Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

9MM. január t, péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 A nagy reménységek éve Az utotuta wözedek történelmében nem volt új esztendő, melyet az em­beriség olyan égő reménységgel foga­dott volna, mint a most ránk köszön­tő 1980-as évet A békeszerető emberek nagy vára­kozással tekintenek az új esztendőbe, melyre megérett a Szovjetunió 6zivó6 küzdelmeinek eredménye: azok a nyugati államférfiak, akik egy évvel ezelőtt még hallani sem akartak a hidegháború fagyos légkörének meg­szüntetéséről, a nemzetközi problé­mák legmagasabb szintű tárgyalások útján való rendezéséről, legutóbbi ja­vaslatukban készségüket fejezték ki, hogy kívánatosnak tartják a fő nem­zetközi problémák megvitatására Időn­ként tartandó csúcsértekezletet..; A nagy fordulatot két tényező se­gítette elő elsősorban: a Szovjetunió nagy sikerei, az erőviszonyok eltoló­dása a szocialista tábor javára, más­részt az a tény, hogy az emberiség döntő többsége magáévá tette a béke ügyét és ezzel olyan nyomást gyako­rolt saját államférifiainak állásfogla­lására egyes nyugati országokban, a- minek előbb-utóbb engedniük kellett. Kilőtték az első holdrakétát Az 1959-es új esztendő első ajándé­kaként a szovjet tudomány elindította a csillagok felé az el6ő hoidrakétát, mely üzemanyag nélkül 1473 kg-ot nyomott. A rakéta a tudósok tervez­te úton haladt a Hold irányába, s • naprendszer első mesterséges boly­gója lett. A páratlan tudományos e- •edményt világszerte mint az emberi­leg diadalát ünnepelték, hiszen ezzel az emberiség eltépte a köteléket, mely ehhez a bolygóhoz kötötte. A Január 2-án kilőtt rakéta egyben a szovjet tudomány olyan fölényének hirdetője lett, ami rá kellett, hogy döbbentse a nyugati hidegháborús kö­röket is a megváltozott kilátásokra és ezzel a hosszú hónapok múlva bekö­vetkező enyhülés egyik előidézőjévé vált. Január első hónapjainak krónikájá­hoz tartozik, hogy Fidel Castro csapa­tai évek harca után elérték Havan­nát, Kuba fővárosát, Batista, véres- tkezű diktátor elmenekült és megala­kult az ideiglenes kormány. A kubai szabadságharc győzedelmeskedett. A fegyverkezési hajszát forrporrtján jelzi Eisenhower elnöknek az USA kongresszusához intézett hagyomá­nyos újévi üzenetéből az a bejelen­tés, hogy a kormány a közvetlen -fegyverkezési kiadásokra az állami költségvetés hatvan százalékát szán­dékozik fordítani. Január 10-én Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere a Németor­szággal megkötendő békeszerződésre vonatkozó jegyzéket nyújtott át az Egyesült Államok, Anglia es Francia- ország nagykövetének. A Jegyzékkel egyidejűleg átadták a német béke- szerződés szovjet tervezetét is a nyu­gati hatalmaknak, valamint az NDK és a Német Szövetségi Köztársaság kormányának. Ebben a Szovjetunió kifejti a második világháború ma­radványai felszámolásának szükséges­ségét, a német kérdés elodázhatatlan rendezésének döntő fontosságát. Hruscsov elvtárs beszámoló­jával kezdetét vette január 37-én a Kreml üléstermében a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXI. kongresszusa, melynek jelentősége messze túlnőtt a Szovjetunió határain. A kongresszus nemcsak a komunizmushoz vezető nagyszerű utat mutatta meg az egész emberiségnek, hanem az emberiség békéjének, a népek békés életének ra­gyogó távlatait is feltárta. A kong­resszuson elfogadott hétéves terv döntő jelentőségű a szocializmusnak a kapitalizmussal vivott békés gazdasági versenyében. Mint Hruscsov eivtárs zárószavában kijelentette: ..Békés ver­senyt akarunk a kapitalista orszá­gokkal. A termelőerők fejlesztésében, az ország gazdasági erejének