Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-31 / 77. szám

31* csatári» NÉPÚJSÁG A megyei, a városi és a tégla­gyár vöröskeresates szervezetei orvosegészség ügyi tapasztalatcse­rét rendeztek tegnap délelőtt a Békéscsabai Téglagyárban. Ezen a tapasztalatcserén részt vettek a Szarvasi Állami Gazdaságból, a komdorosi termelőszövetkeze­tekből, a helyi vöröskereszt ak­tívái, akik meglátogatták a tégla­gyár konyháját, fürdőjét, bölcső­déjét és végignézték az üzemet is Ebéd után került sor a tapaszta­latcserére, ahol megbeszélték a látottakat. Ez volt az első ilyen üzemi látogatás, amit majd kö­vet a többi tapasztalatcsere is. R pártcsoportok tevékenységéről tanácskozott a párt békési járási bizottsága TÖBB MINT KÉT ÉV UTÁN ismét napirendre tűzte és megvi­tatta a békési járási párt-végre­hajtó bizottság a pártcsoportok, a pártcsoport bizalmiak. munkáját. A két évvel ezelőtti v. b.-ülésen az elvtársak határozatként három pontban jelölték meg a legfonto- ' sabb feladatokat. Egy részt a párt­csoportok célszerű átszervezését, másrészt pedig azit, hogy a legtöbb pártalapszervezet vezetősége gon­doskodjon megfelelő képzettség- Ir'gel rendelkező pártcsoportbizal- miról. A határozat harmadik pont­jaként annak idején azt jelölték meg, hogy a párt községi bizott­ságai és a pártalapszervezetek ve­zetői minden évben legalább egy­szer vitassák meg a pártcsopor- ^r-tok, a pártcsoportbizalmiak műkö­dését, de taggyűléseken is rend­szeresen számoltassanak be egy- egy bizalmit. ' S most lássuk jó két évvel ké­sőbb, mi a helyzet a pártcsopor­tok körül? A v. b.-ülésen egyön­tetűen megállapították, hogy a pártalapszervezetek túlnyomó ré­sze helyesen oldotta meg az akko­ri átcsoportosítást. Ma már egy- egy területen vagy egy utcában lakó kommunisták egy pártcso­porthoz tartoznak. Másrészt — és ez igen kedvező zait megjelölte: minden hónapban egyszer tartsanak megbeszélést a pártcsoportok, s a pártcsoportok munkáját rendszeresen ellenőriz­zék, segítsék a községi pártbizott­ságok. Alig van a járásban olyan pártszervezet, ahol ezt az említett módon valóra váltották volna. Ugyanis a községi bizottságok legtöbbje „megfeledkezett” a párt­csoportok munkájának az ellen­őrzéséről és segítéséről. Igaz, van­nak olyan pártalapszervezetek, a- hol a pártcsoportbizalmiakat ösz- szehívják, hogy közöljék velük a soronlévő feladatokat, a párttag­gyűlések napirendi pontjait, azon­ban a pórt csoportok tevékenysé­géről már nem beszélnek, munká­jukat nem értékelik. EZÉRT HOZTA a párt járási végrehajtó bizottsága azt a hatá­rozatot, hogy a pártcsoportbizal- miaknak járási szinten rövid időn belül megbeszélést tartanak, ahol mindegyik pártalapszervezetből legalább két elvtársat hívnak meg. Másik ilyen fontos tenniva­lót is megjelölt a határozat. Azt, hogy a mezőgazdaság átalakulásá­nak megfelelően ismét szükség van a pártcsoportok átszervezésé­re, úgy, hogy mindegyik brigád^ ban egy-két kommunista legyen, csökkent az j A határozat harmadik pontjaként egy-egy pártcsoporthoz tartozók j ismét megjelöltek, hogy a Ptot^eményére^jlväslätafra““kéíí* száma. Ugyanakkor a legtöbb he- községi bizottságai evenkent leg- lyen képzett elvtársak látják el a j alább egyszer tűzzék napirendre pártcsoportbizalmi tennivalót. I a pártcsoportok munkájának meg- Mindez haladást jelent a békési' vitatását, a pártalapszervezetek járás alapszervezeteinél. Ez per- ( pedig évenként két esetben, sze még nem minden. | Ha a párt községi bizottságai és A LEGUTÓBBI végrehajtóba I a pártalapszervezetek a párt já- zottsági ülésen arról is szó esett, j rásd végrehajtó bizottságának ü- hogy alig léptek előbbre a párt- j lésén hozott határozatokat igye- alapszervezetek, az utóbbi két év- j keznek megvalósítani, akkor ha­ben a pártcsoportértekezletek ! marosan aktívabb lesz a pártcso- megtartásában. A