Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-01 / 1. szám
9MM. január t, péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 A nagy reménységek éve Az utotuta wözedek történelmében nem volt új esztendő, melyet az emberiség olyan égő reménységgel fogadott volna, mint a most ránk köszöntő 1980-as évet A békeszerető emberek nagy várakozással tekintenek az új esztendőbe, melyre megérett a Szovjetunió 6zivó6 küzdelmeinek eredménye: azok a nyugati államférfiak, akik egy évvel ezelőtt még hallani sem akartak a hidegháború fagyos légkörének megszüntetéséről, a nemzetközi problémák legmagasabb szintű tárgyalások útján való rendezéséről, legutóbbi javaslatukban készségüket fejezték ki, hogy kívánatosnak tartják a fő nemzetközi problémák megvitatására Időnként tartandó csúcsértekezletet..; A nagy fordulatot két tényező segítette elő elsősorban: a Szovjetunió nagy sikerei, az erőviszonyok eltolódása a szocialista tábor javára, másrészt az a tény, hogy az emberiség döntő többsége magáévá tette a béke ügyét és ezzel olyan nyomást gyakorolt saját államférifiainak állásfoglalására egyes nyugati országokban, a- minek előbb-utóbb engedniük kellett. Kilőtték az első holdrakétát Az 1959-es új esztendő első ajándékaként a szovjet tudomány elindította a csillagok felé az el6ő hoidrakétát, mely üzemanyag nélkül 1473 kg-ot nyomott. A rakéta a tudósok tervezte úton haladt a Hold irányába, s • naprendszer első mesterséges bolygója lett. A páratlan tudományos e- •edményt világszerte mint az emberileg diadalát ünnepelték, hiszen ezzel az emberiség eltépte a köteléket, mely ehhez a bolygóhoz kötötte. A Január 2-án kilőtt rakéta egyben a szovjet tudomány olyan fölényének hirdetője lett, ami rá kellett, hogy döbbentse a nyugati hidegháborús köröket is a megváltozott kilátásokra és ezzel a hosszú hónapok múlva bekövetkező enyhülés egyik előidézőjévé vált. Január első hónapjainak krónikájához tartozik, hogy Fidel Castro csapatai évek harca után elérték Havannát, Kuba fővárosát, Batista, véres- tkezű diktátor elmenekült és megalakult az ideiglenes kormány. A kubai szabadságharc győzedelmeskedett. A fegyverkezési hajszát forrporrtján jelzi Eisenhower elnöknek az USA kongresszusához intézett hagyományos újévi üzenetéből az a bejelentés, hogy a kormány a közvetlen -fegyverkezési kiadásokra az állami költségvetés hatvan százalékát szándékozik fordítani. Január 10-én Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere a Németországgal megkötendő békeszerződésre vonatkozó jegyzéket nyújtott át az Egyesült Államok, Anglia es Francia- ország nagykövetének. A Jegyzékkel egyidejűleg átadták a német béke- szerződés szovjet tervezetét is a nyugati hatalmaknak, valamint az NDK és a Német Szövetségi Köztársaság kormányának. Ebben a Szovjetunió kifejti a második világháború maradványai felszámolásának szükségességét, a német kérdés elodázhatatlan rendezésének döntő fontosságát. Hruscsov elvtárs beszámolójával kezdetét vette január 37-én a Kreml üléstermében a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa, melynek jelentősége messze túlnőtt a Szovjetunió határain. A kongresszus nemcsak a komunizmushoz vezető nagyszerű utat mutatta meg az egész emberiségnek, hanem az emberiség békéjének, a népek békés életének ragyogó távlatait is feltárta. A kongresszuson elfogadott hétéves terv döntő jelentőségű a szocializmusnak a kapitalizmussal vivott békés gazdasági versenyében. Mint Hruscsov eivtárs zárószavában kijelentette: ..Békés versenyt akarunk a kapitalista országokkal. A termelőerők fejlesztésében, az ország gazdasági erejének