fejlesz­tésében, a nép anyagi és kulturális jólétének növelésében akarunk ver­senyezni.” A szovjet államfő ezáltal nyomatékosan aláhúzta a kongresszus záróezavában Is a Szovjetunió béke- politikájának együk sarkalatos téte­lét­január 33-án tért haza Mikojan a- merikai útjáról, melynek során hosz­szabb tanácskozást folytatott a Fe­hér Házbon Eisenhowerrel. Angol államférfiak Moszk­vában Február 21-én Moszkvában megkez­dődött a Béáoe-Világtanács Irodájának ülésszaka és ugyanezen a napon érke­zett Moszkvába MacMillan angol mi- niszteüelmök és sdwym Uloyd külügy­miniszter. Március 3-ig tartó szovjet- unióbeli tartózkodásuk során számos megbeszélést folytattak és erről közös közfleményt adták ki. A tárgyalások során az angol államférfiak meggyő­ződitek a ezovjet nép törhetetlen béke­akaratáról, őszinte béke vágyáról. En­nek adott hangot Hruscsov eivtárs március 5-én, a lipcsei vásár vezető­ségének ebédjén elimondott beszédé­ben^ amikor ismételten hangsúlyozta: Meg kell kötni a német békét, fel kell számolni a második világháború ma­radványait. Március 19-én Hruscsov eivtárs a Kremlben sajtóértekezleten ismertette a Szovjetunió álláspontját a német kérdésben. Még ebben a hónapban létrejött a külügyminiszteri találkozóra vonatko­zó megállapodás is. A március 3-1 szovjet javaslatra 26-án tették közzé a nyugati hatalmak válaszát. A szovjet kormány március 30-án jegyzékben közölte, hogy egyetért azzal, hogy a külügyminiszterek értekezlete május li-ém üljön össze Géniben. Ezen a napon egyébként a háború utáni idők legnagyobb béketüntetése zajlott le Angliában. Március 31-én a szovjet béfcekampány újabb lépéseként a szov­jet kormány megújította azt, a javas­latát, hogy a NATO és a varsói szer­ződés országai kössenek egymással megnemtámadási szerződést. A hűbérurak szolgálatában álló fegy­veres bandák Tibetben államcsínyt szerveztek, megölték azokat a tibeti hazafiakat, akik elutasították a feu­dális éredeket szolgáló kalandot. A lázadást napok alatt elfojtották, a he­lyi kormány hatalmát a tibeti autonom terület előkészítő bizottságára bízták és ezzel a hűbérurak elnyomása alatt sínylődő Tibetben meggyorsultak a demokratikus átalakulást elősegítő re­formok. Április 9-én újabb lépésként a né­met kérdés megoldására Groiewohl, az NDK miniszterelnöke levelet intézett Adenauerhez. az NSZK kancellárjához. Levelében javasolta, dolgozzanak ki közös álláspontot a német békeszer­ződés kérdésében. Április 11-én Miinnich Ferenc veze­tésével magyar párt- és kormánykül­döttség utazott az ázsiai népi demok­ratikus országokba. 35-én a washing­toni. illetve a londoni szovjet nagykö­vet átnyújtotta a két nyugati nagyha­talom küTügyminiszériumában Hrus- csovnaik a nukleáris robbantások rész­leges betiltásáról szóló üzenetét. A hó­nap végén összeültek Párizsban a nyu­gati külügyminiszterek és kompro­misszumos megállapodás alapján ki­dolgozták közős álláspontjukat a genfi értekezletre. A külügyminiszterek genfi értekezlete mely május 10-én vette kezdetét — „két félidőre” oszlott. Május 13-án meghalt Dulles, az USA külügyminisz­tere, s temetésére elutaztak a genfi értekezleten részt vevő külügyminisz­terek, akik Washingtonban megbeszé­lést tartottak Eisenhower elnökkel. Június 10-én Gromiko szovjet külügy­miniszter nagyfontosságú új javasla­tokkal segítette az értekezletet. hogy eredményt érjen el a nyugat-berlini kérdés átmeneti rendezésében. Június 30-án a nyugati külügyminiszterek ja­vaslatára elnapolták a tanácskozást, mely három heti szünet után. lúlius 13-án ült újra össze és ha nem is ho­zott maradéktalan eredményt, a ta­nácskozások végén tisztázta az állás­pontokat. közelebb hozta a tárgyalókat és nyitva hagyta az. ajtót a további eredményekre vezető magasabb szin­tű tárgvalások számára. Eisenhower meghivta N. Sz. Hrus- csovot az Egyesült Államokba, a szov­jet államfő elfogadta a meghívást. Hruscsov elvtárs. aki május 36-ém szovjet párt- és kormányküldöttség élén érkezett Tiranába, a szovjet-al­bán tárgyalások befejeztével kiséreté- vei Budapestre érkezett} Július 14-én újabb geofizikai óriásra­kétát lőttek ki a Szovjetunióban. A ra­kéta, melynek hasznos súlya 220 kg, két kísérleti kutyát vitt magával. A két ku­tya és a rakéta műszerberendezése sér­tetlenül tért vissza a főidre. Hruscsov Amerikában. — A leszerelési javaslat És most elérkeztünk az „év eseményé­hez”, mely talán hosszú századokra meg­szabhatja az emberiség sorsát: Hruscsov amerikai útjához, az ENSZ-ben ismerte­tett szovjet leszerelési javaslathoz, a Camp David-i megbeszéléshez az ameri­kai elnökkel. Hruscsov amerikai utazása előtt röpült a végtelenben az emberi szellem csodála­tos alkotása, a Lunyik... Néhány nappal később pedig Hruscsov elvtárs szeptem­ber !8-áo az ENSZ-közgyűlésén elmon­dott beszédében ismertette az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szovjet békejavaslatot, a világtörténelem legha­talmasabb békeszózatát, a nagy tervet, amely ellen még az amerikai sajtó sze­rint sem lehet kifogást emelni. Hruscsov amerikai útja, ez a történelmi jelentősé­gű látogatás felolvasztotta a hideghábo­rú jeges légkörét, elültette a szivekben a reményt, hogy lehet az embernek bé­kében élni, megszűnhet a feszültség, az örült fegyverkezési hajsza és a népek jólétére lehet fordítani a háborúkra köl­tött milliárdokat. Ami azóta történt: a Kínai Népköztár­saság kikiáltásának 10. évfordulója, mely csodálatos eredményeit mutatta fel a kommunizmus útján haladó kínai népnek. A megbolydult nyugati világ államtér- fiainak sorozatos utazásai, tanácskozá­sai, mind azt jelzik, hogy a nemzetközi életben nagy változást hozott az erővi­szonyok eltolódása a szocialista tábor javára, mely ugyanúgy megmutatkozik a szovjet tudomány diadalmas előretörésé­ben, mint a népi Kína bámulatos ered­ményeiben. Az „évszázad fényképében" a Hold túlsó oldalának feltárt rejtélyei­ben csakúgy, mint a szooíalizmus útján haladó országok sikereiben. Erről adott számot az MSZMP VII. kongresszusa fs, melynek jelentőségét éppen ezeknek s közös sikereknek, eredményeknek feltárá­sa tette nemzetközi jelentőségűvé, azon­kívül, liogy Hruscsov eivtárs Budapesten elmondott beszédében támasztotta alá újabb nagy jelentőségű megállapításokkal a békés együttélés politikáját, kíméletle­nül, leleplezve azokat, akiknek nem ér- lleke az emberiség boldog, biztonságos, feszültségmentes élete. Mennyi mozaikból rakódott össze az líy>9-es év krónikája... Hiszen még nem szóltunk az ébredő Afrika szabadságot követelő népeinek küzdelméről, a gyar­mati rendszer széthullásának törvénysze­rűen bekövetkező jelenségeiről, az algé­riai nép hősies harcáról függetlenségéért. De Gaulle és Adenauer szeredéről a nyu­gati táborban, a marakodó NATO-szövet- ségesekről, a nyugati tábor mély ellenté­teiről, a kapitalista rendszer nagy gazda­sági problémáiról: „szabadkereskedelmi övezet” és „közös piac” harcáról. Az a- merikai tőkések által fojtogatott dél­amerikai gazdasági életről, a Közel- és Távol-Kelet kérdéseiről... — ami mind e8y-egy része az eseményekben olyan gazdag esztendő történetének. És most; amikor tisztultabb, enyhfll- tebb légkörben fordulunk a nagy remé­nyek éve, az 1960-as év felé, tudjuk, hogy még sok tennivaló lesz addig, amig a két társadalmi rendszer békés együtt­élésének kérdésében teljes megegyezés jön létre. Az Adenauerek, Trumanok disszo­náns hangja még belerikolt a népek bé- keáknaiba és figyelmeztet: a fegyverke­zési hajsza vámszedői, a hidegháborús őrület megszállottjai Itt élnek a mi vilá­gunkban, ha a kör lassan bezárul is kö­rülöttük, és egyre jobban elszigetelőd­nek is a békét sóvárgó emberek tömegei­től. a halálgyárosok, gyarmattartók el­szánt kis csapata ott áll mögöttük és .ne­hezen mondanak le profitjukról. De ma már. amikor a túlsó oldalon is egyre több józan hang csendül fel. az emberi­ség derűsen nézhet az új esztendőbe, melynek küszöbét átlépve a csúcstalál­kozóhoz. a nemzetközi problémákat bé­kés úton megoldó tárgyalásokhoz vezet az út. És azok az erők, melyek a hideg­háború korából átvezettek az enyhülés esztendejébe, amelyek sikerre vitték a csúcstalálkozó eszméjét, megoldják a kormányfői értekezletek során az embe­riség legégetőbb kérdéseit 1«, diadalra viszik a béke ügyéi Dolgozni így érdemes Letéptük a tavalyi naptár u- tolsó lapját is. Egymást ölelve, csókolva, a boldog új esztendőre koccintva elbúcsúztunk az 1959- es évtől. „Eltemettük”, ahogy mondani szokás. Pedig 1959 él ma is, holnap is. és évszázadok múlva is a történelem lapjain. Él majd a nagyon kései utódok, különösen a dombegyháziak, az okányia-k, a zsadányiak, a gyu­laiak, gyulaváriak és a többi községbeliek utódainak ajkán. Büszkén mondják majd: apá­ink; 1959-ben szakítottak az e- gyéni gazdálkodási formával. Sajnálkoznak majd, hogy későn születtek, 8 nem lehettek része­sei a lázas, lüktető forradalmi átalakulásnak. Sajnálják majd, úgy, ahogy a mai generáció saj­nálja, hogy nem lehetett Kos­suth, vagy később a dicsőséges Tanácsköztársaság harcos kato­nája. A magyar nép minden generá­ciója teljesítette adott köteles­ségét a nemzet boldogulásáért. Büszkék vagyunk rájuk. Külö­nösen a honalapítókra; Dózsa. Rákóczi, Kossuth, 1919 harcosai­ra annak ellenére, hogy vérbe­fulladt kitűzött nagyszerű cél­juk. A mai, a XX. század generá­ciója szerencsésebb körülmé­nyek közt sokkal többet tud tenni nemzetünk, a nemzetek boldogulásáért, a haladásért. Ennek a korszaknak is sok ne­ves és névtelen hőse van. A hő­sök többsége névtelen marad a kései utódok számára. Mert mi­csoda hatalmas történelem­könyvre lenne szükség, hogy felsorolja a második világhábo­rúban leromlott haza újjáépítő- it, azoknak a nevét, akik a ro­mok alól kikapart gépeken megkezdték a termelést a mai s a mind nagyobb bőségért! Ho­gyan lehetne felsorolni a több százezer paraszt nevét, akik 1945-ben önerejükkel húzták öz­ekét, majd akik elindultak a nagyüzemi gazdálkodás görön- gyös ösvényén, s akik ezt az ösvényt azóta községnyi, járás­nyi, megyényi s nemsokára or- szágnyi szélessé tették az évszá­zados szokások, a magántulaj­donhoz való görcsös ragaszko­dásuk legyőzése után? A hős muni’* sokra, és parasztokra. — Büszkén mondja majd ró­luk a kései utókor, hogy úgy harcoltak, dolgoztak, ahogy Jó­zsef Attila verse mondja:,, Dol­gozni pontosan, szépen, ahogy csillag megy az égen, úgy érde­mes.” Mert így dolgozik a mun­kás, így kezd dolgozni most már minden dolgozó paraszt, c máért, a holnapért, a szocializ­musért. Megtették kötelességü­ket az adott körülmények közti és a maguk módján a korábbi években is. 1959-ben is, és meg­teszik ezután is. Ezt a több bő­séget ontó termelöszövetkeezti község, város, a szocialista Ma­gyarországot jelzi majd. Az új esztendőben is jobbnál jobb könyvekkel várják az jlltaumi 'Vállalat boltjai Kössön szerződést a cukorgyárrá!! Összes répeitiineioineb eredményekben nnzd j boldog új essende!' kíván a Snrkndi Cukorgyár Tezetöbégr 5í£i

Next

/
Oldalképek
Tartalom