Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-26 / 21. szám

1WW. január «L, kedd

BÉKÉS MEGYEI NEPŰJSÁG

3

Új vérkeringés a békési Új Élet Tsz-ben

A Járási tanács mezőgazdasági osztályának könyvelője, szakemberei megerősítették a békési Üj Élet Tsz zárszámadását. Egyenként mondták el jó és bíráló véleményüket a kis, 52 tagból álló közösség múlt évi munkájáról.

— Az Űj Élet Tsz 29,85 forint értéket oszt munkaegységenként

— diktálta jegyzőkönyvbe Vágási Istvánná ;— az 1958. évi 17 forint értékkel szemben. — Hiba a- zonban, hogy a tsz nem teljesítette áruértékesítési tervét, s készpénzt keveset tud osztani.

— Az 1958-ról áthúzódott 60 ezer forint adósság miatt van ez

— szólt közbe az elnök, Szabó Gábor.

— Igen, tudjuk, hogy ezt kifizették, ez is mutatja, hogy a tsz kikerült abból a zsákutcából, a- melyben az előző gazdasági évben

volt.

Még néhány elismerő és bíráló megjegyzést tett Vágási elvtársnő, aztán Laczó Pál, a járási tanács főállattenyésztője mondta jegyzőkönyvbe észrevételeit. Többek között azt, hogy a tsz állatállománya az elmúlt évben a- ránylag szépen fejlődött. A tehenek száma 9-től 25-re, a teljes szarvasmarha-állomány 32-ről 61- re, a juhállomány 116-ról 248-ra növekedett.

— Kérek véleményt az állatok gondozásáról is — szólalt meg Vozár György elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági osztályának

vezetője.

— Nem mondom, hogy hibátlan volt, de..;

—■ Volt ott elég baj —• segítette ki Szabó Gábor olyan hangon, mint aki utána van a bajoknak, s tudja, hogy ez az év már köny- nyebb lesz, kevesebb bajjal kell majd megküzdeni. Bizonyára az jutott eszébe, hogy megnégyszereződött a tagok száma, s olyan jó gazdák léptek hozzájuk, mint Bróda Sándor, Bérezi István és a többiek, akiknek a vérükben van az állattenyésztés és a növény- termelés is. De ha nem jöttek volna a vérbeli gazdálkodók, akkor is másként kezdődne ez az év. mint a tavalyi. Mert tavaly... •

A Békési Kf sáripari Vállalatnál e<»y 50 éy körül ember jelent- ke/eit felvétolr“ 1957 elején. Nem tudom, kértek-e tőle életrajzot, s ha igen, megkérdezték-e, hogy 10 hónapos mezőgazdasági tanfolyam után, agronómusi hozzáértéssel miért ül le kosarat fonni? De ha nem volt fontos 1953-ban az, hogy az állam 20 ezer forintot költött rá azért, hogy pótolja a mezőgazdasági szakemberhiányt, akkor miért ne fonhatná a kosarat? Sok hiba volt régen a káderpolitikában.

•

— Szabó elvtárs nem fonhatod tovább a kosarat, a te tudásodra

szükség van a termelőszövetkezetben.

— Nézd, Lukács elvtárs, engem már olyan sok helyre állított a párt. Mentem zokszó nélkül, de most már pihenés nekem újra a légi szakmában dolgozni, kosarat fonni.

— A kommunisták nem keresik a kényelmes munkát, amíg sok kényelmetlen tennivalót kell elvégezni.

— Igazad van. Egy közelben lévő tsz-be elmegyek.

Ez a beszélgetés 1958 decemberében zajlott le Lukács György, a békési járási pártbizottság munkatársa és Szabó Gábor elvtárs között. Megegyeztek, hogy Szabó elvtárs elmegy agronómusnak a békési Oj Élet Tsz-be. Csakhogy • volt elnök visszaélt a közösség

bizalmával, ezért leváltották, s Szabó Gábort választották helyette. Szakács lett egy üres kamrában. A kevés állatállomány takarmány nélkül volt. Szabó elv- társ elment a járás több, jól gazdálkodó szövetkezetébe, s elmondta: se széna, se szalma,

még csak törek sincs az Űj Élet Tsz 32 szarvasmarhája és 116 birkája átteleltetésóhez. Pénz nincs, hogy vegyenek, mert 60 ezer forint az adósságuk. A jól gazdálkodó szövetkezetek — köztük a Békési Szabadság és a kamu ti Rákóczi — 30 ezer kéve kukoricaszárat, 50 köbméter töreket, 250 mázsa borsószalmát adtak az Üj Élet Tsz-nek..;

Aztán jött a tavasz. A községi tanács vezetői szóltak Szabó elv- társnak: van 17 hold parlagveszélyes föld.

— Ide vele, megmunkáljuk a pokol fenekét is, hogy kikecme- -egjünk a bajból.

Később újabb és újabb parlagveszélyes földet fogtak fel, összesen 32 holdat. Szabó elvtárs szerzett rá 32 mázsa pétisót, bevetették kukoricával, s ennek a termésén a tervezett 200 sertésen felül meghizlaltak 80 sertést az adósság letörlesztésére. Az 52 tagnak meg se kottyant a többletmun- |

ka. Dologban felnőtt, egykori ag- rarproletár volt csaknem mind. Hanem az állattenyésztést és gondozást nem kedvelték, nem értették. Egy részük a vezető funkciókat se töltöttek úgy be, ahogy kellett votoa. Egyik-másik igazgatósági tag inkább dolgozott, mint hogy leüljön vezetőségi megbeszélésre.

•

Ilyen volt a békési Űj Élet Tsz elnökének az első éve. Most már 200, vagy ennél is több tag van. Zömük régi jó gazdálkodó, lehet majd közülük választani jó állat- tenyésztőket, gondozókat, s ki lehet egészíteni közülük a régi vezetőséget olyanokkal, akik nem rangnak, hanem felelősségnek ér- J; zik a beosztásukat. A vezetőség ! j kiegészítéséről még nem esett szó, a legutóbbi közgyűlésen is csak céloztak rá azzal a kérdéssel, hogy kik lesznek a leltározó bizottság tagjai?

— Bármiről legyen is szó, a jogok azonosak. Nem régi esnem új, hanem csak tagok vanak itt — jelentette ki Szabó elvtárs félreérthetetlenül.

Ez a szellem összekovácsolja, s eredményes gazdálkodásra serkenti az Űj Élet Tsz tagjait.

Kukk Imre

Már csak

tíz egyéni Hunyán

gazda van

Amint a címből is 'következik, Hunyó, termelőszövetkezeíi községgé vált, s mindössze tíz olyan e- oyénileg dolgozó paraszt volt pénteken estig a községben, akik i még nem választották a nagyüzemi gazdálkodás útjátt. Az utóbbi időben 424-en léptek termelő- • szövetkezetbe Hunyán 2335 hold földdel. Száznégyen, 590 holddal az újonnan alakult Viharsarok, 90-en pedig az ugyancsak újonnan alakult Kossuth Tsz-be léptek I 578 hold földdel. Jelentősen megnövekedett a két régi termelőszövetkezet, az Aranykalász és az Új Elet taglétszáma, is. Az előbbibe 109-en léptek 505 hold földdel, az utóbbiba 105-en 499 hold földdel.

Több hunyai dolgozó paraszt pedig a közelben levő endrődi termelőszövetkezetekbe kérte felvételét.

A rátermettség dönti el

— jól kezdődik a termelőszövetkezeti élet, még csak mosf 21-én vettek fel tagnak, s máris itt vagyok a zárszámadási mulatságon — mondotta Kiss János, a körösladányi Május 1 Tsz új tagja, január 23-án este. Bizonnyára ezt mondta volna mind a 20 új tag, akit Kiss Jánossal együtt vettek fel, s akik ott voltak a lakodalomnak beillő lakomán és mulatságon.

— No, no várjunk csak azzal a jól kezdődlkkel János bácsi! — vetettem ellent. — Általában a házasság is lakodalommal, dí- nom-dánommal. jó hangulattal kezdődik, s aztán sok civakodás- sal, meg nem értéssel folytatódik, s vállassal végződik sok esetben. Persze csak akkor, ha a ház astársak nem egyforma igyekezettel rakják a családi fészket, ha nem alkalmazkodnak egymáshoz.

Láthatólag nem ijesztettem meg Kiss Jánost ezekkel a szavakkal, mert meggyőződésből lépett be, s tudja, hogy az utóbbi Időben háromszorosára növekedett földterületű és taglétszámú tsz-ben akad majd gond, talán súrlódások is lesznek, amíg a régiek és az újak összeszoknak, öss zeegyeztetik szokásaikat, a gazdálkodásról alkotott elképzelései két. De ezek a súrlódások nem lesznek élesebbek, rosszindulatú bbak, mint az új házasoké, akik szerelemből, közös, boldog családi élet teremtési céllal kerültek össze. S a kezdet nemcsak azért jó Kiss János és a többi új belépő számára, mert mulatsággal kezdődött a „házasságuk” a közös gazdaság régi tagjaival, hanem azért is, mert a régi tagok 8 év alatt félmillió forint értékű közös vagyont teremtettek, viszonylag elég jó közös állatállományt hoztak létre, s megteremtették az alapját annak, hogy jövő ilyenkorra is a mostani 41,60 forint érték körül jusson a meg dolgozott munkaegységre. Jól kezdődik a „házasság” az új tagok számára is, mert mint általában minden régebbi tsz-ben, a körösladányi Május 1-ben sincs nyoma sem a lokálpatriotizmusnak, az olyan szellemnek, hogy a szövetkezet elsősorban az alapító és azoké a tagoké, akik régebben beléptek. Mint általában minden tsz-ben, itt sem az a döntő a vezetői tisztségek betöltésénél, hogy ki mikor lépett be, hanem az, hogy milyen a tudása, rátermettsége. Ez az elv a gyakorlatban is érvényesül: az öt tagú igazgatóság nemrég történt újjáválasztásakor két új belépő került két régi vezetőségi tag helyére. S most, miután annyira megnőtt a taglétszám, hogy az igazgatóságot hét tagúra kell kié gészíteni, a választásnál ismét nem az számit, hogy ki mikor lépett be, hanem a rátermettség. S ez nagyon jól van igy, nagyon helyes, hogy az új tagoknak joguk van a vezetőségbe kerülni, a vez etőség összetételébe beleszólni. Ez a jog adva van a békési üj Élet Tsz-be lépett mintegy ISO új tagnak Is. Csakhogy amilyen helytelen lenne az új tagok közül nem választani a vezetőségbe, o ’an helytelen lenne a vezetésben jártas és tapasztalt régieket leváltani azzal, hogy agrárproletárok voltak, s nem értenek úgy a gazdálkodáshoz, mint azok a kis- és középparasztok, akik most léptek be, akik gazdálkodásban élték le koruk nagyrészét. A régi tsz-ek vezetőségébe tehát nem teljes vérátömlesztés, hanem csak vérfrissítésre van szükség, hogy közmegelégedésre jól műkő 1 jön a nagyüzemi szervezet.

ÍMIMMMtlHMtMMUMMHMUHUIMMHMMMHMtMmHM

Beszélgetés az új rendszerű jövedelemelosztás ösztönző erejéről Tótkomlóson

Több fontos feladatról tanácskozik az Építők területi bizottsága

Az Építők Szákszervezetének területi bizottsága csütörtökön délután három órai kezdettel ülést tart. Ezen az értekezleten a bizottság a múlt évi, közte a kongresszusi munkaverseny e- redményeit és tapasztalatait értékeli, majd megbeszélik az idei feladatokat, valamint hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára szervezendő munkaversennyel kapcsolatos tennivalókat és az üzemi bizottságok tsz-fejlesztési munkáját. Ezen az ülésen tárgyalják meg a tanácsi vállalatok munka- és védőruha-ellátási igényeit is.

Az É. M. 45. sz. Áll. Énítöipari V

Bp. V., SZÍV u. 60.

kőműves- és ácstanulókat vesz fel

Jelentkezhet az. a tizennégy— tlzethét életév közötti fiatal, aid a VIII. általános Iskolát elvégezte. Teljes ellátás és szállás biztosítva, sport- és kulturális lehetőséggel. Jelentkezés írásban, vagy személyesen, a fenti cím a- latt. Bővebb felvilágosítást a Jelentkezéskor adunk«

A tótkomlósi Haladás Termelőszövetkezetben három évvel ezelőtt új rendszerű jövedelemelosztást vezettek be: elhatározták, hogy nem a végzett munka, hanem a megtermelt termény, a kifejt tej és hizlalásnál a súlygyarapodás mennyisége dönti el, hogy mennyi munkaegységet írnak jóvá. A zárszámadó közgyűlésre nemcsak az elmúlt évi e- redményeket dolgozták fel, ha nem 3 év tükrében mutatják be az új rendszerű jövedelemelosztás ösztönző erejét. Erről beszélgettünk Kovács Pál elnökkel, aki kezdeményezője volt az új módszernek.

— A tagság idegenkedve fogadta a javaslatot 1956-ban — magyarázza az elnök —, de azóta meggyőződtek arról, hogy érdemes volt bevezetni. Már az első évben látták, hogy hasonló terület megműveléséért a szorgalmasabb tag jóval több munkaegységet kap, mint a hanyag, mert ha idejében kapál, több lesz a termés s mivel a mázsa dönti el a keresetet, a következő évben már lelkiismeretesebb volt mindenütt a munka. Jó ez a rendszer arra is, hogy a tagság jobban magáénak érezze a közöst. Beleszólnak a tervezésbe, tapasztalataik alapján elmondják, hogy melyik dűlőbe mit érdemesebb vetni, a gépi munkáktól sem húzódoznak már. Nagyon érdekes, hogy az állattenyésztők sem maradnak a a szűkkörű munkahelyen, érdekli őket a takarmánytermesztés és egyéb probléma is.

Ezután egy számokkal teleirt kimutatást szed elő a fiókból és pontosan elmagyarázza, bogy

három év alatt hogyan emelkedett a terméshozam és a tagság átlagkeresete. Érdemes alaposabban megnézni a számokat. Kiderült, hogy kukoricatermésükből például száz hold redukáltszántóra 1959-ben 100 mázsával több jutott, mint 1956-ban. Cukorrépából 560 mázsa volt 100 holdanként az emelkedés, búzából pedig 5 mázsával termett több holdanként.

— Az állattenyésztők is szép e- redményekkel dicsekedhetnek — folytatja az elnök. — A tejtermelés például 56 óta tehenenként 1870 literről 3486-ra emelkedett. A tehénállomány 100 holdanként 1,65-ról csaknem tízre gyarapodott. Érdekes az is, hogy állati termékhozamunk — ugyancsak 100 holdanként nem egészen 4000 kiló volt, tavaly pedig már húsz és fél ezer. Az árutermelés is megháromszorozódott. így nem csoda, hogy a tagság átlagos évi keresete 8 ezer forinttal magasabb.

Elmondta az elnök elvtárs azt is, hogy az új rendszerű jövedelemelosztás igen megnyugtató a

növénytermelők számára; hisz megszüntette a nagyfokú aránytalanságot s ha jól dolgoznak, akkor keresetük nem sokkal kevesebb a télen is dolgozó állattenyésztőknél.

A munkaegység-kimutatást tanulmányozva meglepődve láttuk, hogy Farkas Györgyné, Oravecz Mihályné, Lehóczki Andrásné és Markovics Mihályné — akik áprilisban léptek a termelőszövetkezetbe és állandóan együtt dolgoztak — 380—395 munkaegységet szereztek év végéig, amiért 12—13 ezer forint értéket kaptak. 5rthető, hogy nagy örömmel és megnyugvással készülnek a közeledő zárszámadó közgyűlésre, írni a tsz fennállása óta a leg- :obb eredményekről ad számot a agságnak.

A Haladás Tsz jó tapasztalatait azánk különböző tájain hasznosítják már a munkaegység-számo- ’ ásnál s az új gazdasági évben gy osztják el a jövedelmet a 'agyhírű tótkomlósi Viharsarok "sz-ben is.

—Ary—

L M. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat

— Békéscsaba, József Attila u. 4. — felvesz kőműves, ács és szobafestő tanulókat 14—16 éves korig, akik az általános iskola nyolc osztályát elvégezték eredményesen.

Jelentkezés személyesen vagy levélben a vállalat munkaügyi osztályán vagy a 611. sz. Mü. M. Intézetben, Békéscsaba, Lenin tér 5. szám alatt. 249