Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-03 / 285. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSAG 1958. december 3., szerda Az erő és a felelősség tudatában A z a sikerekben gazda« két( zeti egységet, a világra széló ered-! esztendő, amelyet a mosta- ményeket. el; mindent elsöprő vá'asztási] t pár. tagok számbelileg ugyőze'em koronázott meg, a dol-| " gyan kevesebben, de eregözó tömegek bizalmáról s egyben jütkben megsokszorozódva dolgoz-' pár unk erejéről tanúskodik. Ma tak a nép között. Nem lóhátról, ! lelkiismeretűnk szerint a való nem meglellebezhetetlen gőggel igazságot mondjuk ki — anélkül, nyilvánítottak véleményt, nem az hogy ez szóvirágként hatna — íróasztal mellől küzdöttéik le az tme: a párt és a dolgozó tömegek élettel ellentétes ítéleteket, hanem egysége összeforrottabb, mint bár- a helyszínen vizsgál ódák, gyűj-1 Imikor volt ebben az országban. töttek sokoldalú tapasztalatot, ■ A kommunisták: emberek a szó sok véleményt meghallgattak és legnemesebb értelmében és szív- így mondtak őszintén, kertelés bői tudnak ö.ülni a dolgozók elé- né'kül igent, vagy nemet. Űj mód- gedettségének, jó hangulatának, szer ez: a hummanitás, a nép aL- biza’mának és ragaszkodásának a I kotó erejének tisztelete, a marx- párt, a Hazafias Népfront, a for-1 izmus—len in izmus tanításainak radalmi munkás—paraszt kor- helyes gyakorlata. S az élet ten- mány iránt. Ez az öröm mély em- gernyi példáién tükrözi, hogy ha béri érzés, mert nincs bmnesem- a dolgozó tömegekkel egyetértve mi színlelt, semmi takargatni va- vitatjuk meg gondjainkat és ló. Csupán a szívünk mélyén lük- együtt lendülünk munkába, akkor tét egy kis jóleső melegség és tu- vidámabb az élet, pezsgőbb a «latunkban Iebbrn vidáman a gon. munka ritmusa. Mint az é’et do'at, hogy a kommunisták eltö- számtalan területén, a Mezőhe- kélt akarata, szándéka eddig, az gyesi Állami Gazdaságban is ez eltelt két év sorén a nép vágyai- a munkas ilus teremtette meg a val találkozott, népboldogító .tét- munkások a1 kotó kezdeményezőteket szült. S ez igazán nagysze- sét. A pártszervezetek 'rmimi- arű érzés még akkor is, ha örömün- nistáinak türelmes munkája, tette két nem kíséri csinnandratta, ha-1 és felvilágosító szava, a jogos igé- nem csak józanul számot vetünk nyék halogatás né’küli kielégíté- magunkkal: hogyan fogantak e- se, anyagi erővé vált az emberek- redményeink és miként haladjunk ben s az idei aszály ellenére a ta- iovább? I valyinál is nagyobb nyereséggel L milékeznek a viharsarki kom- záriák a gazdasági évet. munisták, megyénk vala- A mi örömünk annak szól, hogy mennyi dolgozója 1956. november megláthattuk: ígv jöttek létre a 4-ére, amikor a Kádár-kormány sikerék, s így kell haladnunk to- megalakulásának és a szovjet csa- vátb. De a mi örömünk nem jár-! patote segítésének hírére meg- hat elbizaikódottsáseal, nem je- könnyebbülfcen sóhaj.ottunk fel és lenthet pontot két évi munka u- azoonal munkához láttunk. A tán hanem csak a folyamatosság szorongás, a félelem még sokáig figyelmeztető vesszőcskéjét. Mi nem ennek valódiságáról győződnek meg az emberek? Aligha! Az ilyen gyakorlat nemhogy erősítené az emberekben a bitet, hanem ellenkezőleg: mérge a tömegek pártba vetett bizalmának, mert a szavakat nem követi a tett, s az emberek a helyi példák láttán — noha a párt általános politkája nekik tetsző — bizonyta. Lanságba merülnek, fenntartásokkal élnek. A mi kommunistáink számára az ilyen út járhatatlan, s mivel a párt tagjaira az a jellemző, hogy megbirkóznak a legnehezebb akadállyal is, biztosra vehető, hagy mihamarabb helyre hozzák a sok jó között jelentkező hibákat. Népünk bizalma megacélozta erőnket, s a kommunistáknak a napi munka lüktető zajában kell újra és újra igazolni, hogy még jobb kormányossá, még képzettebbé, edzettebbé akarnák válni, hogy a megnövekedőit bizalomnak, megfelelő erővel tudjanak szolgálni. Deák Gyula lenre még hosszú ideig kísértett, nüket győzőmet jelentő számok, Munkanélküliség kopogtatott láz ^szívm^lerfeetŐ éreŐihŐriVék: Annál ajtókon és az infláció réme búk- inkább nem. mert a jót mutató, kant fel ijesztő képként a magyar nagy álta’ános mel’ett, árnyképeik gazdasági életben. A komim unis- is jel mi kéznek. fJAmclv vezető, iák azonban megvilágították a “Ivtá-s még most is hajlemos arra, helyzetet, megmutatták a kivezető hogy nagy fennhangon dekorál-1 Utat. A központi intézkedések jón: a párt poH'ikáía helyes, a tö- megszüntették a múlt sérelmeit s mesekkel a kaoesoiat a szocialista országokkal kötött szerződések kölcsönös segítségével helyreá'lt a normális élet A párt és a kormány azonban társ a fától nemcsak egyszerűen közölte in- 1átva, mit sem A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság jegyzőkönyvet írt alá Néhány nappal ezelőtt Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában jegyzőkönyvet Írtak alá a* SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány legutóbbi határozatával kapcsolatban felmerült kérdések szabályozásáról. E határozat szerint a Szovjetunió 1959. Január 1-tdl kezdve lemond a,hatszáz millió márkáról, amelyet az NDK-nak fizetnie kellett az Ideiglenes területén tartózkodó szovjet csapatok eltartási költségeinek részbeni fedezésére. A szovjet sajtó a franciaországi választásokról A keddi moszkvai lapok bőve n kommentálják a francia válasz« tási eredményeket A Pravda töb bek között rámutat: a most megválasztott nemzetgyűlés a legrea kciósabb összetételű francia parlament száz év óta. A parlament ben a reakciós pártok abszolút többségben vannak. Az Izvesztyija párizsi tudósi tója, Zlkov Írja, bogy a parlamenti választás a népszavazás után a francia államrendszer reakció# átépítésének soron következő sza kasza volt. A polgári demokrácia régebbi intézményei fokról-fokra rombadőlnck és ezzel egyidejűleg mindinkább felemeli fejét a reá kelő. Az Izvesztyija rámutat, hogy a szocialistákat terheli a legnagyobb felelősség a baloldali erők megosztásáért. Választási kampányuk fő jelszava ugyanis a ko mmunistacllenesség volt. Tevékenyen közreműködtek sok reakció s jelölt sikerében és mindent elkövettek, hogy megakadályozzák a kommunista jelöltek megválasztását. Nyugati tápok a francia választások eredményeiről A keddi angol lapok a ■francia választások eredményeit csalódással vegyes örömmel fogadták. A News Chronicle így ír: „Úgy látszik, a francia választások az 50 év óta legegységesebb nemzetgyűlést hozták létre. Ennek ellenére nehéz örülni az eredményeknek. A stabilitás inkább látszólagos, mint valóságos, Franciaország most jobban függ De Gaulletól, mint valaha. Sajnálatos dolog, hogya választások rendkívül megnehezítették egy konstruktív ellenzék kialakítását. ! A Times szerint De Gaulle nők bizonyára legalább annyira csalódást okoz, mbit bárki másnak, hogy a választások ilyen katonai \ jellegű választásokká váltak. Aj mi győzelemnek látszik, tulajdon* képpen veszélyeket rejtegethet számára. A New York Times egyik cikké, ben azt írja, hogy olyan politikusok veresége a francia választásban, mint Paul Ramadier, Edgar Faure, Pierre Mendes-Fia ce és Jules Moch, szegényebbé teszi a politikai színteret", A lap szerint a jelentős jobbra tolódás az algériai integrációs politika támogatásának tekinthető. Az ilyen politika azonban nem oldja meg az algériai problémát. „ •>> asjur. . A francia választásokait kommentáló svéd lapok azt jósolják, hogy De Gaulle és Soustelle között harc indul majd a hatalomért. teilen és tisuró1-napra szilárdabb. A szólam hegyén is való, csak az a bai hogy ez az élv- az erdő* nem ad a párttatézkedéseit, hanem előzőleg alapo- gok, a pérforVkívöMek szavára, £an tanulmányozta a helyzetet, a mit sem ad arra. hcyrv az ő ft»®- párttagok és párlonkívüüek ezrei- műkben még meg sem vitatták vei beszélgetett. Mindenki őszin- az emberekkel a rrvtinkéeosztáiv tén mondhatott véleményt és leg- helyzetének meeiavításáról szóló többen tapasztalhatták, hogy vét-' nárthatérozatet. how eddig még leményük tükröződik a hozott ha- semmit sem tettek, hoev ez a határozatokban. Ez a szoros kapcso- tároziat a valósáéban öltsön t°s- lat a dolgozó tömegekkel, ez a fi- tét. A Békéscsabai Pamutszövő gye'mes országvezetés, ez a meg- Vállalat pártszervezet érek vezetői gondolt intézkedés, mely minden- és kommunistái is adósaik ezzel, kor a ömegsk problémáját tekin- tegyük fe" a kérdést,; kiimond- tette e’sődle/esnek. ez szülte meg hatják-e ők nyugodt lelkiismeret- az osztatlan bizalmat a párt iránt tel az e'őhb idézetteket? I esz-e A dolgozó tömegek érdekeltsége,: szavuknak főtana Ha ha a Déri és az intézkedések támogatása pedig a tömegek helyes kancsóla+áról szülte a párt erejét, a népi, nem-, beszélnek és az ők üzemükben —------------------------------------------------------------------------------A KlSZ-élefről sorokban Megyei leányaktíva fiiéit tartót tak november 29-én a megyei pártbizottság nagytermében. Az a ktivaiilésen mintegy 120—130 leány vett részt, ahol a téli tervek el beszélték meg. November 25-én este az end rődi KISZ szervezetben is beindult a politikai oktatás. Az első előadáson, melyet Békési Mihály járási KISZ-titkár tartott, több mint húsz fiatal vett részt.--O—■ B ékéscsabán a KISZ 1J. kerületi alapszervezetében a tagkönyv- kíosztás 50 százalékban megtörtént. A fiatalok vállalták, hogy ezt a munkát jóval a határidő előtt befejezik. A KISZ szarvasi területi ala pszervezetében december 21-én ünnepélyes tagkönyvkiosztó tagg /ülést tartanak. Az ünnepi gyűlésre meghívják a járási KISZ vb -tagjait, valamint a KISZ csorvá- si szervezeteinek vezetőit. Idős ve teránok és szülők is résztvesznek a tagkönyvkiosztó gyűlésen. A kapitalizmussal vívott verseny döntő szakasza Lenin már a lom első éveiben, amikor iparunk még csak kezdetleges módszerekkel és egyszerű berendezésekkel dolgozott, fontos feladatként jelölte meg, hogy a társadalmi munka termelékenységének területén versenyezr zünk a kapitalizmussal. A párt azt tanította: csak akkor arathatunk végső győzelmet, ha o- lyan magasra emeljük a termelékenység színvonalát, hogy minden lakos több áruhoz jut, mint a fejlett kapitalista országokban. Ez a tanítás a Szovjetunió a’a pvető gazdasági fel- ada ává vált, s valamennyi népgazdasági terv a fentiek megvalósításáért szállt sfkra. Igaz, hagy akkoriban még kev°s°n voltak, akik hittek e tervek realitásában. Még a szovjet hatalommal szimpatizáló külföldiek is csak utópiának tekintették ezeket az elgondolásokat. Azó a több mint 40 esztendő telt el, s az idő bebizonyította a szocia’ista rend fölényét. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió rendkívül alacsony színvonalról indult a kapitalizmussal folytatott versenyben, mégis gyors ütemben számolta fel az évszázados elmaradottságot és termelését 3,5-ször olyan gyorsan fokozta, mint az Egyesült Irta: R. Bjelouszov szovjet hata- Államok, Anglia, Németország, vagy Franciaország. Míg 1913. ban a Szovjetunióban egy főre csupán 7,6 százaléka jutott a- zoknak az ipari árucikkeknek, amelyeket egy amerikai álampolgár kapott, addig 1937-bsn ez a szám már 15,3 százalékra, jelenleg psdig 43,4 száza’ékra e- meíkedett. A mezőgazdaság területén még közelebb kerültünk az amerikai szánvonalhoz. Jelenleg a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megoldásában új szakaszba lépett, amelyet nemcsak a gyors ütem, hanem az ipari termelés abszolút növekedése is jellemeze Ma már minden objektív ítélőképességgel rendelkező ember számára nyilvánvaló, hogy a Szovje.umió nemcsak utólér- heti, hanem nagyon gyorsan el is hagyhatja az Egyesült Államokat a békés gazdasági versenyben. Az 1959—1965. évi nópgazda- ságfejlesztési el'enőrző számok figyelembevételével megközelítő pontossággal kiszámíthatjuk: m iinyi idő múlva oldja meg a szovjet nép alapvető gazdasági feladatát. Ez az idő mindenekelőtt a következő tényéktől függ: 1. A szovjet és az amerikai •: erme'.és jelenlegi színvonalának viszonyától. 2. A gazdasá,gi fejlődés ütemétől. A lakosság számának növekedése e két országban a köve kező 10—15 évben előreláthatólag egyforma lesz. Az 1958-as esztendő a hétéves terv kiindulási pontját képezi* Idén a szovjet ipar 10 százalékkal növeli termelését Az amerikai közgazdászok értékelése szerint ugyanakkor az Egyesült Államok iparának terme* lése 6—7 százalékkal csökken. Ennek megfelelően a két ország ipari termelésének volumenét 1:1,8 arányban viszonyíthatjuk. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetuniónak az eddigi ipari termelés 4/5-öd részével kell fokoznia termelését, hogy utolérje az Egyesült Államok 1958, évi termelési színvonalát. Hogyan oldjuk meg ezt a feladatot a hétéves terv idején? Tekintettel arra, hogy az ellenőrző számok a szovjet ipari terme’és átlagos évi növekedését 8,6 százalékban szabják meg, 1965-ben az ipari termelés volumene — 1958-hoz viszonyítva — 80 száza’ékkal eme’kedik, tehát eléri az Egyesült Államok jelenlegi színvonalát. Naív elképzelés lenne azonban, ha azt mondanánk, hogy az Egyesült Államokban ez idő alatt egyáltalán nem fejlődik majd a termelés. A marxiz- mus-ieninizmus azt tanltja, hogy a modem társadalom csak a bővített újratermelés alapján fejlődhet. A kérdés tehát abban rejlik, milyen ütemben e- melkedik majd az Egyesült Ál-