fejlesztésében, a nép anyagi és kulturális jólétének növelésében akarunk versenyezni.” A szovjet államfő ezáltal nyomatékosan aláhúzta a kongresszus záróezavában Is a Szovjetunió béke- politikájának együk sarkalatos tételétjanuár 33-án tért haza Mikojan a- merikai útjáról, melynek során hoszszabb tanácskozást folytatott a Fehér Házbon Eisenhowerrel. Angol államférfiak Moszkvában Február 21-én Moszkvában megkezdődött a Béáoe-Világtanács Irodájának ülésszaka és ugyanezen a napon érkezett Moszkvába MacMillan angol mi- niszteüelmök és sdwym Uloyd külügyminiszter. Március 3-ig tartó szovjet- unióbeli tartózkodásuk során számos megbeszélést folytattak és erről közös közfleményt adták ki. A tárgyalások során az angol államférfiak meggyőződitek a ezovjet nép törhetetlen békeakaratáról, őszinte béke vágyáról. Ennek adott hangot Hruscsov eivtárs március 5-én, a lipcsei vásár vezetőségének ebédjén elimondott beszédében^ amikor ismételten hangsúlyozta: Meg kell kötni a német békét, fel kell számolni a második világháború maradványait. Március 19-én Hruscsov eivtárs a Kremlben sajtóértekezleten ismertette a Szovjetunió álláspontját a német kérdésben. Még ebben a hónapban létrejött a külügyminiszteri találkozóra vonatkozó megállapodás is. A március 3-1 szovjet javaslatra 26-án tették közzé a nyugati hatalmak válaszát. A szovjet kormány március 30-án jegyzékben közölte, hogy egyetért azzal, hogy a külügyminiszterek értekezlete május li-ém üljön össze Géniben. Ezen a napon egyébként a háború utáni idők legnagyobb béketüntetése zajlott le Angliában. Március 31-én a szovjet béfcekampány újabb lépéseként a szovjet kormány megújította azt, a javaslatát, hogy a NATO és a varsói szerződés országai kössenek egymással megnemtámadási szerződést. A hűbérurak szolgálatában álló fegyveres bandák Tibetben államcsínyt szerveztek, megölték azokat a tibeti hazafiakat, akik elutasították a feudális éredeket szolgáló kalandot. A lázadást napok alatt elfojtották, a helyi kormány hatalmát a tibeti autonom terület előkészítő bizottságára bízták és ezzel a hűbérurak elnyomása alatt sínylődő Tibetben meggyorsultak a demokratikus átalakulást elősegítő reformok. Április 9-én újabb lépésként a német kérdés megoldására Groiewohl, az NDK miniszterelnöke levelet intézett Adenauerhez. az NSZK kancellárjához. Levelében javasolta, dolgozzanak ki közös álláspontot a német békeszerződés kérdésében. Április 11-én Miinnich Ferenc vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség utazott az ázsiai népi demokratikus országokba. 35-én a washingtoni. illetve a londoni szovjet nagykövet átnyújtotta a két nyugati nagyhatalom küTügyminiszériumában Hrus- csovnaik a nukleáris robbantások részleges betiltásáról szóló üzenetét. A hónap végén összeültek Párizsban a nyugati külügyminiszterek és kompromisszumos megállapodás alapján kidolgozták közős álláspontjukat a genfi értekezletre. A külügyminiszterek genfi értekezlete mely május 10-én vette kezdetét — „két félidőre” oszlott. Május 13-án meghalt Dulles, az USA külügyminisztere, s temetésére elutaztak a genfi értekezleten részt vevő külügyminiszterek, akik Washingtonban megbeszélést tartottak Eisenhower elnökkel. Június 10-én Gromiko szovjet külügyminiszter nagyfontosságú új javaslatokkal segítette az értekezletet. hogy eredményt érjen el a nyugat-berlini kérdés átmeneti rendezésében. Június 30-án a nyugati külügyminiszterek javaslatára elnapolták a tanácskozást, mely három heti szünet után. lúlius 13-án ült újra össze és ha nem is hozott maradéktalan eredményt, a tanácskozások végén tisztázta az álláspontokat. közelebb hozta a tárgyalókat és nyitva hagyta az. ajtót a további eredményekre vezető magasabb szintű tárgvalások számára. Eisenhower meghivta N. Sz. Hrus- csovot az Egyesült Államokba, a szovjet államfő elfogadta a meghívást. Hruscsov elvtárs. aki május 36-ém szovjet párt- és kormányküldöttség élén érkezett Tiranába, a szovjet-albán tárgyalások befejeztével kiséreté- vei Budapestre érkezett} Július 14-én újabb geofizikai óriásrakétát lőttek ki a Szovjetunióban. A rakéta, melynek hasznos súlya 220 kg, két kísérleti kutyát vitt magával. A két kutya és a rakéta műszerberendezése sértetlenül tért vissza a főidre. Hruscsov Amerikában. — A leszerelési javaslat És most elérkeztünk az „év eseményéhez”, mely talán hosszú századokra megszabhatja az emberiség sorsát: Hruscsov amerikai útjához, az ENSZ-ben ismertetett szovjet leszerelési javaslathoz, a Camp David-i megbeszéléshez az amerikai elnökkel. Hruscsov amerikai utazása előtt röpült a végtelenben az emberi szellem csodálatos alkotása, a Lunyik... Néhány nappal később pedig Hruscsov elvtárs szeptember !8-áo az ENSZ-közgyűlésén elmondott beszédében ismertette az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szovjet békejavaslatot, a világtörténelem leghatalmasabb békeszózatát, a nagy tervet, amely ellen még az amerikai sajtó szerint sem lehet kifogást emelni. Hruscsov amerikai útja, ez a történelmi jelentőségű látogatás felolvasztotta a hidegháború jeges légkörét, elültette a szivekben a reményt, hogy lehet az embernek békében élni, megszűnhet a feszültség, az örült fegyverkezési hajsza és a népek jólétére lehet fordítani a háborúkra költött milliárdokat. Ami azóta történt: a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 10. évfordulója, mely csodálatos eredményeit mutatta fel a kommunizmus útján haladó kínai népnek. A megbolydult nyugati világ államtér- fiainak sorozatos utazásai, tanácskozásai, mind azt jelzik, hogy a nemzetközi életben nagy változást hozott az erőviszonyok eltolódása a szocialista tábor javára, mely ugyanúgy megmutatkozik a szovjet tudomány diadalmas előretörésében, mint a népi Kína bámulatos eredményeiben. Az „évszázad fényképében" a Hold túlsó oldalának feltárt rejtélyeiben csakúgy, mint a szooíalizmus útján haladó országok sikereiben. Erről adott számot az MSZMP VII. kongresszusa fs, melynek jelentőségét éppen ezeknek s közös sikereknek, eredményeknek feltárása tette nemzetközi jelentőségűvé, azonkívül, liogy Hruscsov eivtárs Budapesten elmondott beszédében támasztotta alá újabb nagy jelentőségű megállapításokkal a békés együttélés politikáját, kíméletlenül, leleplezve azokat, akiknek nem ér- lleke az emberiség boldog, biztonságos, feszültségmentes élete. Mennyi mozaikból rakódott össze az líy>9-es év krónikája... Hiszen még nem szóltunk az ébredő Afrika szabadságot követelő népeinek küzdelméről, a gyarmati rendszer széthullásának törvényszerűen bekövetkező jelenségeiről, az algériai nép hősies harcáról függetlenségéért. De Gaulle és Adenauer szeredéről a nyugati táborban, a marakodó NATO-szövet- ségesekről, a nyugati tábor mély ellentéteiről, a kapitalista rendszer nagy gazdasági problémáiról: „szabadkereskedelmi övezet” és „közös piac” harcáról. Az a- merikai tőkések által fojtogatott délamerikai gazdasági életről, a Közel- és Távol-Kelet kérdéseiről... — ami mind e8y-egy része az eseményekben olyan gazdag esztendő történetének. És most; amikor tisztultabb, enyhfll- tebb légkörben fordulunk a nagy remények éve, az 1960-as év felé, tudjuk, hogy még sok tennivaló lesz addig, amig a két társadalmi rendszer békés együttélésének kérdésében teljes megegyezés jön létre. Az Adenauerek, Trumanok disszonáns hangja még belerikolt a népek bé- keáknaiba és figyelmeztet: a fegyverkezési hajsza vámszedői, a hidegháborús őrület megszállottjai Itt élnek a mi világunkban, ha a kör lassan bezárul is körülöttük, és egyre jobban elszigetelődnek is a békét sóvárgó emberek tömegeitől. a halálgyárosok, gyarmattartók elszánt kis csapata ott áll mögöttük és .nehezen mondanak le profitjukról. De ma már. amikor a túlsó oldalon is egyre több józan hang csendül fel. az emberiség derűsen nézhet az új esztendőbe, melynek küszöbét átlépve a csúcstalálkozóhoz. a nemzetközi problémákat békés úton megoldó tárgyalásokhoz vezet az út. És azok az erők, melyek a hidegháború korából átvezettek az enyhülés esztendejébe, amelyek sikerre vitték a csúcstalálkozó eszméjét, megoldják a kormányfői értekezletek során az emberiség legégetőbb kérdéseit 1«, diadalra viszik a béke ügyéi Dolgozni így érdemes Letéptük a tavalyi naptár u- tolsó lapját is. Egymást ölelve, csókolva, a boldog új esztendőre koccintva elbúcsúztunk az 1959- es évtől. „Eltemettük”, ahogy mondani szokás. Pedig 1959 él ma is, holnap is. és évszázadok múlva is a történelem lapjain. Él majd a nagyon kései utódok, különösen a dombegyháziak, az okányia-k, a zsadányiak, a gyulaiak, gyulaváriak és a többi községbeliek utódainak ajkán. Büszkén mondják majd: apáink; 1959-ben szakítottak az e- gyéni gazdálkodási formával. Sajnálkoznak majd, hogy későn születtek, 8 nem lehettek részesei a lázas, lüktető forradalmi átalakulásnak. Sajnálják majd, úgy, ahogy a mai generáció sajnálja, hogy nem lehetett Kossuth, vagy később a dicsőséges Tanácsköztársaság harcos katonája. A magyar nép minden generációja teljesítette adott kötelességét a nemzet boldogulásáért. Büszkék vagyunk rájuk. Különösen a honalapítókra; Dózsa. Rákóczi, Kossuth, 1919 harcosaira annak ellenére, hogy vérbefulladt kitűzött nagyszerű céljuk. A mai, a XX. század generációja szerencsésebb körülmények közt sokkal többet tud tenni nemzetünk, a nemzetek boldogulásáért, a haladásért. Ennek a korszaknak is sok neves és névtelen hőse van. A hősök többsége névtelen marad a kései utódok számára. Mert micsoda hatalmas történelemkönyvre lenne szükség, hogy felsorolja a második világháborúban leromlott haza újjáépítő- it, azoknak a nevét, akik a romok alól kikapart gépeken megkezdték a termelést a mai s a mind nagyobb bőségért! Hogyan lehetne felsorolni a több százezer paraszt nevét, akik 1945-ben önerejükkel húzták özekét, majd akik elindultak a nagyüzemi gazdálkodás görön- gyös ösvényén, s akik ezt az ösvényt azóta községnyi, járásnyi, megyényi s nemsokára or- szágnyi szélessé tették az évszázados szokások, a magántulajdonhoz való görcsös ragaszkodásuk legyőzése után? A hős muni’* sokra, és parasztokra. — Büszkén mondja majd róluk a kései utókor, hogy úgy harcoltak, dolgoztak, ahogy József Attila verse mondja:,, Dolgozni pontosan, szépen, ahogy csillag megy az égen, úgy érdemes.” Mert így dolgozik a munkás, így kezd dolgozni most már minden dolgozó paraszt, c máért, a holnapért, a szocializmusért. Megtették kötelességüket az adott körülmények közti és a maguk módján a korábbi években is. 1959-ben is, és megteszik ezután is. Ezt a több bőséget ontó termelöszövetkeezti község, város, a szocialista Magyarországot jelzi majd. Az új esztendőben is jobbnál jobb könyvekkel várják az jlltaumi 'Vállalat boltjai Kössön szerződést a cukorgyárrá!! Összes répeitiineioineb eredményekben nnzd j boldog új essende!' kíván a Snrkndi Cukorgyár Tezetöbégr 5í£i
