Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-02 / 27. szám

BÉKÉS MEGYEI 90 Világ proletárjai, egyesüljetek? 1000. FEBRUAR 2., KEDD MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ▼. ÉVFOLYAM, TI. SZÁM Az eddigi terméseredményeliiiél többet vár az ország Békés megyétől is A kukoricatermelésről tanácskoztak a tsz-elnökök — Egy kicsit bosszankodtam, a- mjtkor megkaptam a meghívót a megyei kukoricatermesztési ta­nácskozásra — kezdte hozzászó­lását az egyik résztvevő: — Hi­szen minden percünket lefoglalja most a zárszámadás, a tervkészí­tés. De most, miután végighall­gattam Majoros elvtárs előadását, azt mondom: nagyon bosszankod­nék, ha nem jöttem volna el. Minden meghívott régi és új tsz elnökének, párttitkárának, já­rási pártbizottsági és tanácsi funkcionáriusnak lett volna dolga január 30-án, mégis eljöttek. Nem panaszkodhat munka hiányáról Majoros elvtárs, a Mezőhegy esi Állami Gazdaság igazgatója sem, mégis olyan lelkesen, meggyőzően beszelt a kukoricatermelés fon­tosságáról, módszeredről, mintha csak ez lenne a feladata. szánfóterfilct 28—30 százalékán termeljünk kukoricát A „nem érünk rá” miatt így is adósak megyénk gazdaságainak vezetői, szakembered a jól bevált termelési, állattenyésztési, üzem­szervezési módszerek átadásával. Igaza volt Supala Pál elvtársnak, a megyei tanács szövetkezeti osz­tálya vezetőjének, aki a tapaszta­latok közkinccsé tételét kérte a jelenlévőktől. Persze nemcsak a kukoricatermesztés, hanem a gaz. dálkodásban szerzett minden jó tapasztalat átadására gondolt. — A kukoricatermelésről most kell beszélgetnünk — hangsúlyoz­ta megnyitó beszédében Lestyán István elvtárs, a megyei pártbi­zottság mezőgazdasági osztályve­zetője. — Azért, mert a tsz-ek most készítik az üzemtervet, s abban biztosítani kell a tagság számára a munkát és a jövedel­met. A jövedelem fő forrása az ál­lattenyésztés. Az állattenyész­téshez azonban megfelelő ta­karmánybázist kell biztosíta­ni. Ezt a bázist legjobb kuko­ricából megteremteni. A megyei pártértekedet határo­zatba hozta, hogy a szántóterület 28—30 százalékán kukoricát kell termelni. Egyes tsz-eink azonban nagyon kevés kukorica vetést irá­nyoztak elő az üzemtervben, s húzódoznak a holdanként! 30 má­zsa szemeskukorica termelési mozgalomtól. Mi a verseny kibon­takoztatását csak azokon a terü­leteken gondoljuk kiszélesíteni, a- melyek már évek óta közös mű­velésben vannak. Megfelelő alappal rendelkezünk a terméshozamok növelésére A megnyitó után Majoros Já­nos elvtárs tartotta meg vitaindí­tó előadását. Elöljáróban elmon­dotta, hogy megyénkben a tsz- mozgalom nagyarányú fejlődésé­vel megfelelő alappal rendelke­zünk a terméshozamok növelésé­re, közelebb kerültünk célunkhoz, a szocialista bőség megteremtésé­hez. A továbbiakban arról beszélt, hogy a tsz-eknek most már nem az egyéni gazdaságokkal kell versenyezniük, nemcsak az egyéniek terméseredményeit kell jóval túlszárnyalni, ha­nem be kell kapcsolódniuk abba a többtermelési verseny­be, amely világméretekben folyik a szocializmust építő országok és a kapitalisták kö­zött. A kukoricatermelés jelentősé­gét és fontosságát azzal húzta alá Majoros elvtárs, hogy Ukrajna 19 millió hold szántójából 0 millió holdon kukorica terem. A termés többségét főleg silónak takarítják be. Amerikában is számos olyan terület van, ahol a szántóföld 50 százalékán kukoricát termelnek. Általában a kukorica foglalja el a vetésterület 40 százalékát. Mi csak a hibrid vetőmag előállításá­val vagyunk előre. Hibridkukorica-fajtáink ve­tekszenek a külföldiekkel, sőt „verik” őket. De a kukoricavetés és a hozam még gyenge nálunk. Sajnáljuk a földet ettől a fontos növénytől, rabjai vagyunk a sokféle, kevés­bé értékes egynyári szálastakar­ke­mány-termelésnek mondván: vesebb vele a munka. — 1953-ban még a 20 ezer hol­das mezőhegy esi gazdaságban is csak 400 holdon termeltek kuko­ricát a fenti megoldással. — Ta­valy ellenben már 2500 holdon termeltünk szemes- és 1000 hol­don silókukoricát. Az idén 3400 holdban lesz a szemes- és 1600 holdban silókukorica vetésünk. Nálunk tavaly is a kukorica és a lucerna képezte a takarmánybá­zist, s az 1958. évi 3600 literről 3790 literre nőtt a tejhozam 1200 tehén átlagában. Azért, mert ha a tehén egész télen tejes érésben lévő kukoricából készített silót eszik, tartja a nyári tejhozam szintet. — Valamikor 2000—2500 hold ár­pa- és zabvetés volt évente Me­zőhegyesen. Akármit csináltunk vele, akárhogy műtrágyáztuk, leg­feljebb megdőlt, de 20 mázsánál nagyobb átlagot nem fizetett az árpa, 14-17 mázsánál többet a zab. Nos, mi most már csak egész kis területen termelünk zabot, áten­gedtük a helyet cukorrépának. De miért is termelnénk a kevés ho­zamú drága árpát és zabot, mikor a kukorica kétéves átlaga 30 má­zsa májusi morzsolt. A borsót is szinte kiirtjuk. Hát érdemes hat mázsa átlagért termelni? —Az emberek jobban szeretik a sertéshúst, mint a marhahúst, még a kolbászban sem ízlik, ha marhahús van benne. Miért ne hizlalnánk több sertést, és miért ne nevelnénk több baromfit, ha azt jobban kedvelik? A sertésnek is, a baromfinak is nagyon jó a kukorica szem. A tejes érésben levágott és be- sílózott kukoricán, meg így ke­vés lucernaszénán nálunk 31 nap alatt 24 kiló a növen­dékállatok súlygyarapodása, a korábbi 20 kilóval szemben, amikor mindenféle szálasta- * kormányt és abrakot etettünk velük. A kukoricából készült siló mellé nem kell ábrák. A mi tapasztalataink azt bizonyít­ják, hogy nemcsak télire, ha­nem egész évre kell silózni. Ne sajnáljuk silózni a lucernát sem, mert így tudjuk leggazdaságosab­ban tárolni a benne lévő táperőt. Nálunk egy tehén napi adagja 30 kilogramm kukorica- és 10 kiló lucerna-siló — abrak nélkül. Majoros elvtárs ezután a kuko­ricatermelés több módszerét is­mertette. Hangsúlyozta, hogy a terméseredményeket nem a vetés formája hanem az határozza meg, hogy milyen mélyen van szántva és milyen táperőben van a talaj. S ha a talaj mélyen yan szántva, akkor elbír 19-20 ezer tőszámot, Beszédét azzal fejezte be, hogy a Mezőhegyes! Állami Gazda­ság a jó takarmánybázisra és ezáltal az állattenyésztésre é- Pítve az idén 16 millió forint t<szta jövedelemre számít. 1965-ben pedig már 70 millió lesz a tiszta jövedelem. Hozzászólások Az elhangzottakhoz számosán szóltak hozzá. Többek között Bar- kóczi Pál elvtárs, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnöke elmon­dotta, hogy dolgozó népünk és ál­lamunk most már többet vár Bé­kés megyétől, mint eddig. Ezért a Vörös Csillag Tsz csatlako­zik a 30 mázsás mozgalom­hoz. Gabonából eddig Füzes­gyarmat adott legtöbbet a me­gye községei közül, ezntán kukoricából is legtöbbet akar adni. Gajdács György elvtárs, a gyo­mai járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője a hatásköré­be tartozó tsz-ek kísérleti ered­ményeit ismertette. Forgó Imre elvtárs, a csanád- apácai Haladás Tsz elnöke el­mondotta, hogy ők is elérték a holdankénti 30 mázsa kukorica szemtermést 142 hold átlagában. Módszerük a következő volt: ara­tás után tarlóhántás, augusztus­ban holdanként 130 mázsa istálló­trágyát és 150 kiló szuperfoszfátot szórtak rá. Ezt leforgatták közép­mélyen, novemberben pedig 30-35 centi mélyen ismét megszántották a földet. Tavasszal aztán 17 ezer tőszámot hagytak a martonvásá- ri 5-ös kukoricából. Forgó elvtárs bejelentette: a csanádapácai Haladás Tsz is csatlakozik a 30 mázsás kuko­ricatermesztési mozgalomhoz. Lipták elvtárs a mezőkovácshá­zi járási pártbizottság munkatár­sa bejelentette, hogy a mezőko­vácsházi járás régi tsz-ei is csat­lakoznak törzsteriüeteiken a 30 mázsás mozgalomhoz. Megemlékezés Rózsa Ferencről9 a magyar sajtó mártírjáról Hétfőn — a magyar sajtó napja alkalmából — kegyelete« ko» szorúzási ünnepséget tartottak Rózsa Ferencnek, a Szabad Nép mártírhalált halt első szerkesztőjének a Népszabadság székhazá­nak előcsarnokában elhelyezett emléktáblájánál. Az ünnepségen részt vett Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság szerkesztő bizottságának veze­tője, Szakasits Árpád, az MSZM P Központi Bizottságának tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, valamint a ma­gyar újságírás több vezető személyisége, a nyomda- és papíripari dolgozók képviselői, a baráti országok sajtójának munkatársai. Gács László, a Magyar Rádió és Televízió elnöke méltatta Rózsa Ferencnek a forradalmi pártmunkában eltöltött sok éves munkás­ságát, majd a szerkesztőségek küldöttségei elhelyezték a megemlé­kezés virágait a mártír emléktábláján. Az ünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget. (MTI) Kitüntetések a magyar sajtó napja alkalmából Az Grszágház Munkácsy termé­ben hétfőn a magyar sajtó naipja alkalmából kitüntetéseket nyúj­tottak át. A kitüntetések átadásánál jelen volt Nemes Dezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, Szír- | mai István, az MSZMP Politikai j Bizottságának póttagja, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Szakasits Árpád, a Ma­gyar Újságírók Országos Szövet­ségének elnöke, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, Namé- nyi Géza, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának vezetője. A kormánykitüntetéseket Kris­tóf István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának titkára nyújtotta át. Munka érdemrenddel tüntették ki Bognár Károlyt, a Népszabad­ság szerkesztő bizottságának he­lyettes vezetőjét, Darvasi Istvánt, az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs propaganda osztályának helyettes vezetőjét, dr. Garam Jó­zsefet, a Figyelő című hetilap fő- szerkesztőjét, Paál Ferencet, a Magyar Nemzet szerkesztő bizott­ságának tagját, Várnai Vilmost, a Magyar Rádió és Televízió Agitá­ciós propaganda főosztályának ve­zetőjét. Több újságíró szocialista munkáért érdemérem, illetve munka érdemérem kitüntetésben részesült. Benke Valéria művelődésügyi miniszter első ízben nyújtotta át a Rózsa Ferenc-díj oklevelét, em­lékérmét és a velejáró pénzjutal­mat. Rózsa Ferenc-díj kitüntetésben részesültek: 1. fokozat: Rényi Péter, a Nép­szabadság szerkesztő bizottságá­nak helyettes vezetője, Baktai Fe» renc, a Népszava rovatvezetője. 2. fokozat: Árkus István, a Nép- szabadság rovatvezetője, Ruffy Péter, a Magyar Nemzet főmun­katársa. 3. fokozat: Dutka Mária, a Ma­gyar Nemzet munkatársa, Grand- pierre Lajos, a Hajdú-Bihari Nap­ló felelős szerkesztőhelyettese. Kristóf István beszédet móndott a kitüntetések alkalmából. Hang­súlyozta: Harcoljanak a sajtó munkatár­sai bátran az élet új és haladó je­lenségeinek győzelemre juttatásá­ért: tegyék mozgósító erejűvé azt az alapvető igazságot, hogy a nép jobb élete, hazánk gazdagsága és ereje a jobb munkától függ. Tekintsék fontos feladatuknak az új, a szocialista ember jellemé­nek, erkölcsének, tudatának ál­landó formálását, harcoljanak az önzés, az önhittség és megannyi egyéb, a múltból ittmaradt, a szo­cialista embertől idegen, káros tulajdonság ellen. Kívánom, hogy soha nem feled­ve nagy elődeik példamutatását, állandóan tanulva és merítve a magyar sajtó forradalmi hagyo­mányaiból, munkálkodjanak to­vább népünk javára. A kitüntetettek nevében Árkus István, a Népszabadság rovatveze­tője mondott köszönetét. Moszkvába érkezett az MSZMP küldöttsége Moszkva (MTI) Az európai szo­cialista országok kommunista és munkáspártjainak mezőgazda­sági kérdésekkel foglalkozó ta­pasztalatcsere-tanácskozásra hét­főn délelőtt Moszkvába érke­zett a Magyar Szocialista Munkás­párt küldöttsége Kádár János, az A küldöttség fogadására a szov­jet főváros kijevi pályaudvarán megjelent Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titká­ra, továbbá a Központi Bizottság és a Szovjetunió Külügyminiszté­riuma több felelős munkatársa. MSZMP Központi Bizottságának első titkárának vezetésével. A kül- \ Jelen volt a küldöttség fogadásá- döttség tagjai: Münnich Ferenc, a nál Boldoczki János, a Magyar Minisztertanács elnöke és Fehér Népköztársaság rendkívüli és Lajos, a Központi Bizottság tit- meghatalmazott nagykövete, to­kára, az MSZMP Politikai Bízott- vábbá a nagykövetség több fele- óságának, tagjai. í lös munkatársa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom