Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-15 / 12. szám

2

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

1960. január 15., péntek

100 belépő 400 holddal növelte a kondorosi tsz-ek földjét

December óta 100 dolgozó paraszt lépett be a kondorosi termelőszövetkezetekbe, köztük sok tekintélyes középparaszt, mint Gáspár Pál 9, Zsják Pál 9, Melis Pál 13 holdas gazdálkodók. Legtöbben a Dolgozók Termelőszövetkezetbe kérték felvételüket.

Az új belépők mintegy 400 holddal gyarapították a termelőszövetkezetek földjeit.

Hruscsov beszámolója a Legfelső Tanács csütörtöki ülésén

A szocialista országok

életéből

lengyel X

A csehszlovák és

•>.**vos intézmények <

:

e ” i.jiuKödése

Néhány héttel ezelőtt Varsóban egyezményt írtak alá a Csehszlovák Tudományos Akadémia és Lengyel Tudományos Akadémia együttműködéséről. A megállapodás értelmében a két ország tudományos intézményei 1960-ban 32 társadalmi, biológiai, geofizikai, vegyészeti, műszaki és orvostudományos probléma megoldásán fognak együttműködni.

Az NDK fejlődési üteme ^ dl szárnyalja minden kapitalista államét

Hugo Meiser, az NDK Állami Tervbizottsága elnökének helyettese egy rádiókommentárban közölte, hogy az ipari termelés 12 százalékos növekedése 1959-ben több mint hét milliárd D-márka értéket jelent. Az ipar ezt a teljesítményt a foglalkoztatottak számának lényeges fokozása nélkül, mindenekelőtt a munkatermelékenység fokozásával érte el. A munkatermelékenység a szocialista iparban 1958-hoz viszonyítva tíz százalékkal növekedett.

Egyetlen kapitalista ország

sem mutathat fel még csak megközelítően sem egy ilyen fejlődési ütemet a termelésben és a munkatermelékenységben mondotta Meiser. — A jelentős béremelések, az erősen megnövekedett kiskereskedelmi forgalom, különböző árcsökkentések, a

nyugdíjak felemelése és a lakás- építkezés bizonyítják, hogy a lakosság maradéktalanul hozzájut munkájának, fokozott teljesítményeinek gyümölcseihez.

^ Tibeti festők

(Folytatás az 1. oldalról.)

A szovjet hadsereg ma olyan fegyverek és olyan tűzerő birtokában van, amellyel még egyetlen hadsereg sem rendelkezett. Annyi nukleáris fegyverünk és rakétánk van, hogy e fegyvereket bármilyen esetleges agresszor területére el tudjuk juttatni, s ha valamiféle őrült megtámadná hazánkat vagy más szocialista országokat, a támadót, vagy a támadókat valósággal eltörölnénk a föld színéről — mondotta Hruscsov. Majd ezután azt hangsúlyozta, hogy a szovjet emberek nyugodtan végezhetik munkájukat, mert a szovjet hadsereg mai fegyverzete teljes mértékben biztosítja az ország sebezhetetlenségét.

Mindent megteszünk, hogy kihasználjuk a rakétafegyverzet fejlesztésében nyert időelőnyünket és tovább is vezető helyen maradjunk a rakéta- technikában mindaddig, amíg létre nem jön a nemzetközi leszerelési megegyezés — mondotta.

— A nyugati hatalmak vezetői ■ folytatta — még nem mondtak [le az erőpolitika, a háborús szakadék szélén táncolás politikájából. Ebben különösen Adenauer [kancellár szorgoskodik. De a mai •viszonyok között „erőpolitikát” »folytatói a Szovjetunióval és a [többi szocialista országgal szemében: ez nem más, mint vészterhes [kalandok útjára lépni.

Hruscsov utalt rá, hogy Nyu- «gat-Németországban az utóbbi [időben egyre határozottabban kifejezésre jut az a törekvés, hogy [tisztára mossák, sőt majd hogy [nem rehabilitálják a véres hitleri rezsimet. A nyugatnémet vámosokban nemrég lezajlott fasiszta, antiszemita kirohanások ■ jellemző módon bizonyítják a [reakció erősödését. E reakció különféle ármánykodásait már ré- [gen és alaposan megismerhette a [ világközvélemény.

A Szovjetunió mindig is barát- [ ságot akart valamennyi' néppel, •a német néppel is. Igen jó baráti

viszonyt alakítottunk ki a Német Demokratikus Köztársasággal, s ezt a barátságot szívünkön viseljük. Mindent megteszünk, hogy jó, baráti kapcsolatokat létesítsünk a nyugat-németországi németekkel is. De a Német Szövetségi Köztársaság kormányának és különösen Adenauer kancellárnak a hidegháború szitására irányuló tevékenysége nagy mértékben elkeserít bennünket — mondotta.

Adenauer legutóbbi, nyugatberlini provokációs kijelentéseiről szólva Hruscsov a következőket mondotta: „Teljes nyíltsággal ki kell jelentenem, ha Nyugat-Né- metországban azok a hétpróbás fasiszták, akiket ma közel engednek a hatalomhoz, a parancsnok- láshoz, a Bundeswehr megteremtéséhez, a NATO-erők parancsnokságához, tehát

ha ezek a fasiszták felülkerekednének és mindezek a férgek határaikon túl is elő akarnának mászni, akkor nemcsak hogy Moszkváig és Sztálingrádig nem tudnának elkúszni, ahogy ez a hitleri támadáskor sikerült, hanem saját földjükön taposnánk őket széjjel.”

Nem lehet megdöbbenés nélkül szemlélni — folytatta Hruscsov —, hogy a nyugatnémet háborús készülődést olyan államok is támogatják, mint Franciaország, Anglia és a hitleri inváziótól szenvedett több más ország.

Most ismételten beigazolódik, mennyire időszerű az a feladat, amelynek megoldását régóta követeli a szovjet kormány: béke- szerződést kötni mindkét német állammal. A szovjet kormány úgy véli, hogy a német kérdés békés rendezését halaszthatatlanul meg kell oldani.

Hruscsov megismételte, ha a Szovjetunió továbbra sem tudja megkötni a békeszerződést mindkét német állammal, úgy több más állammal együtt aláírják a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal, ennek minden következményével együtt.

Hruscsov még egyszer hangsúlyozta, hogy a hadsereg létszámának újabb csökkentése nem gyengíti a Szovjetunió védelmi potenciálját, s koholmánynak nevezte azokat a találgatásokat, amelyek szerint a Szovjetunió leszerelési törekvését a hétéves terv nehézségei indokolnák.

— Nem azért csökkentjük a hadsereg létszámát, mert gazdaságilag vagy köitségvetésileg gyengék volnánk, hanem azért, mert erősek és hatalmasak vagyunk és népünk békeszerető törekvései vezetnek bennünket.

A Szovjetunió azért csökkenti fegyveres erőit, mert nem akar háborút, mert senkit sem akar megtámadni, senkit nem fenyeget és nincsenek hódító céljai.

Amikor csökkentjük a hadsereg létszámát, ezzel azt bizonyítjuk, hogy hazánk céljai nem agresz- szivek, hanem békések.

A szovjet kormány és párt Központi Bizottsága most azt a kérdést tanulmányozza, hogy a fegyveres erők szervezésében területi rendszert vezessünk be a jövőben. Ez azt jelenti, hogy csapattesteinket területenként alakítanánk meg, s a személyi állomány termelőmunkája mellett sajátítaná el a katonai ismereteket, s ha kell, repülőgépekkel és más közlekedési eszközökkel a kellő helyen hajthatnának végre a csapatok összevonását.

Hruscsov kijelentette: „A Szovjetunió azért esőken ti fegyveres erőit, mert reméli, hogy más országok is követik. Ha nyugati partnereink nem hajlandók követni példánkat, ez minden népben csalódást keltene. Magától értetődik, hogy a létszámcsökkentés után sem csökkentjük erőfeszítéseinket, hogy megegyezést érjünk el a nyugati hatalmakkal az általános és teljes leszerelés kérdésében”.

Hangoztatta, hogy a Szovjetunió egyoldalú erőfeszítései nagyban

enyhíteni fagják a nemzetközi feszültséget, nagy hatással lesznek a nemzetközi helyzetre. Feltételezhető, hogy a nyugati országok népe és közvéleménye fokozza majd nyomását azokkal a NATO-körökkel szemben, amelyek a fegyveres erők növelését, a fegyverzet felhalmozását kívánják. Meg akarjuk menteni önmagunkat és mindenki mást a háborús veszedelemtől, ki akarjuk küszöbölni azokat a véletleneket, amelyek az emberiséget háborúba tasztíhatják, hiszen a háború korunkban elkerülhetetlenül világháborúvá változnék.

Hruscsov kiemelte, hogy az általános és teljes leszerelés eredményeképpen felszabaduló hatalmas összegeket többek között a gazdaságilag elmaradott országok megsegítésére lehetne ■ fordítani. A nemzetközi élet legfontosabb kérdése: valamennyi állam, minden társadalmi rendszerű ország békés együttélése. Csakis a leszereléssel alátámasztott békés együttélés útján lehet eljutni a tartÓ6 békéhez, pusztító világháborúk lidércnyomásának eltüntetéséhez. A békés együttélés nem kitalálás, hanem való tény, amely a mai világban kialakult két társadalmi rendszer — a szocializmus és kapitalizmus létét tükrözi.

A hadsereg újabb létszámcsökkentésével jó példát mutatunk, olyan példát, amely az emberiség legszebb eszményeiből fakad. Azt akarjuk, hogy a békés fejlődésben minden rendszer megmutathassa előnyeit, s a népek valamennyi országban maguk döntsék el, melyik társadalmi rendszert választják.

Hruscsov ä következő szavakkal fejezte be beszédét:

,.A szovjet nép biztos saját erejében, ragyogó kommunista jövőjében. A Szovjetunió rendületlenül halad a kommunista társadalom felépítésének útján, s továbbra is szilárdan védelmez’- fogja a népek békéjét”. (MTI)

A GYULAI JARASBAIV

fokozzák a megszilárdításra irányuló munkát

Amikor

Az északnyugat-kínai Csingha) tartomány Vwtun falujának lakói' arról híresek, hogy ők adják aa pártalapszerve- zetek taggyűlésein, népnevelő tanácskozásokon, kis- gyűléseken és a családi tűzhelyek mellett, udvaron, utcán és az i- rodákban, távoli tanyákban vitatlegtöhb tibeti festőt a nagy kínai koznak ^ emberek, s a belépési kazárnak. A faluban körülbelüli., . hangzanak el

300 tibeti nemzetiségű család él. f. y ... . , . . s , ’

. ... „ . , .^kerülnek a hivatalos papírokra,

A tibeti szülők a nyolc eves kortl ,, , , ,

, ... . lakkor meg sokan azt gondolják,

élért fiú gyermeket az idős festőművészek segítségével festésre

tanítják. S hogy mennyire ered-j

hogy a legnehezebb megtörtént.

A parasztember is felszabadulményes ez a tanítás, azt a fiataltt3bban ™egzik egyet, mert bár tibeti festők számos remekművelieszmt benne az akarat’ mégÍB igazolja. Ezek a művek nagy hír-Jfhéz. volt. • dö"tés; Az ^százatvifli Tnlocftol ol*7Qlf'Qnm PC

névre tettek szert nemcsak Kínában, hanem magában Tibetben is. < A felszabadulás óta a kínai népi. kormány sok segítséget adott a[ festészeti hagyományokat ápoló [ falunak' Sok, a faluban felnőtt' gyermeket küldtek képzőművé-' szét. iskolára tovább tanulni.

Az albán fogyasztási ipar;

^ jTejiodése

Az albániai fogyasztási cikkeket gyártó ipar 1959 évi tervét 11 hónap alatt fejezte be. Termelése kb. húsz százalékát teszi ki az or. szög egész iparának. 1960-ban az előirányzott terv szerint 7.1 százalékkal fog többet termelni, mint

1959-ben

újat kezdeni, sokat ígérő, de részükről még nem járt vagy alig járt útra lépni nem könnyű. A- gyukban és szívükben még sokáig ott marad a kétség: jól csele- kedték-e? A munkások és régi tsz-tagok, a népnevelők elmennek, a parasztemberek otthon maradnak gondjaikkal, hogyan tovább a több száz vagy ezer holdon.:;

E kérdésre választ keresye mentem a gyulai járási pártbizottság irodájába. A válasz gyorsan és meglepő eredménnyel jött, ott azon az értekezleten, melyre, gzó vo]t a leltározó bizottságok .betoppantam. létrehozásáról és munkájáról,

i A termelőszövetkezetek meg- Gondosan ügyelni kell arra: egy

szilárdítására alakult bizottság ta

nácskozott.

