Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-15 / 12. szám
BÉKÉS MEGYEI h Ara: 50 finér * Világ proletárjai, egyesüljetek! i960. JANUAR 15.. péntek MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁN A KALAPJA v. évfolyam, 12. szám A szovjet kormány és az SZKP Központi Bizottsága javaslata a Legfelső Tanácsnak: 2 200 080 fővel csökkentsék a szovjet fegyveres erők létszámát — Hruscsov beszámolója a Legfelső Tanács csütörtöki ülésén — Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök új javaslatokat tett a szovjet fegyveres erők csökkentésére. A Legfelső Tanács két házának együttes ülésén hangoztatta, hogy a szovjet kormány, híven a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséről szóló lenini elvekhez, lépésről lépésre megvalósítja az általános és teljes leszerelés szovjet javaslatában kifejtett konkrét intézkedéseket. 1959 úgy vonult be a szovjet történelembe, mint a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építésének első esztendeje. Ez az év újabb nagy győzelmeket hozott a kommunizmus építésében, s világos távlatokat nyitott a béke megszilárdítása szempontjából igen fontos nagy nemzetközi kérdések megoldása előtt. Hétéves tervünk jól indult — mondotta Hruscsov. — Jó kezdet már fél siker — tartja a közmondás. Egy év alatt több mint 11 százalékkal emelkedőt az ipari termelés, bár az évi terv csupán 7,7 százalékos emelkedést irányzott elő, az ipar csaknem 50 milliárd ru. bel értékű árut termelt terven felül. A forradalom előtti Oroszország egész ipari termelése — mai pénzben kifejezve — sem érte el ezt az öszeget. , Hruscsov megállapította, hogy a szovjet népgazdaság fejlesztésében továbbra is a nehézipar elsődleges fejlesztésének lenini elve érvényesült. A termelőeszközök termelése 12 százalékkal emelkedett, szemben a 8,1 százalékos előirányzattal. Sikeresen fejlődött a könnyű- és az élelmiszeripar is. A közszükségleti cikkek gyártása 10,3 százalékkal fokozódott, szemben a 6,6 százalékos előirányzattal. Örömmel és jogos büszkeséggel szemlélhetjük a mezőgazdaságban kivívott nagy sikereket — folytatta. — Bár az ország sok vidékén aszály volt, az állam 2846 millió púd gabonát vásárolt fel, ami kielégíti a lakosság szükségleteit és fedezi az állam egyéb igényeit is. A gabonatermelésben különösen fontos szerepet játszottak a szűz- és parlagföldek: ezekről 1693 millió púd gabonát vásárolt fel az állam. A beruházási terv megvalósításáról szólva, Hruscsov elmondotta, hogy 1959-ben több mint ezer nagy gyárat helyezték üzembe. Az állami és a szövetkezeti beruházások összege 275 milliárd rubel volt, ez pedig 30 milliárd rubellel több, mint 1958-ban: Ez a szám nem tartalmazza a kolhozok által eszközölt beruházásokat. A munka termelékenysége is a tervelőirányzatoknál gyorsabban növekedett: az iparban 7,4 százalékkal. az építőiparban 9 százalékkal emelkedett. Az önköltségcsökkentés terven felül több mint 10 milliárd rubel összegű megtakarítást tett lehetővé. A nemzeti jövedelem 1958-hoz kép>est 8 százalékkal, vagyis körülbelül 100 milliárd rubellel emelkedett. A párt és a kormány 1959-ben több intézkedéssel igyekezett növelni a lakosság jólétét és javítani létfeltételeit. Az év végéig több mint 13 millió munkás és alkalmazott tért át a hét, illetve hatórás munkanapra, 1960 vége felé pedig az ország valamennyi dolgozója rövidített munkanappal dolgozik. S a Szovjetunióban, eltérően a tőkés országoktól, a munkaidő csökkentése nem jelentett bér- csökkentésit, sőt egyes iparágakban jelentős béremelést is hozott, különösen az alacsony fizetésű dolgozók számára. Az életszínvonal szüntelen e- melkedését, az egészségvédelem és az orvosi ellátás javulását kedvezően tükrözi a népesség növekedése. Egy év alatt 3 660 000-rel gyarapodott a Szovjetunió lakossága, s ez év elején elérte a 212 milliós létszámot. Hruscsov megemlékezett a szovjet közoktatás, a tudomány és a kultúra világszerte elismert nagy sikereiről. A népszámlálás szerint a Szovjetunióban 13,4 millió főiskolai, illetve szak-középiskolai képzettségű ember él. A szovjet főiskolákon csaknem négyszer annyi hallgató tanul, mint Angliában, Franciaországban, Nyugat-Németorszugban és Olaszországban együttvéve. A Szovjetunió régen utolérte mérnökképzésben az Egyesült Államokat. 1958-ban a Szovjetunióban 94 000, az Egyesült Államokban mindössze 35 000 mérnök kapott oklevelet. A tudományos dolgozók száma 300 000, vagyis 30-szor annyi, mint a cári Oroszországban. A szovjet miniszterelnök ezután szólt a világűr meghódításában elért szovjet sikerekről. Mint mondotta, ezek a sikerek új korszakot nyitnak a nemzetközi tudomány és technika történetében. A szovjet nép sok áldozatot hozott, hogy megteremthesse saját elsőrendű nagyiparát, a népgazdaság alapját. Eközben a nép gyakran a legfontosabbról is lemondott, és semmilyen nehézségtől nem riadt vissza. Ma a Szovjetuniónak már nagy teljesítményű termelési és műszaki alapja, kiváló tudósai, szakemberei és szakmunkásai vannak a modern ipar minden ágának, a legkorszerűbb technikának fejlesztésére. A Szovjetunió a világon elsőnek kezdte meg és sikerrel folytatja a békés célokat szolgáló atomerőművek építését. Több évvel megelőzte a külföldet a különféle típusú interkontinentális ballisztikus rakéták megalkotásában és tömeggyártásában. A szovjet ipar és mezőgazdaság eddigi fejlődésének adatai azt mutatják, hogy sikerrel megoldjuk a Kommunista Párt által kitűzött feladatot, utolérjük és elhagyjuk az Egyesült Államokat az egy lakosra jutó javak termelésében — mondotta. Hruscsov a továbbiakban ösz- szehasonlító adatokat közölt a szovjet és az amerikai ipar termeléséről. Elmondotta, hogy 1953-tól 1959- ig a szovjet ipar teljes termelése 90 százalékkal, az amerikai ipar termelése 11 százalékkal emelkedett. Egy lakosra számítva ez az emelkedés a Szovjetunióban 71, Amerikában 0,3 százalékot tesz ki. A Szovjetunió máris maga mögött hagyta az Egyesült Államokat az egy lakosra eső vaj- és tejtermelésben, s az eddigi eredmények alapján remélhető, hogy a szovjet mezőgazdaság hústermelésében is egy-két éven belül u- toléri az Egyesült Államokat, A szovjet kormányfő megállapította, hogy a Szovjetunióban következetesen fejlődik a szocialista demokrácia, a dolgozók széles tömegeit bevonják az állami, a gazdasági és a kulturális építőmunka vezetésében. Egyre több állami funkciót vesznek át a társadalmi szervezetek. Ezzel kapcsolatban kell megemlíteni a szovjet belügyminisztérium megszüntetését, valamint azt, hogy e minisztérium valamennyi eddigi funkcióját a köztársaságok, illetve a helyi államhatalmi szervek veszik át. A szovjet gazdaságfejlődés gyors ütemében ma már senki sem kételkedik külföldön — foly^ tatta Hruscsov. — Már csak azt vitatják, mennyivel gyorsabban fejlődik a Szovjetunió, mint az Egyesült Államok, s milyen hamar éri utol Amerikát. Mély meggyőződésünk — mondotta —, hogy a békés gazdasági versenyben a haladóbb és életképesebb szocialista rendszeré lesz a győzelem. A hétéves terv a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének első szakaszára vonatkozik. Most lehetővé vált, hogy részletesebben is kidolgozzuk a szovjet népgazdaság fejlesztésének 15— 20 évre szóló távlati tervét. E távlati terv felöleli az ország villamosításának Lenin által kitűzött történelmi feladatát, annak befejezését. Hruscsov ezután áttért a külpolitikai kérdések ismertetésére, 'egelégedéssel állapította meg, hogy a csúcsértekezlet összehívására irányuló szovjet erőfeszítések pozitív eredménnyel jártak. Az elsődleges fontosságú kérdések között említette Hruscsov a teljes és általános leszerelést, a német békeszerződés megkötését, beleértve Nyugat-Berlin szabad város megteremtését — a nukleáris kísérleti robbantások megtiltását és a.kelet—nyugati viszonyt. Elsősorban ezeket a kérdéseket javasoltuk a csúcsértekezlet napirendjéül — mondotta. A nemzetközi életben, több irányzat kedvez a feszültség enyhítésének — folytatta Hruscsov —, ugyanakkor a nagy nyugati országokban, elsősorban a NATO-tagállamokban, még működnek olyan befolyásos erők, a- melyek nem örülnek a viszonyok javulásának és a vezetők személyes kapcsolatainak. Hruscsov megemlítette Rockefellert, New York állam kormányzóját, Truman, volt amerikai elnököt és Acheson volt külügyminisztert. Ez a három ember — de rajtuk kívül sok más is — a nemzetközi kérdésekben olyan állásponttal hozakodik elő, amely igen-igen távol áll a Camp David-i szovjet —amerikai közös közlemény tartalmától. Maró gúnnyal beszélt arról, hogy a két „volt ember” — Truman és Acheson — sehogyan sem tud megválni az erőpolitikától, az idejét múlta „szakadék szélén táncolás” gondolatától. A tőkés országok politikájában sok ellentmondó megnyilvánulás van, s a felszínen hol a nemzetközi e- gyüttműködés, hogy a viták kiéleződésére irányuló tendencia nyilvánul meg. Ennek példája az amerikai kormány álláspontja a nukleáris kísérleti robbantások megszüntetésének kérdésében. Hruscsov ismét hangoztatta, a- zért, hogy a kísérleti robbantásokat mielőbb megtiltsák, a szovjet kormány továbbra sem kíván nukleáris robbantást folytatni, ha a nyugati hatalmak sem újítják fel kísérleteiket. A Szovjetunió továbbra is keresni fogja a genfi értekezleten felbukkanó a- kadályok áthidalásának módjait. Mindent meg fog tenni, hogy mielőbb aláírhassák a kísérleti robbantások örökre szóló megtiltásáról kötendő egyezményt. Ezt az egyezményt már most alá lehetne írni, ha valamennyi fél törekednék a megegyezésre — mondotta Hruscsov. — A Szovjetunió szilárdan kitart a- mellett, hogy meg kell szüntetni minden nukleáris kísérleti robbantást levegőben, földön, föld alatt és víz alatt egyaránt. A legutóbbi évek — folytatta — olyan nemzetközi eseményeket hoztak, amelyek megszilárdították a Szovjetunió és a szocialista országok nemzetközi helyzetét. Teljes joggal állíthatjuk, hogy a szovjet állam fennállásának egész dicső történelme alatt még sohasem állt ilyen magas fokon az ország védelme, mint éppen ma. A Szovjetunió nemzetközi tekintélye és befolyása ma szinte nar gyobb, mint valaha A nemzetközi küzdőtér erőviszonyai úgy alakultak, hogy a békeszerető államok túlsúlyba kerültek. A békét védő országok egységes soraiban halad a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, s valamennyi szocialista ország. Sok ázsiai, afrikai és latin-amerikai állam pedig egyre tevékenyebben száll síkra a béke megőrzéséért. Hruscsov ezután hangoztatta, az általános és teljes leszerelés: világos út, hogy az emberiséget megszabadítsa a háború borzalmaitól. A Szovjetunió olyan leszerelési egyezményt kíván, a- mely szilárdan biztosítja, hogy egyetlen ország sem szegheti meg leszerelési kötelezettségeit. A szovjet javaslatok hatékony nemzetközi ellenőrzést irányoznak elő. A leszerelés nem egy államnak, vagy államcsoportn'ak hasznos, hanem minden ország és nép előtt megnyitja a tartós béke és a gazdasági fejlődést útját. Az ipar békés termelésre való átállítása lehetővé tenné, hogy csökkentsék a lakosság megadóztatását, növeljék a belső piac felvevő- képességét, fokozzák az oktatás, az egészségvédelem és a társadalombiztosításra előirányzott ősz- szegeket. Ezután Hruscsov ismertette a szovjet hadsereg fejlesztésének néhány statisztikai adatát is. Kijelentette: — A Szovjetunió most, mint azelőtt is, lehetségesnek tartja a fegyveres erők újabb csökkentését, attól függetlenül, hogyan halad a leszerelés megvitatása a tíztagú nemzetközi bizottságban és a többi nemzetközi szervezetben. Hruscsov a szovjet kormány, valamint az SZKP Központi Bizottsága nevében javasolta a Legfelső Tanácsnak, hogy a szovjet fegyveres erők létszámát újabb 2 200 080 fővel csökkentsék. Ha ezt a javaslatot elfogadják, a fegyveres erő létszáma 1423 000 fő lesz. A Szovjetunió jelenleg minden nanyban előre halad — folytatta Hruscsov. — Eddigi sikereink a- lapján a tudósok, a mérnökök és a hadiipar dolgozói újabb fegyvereket alkottak, amelyek a legkorszerűbbek és megfelelnek a tudomány, a technika legújabb vívmányainak. Ez lehetővé teszi, hogy honvédelmi érdekeink ne szenvedjenek csorbát a fegyveres erők létszámának csökkentése *'1vtán. (Folytatás a 2. oldalon.)
