Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-06 / 56. szám

1966. március 6., vasárnap NÉPÚJPá «S 5 Idők próbája Immár hetek óta állmaik a nem­zetközi sajtó és közvélemény ér­deklődésének középpontjában Hruscsov ázsiai országokban folytatott tárgyalásai. A szovjet kormányfőt Indonéziától Afga­nisztánig, Burmától Indiáig min­den országban forró lelkesedéssel, minit a népek barátját, a szovjet bókepolitika képviselőjét fogad­ták, akinek beszédei a békés együttélés tiszta szándékát, az emberiségnek a háború rémétől való megszabadulása szükséges­ségét hangsúlyozták. Á béke biztosítása Ez a törekvés kapott hatalmas visszhangot Hruscsov ázsiai kör­útja során. „Nem volt és nincs olyan né­zeteltérés, amely beárnyékolhatná baráti kapcsolatainkat — mondot­ta Hruscsov Kabulban —, orszá­gaink államformája és társadalmi rendszere különbözik egymástól, ez azonban nem akadályoza meg, hogy jó szomszédok és őszinte ba­rátok legyünk. A szovjet—afgán viszony a békés együttélés és a különböző társadalmi és politikai rendszerű államok együttműkö­désének meggyőző példáját szol­gáltatja. Igen jó lenne, ha más országok is követnék ezt a pél­dát” A szovjet kormányfőnek Nehruval, Sukarnoval, Davuddal. Ne Vinnél folytatott tárgyalásai során közös állásfoglalás alakult ki a legfontosabb kérdésekben, a- mi a közelgő csúcsértekezlet szempontjából is jelentős, hiszem ezen az úton került először szóba hogy a csúcsértekezletet követő találkozókon az ázsiai és afrikai országok is részt vehessenek s kö­zös erőfeszítéssel segítsenek a leg. fontosabb nemzetközi problémák megoldásában. A baráti segítség, mely a Szovjetunió külpolitikáját iellemzi, ugyancsak jelentős tar­talmat nyer a Szovjetunió és az ázsiai népek kapcsolataiban. En­nek az önzetlen baráti segítség­nyújtásnak valóságát minden meglátogatott országban létesít­mények sora hirdeti a bhilai vas­művektől a kabuli aszfaltgyárig és az Indonéziában szovjet segít­séggel épült nagy ipari vállalato­kig. A Szovjetunió segítsége ön­zetlen, feltétel nélküli, nem jár nyomában sem támaszpontok épí­tése, sem gazdasági behatolás és kizsákmányolás, mint a tőkés or­szágok kölcsönei nyomán. Egyet­len célja van: megszüntetni a gyarmati rendszer súlyos öröksé­gét, megteremteni a gazdaságilag elmaradott országok gyors ipari és kulturális felemelkedésének feltételeit. Elősegíteni, hogy a gazdaságilag elmaradott népek szerepe állandóan fokozódjék az­által, hogy minél gyorsabban le­rakják országuk gazdasági és kul­turális függetlenségének alapját. Ennek a segélyprogramnak sike­rét az biztosítja, hogy nincsenek mögötte rejtett szándékok, a gyar­matosító politika régi és új mód­szered, melyek a kapitalista álla­mok politikai és gazdasági rend­szerétől elmaradhatatlanok. Amíg az Egyesült Államokban, Angliá­ban és Franciaországban tőkésók, gyártulojdonosok diktálnak, kezük benne van a kormányok intézke­déseiben, addig természetszerűleg ezeknek az országoknak az ázsiai és afrikai országokhoz való köze­ledési formája szükségszerűen nem lehet más, mint legfeljebb „új módszerű”, változott formák­ba burkolt, de szándékaiban és céljaiban változatlanul kizsákmá­nyoló imperialista hatalmi poli­tika. Á másik út És ezzel már el is jutottunk a magyarázatához annak, hogy Hruscsov ázsiai tárgyalásaival egy időben Eisenhower dél-ame­rikai körútja miért mutat olyan rikoltóan más, kontrasztként je­lentkező tényeket. Míg Hruscsovot Termelőszövetkezetek! Termelőszövetkezeti tagoki A jövedelem fokozására új akciókkal új lehetőségeket biz­tosít az Állatforgalmi Vállalat! 1. Háztáji szerződéses sertés hizlalás szervezése és bonyo­lítása után a tsz 0,50 Ft—1,50 Ft-ig kg-ként lebonyolítási díjat kap. Fokozzuk tehát a háztáji gazdaságban a szerződéses sertéshizlalást! 2. 1959. január 1-e után alakult, illetve jelentős területtel felfutott tsz-nél a tagok háztáji gazdaságában lévő kocák szaporulatára kötött süldősz erződésből eredő süldőkre a tsz 1961. évre köthet határidős sertéshizlalási szerződést! Érdemes szervezni a tagoknál a kocatartási akciót 1 Ez az akció az 1961. évi árualapot biztosítja. A szaporulat közösbe való hízóbaállításkor rövidlejáratú hitelt kap a tsz! 3. 1959. január 1-e után alakult, illetve jelentős területtel felfutott tsz-nél a tagok rész éré, indokolt esetben a tsz ré­szére is ivarérett süldőkocát ad a vállalat a szaporultból történő kifizetésre, illetve tsz- nél középlejáratú hitelből tör­ténő kiegyenlítésre. A tsz koc énként 2 q kölcsöntakarmányt is igényhelhet! Ez az akció is árualapot biztosít előzetes befektetés nélkül! Részletes felvilágosítást nyűi t a vállalat központja és vala­mennyi kirendeltsége. Békés megyei Allatforgalmi Vállalat Békéscsaba. Telefon: 10—34. 136 valamennyi meglátogatott ázsiai államban igazi barátként, a béke embereként üdvözölték a népek, milliók gyűltek össze fogadtatá­sára és az ázsiai államok vezetői­vel folytatott tárgyalásai a legtel­jesebb harmónia, a nézetek azo­nossága jegyében bontakoztak ki, addig az amerikai elnököt Puerto Ricotól Montevideóig mindenütt ellenséges tüntetések vihara, a tárgyalásain pedig súlyos szemre­hányások, kellemetlen kérdések fogadták. Már útja első állomá­sán, Puerto Ricoba érkezésekor szinte zendülés tört ki, emberek ezrei igyekeztek áttörni a rend­őrök sorfalát „Jenkik takarodja­tok haza”, „Szabadságot akarunk” jelszavakat kiáltva az amerikai pin ők felé, akit a menetben vitt táblákon dollártenger közepén áb­rázoltaik. Buenos Airesben der­mesztőén fagyos fogadtatás várta az elnököt s bár a fogadtatás ide­jére a dolgozók szabadságot kap­tak, gyér sorok szegélyezték az útvonalat. Chilében letartóztatá­sok sora előzte meg Eisenhower érkezését s a „csillapítókörút” vé­gén a tüntetők szótzavarására használt könnygázbomba maró felhőjében autózott át Montevi­deo főútvonalán. A 21 000 kilométeres út azokat a nyíltan feltörő elégedetlensége­ket akarta lecsillapítani, melyeh egyre erőteljesebben jelentkeztek a latin - am eri kái államokban az Egyesült Államok önző, kizsák­mányoló, nagyhatalmi érdekektől sugallt politikája nyomán. A lá­zongó szövetségesek mind heve­sebben szólaltak fel a politikai járószalag ellen, melyből egyre inkább elege van a dél-amerikai népeknek. Mindenekfelett azon­ban az angol érdekeltségeket fel­váltó USA monopóliumok gazda­sági kizsákmányolásával szemben. Az észak-amerikai nagy részvény- társaságok a nyersanyagárak le­szorításával, az exportügyietek sorozatos felmondásával válságos helyzetbe sodorták a latin-ameri­kai államok gazdaságát. Másrészt az USA segélynyújtási program­jából csak morzsák jutottak ezek­nek az államoknak, kevesebb dol­lársegély jutott egész Latin-Ame- rikára, mint Görögországnak, vagy Törökországnak és mindösz- sze negyedrésze annak, amit a dél-koreai bábkormány támogatá­sára évenként fordítanak. Ilyen körülmények magyarázzák Eisen­hower útjának külső jelenségeit és belső sikertelenségét, melyet az egyes beszédek után kiadott kommünikék hangja sem tud tel­jesen elleplezni. Hruscsov kabuli beszédében le­szögezte: „Barátságunk kiállta az idő pró, báját”. Az idő próbája mutatko­zott meg a két körút kísérő jelen­ségeiben és tartalmában is. Az idő próbája, mely egyre világo­sabbá teszi: eljárt az ,dő a gyar­matosítás, a kizsákmányolás min­den formája felett. A fejlődés el­söpri azokat, akik a népek éle­tének, az emberiség értékeinek, a leigázott, embertelen sorsba ta­szított milliók felszabadulásának kibontakozását, a haladást fel akarják tartóztatni. Hasztalan ke­resnek új módszereket a gyarma­tosítás elavult, régi formái he­lyett Nyugaton, hiába álcázzák új propagandaszólamokkal a ki­zsákmányolás régi módszereit Ázsia és Afrika gyarmati rabság­ban tartott népei elvetnek min­den ilyen kísérletet, a gyarmato­sítás minden formáját, szabadsá­got, függetlenséget akarnak. És azt érzik igaz barátjuknak, aki ebben önzetlenül támogatja őket Ohai Zenészek Az ember életéhez úgy hozzá­tartozik a zene, mint az evés. S különösen most, napjainkban, amikor már a megyében is min­den valamire való kiskocsmá­ban egy-két szál hegedűs húzza a vonót. Mégis a látszólagos nyugalom és rend mögörtt a ze­nészek nem a legrózsásabb hely­zetben vannak. Pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, hogy megyénkben hány zenész van állás nélkül, hány zenész nem tud elhelyezkedni. Azonban több panaszt hallottunk, hogy a vendéglátóipar más megyékből szerződtet zenekarokat. Az igaz­ságot mindenféleképp nehéz volna megállapítani, mert bizony igazuk van a zenészeknek abban, hogy nekik munka kell, de igaza van a vendéglátóipar­nak is, hogy nem szívesen al­kalmaz olyan zenészeket, akik esetleg egy-egy városban már eljátszották „nótájukat”. Persze így kijelentve, hogy azért alkal­maz a vendéglátóipar csak vi­dékről jött zenekart, mert itt nem talál megfelelőt, nem felel­ne meg a valóságnak. Vannak itt jó zenészek, akik el tudná­nak helyezkedni, s többségük éppen nincs is állás nélkül. Csak az a baj, hogy a vendéglátóipar a szerződéskötéskor nemigen hallgatta meg a szakszervezet véleményét. Az állás nélküli ze­nészek problémájának megoldá­sa azonban mégsem az, amit egyesek könnyen, első gondola­tukban elhatároztak, hogy a meglévő más megyei zenekar szerződését felbontsák és azt helybelivel helyettesítsék. A vendéglátóipar nem zárkózott el és a jövőben sem zárkózik el megyei zenekarok alkalmazása elől. De ehhez az kell, hogy a szakszervezet legalább olyan e- réllyel harcoljon a zenészeknél és győzze meg őket a tanulás szükségességéről, mint amilyen eréllyel pálcát tőrt alkalmazá­suk mellett. Mert bizony a mi zenészeinkre is ráfér a tanulás. Sokszor olyan ósdi számokat játszanak, hogy már el is felej­tettük, hogy valaha volt ilyen sláger. Még azt is elmodhatjük, hogy sok zenészünk bizony el­gondolkozhatna azon, hogy ha a tanuláshoz nincs kedve, akkor valahol más pályán próbáljon elhelyezkedni. Ezt nem a befi­zetett zenedíjunkért, hanem a kulturáltabb szórakozásért mondjuk. Dóczi Imre A rádió és a televízió műsora: Hétfő, 1960. március 7. Kossuth Rádió: 8.10 Reggeli hang­verseny. 9.00 Riport-műsor. 9.45 Lá­nyok — asszonyok. 10.00 Hírek. 10.10 Ha én cica volnék. 10.30 Szívesen hall­gattuk. 12.00 Hírek. 12.10 vJótaosokor. 12.50 Kiss Tamás és Tóth Endre ver­sei. 13.00 Operettrészletek. 13.45 Vála­szolunk hallgatóinknak. 14.00 Heti ze­nés kalendárium. 15.00 Hírek. 15.10 Dél-amerikai dalok. 15.30 Üttörő-hír- adó. 15.50 Kis történetek Franz Schu­berttól, 16.10 Napirenden. 16.15 Szív küldi... 17.00 Hírek. 17.15 ötórai tea. 17.45 Ifjúsági őrjárat. 18.00 Magyar tá­jak, magyar népdalok. 18.30 Hazai körkép. 18.50 Filmzene. 19.05 Zenés a- jándékműsor az Elzett Vasárugyár dolgozóinajc. 19.54 Jóéjszakát gyere­kek. 20.00 Esti krónika. 21.35 Szóra­koztató zenekarok műsorából. 22.00 Hírek. 22.15 A Magyar Rádió énekka­ra énekel. 23.00 Tánczene. Petőfi Rádió: 8.00 Hírek. 14.15 Ruth Henkel és a ,,Hetek szövetsége”, 14.35 Régi magyar dalok és táncok. 15.00 Zenekari muzsika. 15.40 Baranyai Tü­kör. 16.05 Kórusok. 16.15 A világ min­den tájáról. 16.25 Éber Pálma (ének) hangversenye a stúdióban. 17.00 Szov­jet indulók. 17.15 Orvosok a gyárban. 17.30 Hangverseny a Rádióegyetem hallgatóinak. 18.15 Részlet Nagy La­jos Pincenaplójából. 19.00 Hírek. 19.05 Tanuljunk könnyen, gyorsan, magya­rul. 19.20 Emlékezés Lavotta Jánosra 19.40 Falurádió. 20.00 Könnyű zene ked­velőinek. 21.00 Hírek. 21.05 Nagyzene­kari kefingők. 21.15 Várkonyi Péter Chopin-műveket zongorázik. 23.40 Eger irodalmi körében. 22.00 Mozart prágai utazása. 23.00 Hírek. Televízió: 18.00 Ünnepi műsor a nemzetközi nőnap alkalmából (Köz­vetítés az Erkel Színházból.) Kedd, 1960. március 8. Kossuth Rádó: 8.10 Operarészletek. 3.45 Tanuljunk könnyen, gyorsan ma­gyarul. 9.00 Tücsök, Tintásujj meg a többiek. 9.20 Énekeljünk együtt. 9.40 Németh Marika énekel. 10.00 Hírek. 10.10 Válaszolunk hallgatónknak. H.oo Havanai emberünk. 11.20 Kamarazene. 12.00 Hírek. 12.10 Zenés ajándékmű- sor a Hárosi Falemezművek dolgozói­nak. 13.20 Zenekari hangverseny. 14.20 Látogatás a jövőben. 15.00 Hírek. 15.10 Hilda Gueden énekel. 15.30 Mesélő vá­rosok. 16.15 Egy falu — egy nóta. 16.35 Látogatás a pekingi Sinhua egye­temen. 17.00 Hírek. 17.15 Szív küldi... 18.00 A Szabó család. 18.30 A rádió mutatta be. 19.05 Gyári sziréna. 19.54 rcéjszakát gyerekek. 20,00 Eeti kró­nika. 20.30 Nők mondják nőknek. 22.00 Hírek. 22.15 Mai szemmel. 22.25 Ko­dály: Székelyfonó. 23.40 Éji zene. Petőfi Rádió: 8.00 Hírek. 14.15 Spiel­haus: Emlékezés Prágára. 14.45 Az el­ső csók. 15.00 Madrigálok. 15.20 Nép­dalok. 15.45 Kamarazene. 16.20 Szülő­föld. 16.35 A Bérlini Rádió tánczene­kara játszik. 16.50 Mozaikok másfél évtized magyar hangversenyéletéből. 17.50 Időszerű nemzetközi kérdések. 18.00 Opera részletek. 18.30 Rádió sza­badegyetem. 19.00 Hírek. 19.05 Ver­bunkosok, népdalok, csárdások. 19.40 Ezüstkalászos gazdatanfolyam. 20.00 Nyilvános hangverseny a stúdióban. Garai György hegedűestje. 21.40 Dur- hán fia. 22.00 Tánczene. 23.15 Hírek. Televízió: 18.30 Nyílt tárgyalás (Fia­talok az éjszakában). 19.15 Szünet. 19.30 TV Híradó. 19.45 Szovjet tájak — szovjet városok. 20.44 A tenger törvé­nye. Mozik műsora BRIGÁD MOZI, Békéscsaba. Már­cius 3—9: Horgász a pácban. K. h.: tél 6, fél 8, V.: fél 4, fél 6, fél 8. SZABADSÁG MOZI, Békéscsaba Március 3—6: 57-es riport. K. hétk.: 6, 8, v.: 4, 6, 8. TERV MOZI Békéscsaba. Március 6—9: Kölyök. Kezd. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. BÉKE MOZI, Orosháza. Március 3—8: Merénylet. Kezdés: h. 5, 7, vas. 3, 3. 1. PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Már­cius 4—9: Virrad. K. h.: fél 6, fel 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. SZABADSÁG MOZI, Gyoma. Már­cius 4—6: Gyalog a mennyországba. K. h.: 7, v.: 3, 5, 7. PETŐFI MOZI, Gyula. Március 3—8: Szegény gazdagok. Kezdés h.: 5, 7, vas. 3, 5, 7 órakor. ERKEL MOZI, Gyula. Március 6—9: A Blum ügy. K. h.: 7, v.: 3, 5, 7. VÖRÖS OKTOBER MOZI Mező­kovácsháza. Március 4—6- Mi ketten egyedül. K. h.: 7, v.: 3, 5, 7. BÁSTYA MOZI, Békés. Március 3— 6: A cirkusz lánya. Kezdés: h. S. 8, vas. 4. 6, 8. PETŐFI MOZI, Sarkad. Március 4— 6: A harmadik lieeum. K. h.: 8, v.: 4, 6, 8. TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Már­cius 3—9: Vörös tinta. Kezdés hétk.: 5. 7, V.: 3, S, 7. ADY MOZI, Szeghalom. Március 4—6: Szegény gazdagok. K. h.: 7, V,: 3, 5, 7,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom