Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-09 / 290. szám

1658. december 9 , kedd BÉKÉS MEGYEI KÉPÚJSÁG 3 Szegény emberek laknak itt... A tanyákban hallgat a csend. A lőkösházi úton csak nagynéha nyikorog tova egy-egy JovaSkócSi, ökrösszekér. Ott, bal­ra beljebb, épületcsoport, a Kin- tzlg-tanya, S amerte a hegv ek raj­zolódnak kéken a bágyadt napsü­tésben, a határ. Hova lettek az emberek? Mit tSlhálnak most? Ök is ilyen hall­gatag-mozdulatlanok? Menjünk a Klhtzig-tanyara. Á nyargaló széllel együtt nyi­tunk be a kis irodába, ahol dura zsoló kályha ontja melegét. Az asztalon telefon, hogy gyors kap­csolatot teremthessenek „főnö­kükkel”, a Mezőhegyesi Cukor­gyár Célgazdaságának központjá val. Az asztal mellett Furák 1st' ván fogatos olvas vattakabátban, sapkában, nekifeledkezve. A kály­hánál Czuth József fogatos bri­gádvezető melegszik. Most jött az istállóból, kicsit átfújta a szél. — Sok igazság van benne — mondja szinte magának Furák bácsi. — Mibe Pista bácsi? — kíván­csiskodik Czuth. — Ebben a könyvben, ami Achim parasztmozgalmáról szól. / | lvastam én is. Az egyik he­" ^ lyen arról volt síó, hogy az emberek már télen leszerződtek z urasághoz aratásra. Aki aláir- ,a az egyezményt, annak dolgoz­ni kellett még akkor is, ha törté­netesen beteg lett arra az időre. Az egyik ilyen aratót betegágyból hurcolták a mezőre. Hiába vitték ki, nem tudott dolgozni. Kénysze- ritették rá, bánatában öngyilkos lett. Beledőlt a kaszába. Három árvája maradt — legalábbis így Írja a könyv. —' Némely parasztnál sem volt különb a sorsa az embernek. Én „karúragó parasztnál” dolgoztam — emlékezik Pista bácsi. — É2ek nagyon zsugoriak voltak, volt vagy 100 hold földjük, három­négy emberrel dolgoztattak csak. Mi sem voltunk többen ott, ahoi i én voltam öregbéres. Volt olyan hónap, hogy az erős munkától! em bírtam kiegyenesedni. Ha meg néha napján kicsit fáradt volt az ember, akkor odajött a gazda, és azt mondta: Ma kicsit nyamvadt vagy fiam, — „Lakosztályombäh'*, äz istál­lóban — mert Igen szerettem ol- vasl — lámpa mellett forgattam a könyveket, Sok mindent tanul­tam azokból. Egyszer kiszámítot­tam, hogy mennyi jövedelme van a gazdának. Sok volt. A gazdám nem szerette ha ol- vasok. Mindig oda jött hoz­zám: Ej, ej. Furák fiam, te cocla* lista *— nem tudta kimondam, hogy szocialista —, inkább álad­nál. Hát én inkább nem aludtam... Most is, hogy a brigádszálláson lakok, leginkább olvasok, a töb­biek meg kártyáznak. Annyi kár­tya kellene ide ősztől tavaszig, hogy az a©. Pedig ők is szeretnek olvasni, csak egy kicsit kényelme­sek. Ha valaki helyükbe hozná a könyveket a gazdaság könyvtára, bói, akkor olvasnának kártyázás helyett. De így verik a blattot. A beszélgetés megszakad. Meg­érkezik az ebéd. Pista bácsi neki­ül falatozni. Czuth veszi a sapká­ját, indul haza. Egy az utunk, hát elkísérjük. Hátul megyünk, az akácos felé, arra közelebb. Ahol elhaladtunk a disznóólak mellett, azt mondja Czuth: — Az éjjel szaporodás volt. Ká­rom koca ellett. Most már 40 disznó van Itt, ami öt családé. Szegény emberek laknak itt... önkénytelenül is visszafordu­lunk. A szegény emberek házaló­járól finom ebéd illatát kapja hátára a szél, sodorja felénk. A kötélen fehérnemű szárad. A te­tőn antennák merednek az ég fe­lé. az éter hullámait kutatják. | T gyanilyen kép fogad az idén épült ötlakásos új faáéíúd is, ahol Czuth József lakik csa­ládjával. A konyhában rádié szól, tánczene van éppen. Az asz- szony a most főzött tésztát szűri. És á bútort? Nagyon szép! Bárki megirigyelhetné. Az idén vették. 