két évvel ez- portok tevékenysége a békési jé- előtti v. b. ülésen hozott határo- rásban. Balkus Imre R Kötöttárugyár műszaki fejlesztésének távlati terve Üzemünk termelését az 1944 e- lőttl időszakhoz viszonyítva eddig mintegy 300%-kal emelte. Ezt a hatalmas fejlődést elsősorban a műszaki színvonalunk emelésével értük el. Ezt az időszakot a belső munkaszervezések, a régi típusú, elavult gépek felújításai, korsze­rűsítései jellemezték. Az egyre növekvő termelési feladatok telje­sítését akadályozó szűk kereszt- metszeteket menet közben terv­szerűen számoltuk fel. így az ti­zem évről évre minden esetben becsülettel teljesítette a tervét, a rábízott feladatokat. Ezzel pár­huzamosan egy elhanyagolt, kor­szerűtlen kapitalista üzemből egy korszerűbb, a szocialista munka- körülményeket kielégítő üzem fejlődött. Ebben a munkában az üzem dolgozói derekasan kivetlek részüket. Különösen az újító mozgalmunk volt az az erő, mely a feladatok megoldását elősegített^jltt külö­nösen elismerés és- dicséret illeti meg a műszaki és üzemfenntarr tó dolgozóinkat, akik a dolgozói ink javaslatait, valamint a mii szaki intézkedési tervbe lefektet tett feladatokat maradéktalanul, gyorsan megvalósították. A má­sodik ötéves terv hatalmas fela­datokat ró az üzemre, mely ter­mészetes objektív körülmény az üzemünk részére, mely a mun­kájával. teljesítményével kell, hogy Hozzájáruljon a szocializ­mus építéséhez. A feladatok meg- Idásában továbbra is dolgozóink új, nagy teljesítményű dobszáritó- gépet. A konfekció-üzemrészünk korszerűsítése terén az eddigi leg­nagyobb beruházással felépül az új, kétemeletes, tehát három szintű, hatalmas konfekció-üzem­rész. Itt lehetővé válik a legkor­szerűbb szervezés megvalósítása, a teljes zártciklusű blokkrendszerek kialakítása. Üzemi viszonylatban a varrodákban van a legtöbb új, korszerű gép. Ezt a gépparkot to­vábbi 55 darab új, korszerű gép beállításával fejlesztjük. Itt külö­nösen a magas fordulatszámmal (legalább 5000 ford.) (perc) dolgo­zó gépek beállítása a cél. Súlyt helyezünk az összevarró, szegő­gépeink, valamint a korszerű, varrást végző speciális gébek fo­kozottabb alkalmazására. Tovább fejlesztjük a kézimunkák gépesí­tését. Itt elsősorban a szálazás gé­pesítését kívánjuk megvalósítani. Tekintettel a szabászatunk foko­zottabb mérvű decentralizálására, további szalagfűrész- és körkéses szabászgépeket állítunk be a ter­melésbe. A vasalás korszerűsítése érdekében 4 új vasalógépet állí­tunk a termelésbe. A beruházási keretből még tovább folytatjuk a villamoshálózatunk korszerűsíté­sét, valamint a szennyvízlevezető csatornahálózatunk és a derítő-be­rendezésünk teljes felújítását, kor­szerűsítését. A felújítási keretből *or kerül a kazánjaink rekonstrukciójára, korszerűsítésére. Ezzel az intézke­déssel a nagyobb és gazdasago­már távolról sem hozná meg azt az eredményt, mint az előző. Ez a munka már nem volna sem célravezető, sem gazdaságos. De ma már erre nincs is szükség, legalább is csökkentett mérték­ben. A bel- és külpolitikai hely­zet kedvező alakulása, valamint népgazdaságunk megerősödése le­hetővé teszi, hogy az elavult gép­parkunkat új, korszerű, nagytel­f sítményű gépekkel cseréljük ki. "második ötéves terv folyamán termelésünk 64,4%-kal fog e- i íelkedni. Ugyanakkor munkás- l Étszámunk 31,9%-kal emelkedik. Imény is rendkívüli feladat elé állítja az üzemet a termelékenység emelése érdeké­ben. A termelési érték emelkedé­se 82,2%-os lesz. Ezzel szemben a termelési költségünk csak 65,3%- kal fog emelkedni. Az éves szén­felhasználás 31,9%-kal, a gőzter­melés 37,2%-kal fog emelkedni. A vásárolt villamosenergia 27,9%- kal emelkedik. Ezekből az adatok­ból is látszik, hogy a termelés e- melkedéssel nem fog arányosan e- melkedni az energiafelhasználás. Ez a körülmény viszont jelentős önköltségcsökkentési tényező. A- mint a számokból is láthatjuk, hogy üzemünk előtt komoly, ne­héz feladatok állanak. A felada­tok megoldását az alábbi műsza­ki intézkedésekkel kívánjuk e- lősegíteni. Az orsózóban a mű­szaki adottságaink kielégítőek. ! sabb gőztermelést akarjuk bizto- itt még figyelembe vettük azt a |ítani. Sor kerül még számos o- körülményt. hogy a jövőben a fo- • an intézkedés végrehajtására is, nódák mind nagyobb mennyi- f*melyet ma méS pontosan nem hogy támaszkodjunk elsősorban. De itt látnunk kell azt is, hogy az üzem fejlődésében már egy határkőhöz érkezett. Ma már el­érkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy az eddig alkalmozott módszer nem elég, illetve nem tud lépést tartani azokkal a követelmények­kel, amelyek a jövőben előttünk állnak. Az elavult, de felújított gépparkunk további felújítása ségben fognak parafino^ott fona­lat szállítani. A lánckötőben ter­láthatunk, de az idők folyamán jtermelés váltakozó követelményei v ^ í[felszínre hoznak. Itt még beszél­melesbe állítunk két db korszerű, nünk kell arról hogy a vállalat réztárcsás felvetőgépet, hozzáva- cikkprofilja lényegesen megváltó­ié nagyteljesítményű rámával, izik, illetve bővülni , fog. Iparági Termelésbe állítunk 10 darab új. terv szerint a Pesterzsébeti Kö- korszerű, gyorsjárású Tánckötő- töttárugyár lánckötőgépparkja, 11­gépet. A körhurkolóbam terme­letve termelvényei átkerülnek <>. -o -o -o- -o- -o- -o -o- -o -se -o -o- o o <*- o -o -o -o -o o -o *o o -o>- o o o -o- o -o -o j kül akarjuk biztosítani. csillantsa. mint a még láthatár alatt j , rejtőző nap első sugara a virradat fel- I V* elavult gépállomány legen. I ■ • — Nem lőnek... — szállott a csend­lésbe állítunk 10 darab új, kor- fozzánk; Ennek folytán az ország^ szerű nagyteljesítményű sokla- *3an a ^nckötö bázis a mi üze-l . , .. műnkben lesz. így hozzánk kerüli katos korkotőgepet. Tehat a szó- *7 .. , I ,, . .. , ,, többek kozott a berlinerkendő, al vettermeW egységünknél a terme- »függöny, frottirköppeny gyártása I túl diadalmasan felzendült benne. A föld egyre közeledett. A zöld halmok egyszerre észrevehetőbben váltak ki. A nap újra élesen, vakítóan sütött ar­cába. Egy pillanatra Lehunyta szemét. Hirtelen egész testén átrezzenő ütés érte. Széttárta kezét, néhányat lépett, ide-oda tántorgott, aztán valami isme­retlen erő rántotta— — Várj. Nem kell egyszerre felfedni állásunkat. Itt úgy sincs gázló. Majd. ha Összegyűlnek a hídnál. A szürke emberhullám lezúdult a dombról. A csoportok megtorpantak a part szélén. Kiáltások röppentek, az­tán egyszerre mindenki a híd felé sod­ródott. A menekülők széthúzódott, egyenetlen sora tömeggé zsúfolódott... Egy hosszú, sovány tiszt oldalt húzód­va, széles mozdulatokkal hadonászva, próbált rendet csinálni az összezsúfo­lódva a hídra tolongó sokaságban. Beáról, két hatalmas fa között, fedett tüzelőéllóöból egyszerre fölikattogtak az ott rejtőző bolgár ejtőernyősök go­lyósáéról A hídon már átömlött soka­ság úgy torpant meg, mintha láthatat­lan küszöbnek ütközött volna. Zavaros lárma hullámzott, aztán a híd elején egyszerre valóban ott emelkedett a holtaik fakó küszöbe­— Raji»... — Szabó géppisatolyábón RHreccsent az első sorozat. A híd kö- rütl mintha minden bokorból Ólom- Légvárt győzelem jelképe. A hídon tói, zópor viharzott volna. A menekülők toi- a magyar oldMon, a domb felett egy- á&fcoaó csoportokban sodródtak szét a szerre elhallgatott a pacsirta. Fakó domboldalon vagy magukhoz térve, a norfelleg röppent a domb mögött el- meglepetéstői hasaltak a földre, hogy kanyarodó útról. Aztán egyszerre* fedezéket keressenek a partizánok go- szhifte hangtalanul, széles, egyenetlen lyózáporában. vonalban csoportokra szakadozó, bot- Egyszerre újra csend lett. Minden ladozó, futó alakok tűntek fel. mozduiatlaninó vált. A folyó túlsó part­A domb enyhén a foíyó télé hafK lóról egyetlen lövés sem dörrent. A >lda4a megtett menekülőkkel. Szabó földön fekvők mozdulatlanul hasaltak átta, hogy egy ejtőernyős ráhajol au- a földön. A partizánok egyszerre érez- omatafegyvere tusára és megfogta ke- ték, hogy ebben a különös csodálatos át* cécneságban úgy rejtőzik a béke első A földön hevert, de a repülés, a vakmerő szabadság érzése, mint nehéz bor, részegítően ködiött agyában. Felegyenesedett. Gyorsan ismételte a kiképzésben betanult mozdulatokat. Szabályszerűen összerakta ae ejtőer­nyőt. Harci készenlétbe helyezte ma­gát. Aztán meghajolva futott a híd fe­lé. Jobbról-balról ismerősök alakjai merültek fieL A partizánok gyorsan helyezkedtek el a térképen előre meghatározott ál­lásokba, a határúton át ívelő régi kő­híd körül. „Ez hát a határ, .i — gondolta Szabó. Ügy érezte, a régi kopott kőhíd a ben az ejtőernyősök csoportjában a csodálkozó suttogás. A mozdulatlanság, a csend, a tavasz most olyan volt, mint a széiesmedrű folyó, melynek sí ma tükrén csak tűnő villanás a kihunyó élet, vagy a gép­pisztoly csövéből kiröppenő fehéres füst. A messzeségben először halkan, az­tán mindig erősödve zúgtak a moto­rok. A domb tetején egyszerre tűnt fel három hatalmas vöröscsillagos tank. Szabó látta, mint emelkedik fel, kezét magasba emelve, a domb oldalán egy hosszú, nyurga tiszt, de ujja nem moz­dult, a géppisztoly ravaszán... Egyre többen emelkedtek fel és néma cso­portokba verődve indultak a tankok felé. Szabó látta, mint tűnik fel a két hatalmas fa között egy ejtőernyős alakja. Kezében vörös zászlót emelt. Flemelete a mások kezét és jelezve a tankoknak integetett. — Hurrá ÍW — szállott az ejtőernyő­sök géppuskafészkei felé. Egyszerre mindnyájan fehigrá&tak. A középső tankból zömök, alacsony ka­tona szállott ki. Ajkához emelte kezét és kiáltott valamit^* cgj részét újakkal cseréljük ki Szabó érezte különös zengő érzés tölti be lelkét. ,,Ez a határ... Nincs... nincsen már fegyveres fasiszta had Magyarországon, firezte a történelmi pillanat fenségét és ünnepélyesen le­vette ejtőernyős sisakját, A festődénket tovább korszerű- Sjtjük. Két darab korszerű, fedett, rozsdamentes acélból készült mo- tollás festőkádat állítunk be. Továbbá egy darab korszerű, új 100-as matringfestő aparátot he­lyezünk üzembe. Üzembe helye­zünk még egy darab új, 800-as centrifuga csavarógépet is. A szá­ritó berendezéseink korszerűsítésé érdekében üzembe helyezünk egy “ — ----1 h ogy a feladataink nagyok, de re- \ álisak és megvalósíthatók. Bizto­sítékot adnak erre a múlt ered­ményei, az eddigi legnagyobb be­ruházási keretösszegre felépült műszaki intézkedési terv. Es nem utolsó sorban az üzem dolgozóiba vetett bizalmunk, akik az üzem által nyújtott lehetőségekkel élve teljesíteni fogják a rájuk eső terv­feladatokat, melyek egészében a második ötéves terv maradékta­lan teljesítését eredményezik. Erdős Károly a Békéscsabai Kötöttárugyár főmérnöke Tíz traktoros megy külföldi jutalom-üdülésre a Mezöberényi Gépállomásról íy A Mezöberényi Gépállomás körzetében levő 18 termelőszö­vetkezet tavaszi munkáit segítik kiváló minőségű gépi munkával a traktorosok. A munkákban példamutatóan járnak élen a fiata­lok: Tóth Imre. Gottschrik Vilmos. Petries György, Ráksi Gyula és a többiek — összesen 25 ifjú traktoros — 1400—2000 normálhol­das teljesítményre vállalkoztak, hogy gyors és jó minőségű munká­val segíthessék a szövetkezetek többtermeléséért folytatott harcát. 3o munkájuk gyümölcsét nemcsak a termelőszövetkezetek, de saját maguk is élvezik: műszakonként 80—85 forintot keresnek s a legjobb 10 traktoros jutalomü dülésre utazik Csehszlovákiába, és al-dunai hajóútra. Az elmúlt évi jó munkájukért április ne­gyedikén 18 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést kap­nak. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom