Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-29 / 24. szám

MM. Január 29., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPOJSAG 3 GYORSÍTSUK MEG A SZÁMBAVÉTELT A megyében nincs egyetlen termelőszövetkezet sem, amely az elmúlt hetekben, a számszerű fej­lesztés időszakában ne gyarapo­dott volna új tagokkal. Ebben az időszakban viszont nemigen volt az agitátoroknak idejük az ap­róbb részletkérdések megválaszo­lására. így ezek intézése mostanra jut. A tsz-be lépett parasztokkal való foglalkozás politikai s egy­ben gazdasági feladat is. A belépési nyilatkozat aláírásá­val az új belépő prés nem válik szövetkezeti paraszttá. Hogy azzá váljon, feltétlenül szükséges is­mételt újbóli felkeresése, hogy több, előtte nem tisztázott kérdé­sekre megadjuk a választ. Ezáltal is szilárdítsuk benne azt a tuda­tot, hogy helyesen cselekedett, a- mikor a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. Helyes az a gyakorlat, amit a gyulai járás községeiben folytat­nak. Itt rendszeresen felkeresik a szövetkezetbe lépett családokat, és elbeszélgetnek velük a közös gazdaságról. Gyulaváriban, Gyu­lán, Kétegyházán és a járás több községében a felkeresett tagoknál tisztázták végeredményben azt, ' hogy milyen és mekkora területet visznek a tsz-be, ebből a földből mennyi a szántó, a búzával, ár­pával bevetett rész, hány holdba van elvétve évelő takarmánynö­vény, mekkora/-' a felszántott, s mennyi a szántatlan terület. így a tavaszi vetési feladatokat a szövetkezetben megfelelően el tudják készíteni. De tisztázzák a család többi tagjainak munkakö­rülményét is. Ugyanis több he­lyen — még a nagy családokban is — a családfő írta alá á belépé­si nyilatkozatot, s abban az idő­ben még nem döntöttek afelől, hogy a nagyobb gyerekek és a feleség fészt vállal-e a szövetke­zeti munkából. Miután ezeket számiba veszik, elkészítik a szö­vetkezet munkaerő-mérlegét, a- melynek segítségével meghatároz­zák, hogy az idei tavaszon milyen növények termesztésével lesz leg­érdemesebb foglalkozni. Hasznos az új belépőkkel való beszélgetés azért is, Aert a szö­vetkezet vezetősége a népnevelők segítségével tiszta képet kap ar­ról, (hogy melyik szövetkezeti tag melyik munkaterületen, melyik brigádban vagy munkacsapatban kíván dolgozni, s mit javasol a közös munkák fellendítésére vég­rehajtani. Most az a feladat, hogy a számbavételt gyorsítsuk meg, és amennyire időnkből telik, febru­ár első napjaiig ismételten ke­ressük fel a szövetkezeti útra tért parasztokat, beszélgessünk velük el az indulás problémáiról, a ve­tőmag biztosításáról, a növényter­melés és az állattenyésztés fonto­sabb tennivalóiról. A mezőkovácsházi járásiban szintén megfelelelőn halad ez a munka, noha egy-két községben kisebb lemaradás tapasztalható. Helyes az itteni kezdeményeziés is, amely abból áll, hogy a vidék­re utazott aktívák — mint példá­ul Dombegyházán — sorozatosan kiselőadásokat tartanak a község lakosai résziére. A pártkongresz- szus utáni tennivalókról éppúgy beszélnek, mint a szövetkezeti de­mokráciáról, a tsz-ek tavaszi munkáinak megkezdéséről. Igen sok segítséget adnak me­gyénk mezőgazdasági szakembe­rei is az új és a területileg felfu­tott szövetkezeteknek. Most a tervkészítés tűin soron. Eire a célra a Földművelésügyi Minisz­tériumból megyénk is kapott e- rősítést, nagytudású közgazdászo­kat, akik a termelési tervek ösz- szeáüításánál sok hasznos tanács­csal látták és látják el szövetke­zeteinket. Eddig igen jól működött az a három, öt—öttagú szakember-bi­zottság is, amelynek az volt a fel­adata, hogy a termelőszövetkeze­ti községek majortelepítési tervé­nek készítését, az állatállomány számszerű fejlesztését, a takar­mánytermelés perspektíváit, az ál­latférőhelyek biztosítását, s álta­lában a közös munkák megkez­dését segítsék elő. Miután me­gyénk járásainak többségié ter­melőszövetkezeti lett, így ez a há­rom bizottság már nem képes át­fogni az egész területet. A párt megyei bizottságának mezőgazda- sági osztályán úgy látják helyes­nek, ha ezt a háromtagú bizott­ságot a járások számának megfe­lelően növelik. Valamennyit meg­bízzák egy-egy járás patronálásá- val, hogy szaktudásuk legjavát adják azért, hogy az új és a terü­letileg felfutott termelőszövetke­zetekben a tavaszi munkák miha­marabb megkezdődjenek. Napirenden a gazdaságosabb, eredményesebb munha — Termelési tanácskozást tartottak a Békéscsabai Ruhagyár zöld műszakjának dolgozói — Már-niúr úgy nézett ki, hogy a Békéscsabai Ruhagyár zöld mű­szakjában dolgozó egyes varroda munkásainak termelési tanácsko­zásán csak eredményekről lesz szó. „A december havi tervet túl­teljesítettük, a minőség jó volt, s az első osztályú áru gyártásában elértük a kívánt szintet. Különö­sen az I-es szalag dolgozott jól, s a szalagok közötti versenyben második lett” — hangzott a ta­nácskozást vezető Bencze elvtárs beszámolójában. És még sok mást mondott, de az mind csupa dicsé­ret volt. Csendben hallgaitták a dolgozók, jólesett hallani a mun­kájukért kijáró, megérdemelt elis­merésit. Jól vizsgáztak a múlt év­ben, hiszen a kongresszus tiszte­letére tett felajánlásukat túltelje­sítették. A vizsgák azonban a múlt évben nem fejeződtek be. Folytatódnak, s munkájukkal kell feleletet adni januárban, feb­ruárban, 1960-ban is. A múlt évi jó eredményt nem sikerült foly­tatni. Lemaradtak a termelésben, rosszabb a minőség. Miért? S ez a „miért” elevenné, élénkebbé tet­te, megváltoztatta a tanácskozás hangulatát. A már-már befeje­zendő termelési tanácskozás új erőre kapott, s választ adott arra, hogy miért e lemaradás, hoí, s mi­ben van javítani való. Bizakodón indultak az új év­ben. A vezetők bíztak a munká­sokban, akik munkájukkal, aka­rásukkal, eddig nem tapasztalt al­kotó kedvükkel olyan eredményt értek el, mely példa nélküli a gyárban. De bíztak a munkások is a vezetőkben, akik helyesen, s jól vezették, irányították a termelést, jól szervezték meg a munkát. Ta­lán alaptalan volt-e bizalom? Csökkent az alkotó kedv, gyen­gébb a vezetés? Erre nem lehet igennel válaszolni, de a termelési tanácskozás vitája olyan hibákra derített fényt, melyek mindkét j részről javításra várnak. Ugyan­akkor a tanácskozás megmutatta azt is, hogy a dolgozók részt kí­vánnak venni abban a nagy fel­adatban, melyet a SZOT felhívá­sa eléjük tűzött az 1960. évi terv teljesítésében, illetve túlteljesíté­sében. Bírálták egymás munkáját, s ígéretet tettek, hogy pótolják a lemaradást, hogy április 4-re, ha- ‘zánk felszabadulásának 15. évfor­dulója tiszteletére tovább javít­ják a minőséget. A későbbi jó eredmények elérésével akarják bebizonyítani, hogy a bizalom nem alaptalan vezetőik részéről. Ehhez persze az szükséges, hogy valamennyien becsülettel dolgoz­zanak. A termelési tanácskozás hozzászólásai erre biztosítékot ad­tak, de a munkások akarása ke­vés, nem elegendő. Ha továbbra is megmaradnak azok a munka- szervezési hibák, melyek január­ban eddig mutatkoztak, a mint­egy háromnapos lemaradást nem tudják pótolni. Meg kell változ­tatná az eddigi helytelen mód­szert, segíteni a dolgozóknak ter­melékenységük fokozásában, a nyugodt munkakörülmények biz­tosításéban. A „miért“-re tehát a második válasz is előkerült. Januárban olyan gátló tényezők sorakoztak egymás után, amelyek kijavításá­val feltétlenül megváltozik a ter­melékenység, a minőségi munka alakulása. Sok a teremirodába való járkálás — rótták fel a mun­kások hibájául. De azt, hogy mi­ért van ez, csak az egyik oldal­ról vizsgálták meg. Arról, hogy a munkások hibája. Pedig más oka is van. A gyár ebben az évben igen sok fajta árut készít, s így sok az átállás. Az átállással új árucikket kell varrni a dolgozók­nak, de azt sem tudja, hogy mun­kájáért mit kap. Változik az áru, változik a megvarrásáért járó bér. A változást csák a teremirodába*} tudhatja meg. Hát persze, hogy bemennek, hiszen ki nem kíváncsi arra, hogy munkájáért mit kap, mennyit keres? Mindenki. Rossz a munkaszervezés — mondták a dolgozók. Az átállások időt vesznek igénybe. A gépeket tologatják elölről hátra, s vissza. A munkás kiesik a termelésből, nem teljesíti a tervet, s keveseb­bet is keres. A technológia dol­gozói a beosztás megszervezésénél figyelmen kívül hagyják a gya­korlatot. Reszortokat vesznek el egy-egy munkástól, odaadják a másiknak, aki alig győzi a mun­kát, míg az, akitől elvették, áll. Hátráltatja ez a termelést, a mi­nőség rovására megy? A tények bizonyítanak. Két varrodának egy műszerésze van, aki képtelen ellátni felada­tát Még jó néhány olyan dolgot hozott felszinre a termelési ta­nácskozás, melyek megváltoztatá­sa hozzájárulna ahhoz, hogy a munka minden vonatkozásában megváltozzon, hogy gazdaságo­sabban, eredményesebben termel­hessenek. Nem nagy dolgok ezek. A varrodákban ki kellene füg­geszteni az értékeket, a techno­lógia, a gyakorlati munka figye­lembevételével ossza be a mun­kát, a reszortokat, s mint a többi varrodában, az I-esben is legyen egy varrodai műszerész. Ez eset­ben nem lesz a teremirodába annyi bejárás, nem lesz állás, és a gépek is jók lesznek. Részben igazuk volt a termelési tanácskozás résztvevőinek, ami­kor azt mondták, hogy nem mer­nek vállalni, mert félnek, hogy nem tudják azt teljesíteni. Akar­nak jól dolgozni, s éppen ezért javasolták, hogy ezeket a hibákat javítsák ki. Erre a lehetőség Is megvan. A gyár vezetői a múlt évben számtalanszor bebizonyí­tották, Majnái József Á szovjet sajtó az algíri eseményekről MOSZKVA (TASZSZ) A szovjet sajtó továbbra Is terjedelmes be­számolókban foglalkozik az algíri események fejleményeivel. A la­pok egyöntetűen rámutatnak, hogy míg a fasiszta lázadók növe­lik erőfeszítéseiket, a kormány tétlen marad. A szovjet lapok tudósításaikban kiemelik, hogy a francia közvé­lemény állást foglal a lázadókkal szemben. „Franciaország lakossá­gának nagy többsége határozottan elítéli a lázadás szervezőit — ír­ja az Izvesztyija. Jellemző, hogy az egész párizsi sajtó az ultrák el­len foglal állást, bár különböző hangnemben és különféle okokból kiindulva. Ez az álláspontja a kü­lönböző politikai pártoknak és csoportosulásoknak is, amelyek azt követelik a kormánytól, hogy hozzon határozott intézkedéseket a lázadás letörésére, szervezőinek szigorú megbüntetésére.” A Pravda párizsi tudósításában hangsúlyozza, az a tény, hogy a kormány türelmet tanúsít a láza­dókkal szemben, csak új rendza­varásra ösztönzi a zendülőket. Hozzájárul nemcsak az algériai, hanem a franciaországi politikai helyzet kiéleződéséhez is. A la­pok rámutatnak, hogy a kormány intézkedéseiben sok az ellent­mondás. így például a rendkívü­li intézkedések egy része jófor­mán teljes szabadságot biztosít az algériai lázadóknak, ugyanak­kor Franciaországban megnehezí­ti a demokratikus erők helyzetét. A lapok tudósításaikban nagy teret szentelnek a várható fejle­ményeknek. A Pravda rámutat: a francia kormányon belül is sú­lyos ellentétek mutatkoznak a helyzet megítélésében, így a kö­zeljövőben nehéz határozott In­tézkedéseket várni. A szovjet saj­tó ugyanakkor hangoztatja, hogy a francia közvélemény a lázadók­kal szemben határozott intézke­déseket követel, s mind élesebben elitéli a halogató politikát. (MTI) Franciaországban tovább folyik Hruscsov közelgő látogatásának előkészítése Párizs (MTI) Franciaország válságos napjaiban is tovább fo­lyik a szovjet kormányfő