Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-04 / 29. szám

február 4., csütörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG H napokban múlt másfél év- ™ tizede annak, hogy Oswie­cim (Ausvicz) krematóriumainak kéményei nem füstölnek. Az em­beriség szégyene, a német fasiz­mus halálgyára megszűnt működ­ni. 15 esztendeje annak, hogy Ausvicz felszabadult. Akkor minden józan gondolko­dású ember azt remélte, hogy a fasizmus és embertelen vad ide­ológiája végleg kipusztul, hogy a- zok, akik ezt előidézték, végleg elnémulnak és soha nem jut eszé­be józan gondolkodású embernek, hogy hasonlók megismétlődjenek. Nagyon sok vér tapad a fasisz­ták kezéhez. Nem könnyű Aus- viczról és az ott történt esemé­nyekről beszélni, mert sok ember NEM! NEM! NEM! vad ideológia lényegére, amikor az orosz földesúri rend a „fekete százak” zsidók programjait lelep­lezve hangoztatta: „Amikor az át­kozott cári monarchia a végét járta, azon volt, hogy a felvilágo- sulatlan munkásokat és paraszto­kat ráuszítsa a zsidókra... A földbirtokosok és a kapitalisták a nyomorúságban gyötrődő mun­kások és pai asztok gyűlöletét a zsidók ellen igyekeztek fordítani”. így volt ez azóta, amióta ki­zsákmányoló társadalom létezik. A kizsákmányolok mindent elkö­Auswlcz felszabadításakor a négy krematórium közül hármat felrobban­tottak a meneküld fasiszták. Csak ez at egy maradt épségben. hozzátartozója, felesége, gyerme­ke pusztult el ott; de beszélni kell erről! El kell mondani min­denkinek, akinek még nem nyílt fel a szeme és nem látja, hogy a fasizmus az emberiség legvadabb ellensége. El kell mondani min­denkinek, aki tudatlanságánál fogva nem érti, hogy a fasizmus hívei újra támadásokat Indítanak az emberiség ellen ugyanazon ide­ológiai alapon, mint a II. világ­háború idején és ugyanazon em­berek, akik e vad ideológiát meg­szülték és. végrehajtották. Csata­sorba kell állítani minden béke­szerető embert, hogy megfékez­zük a fasizmus feléledését, hogy megfogjuk azoknak a kezét, akik horogkereszteket rajzolnak Nyu- gat-Németországban, Afrikában, Amerikában. Kiálltsunk „nem”-et Adenauer, Oberländer és Chrőde uraknak, akik részesei voltak Hit­ler gaztetteinek, akik előkészítet­ték és végrehajtották mindazt, a- mit Ausvicz-ban és más fasiszta lágerekben történt. Ezek az em­berek ma is vezető állásban van­nak és nyíltan hirdetik a fasiszta vettek, hogy eltereljék a figyel­met a bajok igazi okairól, a tár­sadalmi ellentéteket így akarták elsimítani. Ezt tették Rómában a hanyatló rabszolgatársadalom ide­jén, amikor nemcsak a zsidókat állították bűnbaknak, hanem más népeket is, pl. örményeket és gö­rögöket. így van ez ma is, mert az antiszemitizmus, a faji sovi­nizmus. a fajgyűlölet egyik meg­nyilvánulási formája és mint ilyen, a reakciós imperialista erők embertelen, vadállati ideológiája. R magyar nép legjobbjai har- cóltafc áz' ahtisáémitizmus elten. A dolgozó népnek ném ér­deke, hogy más nemzetiségű vagy felekezetű embereket ellenségé­nek tartson: A mi népünk barát­ságban kíván élni minden dolgo­zóval és mindenkivel a Világon, aki ezt szívből óhajtja. Petőfi Sán­dor 1848-ban azt mondotta, hogy a zsidóüldözés igazságtalan és március 15 szűz zászlajának sár­ral való beszennyezése. Kossuth Lajos az antiszemitizmust a kö­zépkor sötét hagyományának bé­A krematórium belseje. A kemence előtt a kocsi, amivel a hullákat, ssai­lttot iák. anokat, segítséget nyújtanak a­;oknak, akik ezt meg akarják is- nételni. Eláll az ember lélegzete, ha *■ végigjár azon a területen, thol a „kultúr”-ember, a fasiszta arkasbőrbe öltözve elkövette szá- adunk egyik legborzalmasabb, tem is emberi, hanem állati gaz- ettét. A német fasiszták ebbe a áborba hurcolták az emberek zázezreit, kínozták és gyilkolták j lalomra őket. Túlnyomó részt zsi- | lókat hurcoltak ide. A német fa- ! iszták zsidóüldözéssel akarták el- | erelni a figyelmet aljas céljaik- ! ól. Lenin elvtárs rámutatott e| szeretettel ugraazitják egymásnak a különböző nemzetiségeket. Az sem véletlen, hogy a fasiszták ho- rogkereszteket rajzolnak. Üjra előszedik a zsidóellene.sséget, hogy leple alatt végezhessék háborús propagandáikat, fegyverkezési versenyüket. Lenin elviéire előreláthatóan azt mondta az antiszemitizmusról: „örök szégyent hoznak magukra azok, akik a zsidók elleni gyűlöl­ködés, a más nemzetiségeik iránti gyűlölet magvait hintik el.” Igen! Örök szégyen ez a „kultúr”-em- berre. E gaztettet nem fogja le­mosni a történelem a német fa­sisztákról és azokról sem, akik ezt szították. Sok embernek kellene megnézni e tábor maradványait és végig hallgatni azt a szűkszavú magyarázatot, amit az óletbenma- radottak adnak, megnézni azokat a banakokat, krematóriumokat, börtönöket, ahol 1940—45 között 4 millió embert gyilkoltak meg. Az utolsó csoportot nem tudták el­pusztítani. A foglyok használati tárgyait, hajukat és mindazt, amit a tábor területén összegyűjtöttek, most múzeumban őrzik. R lengyel elvtársak mindent " úgy hagytak, ahogyan volt. Nem emlékül, hanem azért, hogy figyelmeztesse az emberiséget, hogy felkiáltó jel legyein, amikor nem-et kiáltunk. Nem akarunk még egyszer a fasizmus rabszolgái kapitalista országokban nyüzsög­nek azok a fasiszták, akik végre­hajtották e szégyenletes gaztettet. _________________________ Vannak, akik nem tudnak, vagy ne m akarnak megszabadulni e krematóriumokkal voltaik egybe- | szennyes eszméktől. Hivatalosan építve. A halálraítéltek soha sem tudták, hogy mikor dobják be a gázzal telt dobozt, mikor gyilkol­létjogosúltságuk van jelenleg Nyugat-Németországban. Százával szabadlábon élnek és újra szer­eltben az udvarban 25 ezer embert lőttek agyon. A felszabadításkor fel­ásták a palánk előtt a földet, ami né gy méter mélyen véres volt. A be- deszkázott ablakit ép lilét a körház volt. vezkednek. Szabadlábon ják meg őket. Az emberi ösztön utolsó^fellob bánásával a halálra­ítéltek görcsösen egymásba ka­paszkodtak. Mások a falakait rág­ták és marták a vakolatot. Ennek nyomai ma is megtalálhatók a fa­lon. Amikor kinyitották a gáz­kamrákat, nem tudták a holttes­teket szétválasztani, úgy vágták őket széjjel és égették ed. Az volt a tervük a fasisztáknak, hogy a meggyilkoltak hamvával feltöltenek egy tavat a közelii er­dőben. Millió és millió ember .Négymillió áldozat emlékmű ve az auswiezl múzeumban. Iyegezte, és harcolt ellene Ady Endre is. Harcol napjainkban a kommunisták vezetésével minden becsületes, hazáját szerető em­ber is. Helytelenül gondolkodik és árt a szocializmus építésének az, áld az elnyomó tőkés és földesúri ideológia alapján a zsidók és ro­mánok, vagy bármely más nem­zetiség ellen uszít, aki fújja azt a nótát, amit méregként, tudatosan adtak a dolgozók szájába népünk elnyomói. Nem véletlen, hogy az ellenfor­radalom előszedte az antiszemita tanokat. Az sem véletlen, hogy Amerikában üldözik a négereket J és a kapitalista országok nagy elő- í lenni! Nem akarjuk, hogy a vér­szomjas fasiszták emberek mil­lióit pusztítsák ed! A nyugatnémet lapok azt írták a fasiszta táborról, hogy ott gyil­kosok, rablók és gazemberek vol­tak. Igyekeztek palástolni, elmos­ni elődeik gaztetteit. Ezzel akar­ják Igazolni magatartásukat, re- vansista politikájukat. A múze­umban halomszámra találhatók kis gyermekruhák, bébi tegecs- kék, kis cipők és szandálok. Ezek is gyilkosok? Vajon bűnösek vol- tak-e az Itt agy ónk ínzott és meg­gyilkolt zsidók, lengyelek, magya­rok, csehek, románok, bulgárok, ukránok, aikik a fasiszta soviniz­mus, az alsóbbrendűnek tartott népek bűnbakjaiként kerültek oda. Nem! Nem azért hurcolták oda tömegestől az embereket, mert bűnösek voltait, hanem azért, amire Lenin elvtárs világos Választ adott: „...hogy port hint­senek a munkások szemébe, hogy elvonják figyelmüket a dolgozók Igazi ellenségéről, a tőkéről.” A 4 millió embert a legkülön­bözőbb módszerekkel kínozták, gyilkolták. Az egyik barakokkal körülvett területen 25 ezer embert lőttek agyon. Négy krematóriumot építettek, amelyekben egyenként és naponként 1200 embert égettek el. A foglyok nagy részét gázzal ölték meg. Százával toloncolták az embereket a fürdőkbe, amelyek a hamvát hordták ide. A tó partján, a vízben minden tudományos vizsgálat nélkül felismerhetők az emberi csontszövetek maradvá­nyai. Uolt kórház is a táborban. Ezt * azonban nem emberek gyó­gyítására használták, hanem arra, hogy kísérleteket folytassanak, hogyan lehet a foglyokat hatható­sabban megölni. Felhasították a foglyok húsát, különböző bakté­riumokat ültettek beléjük és „gyógyszerkísérleteket” végeztek. él Ilse Choch, annak a német fasisztá­nak a felesége, aki szadista hajla­maira hallgatva, lenyúzott embe­rek bőreiből készítette cipőjét, pénztárcáját és divattúskáját, la­kásában lámpaemyőket, könyv­jelzőket és dísztárgyakat. Ma is szabadlábon él és újra véres ter­veit szövögeti Speidel űr, a NATO parancsnoka, a fasizmus egyik vezéralakja, tömegek gyil­kosa, a hitleri hadigépezet volt ve. zéralakja. A nyugatnémet bel­ügyminisztériumban és a nyugat­német kormányban ugyanazok Irányítják és engednek teret a fa­siszta szervezeteknek, akik Hitler idejében szervezték az emberiség pusztulását. De más kapitalista országokban is vannak követőik. Arthur Tru- denau, az amerikai hadsereg ku­tató osztályának' altábornagya a napokban olyan nyilatkozatot tett az újságíróknak, hogy sakkal hu- mánusabbnak tartja, ha az embe­reket gázzal ölik meg, mint ha agyonlövik. „A mérges gáz a leg- emberségesebb hadviselési esz­köz” mondotta. U em! Nem akarjuk, hogy még ** egyszer megismétlődjön az a szégyenteljes, embertelen hely- I zet, amit a fasiszták idéztek elő. Nem akarunk villanyárammai töltött drótkerítéseket és haláltá­borokat Nem akarjuk, hogy mind­ez megismétlődjön és ezért nem­et kiáltunk mindenkinek, aki azt akarja, hogy még egyszer megtör­ténjen ez. Azt kiáltjuk nekik, hogy állj! Az emberiség békében és barátságban kíván élni. Barát­ságban kíván élni minden dolgozó ezen a világon. Nekünk nem el­lenségeink a nemzetiségiek. Nem ellenségetek a különböző feleke­ggil A középkori kinzóeszközökhöz hason lú kinzópad, amin az áldozatokat kí­noz ták. Nem riadtak vissza attól sem, hogy emberekből szappant főzze­nek, hogy a holttesteket megnyúz. zák és bőrüket dísztárgyaknak dolgozzák fel. Ennek a vad, szadista szellem- 1 nek a követői nem tűntek eL A j zetű emberek. Nem ellenségünk a más borii ember sem. A dolgozók­nak egy ellenségük van, a kizsák­mányolás, a tőke és mindazok, akik más ember munkájából él­nek. Mizó Mihaill

Next

/
Oldalképek
Tartalom