Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-26 / 21. szám

4

BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG

1960. január 26., kedd

BEFEJEZTÉK

a mezőkovácsházi járási művelődési ház építését

Nemrég találkoztunk dr. Kertész Márton elvtárssal, a mezőkovács'házi járási tanács v. b. elnökével. Kertész elvtárs örömmel újságolta, hogy a megyei építőipari vállalat hamarosan átadja rendeltetésének a korszerűen megépített járási művelődési házat, mely a község és a járás büszkesége lesz. Mivel kíváncsiak voltunk az átadás időpontjára, felhívtuk telefonon Paulay Mihály elvtársat, a megyei építőipari vállalat termelési osztályának vezetőjét. Paulay elvtárs így nyilatkozott:

O Pénteken, január 22-én történt meg a mezőkovácsházi művelődési ház végleges műszaki átadása. Ilyen művelődési házat az egész országban is keveset lehet találni. Ezt nem azért mondom, mert mi építettük, hanem azért, mert a legújabb tervek alapján készült.

Az emeletes épület első- soran magába foglal egy 600 férőhelyes, földszintes és karzatos nézőteret.

Az emeleten találjuk a különböző szakkörök szobáit, a könyvtárat, az olvasótermet és a filmvetítéshez szükséges gépházat. A színpad is a legkorszerűbben lett megépítve. A világítás, a színpad előtti süly- lyesztett zenekari rész, és az öltözők is a legújabb tervezések és elképzelések alapján lettek megoldva. A nézőtér és az emeleti szobák mindenik helyiségében gőzfűtés van és vízvezeték.

Ezt követően felhívtuk telefonon Ancsin Pálné élvtársKöszöntjük a 4L sz. AKÖV üzemi lapját, a REFLEKTOR-t

nőt, a megyei tanács vb. tervosztályának beruházási előadóját, akitől arra kértünk választ, hogy mennyibe került ez a korszerű járási művelődési ház. íme a válasz:

— A mezőkovácsházi járási művelődési ház kétségkívül nagyon szép és modem, de a megépítéshez szükséges költség sem megvetendő.

Maga az építési költség eléri a hárommillió forintot. Ezenkívül a tervezésre és a berendezésre költött összeg is meghaladja a 360 ezer forintot.

Ha már itt tartunk, had mondjam meg azt is, hogy a járási művelődési ház ünnepélyes a- vatása január 30-án, szombaton lesz, ahol Arany Tóth Lajos elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke mond ünnepi beszédet,

Balkus Imre

HÍREK

í

Üjabb üzemi lappal gazdagodtunk. A napokban jelent meg a 41. sz. Autóközlekedési Vállalat üzemi lapjának — a Reflektornak — első példánya. A hét oldalas újság címlapján olvashatjuk, hogy a pártszervezet lapja. Amint, említettük ez az első példány. Mégis könnyen megállapíthatja az olvasó, hogy tartalmas és sokoldalú. A bevezetőt, más szóval a vezércikket Kovács Pál elvtárs, a pártalapszervezet titkára, mint a lap felelős szerkesztője írta. A cikk első részében arról ír, hogy a párt VII. kongresszusa nagy feladatokat ró az AKÖV-re is. Majd azzal folytatja, hogy az üzemi lap hivatva lesz a tömegszervezetek tevékenységét, a munkaverseny, az újtíási mozgalom terebélyese- dését bemutatni. De hivatva lesz arra is — írja Kovács elvtárs —•, hogy a jó mellett meghúzódó rosszat ostorozza. írása befejező részében arról szól, hogy a vállalat dolgozói segítsék írásaikkal saját üzemi újságukat.

Pusztai Zoltán elvtárs, a forgalmi osztály vezetője a kongresszu- .

arról, dány is. Mi kívánunk ehhez ered-!

versenyben a 4L sz. AKÖV a második helyezést érte el. Ezenkívül néhány fontos tennivalót említ rikkében. Povázsai Gyula elvtárs, a KISZ-szervezet titkára a kiszis- ták munkájáról ír. Többek között arról, hogy a kiszisták két újítóbrigádot alakítottak, s az I. számú brigád 16 újítással az első helyre került. Dr. Tamássy Tamás elvtárs, a vállalat főkönyvelője, a tervteljesítésről és a pénzgazdálkodásról számol be.

Dr. Kovács Gyula elvtárs a Jogügyi Hiradó-ban közöl hasznos tudnivalókat. Tóth Károly elvtárs, újítási előadó, az újítási e- redményeket taglalta. Ladányi István elvtárs, a szakszervezet titkára és Hajas László a szak- szervezet életéről ír. Nem hiányzik az üzemi lapból a sportrovat sem, mint ahogyan a szakmai továbbképzést segítő Találd ki — rovat sem.

Sokat Ígér a 41. sz. AKÖV üzemi lapja, mely minden bizonnyal be is tölti hivatását. Erre enged következtetni már az első pélIdőjárásjelentés

Felhős, párás, keleten több helyen még ködös idő. A délnyugati, nyugati megyékben néhány helyein eső. Mérsékelt, a Dunántúlon helyenként élénkebb déli, délnyugati szél. A hőmérséklet lassan tovább emelkedik. Enyhe idő, esőkkel, (MTI)

— Egyiptomról tart előadást O- rosházán az építőipari dolgozók részére január 26-án Tamás Béla tanár „Egyiptom, a Nilus gyöngye“ címmel. Az előadás után filmet vetítenek.

— Bővítik az orvosi rendelő várószobáját, és a községben levő óvodát Csanádapácán. A községfejlesztési tervben 1960-ra ez a két nagyobb létesítmény szerepel, melyekre 70 ezer forintot terveztek be.

— Villanyhálózat bővítésére 80 ezer, új kút fúrására pedig 300 ezer és járda építésére 350 ezer forintot fordítanak a községfejlesztési alapból ebben az évben Gerendáson.

Ilyen is van, kár...

A hidegtől pirosra? csípett arccal, nyakam kabátom gallérjába húzva haladtam az úton. Eszembe jutott, hogy az úttörőházzal szemben van egy csendes kis cukrászda, ott egy fekete mellett nyugodtan megvárhatom a férjemet és egy kicsit fel is melegszem.

A mellettem lévő asztalnál egy fiatal,. igen csinosan öltözött nő és egy 35 év körűid férfi ült. Először csak sziszegő hangokat hallottam, később azonban a férfi durva hangját:

— Két fél konyakot!

— Kérem, önnek nem szolgálhatok már szeszes italt, tessék kávét fogyasztani — felelt udvariasan a kiszolgálónő.

— Hát akkor adjon két kávét! — kiáltott a durva hang.

A mellette ülő fiatal nő kö- nyörgőn nézett rá és becézgetve

kérte, hogy ne hangoskodjon, hisz nincsenek egyedül.

— Menj az anyád... — kiabálta a részegek jellegzetes huk- kolása közben.

— Gyere édes, menjünk el innen — könyörgött tovább a nő.

— Hova? A K-K-Kissékhez? Oda nem! — ordított.

— Hát én megyek. Ha te nem szégyelsz így beszélni, legalább legyél tekintettel rám, ennyi ember előtt — hallottam a nő szavait, s amikor megfordultam, láttam, hogy a férfi a nő kezét csókolgatja.

Helyes lett volna, ha a kiszolgáló nő a jelenet kezdetén megfelelő módon intézkedik, hogy az ilyen emberek ne zavarják az ott szórakozókat, vagy azokat, a- kik várnak valakire és a hideg elől térnek be a különben barátságos kis cukrászdába.

U—Ka.—

— Nagymamák és fiatalasszonyok találkozóját szervezik meg a nőtanács aktívái a nemzetközi nőnap tiszteletére január 31-én, vasárnap Nagyszénáson.

— Nőtt az olvaspk száma a békési járásban. Az elmúlt évben 82 512 kötet könyvet kölcsönöztek ki a járási könyvtárból az olvasók. Ez 10 407 kötettel több az e- lőző évinél.

— Űj könyvek vásárlására 10 ezer forintot biztosított a Szarvasi Községi Tanács a községfejlesztési alapból, mely az elmúlt évinek a kétszerese. 1959-ben ötezer forintot fordítottak erre.

— A nemzetközi nőnap programját és előkészítését tárgyalja meg január 28-án, csütörtökön délelőtt a Békés megyei Nőtanács kulturális bizottsága Békéscsabán, a nőtanács helyiségében.

— 640 négyzetméteres. szakaszon új betonjárdát raknak le Bé- késsámsonban ebben az évben. A községfejlesztési alapból erre mintegy 70 ezer forintot fordítanak.

— Központi orvosi rendelőt létesítenek 100 ezer forintos költséggel Vésztőn. Az építkezésre a községféjlesztési alapból biztosítják a szükséges összeget.

Isméi több négytalálatos a megyében

A lottó 4. játékhetén ismét több négytalálatos szelvény akadt Békés megyében. A pénteken La- josmlzsén lebonyolított sorsoláson négytalálatosnak bizonyult játékjegyek közül az S 3184 344 számú szelvényt Békéscsabán, Simon Lajos Kossuth téri trafikos- bizományos hozta forgalomba. Az S 3 226 238 számú szelvényt Orosházán, az S 3 485 649 számú szelvényt pedig Békésen értékesítették. A boldog nyerők egyenként előreláthatólag 92 950 forintot kapnak nyertes szelvényeikre. Az eredmény külön érdekessége, hogy Orosházán a 3. játékhéten is két négytalálatos szelvény akadt.

si verseny eredményéről ír, hogy az országos teherforgalmi

ményes munkát és sok sikert.

; (rTCJííjyirmc

ami gondoljuk, érdekli a mi mű- veáődésiház-igazgatóinkat.

Talán először is a vezetésről. A művelődési ház vezetősége váA FOBBAD

Hagymást Bálint bátyámnak a szeme sarkától a füle tövéig hosszú forradás húzódik. - Többször megkérdeztem tőle, hogy honnan ered az, míg a múlt vasárnap poharazás közben végre elmondotta.

Leírom az esetet, mert igen tanulságos és mulatságos is egyben.

— Hát tudod, e- csém, az úgy vöt, vagy 30 évvel ezelőtt, hogy fogytán vöt o kenyirnek valónk. Nem akartam mán kőcsön búzát kími, mer nagyon le vó- tam terhelve újig, meg osztón egy xnka helyett másfél 1víkát kellett vóna visszaadni. Hanem úgy gondoltam, hogy

munkát kírek Ö Nagy Sándor gazdátúl, oszt pízír veszek lisztet. El is mentem Ö Nagy uramho‘ oszt mondom néki. hogy mi járatban vagyok. Meghallgatott, oszt aszongya nékem:

— Hát hallod, vóna egy heti munka.

— Oszt mennyit adna gazduram?

— Fél napszámot e. gísz naponkint.

— Felet? — kérdezzem.

— Annyit. Mer télvíz idejin az is sok.

M egmírgese étem erre:

— Ne aggyík nekem semmit, hanem inkább én adok magának. Oszt úgy vágtam nyakszirten hirtelen, hogy menten felfordult a nagy darab ember.

Elővette pipáját, rágyújtott és folytatva.

•— Mingyár észrevette a dógot a család, oszt a jány félszaladt a kössígházá- }io’. Gondoltam ennek nem lesz jó vígé, fiát én is indítottam hazafelé. Ahogy a Totódra írtem, mán jöttek a singárlók a lánnyal. Elibem átíí- taik, hogy sehova tovább! Mondom: —:

Nem addig van a!:

Erre az egyik bilin- 2

eset szed elő, hogy.

ráteszi a kezemre, 2

Nosza, nékem se kel-2

lett több. Lerántot-;

ta ma vállukról a pus- •

kákát, oszt bele a S ■

Keresbe, ükét meg j utánuk. Hát így vöt, 2 ecsém. Ekkor szerez-2 terre ezt a vágást a\ bail pofámra. Két e- ■ gisz évet ültem az- \ után, de megirte.

— Hogyhogy? — j kérdezem.

m

— Hát úgy ecsém,l

hogy nem mindenki * taníthatta repülni; meg úszni a singárló-\ kát. Meg osztón a: vöt a legjobb a dolog- \ ba, ahogy a kokasitol-l las kalapjukat vitte a: víz. Ez nagyon akku-2 rátus látvány vót. 2 Most is nevetem, ha | rágondolok, a nemjó- í ját néki! •

Nézem az öreget,:

megköszönöm igaz-:

mondását és nagyot \

iszom a tiszteletére. 2 ■

BÍRÓ GYULA LAJOS j

VL

Kultúi forr» dalom

Pleveni „Dimitrov'’ művelődési ház. A város lakossága a színház és a mozik mellett itt oltja kultúrszomját. Nem frázis ez kérem, mert igenis oltja, reggeltől késő estig. Láttuk, ott voltunk világos nappal, olvasó emberek, kedves, finom mozású ba- letto sok, a zene hangjaiban mélázó fiatalok között. Termei zsúfoltak voltak.

Pleven különben lélekszám- han hasonló a mi megyeszékhelyünkhöz. Hetvenezer lakosa van, területük is csak-csak egyforma. Talán valamivel rendezettebb építésű Pleven, és tele nagy történelmi múlttal, hagyománnyal.

Igényes, mindent tudni akaró, mindenről érdeklődő lakossága van. Ezt bizonyítja már az is, hogy művelődési házának ajtaja mindig nyitva áll, s bizony, nem telik él 10 perc, hogy emberek csoportjai ne térnének be szomjuk oltására. Nem is hasonlít a mi Balassi Művelődési Házunkhoz. Bizony nem...

Pavlin Boriszol. a művelődési ház szekretára, titkára fogadott bennünket. Azt mondta:

— Nézzék magyar elvtársak, én sokat nem mondok. Jobban hisznek ugyanis, ha saját szemeikkel látnak mindent...

— Elnézést, de mi nem kételkedünk a bolgár elvtársak szavaiban...

— Tudom, mi sem vagyunk hitetlenkedők, de szebb minden, ha az ember saját szemeivel látja... Meg, miért is dicsekednénk szavakban...?

így is kifaggattuk Boriszol elvtársat néhány olyan dologról,

lasztott testület. Elnöke, titkára és vezetőségi tagjai vannak. Aktívái, körülbelül ötszázan. Szép szám, s hogy dolgoznak az aktívák, azt az élet jól mutatja. A művelődési ház önelszámoló. Nem szorul különösebb állami segítségre — azt hiszem ez sem mindegy...

— Hogyan tudnak rentábilisak lenni? — kérdeztük, mert érdekelt bennünket, hiszen a jó tapasztalat igazán nem árt meg a mi művelődési házainknak sem.

Erre már nem volt hajlandó válaszolni a titkár.

Fiatalok a könyvtárban