Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-04 / 29. szám

4

BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG

11)60. február L, csütörtök

yf Beszélgetés a belvízvédelem eddigi w eredménveiről és a további feladatokról

O O

o o o o o o o o

— Fenyegeti-e áradás az őszi vetéseket a hirtelen olvadás után?

— Veszélyről nem beszélhetünk. A téli csapadék mindössze 30—35 milliméter volt. Helyenként átmenetileg megállt a hóié, s mi őszintén sajnálva eresztjük le ezt a vizet a Körösbe. Ennek a csapadéknak a talajban benne a helye, csakhogy, mivel megyénk területének többségén eddig egyéni gazdálkodás folyt, s harmadvagy negyedrendű kérdés volt a mélyszántás, kevés volt a talaj vízfelvevő készsége.

— Ezek szerint a földek nagyüzemi, gépi művelése jelentősen megkönnyíti a belvízvédelmet is.

_ jgy van! S nemcsak azért,

m

ert az egyre mélyebb művelés következtében kevesebb víz marad a talaj felszínén. Ez még kevés lenne a védekezéshez, különösen a túlságosan csapadékos esztendőkben, amikor a lehető leggyorsabban le kell ereszteni a gyülemlö vizet. Ennek az egyedüli feltétele az, hogy a vízlevezető csatornák mindig készenlétben, tisztán álljanak. Az igazgatóság a hatáskörébe tartozó első- és másodrendű csatornákat évente 9— 10 millió forint költséggel, új szivattyútelepek építésével, a meglévők kapacitásának növelésével tartja rendben. Tavaly is tíz és fél millió forint értékű volt a beruházás, a szivattyútelepet újabb 21 köbméter másodpercenkénti kapacitással növeltük. Ebben az évben elkészül Sarkad alatt a ma- lomfoki és Békés alatt a hosszúfoki szivattyútelep, s a kettő további IS köbméter másodpercenMegyénk területe közismert arról, hogy tavasszal és őszszel el-elönti a belvíz, nyáron pedig le-letarolja az aszály a termést. Ezt a két végletet ma már senki sem tartja istencsapásnak, mint valamikor régen, mert hiszen az aszály ellen is, a belvíz ellen is tudunk védekezni. A régebben alakult erős termelőszövetkezetek többségében egyre jobban meghonosodik az öntözés különböző formája. Bár egyelőre nyáron vízhiány lép fel, de eljön az idő, amikor majd duzzasztókat építünk a körösökre, s felfogjuk a tavaszai bőven áradó víz egy részét. Ez a jövő feladata. Most a nagy olvadás után a belvíz elleni védekezés kerül előtérbe, erről beszélgettünk Kurta József elvtárssal, a Gyulai Vízügyi Igazgatóság vezetőjével.

kénti vízszállítással növeli a kapacitást.

— Azt hiszem, örömmel olvassák ezt azok a dolgozó parasztok, akiknek a termését az elmúlt é- vek hosszú során át dézsmálta a belvíz.

— Minden bizonnyal. Az állam azért költ hatalmas öszegeket a belvízvédelemre, mert a dolgozó parasztokat ért kár az egész népgazdaság megérzi. Elsősorban természetesen a termelőket sújtja a kár. Ezért azt mondta a kormány a dolgozó parasztoknak: tömörüljetek községenként belvíz- védelmi társulatokba, vegyétek gondozásba a harmadrendű csatornákat, ha szükséges, építsetek újakat, adunk hozzá állami támogatást és hitelt. Csakhogy az e- gyénileg dolgozó parasztok több- j ségé húzódozott azoktól a kiadásoktól és fizikai munkáktól, amelyek a társulatba való tömörülésük után rájuk hárult volna. Például Gyulán két évi nagy erőfeszítés árán sem tudtuk létrehozni a társulatot, pedig itt sem kisebb a belvízveszély, mint sok más községben. Most már Gyulán is, és a megye többi termelőszövetkezeti városában, községében is könnyebb lesz társulatot szervezni. Január 28-án a gyulati termelőszövetkezetek elnökeinek és párttitkárainak értekezletén , szóba hoztuk a társulat fontosságát, s az egyhangú helyeslésből ítélve nem lesz nehéz végre itt is társulatot szervezni. Nagy különbség 5—6 ezer széjjelhúzó, vagy 5—S ezer egy akaraton lévő dolgozó

Szerkesztői üzenetek

KOLAROVSZKI MIHÁLYNÉ, BÉKÉSCSABA. — Panaszát több hasonlóval együtt továbbítottuk a hivatalos szerveknek. A problémával egyébként Hankó György országgyűlési képviselő is foglalkozik, hogy ügyük mielőbb megoldódjék.

«

gyöngyvirág jeligével

ellátott versike írójának kérésére közöljük, hogy írásait legjobban a versből vett következő idézette) jellemezhetjük: „Oly gyenge, mint a lehelet”. Amennyiben bírálatunkkal nem ért egyet, kérje ki irodalmi folyóiratok lektorátusának a véleményét is.

»

ZÓLYA MÁRTA, Gyula. — A- mennyiben írását a Rádió felhasználta, kérjük forduljon közvetlenül annak irodalmi osztályához

1 darab alig használt MOFÉM ■ívártmányú, 5 literes, elektromos

presstígépet

megvételre felajánlunk

Mezőhegyesi Cukorgyár

45

(Budapest, VIII., Bródy Sándor utca 5—7.), kérését illetően u- gyanis egyedül ők az illetékesek. *

KÉRI LÁSZLÓ, ZSADÁNY. —

Leveleit a járási mezőgazdasági osztályhoz küldtük kivizsgálás céljából. A válaszról értesíteni fogjuk.

*

BALÁZS JÁNOS, CSANÁD- APÁCA. — Levelét továbbítjuk az Autóbusz Közlekedési Vállalathoz.

Divatbemutató,

teadélután

a Békéscsabai Pamutszövőben

Nagysikerű divatbemutató és teadélután volt január 31-én, vasárnap Békéscsabán a Pamutszövő kultúrtermében. A dolgozók .verésére a Békéscsabai Állami Aruház női kisestélyi és szövetruhákat, női kabátokat mutatott be. A zsúfolásig megtelt kultúrteremben nagy sikert arattak a szebbnél szebb ruhák, s a közönség nagy tapssal köszönte meg az áruház dolgozóinak fáradozását. A divatbemutató után a nőbizott- 'ság teával kedveskedett a vendégeknek.

paraszt 8—10 választott vezetőjével tárgyalni. A tsz-mozgalom nagyarányú kiszélesedései lehetővé teszi, hogy a meglévő 14 társulat mellé ebben az évben újabb 8—10 társulást szervezünk.

— Hogyan lehetne jellemezni a korábban alakult társulatok munkáját? Mennyire váltották valóra az alakuláskor hozzájuk fűzött reményeket?

— A megye területéből 450 e- zer hold tartozik az igazgatóság hatáskörébe. Ennek a területnek csaknem a felén, 210 ezer holdon működik a 14 társulás. Hét még fiatal, azaz tavaly alakult. Az általuk végzett összmunkát figyelembe véve meg lehetünk elégedve. Ezek a társulatok a megyének azon a részén alakultak, amelyeket legjobban veszélyezteti a belvíz. A gondozásukba tartozó egymillió folyóméter harmadrendű csatornából tavaly 214 200 folyómétert takarítottak ki, és 110 műtárgyat hoztak rendbe, mintegy hárommillió forint értékben.

— Gondolom akad a 14 között jó néhány, amely dicséretre méltó munkát végzett.

— Mivel a dévaványai a legnagyobb, ezzel kezdem a felsorolást. Ez a társulat 37 600 hold érdekeltségi területre tavaly 573 ezer forint értékű munkát tervezett, s 450 ezer forint értékűt végzet el. A 21 535 hold érdekeltségű körös- ladányi társulatának 977 900 forint értékű munka volt a terve, 750 ezer forint értékűt végzett. / legjobb az arány a terv és a tel- iesítés között a szeghalmi társulatnál, amely mindössze 6200 forint értékkel maradt le. Leggyengébb a büngösdi társulat, amely 261 300 forint értékű tervébő csak 75 500 forint értéket teljesített. Bár a társulatok jócskán idósak maradtak tervük teljesí- ‘ésével, azért azt hiszem, megállapíthatjuk: bár minden községben működne már társulat, 8 'egálább annyit tettek volna belvízvédelem elhárítására, mint a meglévők! A rendelkezésre álló anyagi eszközök korlátozottsága miatt csak folyamatosan szervezhetjük a társulatokat. Amit lehet, megteszünk. Megyénk területén egy és fél millió köbméter lerakodott iszapot kellene kitakarítani minél előbb a III. rendű csatornákból, s akkor sokkal nyugod- tabban tekinthetnénk a tavaszi olvadás és a nagyob esőzések elé.

A beszélgetés végén az a meggyőződés alakult ki bennünk, hogy az az áldozatos úttörő munka, amit két évvel ezelőtt kezdtek el a társulatokba tömörült dolgozó parasztok, előbb-utóbb kiszélesedik egész megyénk területére. A termelőszövekezetekbe tömörült Békés megyei dolgozó parasztok a gazdasági évek végén egész biztosan nem a belvíz okozta károkat akarják számba venni, hanem „vámolatlan”, bő termést s ezért nem riadnak vissza majd a csatornatisztítás kevés költségétől és munkájától.

Kukk Imre

Tanácstagi beszámoló Békéscsabán

A békéscsabai 40. számú választókerületben február 4-én este 6 órakor lakásán, Lenkey u. 12. sz. alatt Valyuch Pálné tanácstag tartja meg félévi beszámolóját. A tanácstag kéri választóit, hogy beszámolóját hallgassák meg és észrevételeiket javaslataikat nyilvánítsák, hogy ezzel is erősödjék a tanács ás a lakosság

HÍREK

Időjárásjeleniés

Keleten derült, párás, helyenként ködös idő, nyugaton felhöátvouulá^ok, nehány helyen havazással, gyenge délkeleti, déli szél. A hideg idő tovább tart. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 10—mínusz IS fok között,

— Légoltalmi kiállítást rendez Orosházán az Országos Légoltalmi parancsnokság és a városi tanács február 7—19-ig az Orosházi Szántó Kovács Múzeumban. A kiállítást 7-én délelőtt 10 órakor nyitja meg Sinkó Sándor tanácselnök.

— Átalakítják, tatarozzák Tótkomlóson a területi KlSZ-székhá- zat. A KISZ-székház új bútorokat is kapott, s a KISZ megyei bizottsága több mint 70 ezer forinttal segített az ifjúsági ház rendbehozásában, bútorok vásárlásában.

— Járási titkárok tartanak megbeszélést február 5-én, pénteken, a Hazafias Népfront megyei bizottságán. A megbeszélésen a termelőszövetkezetek megerősítéséről és az ebből adódó feladatokról lesz szó.

— A szovjet nők és gyermekek jogügyi helyzetéről központi előadóval szervez előadást a Magyar —Szovjet Baráti Társaság és a városi nőtanács. Az előadást előreláthatólag február 18-án tartják meg.

— Tanácsülésen tárgyalták meg Újkígyóson a községfejlesztési alap felhasználását. Többen javasolták, hogy napközit létesítsenek és bővítsék az óvodát még ebben az évben. A község lakosságának 96 százaléka termelőszövetkezeti tag, s így szükségessé válik a napközi és az óvoda bővítése. A tanácsülés az elhangzott javaslatot helyesnek tartotta és ennek megvalósításához a felsőbb szervek segítségét is kérik.

— 114,4 százalékra teljesítette az 1959. évi tervét a Békéscsabai Állami Áruház. Az áruház dolgozóinak jó munkáját dicséri az is, hogy a kongresszusi versenyben tett vállalásukat 113,7 százalékra teljesítették.

— Pedagógusok és termelőszövetkezeti elnökök tanácskozását rendezi meg február 6-án, szombaton Gyulán a Pálffi Albert Klubban a Hazafias Népfront városi bizottsága. A tanácskozáson megbeszélik, hogy a pedagógusok hogyan segíthetnek a termelőszövetkezeitek megerősítésében.

— Könyvek vásárlására 10 ezer forintot kap a községfejlesztési a- lapból Újkígyóson a községi könyvtár, a művelődési otthon pedig 25 ezer forint támogatást kap ebben az évben.

— Országos állat- és kirakodó vásár lesz február 6-án, szombaton és 7-én vasárnap Gyulán.

/Jhaí [e#tykelüh,k

A traktorosokról

Megyénk termelőszövetkezetei a számszerű fejlesztés időszakában több százezer holddal gyarapodtak. A tsz-terület ilyen mérvű felfutása a megye mezőgazdaságában új helyzetet teremtett. Ez az új helyzet gépállomási szemmel nézve a traktorosoknak is új feladatokat hozott. Ez talán nem is annyira új, mint a- milyennek mondjuk, hiszen traktorosaink évről évre, már eddig is egyre több normálhold munkát végeztek, mint a tervben. előirt volt. Ennek eredménye a termelőszövetkezetek termésátlagainak alakulásán mérhető le legjobban. Már többször irtunk a gépi munka termésfo- kozó hatásáról, szembeállítottuk a kisüzem termelékenységét a nagyüzemével, így most nem ezzel szeretnénk foglalkozni, hanem azzal, hogy a múlt évek traktoros-sikeréin lelkesülhet- nek-e gépállomásaink dolgozói és mindazok, akiknek a megye mezőgazdaságához, az itt végbement alapvető változásokhoz közük van? Az egész megye biz- hat-e traktorosaink tavaszi helytállásában, s abban, hogy az a négyszázezer normálholdnyi munka, amely felszántatlan földekben, vetéselőkészitésben, vetésben és növényápolásban előttük áll, teljesítve lesz!

Nagy, nagyon vagy munka e- lőtt állunk és ezt át kell érezni úgy, hogy az emberek vérévé váljon az a küzdelem, amelyet a több tejért, tojásért, húsért, cukorért, kenyérért folytatunk. Jogosan kérdezheti bárki, mi köze ehhez, vagy ezekhez a traktorosoknak, hiszen ők gépesített „alakulatai“ a mezőgazdaságnak, gépből pedig tej vagy hús sohasem lesz. Ez utóbbi igaz, de ugyanakkor azt is mondjuk meg: a barázdában dől el, lesz-e több cukrunk, silókukoricánk.

szemes kukoricánk, borsónk, takarmányárpánk, búzánk, amiből megteremthetjük a kenyér, a tej, a hús, a tojás bőségét. Ez viszont a traktorosokon múlik. A traktorosok teljesítményén, mert ha mélyebbre engedik az ekét, a kultivátort, ha jobb vetőágyat készítenek, ha a tavalyinál magasabb teljesítményeket érnek el, akkor már megvetették az alapját az idei bő terméshozamoknak. Igen, a traktorosokon múlik. Sók! Sok! Nagyon sok!

Emlékszem, amikor a mező- gyáni traktorosok átvették a ■megyei pártbizottság kongresz- szusi zászlaját, akkor az igazgató elvtárs arról is beszélt, hogy novemberben húsz nap a- latt annyi teljesítményt nyújtottak a traktorosok, mint 1958-ban az őszi idényben. Az Orosházi Gépállomás igazgatója egy eltolómmal arról szólt, hogy az emberek munkakedve a tavalyinak kétszerese. Felemelő volt erről hallani! És ha tavaly ilyen jó volt a munkakedv, akkor milyen lesz most, az idei tavaszon, amikor a mezsgyék eltűntek? A- mikor nem kell a határ egyik részéről a másikba huzatai egykét hold bemunkálására?

A feladat adott: négyszázezer hold gépi munka. Ennek teljesítése a traktorosok helytállásán múlik. A párt, a kormány mellettük áll, segíti, támogatja munkájukat, s cserébe azt kéri, hogy ezt a négyszázezer normálholdat műveljék be, s azt, hogy már most úgy kezdjék a tavaszi feladatok végrehajtását, hogy a múlt évi teljesítményt az idén 15 százalékkal tetőzzék meg. Ez az egyik feltétele annak, hogy a tavasz folyamán minden darabka földbe élet jusson, s annak, hogy dolgozó népünk életszínvonala tovább javuljon.

Dupsi Károly