Zalai elvtárs, az IB titkára beszélt, és éppen ott tartott: hogyan szervezzék meg a közgyűléseket azok a termelőszövetkezetek, a- hol nagylétszámú a tagság. Mint mondotta, a teljes közgyűlésre i- lyen helyeken ritkábban kerülhet sor, ezért közben küldöttgyűléseket helyes szervezni. Egész mondanivalóját foglalta végül össze abban a néhány szóban, mely így hangzott: most már nálunk a ter- melöszövetkezetek megszilárdításán van a hangsúly.

Zalai elvtárs ezután átadta a szót Bobvos elvtársnak, a párt járási végrehajtó bizottsága mező- gazdasági felelősének és megkérte, ismertesse a feladatok lényegét.

akik egy pillanatig is arra gondoltak, hogy a számszerű fejlesztés a nehezebb, hamarosan meggyőződnek róla, hogy a megszilárdítás még nagyobb erőfeszítést, tudást és lelkesedést igényéi. — Ezt olvastam ki az első szavaiból és ezt bizonyították a következők is.

Azok,

gazdánál egy brigád lehetőleg egy alkalommal végezze el a leltározást, és egyetlen kérdésben se hagyják bizonytalanságban a gazdákat

Még a népszámlálás sem ölel fel annyi adatot, mint amennyi ahhoz szükséges, hogy gyorsan számba vegyék, hol, milyen erők, eszközök, lehetőségek vannak a nagygazdaságok működésének gyors megindításához — gondoltam, amint a következőket hallottam:

A megszilárdítási bizottságok a pártszervezetek közvetlen irányításával és segítségével számba veszik a kádereket. Most nagyon közel került az a jól ismert jelszó: minden a kádereken múlik. Az új termelőszövetkezetekben a pártszervezetek létesítése vált szükségessé, ennek lehetőségét növeli, hogy a szervezés során sok kiváló egyéni gazda tett tanúságot amellett, hogy nemcsak anyagi érdekekért, de érzelmileg, eszmeileg is szilárdan a közös mellett áll, és a párt politikáját tudatosan és önzetlenül képes segíteni. Ezekből nem egy olyan van, akit tagjelöltnek, vagy közvetlen tagnak helyes a pártszervezetekbe felvenni.

zonban pem egyszerű. Alaposan meg kel vizsgálni: milyen legyen a gazdaság, a pártszervezet, a tömegszervezetek szervezeti felépítése. Az új és kibővült pártvezetőségekhez, a tömegszervezetek vezetőségeibe káderek kellenek, és ezeket az elvtársakat hamar ki kell képezni. Hasonló a helyzet a gazdasági kárderekkel is. Megfelelő elnökök, mezőgazdászok, könyvelők, agronómusok, brigádvezetők nélkül nem fejlődhet gyorsan a közös gazdaság. Ha a szükséglet meghaladja a helyi e- rőket, ismét a munkásosztálytól kér segítséget a parasztság.

A tanácskozáson megállapították. hogy az eddig kiválasztott és megbízott különböző vezető poszton lévő elvtársak legtöbbje megfelel a rábizott feladatoknak.

A megszilárdító bizottságok tehát száma veszik, kik vannak a községben, a tsz-ben, akik képesek jól és felelősségteljesen vezetni a gazdálkodást, a politikai szervező munkát. Kik vannak helybeliek, de más területeken dolgozók, akik szívessn áldoznák szaktudásukat, erejüket a helyi tsz kollektívája javára.

A pártbizottság

Ahol

megvan a gazdasági és politikai feltétel, ahol megfelelő vezetők vannak, azokban a községekben, mint Gyulaváriban vagy Dobozon, létrejött az egy község — egy tsz és egy pártszervezet gondolata. Ennek megvalósítása aarra is gon

dől, hogy a káderkiválaszt ássa’ még koránt sincs minden megoldva. Sok múlik azon, milyen képzettek, milyen tapasztaltak politikailag mennyire szilárdak a káderek. Ezt a képességet csak állandó képzéssel lehet fejleszteni, Ezért már a közeli oqpak-