt a feladat. A felderítők a hitleristák által

Next

/
Oldalképek
Tartalom