közelgő látogatásának előkészítése. Bassee-Pyrénées megyefőnöke nyilvánosságra hozta Hruscsov délnyugat-franciaországi programját: Bordeaux-ból március 19-én repülőgépen érkezik a szovjet kormányfő Pau repülőterére, megte­kinti a Lacqi iparvidék létesítményeit, látogatást tesz az Aquita- niai kőolajfinonÜtóban, majd ismét Pau-ba megy, s útközben meg­áll a megye kukoricatermését összegyűjtő bilierei silónál. A Pau városában rendezendő ünnepi vacsorán baszk népi táncokat mu­tatnak be a szovjet kormányfőnek. Délnyugat-franciaonszági látogatása után Hruscsov repülőgé­pen Marseille-ba utazik. Továbbra is újabb és újabb meghívások érkeznek a Szovjet­unió párizsi nagykövetségére a híres francia borvidék, Beaujolais szőlősgazdáinak szövetsége küldött meghívó levelet, amelyben arra kéri a szovjet kormányfőt, hogy a Rhone völgyén átutaztában lá­togassa meg Franciaország e neves borvidékét.- (MTI) A szputnyikok visszatérnek majd a Földre Szovjet tudósok nyilatkozatai Moszkva (MTI) Az új szovjet rakétakísérlet-sorozat kérdései s az első kísérlet eredményei to­vábbra is élénken foglalkoztat­ják a szovjet sajtót. A szerdai lapok két érdekes nyilatkozatot közölnek az ered­ményekről, s a tudomány előtt megnyíló újabb távlatokról. Dob­ronravov professzor, a Lityera- tura i Zsizny című lapban kije­lentette: A rakéták segítségével lehetővé válik mind nagyobb súlyú koz­mikus testek létrehozása. Véleményem szerint már a kö­zeljövőben meg lehet oldani azt a dinamikai—matematikai felada­tot, hogy az adott hajtóanyag mel­lett úgy határozzák meg a fokoza­tok számát és megoszlását, hogy a rakéta utolsó fokozata maximá­lis súlyú legyen, az adott kilövési sebességhez viszonyítva. A több fokozatú rakéták segít­ségével meg lehet oldani a jö­vőben az ember űrrepülését, s megoldhatóvá válik olyan, Föld körül keringő űrállomá­sok létrehozása is, amelyekről az űrhajók további célok felé indulhatnak ki — mondotta a professzor —, majd hozzáfűzte: a nehezebb szputnyikokba építhető fékező motorok segítségével a szputnyikok visszatérhetnek a Földre. A Földre visszatérő szput­nyikok felbocsátása után a követ­kező lépés az ember űrutazása lesz, előbb a Föld körül, majd pe­dig a bolygóközi térben” — han­goztatta a szovjet tudós. Mirtov, a fizikai—matematika1 tudományok kandidátusa, a Pro mislenno-Ekonomicseszkaja Ga zeta-ban rámutat, a nehéz szput­nyikok létrehozása az űrkutatás szempontjából döntő lépést je­lent. Ilyen szputnyikok az eddiginél sokkal szélesebb körű vizsgála­tokat végezhetnek. A rakéták pedig alkalmasak arra, hogy eljussanak a Venushoz vagy a Marshoz. Mively ezeknek a rakétáknak sok millió kilométer utat kell meg­tenniük, feltétlenül szükség van arra, hogy fedélzetükön az irány helyesbítésére szolgáló hajtómű­veket és berendezéseket helyezze­nek el, mert a legfontosabb kez­deti irányzás mellett sem valósít­ható meg, hogy a rakéta az égi­test közvetlen közelében haladjon el. Ugyanakkor szükség van rendkívül nagy teljesítményű rá- ^iióberendezésekre és energiafor­rásokra is, hogy ilyen nagy távol­ságon is biztosíthassák a megfe- elő rádiókapcsolatot. — A bolygóközi utazás szem­pontjából igen nagy jelentősége van a rakéta indításának — ah­hoz például, hogy a kozmikus ra­kéta becsapódjék a Holdra, az e- 'őre kiszámított indulási ponthoz képest legfeljebb néhány másod- nerc eltérés lehetséges. Távoli bolygókhoz induló repülés esetén ez a követelmény mindinkább megnő. Ezért örvendetes az a tény, hogy az új, rendkívül bonyo- !ult műszerekből, önirányító be- endezésekből, hajtóművekből illő rakéta indítása pontosan az előre meghatározott időpontban '■övetkezett be. Ez növeli a na­gyobb távolságra történő űrrepü­lés sikerének esélyeit. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom