Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-29 / 24. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1960. január 29., péntek Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az V, oldalról) A pénzügyminiszter ezután rámutatott, hogy a költségvetés eredményes végrehajtása a nép- gazdasági terv teljesítésétől függ, s ez a körülmény a jó vállalati gazdálkodás fontosságára hívja fel a figyelmet. A költségvetés a- datai visszatükrözik népgazdaságunk alapvetően kedvező helyzetét. Fontos azonban, hogy a népgazdaság minden területén, minden vállalatnál megkeressük a- zokat a lehetőségeket, amelyekkel a gazdaságosságot fokozni lelet. Gazdasági fejlődésünk egyik központi kérdése a munka termelékenységének szakadatlan, gyors ütemű emelése. Nélkülözhetetlen feltétele ez annak, hogy felzárkózzunk a gazdaságilag fejlettebb szocialista or' szagok mellé és kivegyük részünket a szocialista és a kapitalista tábor békés gazdasági versenyéből. A mezőgazdaság helyzetéről Nyers Rezső elvtárs ezután a gazdasági vezetők feladatáról, az anyagtakarékosságról, a baráti országokkal való gazdasági e- gyüttműködésről, a szocialista felhalmozás növeléséről, az anyagi érdekeltségről beszélt, majd részletesen szólott a mezőgazdaság helyzetéről és a mezőgazdasági termelés, valamint a költségvetés összefüggéséről. A költségvetés összeállításakor —- hangsúlyozta — elsőrendű kötelességünknek éreztük, hogy a mezőgazdaság szocialista fejlődését ösztönözzük, a termelőszövetkezeteket segítsük. Az idei költségvetés a szövetkezeti élet egészét átfogó állami segítséget biztosit a régi és új termelőszövetkezeteknek, nagy. üzemi gazdaságok kialakítására, megszilárdítására és fejlesztésére. E sokoldalú állami támogatás előfeltétele, hogy a szövetkezeti parasztok saját erőforrásaikkal és szorgalmas munkájukkal fokozattan hozzájáruljanak a nagyüzemi gazdálkodás kialakításához. A költségvetés 2,2 milliárd forint hosszúlejáratú hitelt és 227 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást biztosít a termelőszövetkezetek Idei beruházásaira. A költségvetés több minit más- félmilliárd forintot irányoz elő é- pítkezésekre, több százezer állatférőhely, több ezer vagon kapacitású magtár, góré és egyéb gazdasági épület létesítésére. A beruházásoknál a lehető legmagasabb fokú gazdaságosságra kell törekedniük az építő vállalatoknak is, a termelőszövetkezeteknek is. Ebben az évben már a szövetkezeti saját erő csaknem felét gépvásárlásokra fordítják. Az állam a gépvásárláshoz hitelt nyújt a szövetkezeteknek, ugyanakkor tovább növeli az állami gépállomások kapacitását is. A gépállomások gz idén a tavalyinál csaknem ötven százalékkal több, nor- jpálholdban kifejezett gépi munkát végezzenek a termelőszövetkezeteknek. A közös állatállomány gyarapítását több mint 1,4 milliárd forint középlejáratú hitellel segíti az állam. — A termelőszövetkezetek tagságán és vezetőségén múlik, hogy jól használják fél szocialista államunk sokoldalú anyagi támogatását. A munkafegyelem megszilárdítása, a helyes munkaszervezet kialakítása, az ösztönző jövedelemelosztási formák kikísérletezése, a növénytermesztés és az állatenyésztés színvonalas, tervszerű irányítása komoly követelményeket támaszt a termelő- szövetkezetek vezetőivel szemben. Azok a szövetkezeti vezetők látják el jól a feladatukat, akik a termelési alapok bővítésére, több és jobb áru termelésére használják fel az állami hiteleket is, a szövetkezet saját erőforrásait is. Csakis a több áru értékesítéséből származhat a tagok nagyobb jövedelme. A régi és az új termelőszövetkezetektől is azt várjuk, hogy a megtermelt árukat mind nagyobb mértékben értékesítsék az állami és szövetkezeti kereskedelem útján és ezzel a városok jobb ellátását is szolgálják. A termelési alapok meghatározott százalékának erejéig hitelt nyújtunk az újonnan alakult és a területileg jelentősen megnövekedett szövetkezeteknek. A hitel fedezeteként a termelőszövetkezeteknek áruértékesítési kötelezettséget kell vállalniok az állammal szemben. A költségvetés figyelembe veszi az egyénileg dolgozó parasztság termelési érdekeltségét is. A többlettermésből eredő többletjövedelmeket a kormány a jövőben sem szándékozik elvonni a parasztságtól. A költségvetésben az egyéni parasztgazdaságok adózását például a tavalyi szinten irányozták elő. A költségvetés biztosítja az egyénileg gazdálkodók részére a kedvezményes állategészségügyi, növényvédelmi szolgáltatásokat és módjukban áll igénybe venni a gépállomások munkáját. Számítunk rá, hogy az egyéni gazdák továbbra is termelési szerződéseket kötnek az állami és szövetkezeti szervekkel, a földművesszövetkezetektől beszerzik a termeléshez szükséges eszközöket és termékeiket elsősorban a szocialista kereskedelem útján értékesítik. Meggyőződésünk — hangsúlyozta —, hogy a dolgozó parasztok ebben az évben is maradéktalanul eleget tesznek adófizetési kötelezettségűknek. Az életszínvonal emelkedéséről Expozéja befejező részében az életszínvonal egyes kérdéseivel foglalkozott Nyers Rezső pénzügy- miniszter. Elmondotta, hogy a népgazdasági terv szerint ebben- az évben 2,1 százalékkal nőnek a reálbérek, s jóval kedvezőbben alakulnak, mint a- hogy a hároméves tervben eredetileg számítottuk. Ebben az évben tovább emelkedik a népgazdaság szocialista szektorában dolgozók száma, és csökken a száz keresőre jutó eltartott. A nyugdijak és a családi pótlék tavalyi rendezése, valamint a nyugdíjasok számának gyarapodása ebben az évben mintegy hétszázmillió forint többlet-bevételt jelent a lakosságnak. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme tehát három év alatt az eredetileg tervezett nyolc százalék helyett tizenöt százalékkal emelkedik. A reáljövedelem-növekedés túlteljesítése mintegy egyharmad részben az átlagbérek emelkedéséből adódik. Az eredeti életszin- vonal-emelkedési előirányzat túlteljesítéséhez — mintegy tizenöt százalékban —- hozzájárul az egyes fogyasztási cikkek — például a zsír, a vaj, a bor árának leszállítása is. A reáljövedelmek emelkedésével nőnek a dolgozók igényei. E- zeknek az igényeknek a kielégítését a lehető legnagyobb mértékben biztosítanunk kell — érvényesítve pártunk gazdaságpolitikájának azt az alapvető elvét, hogy a nagyobb felhalmozással járó erőfeszítések nem mehetnek az életszínvonal-emelkedés, a lakosság áruellátása rovására. A kormány gondoskodott arról, hogy a belkereskedelmi áruforgalom szerkezete a lakosság igényeinek megfelelően változzék. A kiskereskedelem teljes áruforgalmát 5,2 százaléikkal magasabbra irányoztuk elő. Ezen belül a ruházati cikkek forgalma több mint hat százalékkal, a vegyesipari cikkeké közel nyolc százalékkal emelkedik. Ennél is fia- gyobb lesz a fejlődés a lakosság által külön keresett tartós fogyasztási cikkeknél. Bútorból 20 százalékkal, elektromos hűtőszekrényekből 15 százalékkal, televíziós vevőkészülékekből 63 százalékkal több kerül forgalomba, mint tavaly. Az életkörülmények alakulásában egyre nagyobb szerepet játszanak a bérekbe és jövedelmekbe be nem számított közvetett juttatások. Figyelmet érdemel például, hogy az idei költségvetés egészségügyi, szociális és kulturális előirányzatai egy lakosra számítva évi 1900 forintot tesznek ki, 14 százalékkal többet, mint az előző évben. Költségvetésünk közel kilencszáz gyógyintézeti ágy, 39 orvosi körzet létesítését irányozza elő. A szakorvosi rendelőórák számát nyolcszázzal növeljük. A mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében a társadalombiztosításban részesülők száma ugrásszerűen megnőtt: a biztosítottak száma az idén meghaladja a nyolcmillió főt, vagyis Magyarország lakosságának nyolcvan százalékát. A kultúra terjesztésére és fejlesztésére a tavalyinál nagyobb összeget biztosít a költségvetés. Soha még annyian nem tanultak Magyarországon, mint idén. Az alsó, a közép, és a felsőoktatási intézményekben — a különböző tanfolyamokat nem is számítva — több mint 2 millió tanuló, a népesség több mint egyötöde részesül oktatásban. Különösen örvendetes, hogy az esti és a levelező tagozatokon 300 000 felnőtt dolgozó tanul. Ebben az évben a legnépesebb korosztály kerül az általános iskola padjaiba, mégis bizonyos javulást érünk el a tanterem-ellátottságban, meirt a művelődési beruházások döntő részét az általános iskoláknak juttatjuk. A szocialista kultúra szélesebb körű terjesztését szólgálják a színházak, a rádió, a televízió, a könyvtárak és a művelődési otthonok működésére előirányzott — a\ múlt évinél nagyobb összegű — költségvetési tételek. A tavalyinál többet biztosít a költségvetés a tudományok fejlesztésére, különösen a fizikai és a kémiai, a műszaki és agrártudományokra. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a költségvetés összeállításánál az a meggyőződés vezette a kormányt, hogy az idei feladatok megoldásában ugyanúgy számíthat a dolgozó tömegek egyetértésére és tevékeny támogatására, mint az eddigiekben. E meggyőződés helyességét igazolja többek között a hazánk fel- szabadulásának 15. évfordulója tiszteletére indult munkaVerseny- mozgalom is, amely újabb hatalmas erők forrásává válhat népgazdaságunk fejlődésében. A munkások, a parasztok és az értelmiségiek alkotó munkáján alapuló szocialista építés ez évi programját tükrözi és szolgálja az 1960-as állami költségvetés. Ezért a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az e- lőterjesztett törvényjavaslatot fogadja él.- (Hosszantartó taps.) A pénzügyminiszter beszámolója után dr. Datoronaki Gyula, a terv- és költségvetési bizottság e- lőadója ismertette a bizottság álláspontját . az 1960. évi költség- vetésről. Ebédszünet után az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájában elsőnek Szurdi István országgyűlési képviselő, az MSZMP Központi Bizottsága ipari és közlekedési osztályának vezetőjeszólalt fel. — Iparunk fejlesztésének kulcskérdése — hangsúlyozta — a műszaki színvonal növelése és ezért szükséges iparunk helyzetéről, mindenekelőtt műszaki fejlesztéséről tájékoztatni az ország dolgozóit. Szükségesnek vélem az ország figyelmét felhívni a műszaki fejlesztésben előttünk álló nagy feladatokra azért is, mert sikereink mértékét az határozza meg, hogyan vállal részt társadalmunk. elsősorban a magyar munkásosztály és az e- gész műszaki értelmiség a feladatok megoldásában. Az elmúlt években némileg előrehaladtunk a műszaki színvonal emelésében, de a feladatok megoldásában, sőt egyes fontos műszaki célok pontos kijelölésében még a munka kezdetén vagyunk. A gépiparban az utolsó két-há- rom évben jelentősen csökkentettük elmaradásunkat Komoly fejlődés van az élelmiszeripari, vegyipari gépgyártásban, speciális tehergépkocsik, autóbuszok e- lőállitásában. Kiemelkedően korszerűek egyes vákuumtechnikai termékeink, elektroakusztikai és elektrotechnikai berendezéseink, orvosi műszereink, s bizonyos mezőgazdasági és malmi gépeink. Fennhéjázás nélkül állíthatjuk, hogy számos ipari termékünk mind a gazdaságossági, mind a műszaki jellemzők tekintetében elérte a világszínvonalat. Ilyenfajta gyártmányokkal ma már iparunk majdnem valamennyi területén találkozhatunk. Sajnos azonban még nem ez az általános jellemzője ipari gyártmányainknak. Ma még nem tartunk ott, hogy iparunk munkaerejét magas termelékenységgel hasznosítsuk, az anyagokat, az energiát a legjobb hatásfokkal, a leggazdaságosabban használjuk fel, mert iparunk műszaki színvonala általában még nem kielégítő. Különösein tűrhetetlen technikai elmaradásunk az erősáramú villamosberendezések terén. Minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy az elmaradást megszüntessük, s nem kis mértékben rajtunk áll, mikor következik ez be. A műszaiki színvonal növelése magasabbren- dü követelményeket jelent. A technikai ellátottság fejlesztése a dolgozók javát, a munka megkönnyítését is szolgálja. Részletesen beszélt ezután a műszaki fejlesztés feladatairól, a- láhúzva, hogy valamennyi szakemberünknek látnia kell: a szocialista társadalmi rendszer körülményei között a fejlődés, az alkotási lehetőségek nagyobbak, magasabbrendűek, mint a kapitalizmusban. Szurdi 'István elvtárs ezzel fejezte be felszólalását: — Sikereink biztosítéka, hogy tömegeink támogatják politikánkat, gazdasági programunkat a- zórt. mert igazi érdekeiket szolgálja, mert helyes és lelkesítő célokat tűz ki, amelyek reálisak és megvalósíthatók. E célok dolgozó népünk, a legjobb szakemberek széles körének véleményét, elképzeléseit, akaratát tükrözik — mondotta befejezésül Szurdi István. A költségvetést a párt és a maga nevében elfogadta. SZURDI ISTVÁN után GÖDÖK FERENC Hajdú-Bihar megyei országgyűlési képviselő a szövetkezeti mozgalom sikereiről szólt. KISS DEZSŐ, budapesti országgyűlési képviselő. HUNYADI KAROLY, Tolna megyei országgyűlési képviselő, Z. NAGY FERENC, az országgyűlés mezögaz laságl bizottságának tagja, BERKI ZOLTÁN. Szabolcs-Szatmár megyei országgyűlési képviselő, MOKRI PAL, Komárom megyei országgyűlési képviselő szólalt még fel a csütörtök délutáni vitában. A költségvetést valamennyien elfogadták. Az országgyűlés pénteken délelőtt tíz órakor folytatja a költségvetés tárgyalását. (MTI) Elkészült a Sárrét legnagyobb termelőszövetkezeti községének távlati terve A Sárrét legnagyob termelőszövetkezeti községben, Füzesgyarmaton — ahol azelőtt a határ hetvenöt százaléka uradalmi birtok volt. s cselédeskedésből élt a lakosság jó része — jelenleg három jól gazdálkodó termelőszövetkezet működik. Tíz év alatt rendszeres gépi munkával, talajjavítással és trágyázással minden növényféleségből meghatározták a termésátlagot, s ma már jómódban él a falu. A felújított házakon piros cseréptető váltotta fel a zsúpfedelet, világos, nagy ablakok kerültek a kicsinyek helyére, de számos új családi ház is bizonyítja a jó keresetet. Füzesgyarmat termelőszövetkezeti község vezetőd még nagyobb eredmények elérésére törekszenek, ezért különös gonddal készítették el a falu távlati tervét. Ügy tervezik, hogy a termelőszövetkezetek jelenlegi számosállat- létszámát megháromszorozzák, s csupán a tehénállományt háromezer fölé emelik. A tervük szerint pár év múlva a Keleti Főcsatorna segítségével a Berettyó közelében halastavat építhetnek, háromszáz holdon pedig öntözéses gazdálkodásra rendezkedhetnek be. Az erősen kötött szikes talajon digó- zással és meszezéssel 4200 holdon teszik jó termővé a földet. A nagy célok elérése érdekében sokat építkeznek az elkövetkező években Füzesgyarmaton. Épül többek között 45 gondozói lakás, 16 istálló, 17 sertésszállás, illetve hizlalda, négy artézi kút, 15 juh- hodály, 60—100 vagonos górék és magtárak kerülnek tető alá, több kilométer új kövesút és villany- hálózat gazdagítja a falut. Elhatározták azt is, hogy nagyarányú fásítással védik széltől a hatalmas síkságot, és nyáron árnyékossá teszik a vidéket. A falu határát 15 méter széles erdősávval ültetik körül. 130 holdon ösz- szefüggő akác- és nyárfaerdőt telepítenek, az üzemegységekben 1100 holdnyi területen mezővédő erdősávokat ültetnek, a majorokban és a dűlőutak mentén pedig 23 kilométernyi fasorba ültetnek csemetét. Ary Róza