1 — Nem unalmas itt az élet? — Nem. Ha esténként nem me­gyünk át á szomszédba beszél­getni, akkor rádiót hallgatunk. Szeletem a rádió-játékokat, a színházi közvetítéseket, meg a könyvet, Minden héten csütörtö­kön Stmegytthk a központba, film­vetítésre. A múlt héten a „Csen­des otthon’’ című magyar filmet játszottak, Jó volt. Azt szokják mondani, hogy aki a tanyan él, az az Isten háta mö­gött van. Itt megfoghatatlan tá­volságra van az a bizony isten hátamöge, akár a2 egykori major- béü konyha, ahol Czuth József élt szüleivel, s az egesz konyhabe­rendezés négy eparheltból, meg négy piszkaiéból állt...---------—»C-----------­B efelezték a zárszámadást 9 békéscsabai tsz-ekben Békéscsaba nyolc terrrHjlőszö­vetkezetében a múlt héten befe­jezték a zárszámadást. Mind a nyolc szövetkezet nyereséggel zárta az 1957—58-as gazdasági évet. Városi átlagban egy munkaegység értéke 33,55 fo­rint. Az egy tagra jutó átlagos jövedelem az Előre Tsz-ben a legtöbb. Itt átlag tizenhatezer- kett őszázhat vanöt forint jut egy-egy tagra. A nyolc termelő­szövetkezet a zárszámadás al­kalmával 12 247 000 forintot oszt ki a tagoknak. Ebből kész­pénzrészesedés 5 974 000 forint.-■* □ ►­Új retidHzü mtúbláktit kapnak a gépjárművek Már több személygépkocsit lát­ni Békéscsaba, illetve Békés megye területéin, amelyet új rendszám­táblával szereltek fel. Ezek a gép- júrroín gk, a saojrespéd**, .megyékr bffl, főleg Budapest területéről va­lók. A belügyminiszter utasítása alapján megyénkben is új rend­számtáblákkal szerelik fel a gép- jénmű veket. (M otortkerékpárokat, autókat). Az új rendszámtáblák cseréjét a Békés megyei Rendőr- íőkapitáaayság bonyolítja le. A tor­lódások elkerülése végett, a jár­müvek üzemben tartóit külön-kü­lön írásban értesíti a jelentkezés időpontjáról a rendőrség. Kik voltak a 101-esek? 1923-ban felállították, tíz éve ezren pusztultak — sajnos — A ledöntöttek, és 1957-ben újra talpraállították. Most itt me­reng a Szabadság tér sarkán tö­redezett szélekkel, bizonytalanul fts-zetapasztoU kötömegekböl. Kétharmad részét zsalucatdesa- kák választják el az egyharniad részétől, alapzatán a mondat: „Mindent és mindig a hazaérti” Ez a 101-esek emlékére állított emlékmű. Az 1883-ban megalakított ez­red kapta a 101_es .nevei, mely­ben Békés megye parasztjai, munkásai teljesítettek szolgála. tot. Kit és kinek szolgáltak? Ö_ felsége császárnak és királynak, a magyar—osztrák monarchia urainak, hódító, rabló háború­jukban. A 101-es ezred katonái büszkék voltak nevükre, büsz­kék voltak, hogy alföldiek, ,s szerették hazájukat, abban az értelemben, melyet a kapitalista Magyarország ideológiája, bur- zsoá törvénye beléjük oltott. Hittek abban a hazafiságiban, melynek tételest nem a haza és népe, munkása és paraszt ja ér­deke szabta meg, hanem a Habsburgok, Wencheim bá­rók, császárok és királyok érde­ke. Mit tehetett és tett 1914-ben a besorozott katona? Részint hitt a hazugságnak, mely szerint a magyar nép akkor él majd „teí- ben-vajban”, ha leigáz más nemzeteket — és ment vakon az urak parancsára. Részint tudta, hogy ez hazugság, a magyar munkásnak és parasztnak job­bot csak egy új alapon nyugvó társadalmi rend adhat — ée szembeszáll* » gőggel, itt oz or­szág határain betűi koresta A , A békéscsabai loi-ek özréd- ben mindkét oldalon találhattak katonát, olyan arányban, mint akkor az egész országban voll. Céljaiban azonban * 101-es ez­red akkor-érthetően - mernie- hetett más, minthogy eleget te­gyen * „császár és király «ka. rutának”. Közülük az első vi­lágháború vágóhídján ezren és muuuvMwuwwwmwuwumuuuuwwwiv wavvwMMwuMWMwwwuuwtuwwunuwwwswuw Két december... Kopogtattak Kovács András «Ma kán. — Ki az? — szólt ki álmo­san. •— Rendőrök, Tatai alezredes parancsé, hoztuk. — Azonnal megyek — szólt Kovács András, kiugrott az ágyából, lámpá. gyújtott, a öl­tözni kezdett. Az óra éjfél után kettőt mutatott, a naptár 1956 december 8-át. —i Hová mész? — kérdezte a felesége, aki az ijedségtől ad­dig alig tudott szóhoz jutni. — Bevonulok, s rendet te­remtünk. — Megmondhattad volna elő­re, s készítettem volna valamit — szólt az asszony feltörő ag­godalmát lepi zve... Kovács András elbúcsúzott, s ment a lak anyába, pufajkát, géppiszolyt ölteni, hogy sok-sok társával együtt rendet teremt­sen s újra odaáll hasson a Bé­késcsabai Téglagyár izzó ke­mencéi mellé, s hordhassa ki­felé a sok-sok kész téglát la­kások, iskolák, gyárak, a szo­cializmus további építéséhez. Ment Futalki László is, bete­gen, otthon hagyva feleségét. Beállt a sorba Paulik János Orosz Sándor, Török József, s & többiek Békéscsabáról, s a me­gye minden tájáról... Bevonulásuk előzményei: De­cember 5-én összeült az MSZMP megyei intéao bizottsága. Az ü- lés mindössze egy fél óráig tar­tott Pedig nagyon fontos do­logról, egy átütő erejű honvéd- karhatalom létrehozásáról dön­tött Gyorsan határoztak, mert aa ellenforradalmárok egyre fenyegetőbb magatartása és kártételeik elleni fellépés nem tűrt halasztást. S a tarta’ékos tisztek, az egyszerű párttagok, a munkahelyeikről elüldöző« funkcionáriusok nem várták, hogy. kétszer hívják őket. Min­den eshetőségre számolva bú­csúztak el feleségüktől, gyer­mekeik ől. Minden eshetőségre számolva, hiszen az ellenforra- da’márok csupán a békéscsabai laktanyából 840 lőfegyvert és 20 000 töltényt hurcoltak el. A megye községeiben létrehozott „nemzetőrök” is fel voltak fegy­verezve. Gyulaváriban egy szá­zad karhatalmistát is meg tu­dott volna semmisíteni a ha ár- őnséető! elhurcolt, nagy tűzha- tású fegyverekkel a hídnál les­ben álló Mány Erzsébet és Far­kas Mihály 26 tagú bandája., Jó néhány fegyvert szerzett Pol­gár István vasutasokból, s fele- lőtten súhancoktoól álló csoport­ja is. A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat békés­csabai igazgatóságén a munkás- tanács egyik :agfa arra biztatta a suhancoitat, hogy készítsenek nyilat, s hegyes acéldróttal in­tézzék el a karinataimistákat... A karba talmisták nagyon hát­rányos helyzetloen voltak: őket mindenki felismerte pufajká- jukról, de ők nem tud'ák, ki a barát, ki az ellenség. Ráadásul eleinte kevesen voltak. A ki­váló parancsnokok, Tatai Gyula alezredes és Horváth János szá­zados azonban olyan ügyes ma­nőverezéssel vetette harcba a ke­vés létszámú karlhatalm.is+ákat, hogy az ellenforradalmárok egy egész ebednek vélték. Amellett, hogy egy-egy 15—20 főből álló szakasz egy napon, több község­ben is meg.jele.nt, s letartóztat­ta a „forradalmi tanácsok” tag­jait, jutott 2—2 kartiatalmista és egy-egy rendőr a Békéscsa­bára vezető főútvona1ak lezá­rására, a gépkocsik átkuta’ásá- ra, ezen kívül éiiel-nappal jár­őrök cirká’talk Békéccsaaba ut­cáin. A dobozi hőzöngőknek is inukba szám a bátorság, mikor december 12-én a tüntetés fel­oszlatására bárom Irányból: Gyula Békés és Békéscsaba fe­lől égrengető riasztó lövöldözés közben berobogtak a karhatal- m isták. Eszeveszett«! szaladt széjjel a tömeget, pedig csak 15— 20 kartiatalmSsta volt egy-egy autón. Kopogtattak Kovács András ajtaján. Nem rendőrök, mint két évvel ezelőtt, hanem a postás. A* ajtót nem Kovács And ás kirakó munkás, hanem Kovács András művezető nyitotta ki. Nem behívót, hanem meghívót kapott a volt békéscsabai kar- hatalmisták december 6-i ta­lálkozójára, ahová ő is., a töb­biek is feleségükkel mentek el, azokkal az asszonyokkal, akik két évvel ezelőtt nem siránkoz­tak, hogy férjük bevonul, ha­nem hősiesen vállalták a gyer­mekek nevelését, s azt is, hogy a huligánok bármikor rájuk törnek... Most együtt ünnepelték a karhatalom születésének máso­dik évfordu’őjáf, vidám beszél­getés, nótázás, az 56-os élmé­nyek felelevenítése közben. S mindegyik karba te lm ista a öb- biek tettéről, helytál’ásáről be­szélgetett, mintha ő csak távoli szemlé’ ője. s nem részese lett volna a történteknek. De a legtöbb időt mégis a vidám nótázás és táncolás fog­lalta el a hajnali órákig tartó találkozón. K, I. „császárért és a királyért”. Emlékükre — mint végkegyg- letnek nevezett végkielégítés 1923-ban Békéscsabám emlék­művet állítottak, és ráférték! „Mindent és mindig a hazáért?' Csakhogy ők ez alatt nem ér* tették a hazát a hazában értették a népet, esafc a terüle­tet, a földbirtok és a részvény­társaság garázdálkodó területét. Így volt Mindenesetre a nem­zet halottal dk Is, Békés megye parasztjai, munkásai voltak^ ha parancsnokaik nem is a nép fiat­ból valók, és ha idegen érde­kekért kellett is meglialniok. A nemzőt tragédiája volt, hogy tízezreket hantelt el a lövész, áraik, a magyar nép szempont­jából teljesen céltalanul. Nem hazavédő háború volt az első világháború, hanem a burzsoá­zia , krémje“ által indított hó­dítói, kalandos háború. Es ez is, mint minden igazságtalan hábo­rú, a nép, — a munkás, meg a paraszt — vérét öntötte rothadt kendőjébe. De — meri a nép fial voltak, a nemzet halottal lettek. A f®l-es emlékműhöz igen sok Békés megyei családot ér­telmi kapcsolat fűz. Szülő, öreg­szülő, vagy testvér szolgált a lót_es ezredben, vagy halt meg kötelékében. Nem bánthatja hát senki szemét és érzelmét az emlékmű. Talán megmerné rtésbol, vagy nem elegendő körültekintésből került a ledöntés sorsára. De mást újra áll, sajnos nézhetet­len állapotban. Márpedig, ha a nemzet halottainak fogadjuk a ltfl-es ezred elesett katonáit — mást nem is tehetünk —„ tisz­telnünk kell annyira az emlék­művel, hogy rendbetartsuk. Mert — bár ez eltörpül a M- nyögés mellett , város esetét!, kai szempontból sem hagyhat­juk abban az állapotban, ahogy most már két. év óta látjuk. Rendbe kellene tenni, « az­tán, ha ránézünk, mindig e* jut eszünkbe: Elestek, tudtuk nél­kül Idegen eé* okért, a kapita­lizmus vágóhíd ján. Varga Tiboí Mintás falvédtil&t készít «falusi té késnli részére a Budakalászi fextllgyár A falusi lakásokban igen ked­velt, figurális mintájú fajvédők gyártásával óvek Óta csak a mtw gáiíkMpar foglalkozott. Most meg­kezdték ebeknek a keresett textí­liáknak a készítését a Budakalászi Textil gyárban is. Az iparművé­szek által tervezett, ízléses mintá­kat visecsávaa kevert lenvószonra nyomják. Felhős, ködös idő. kisebb havazásokkal Váriba tó időjárás kedd estig 1 nyugaton is felhősebb, ködüw-bb idő, több helyen, elsősórb'nn észa­kon kisebb havazás, mérsékelt dé­li, délnyugati szól, a hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mtnusz 5—mínusz 8 fok között, helyenként mínusz 8 fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérsék­let kedden: nyugaton pluszt—mí­nusz 2, keleten mínusz 1—mínusz 4 fok között. Távolabbi kilátások: átmeneti enyhülés, havazással.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom