Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-09 / 290. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1938. december 9., kedd Együtt a szakemberekkel A nagyüzemi mezőgazdaság •Zervezése, szilárdítása jól kép. **tt szakemberek nélkül elkép­zelhetetlen. Ma, amikor arról be­szélünk, hogyan tudnánk népünk Jólétét tovább fokozni, mint tud­nánk több és olcsóbb élelmiszert, ruhát, cipőt adni, akkor azokra a mezőgazdasági tartalékokra is gondolunk, amelyek napjainkban még kihasználatlanul hevernek. Itt van például a kukorica. Va­lamennyien tudjuk, hogy az álla­tok hizlalásához nélkülözhetetlen. Tudjuk azonban azt is, hogy e fontos takarmánynövényben a tudomány számos tartalékot tárt fel, amelyek kihasználásával a terméshozam 20—30 százalékkal nő. De vajon beszélhetünk-e ar­ról, hogy parasztságunk jelentős része, főként az egyénileg gaz­dálkodók, felismerték a hybrid- kukorica jelentőségét. Szóvá te­het j ük-e, hogy termelőszövetkeze­teink többségében nem okoz gon­dot e kukoricafajta széleskörű el­terjedése? Sajnos, ma még sokan Idegenkednek a hybrid-vetőmag- tól. Az évtizedeken át megszokott, eléggé elkorcsosodott kukoricá­ban jobban bíznak, mint egy új fajtában. Az élet azonban nem várat magára, tovább halad, s ki-ki a maga kárán tanulja meg: mit vesztett a régihez való töretlen ragaszkodással. A veszteség pedig általában kemény iskolát ad az embereknek. Nem vitás, hogy pártunk és kor­mányunk mezőgazdasági politiká­ja ennek a kemény iskolának a le­rövidítését, a parasztság és a nép­gazdaság egyetemes érdekét szol­gálja. Ennek a politikának a meg­valósítását csupán az érdekek han­goztatásával nem tudjuk elérni. Jól képzett mezőgazdasági szakem­berekre van szükség, akik a pa­rasztság konzervativizmusát át­ütő termelési eredményekkel szét tudják zúzni. Ezek a sikerek pe­dig nem önmagáktól születnek, nem a maradi gondolkodásiból nő­nek ki, hanem a régi és az új ter­melési módszerek küzdelmeiből. És hogy ez a küzdelem meddig tart, az elsősorban attól függ: me­zőgazdasági szakembereink a ter­melés frontján hogyan állják meg helyüket. Ha az új termelési mód­Ne kifogásokat keressen, •• hanem cselekedjen a MÉSZÖV Lőkösházán vagyok járási tanácstag 1957. óta. Bizalommal for­dulnak hozzám az ottani dolgozók ügyes-bajos dolgaikkal, ha köz­tük vagyok, mert jogos kérésüket, problémáikat haladéktalanul in­tézni szoktam. Egy dolognak az elintézésével azonban már hosszú hónapok óta adósa vagyok választóimnak. Kis vendéglőt kértek fejlődő községük­be. Kérésük indokolt, mivel a több mint kétezer lakosú községben nincs egyetlen meleg közkonyha sem. így többek, között nincs-biz­tosítva a normális étkezése a nőtlen és hajadon pedagógusoknak és nitvimőrség tagjainak,i JrKruns inttíe' > Ennek az áldatlan állapotnak tudható be, hogy Lőkösházán a pedagógusok állandóan változnak, egy évnél tovább nem igen lehet ott tartani őket. Ha már Indokolunk, nem hallgathatjuk el azt sem, hogy Lökösháza megyénk egyetlen személyforgalmi átkelő állomá­sa, ahol idegenforgalom is van, ahol huzamosabb ideig szoktak tar­tózkodni a román vasutas elvtársak. Mindezt elmondtam 1958. nyarán Nun elvtársnak, a MÉSZÖV elnökének, s 1958. augusztus 30.-i számában a Népújság is foglalko­zott a lőkösházi dolgozók kérésével. Ettől a cikktől, mely reálisan bírált, sokat vártunk. Azóta több mint 3 hónap telt el és nem tör­tént semmi. Azaz, mégis történt. A járási tanács VB. 1958. október 24.-én hozott határozatára Juhász Illés, a MÉSZÖV vendéglátóipari osztályának vezetője no­vember 4.-én kiküldte Lőkösházára kereskedelmi előadónkkal Tóth István vendéglátóipari előadót. Ott a Fmsz. helyi vezetőivel megál­lapodtak abban, hogy 15 000 forinttal beindítható a kisvendéglő, mi­vel a járás egyik legszebb szövetkezeti üzletháza éppen a lőkösházi üzletház, mely eredetileg is úgy készült, hogy ott majd vendéglőit nyitnak. November 18-án Farkas János, a MÉSZÖV elnökhelyettese kö­zölte kereskedelmi előadónkkal, hogy ebben az évben már nem le­hetséges c lőkösházi beruházás, de 1959. első félévében igen. Meg is nézték a MÉSZÖV 1959-es beruházási tervét, abban a biztos tudat­ban, hogy ez a munka ott is be van állítva. De a tervben nem szere­pel. Állítólag azért, mert a terv készítésekor még nem merült fel g lőkösházi kisvendéglő problémája. (Nem tudom, mikor készült el az a terv). Ez a jelenség nyugtalanította Laczó elvtársat, a kereske­delmi előadónkat és telefonon beszélt Gyöngyösinével, a MÉSZÖV beruházási előadójával, aki tudomásunk szerint a beruházások pénz­ügyi finanszírozását irányítja. A válasz az volt, hogy nem tá rnogatja a lőkösházi ügyet. Külön­ben is sok baj van a kisvendéglőkkel, többek között a dobozival Is. Magyarázatot nem kívánok írni az elmondottakhoz. Csupán azt, hogy amióta Dobozon kisvendéglő létesült, megszűnt a kocsmai duhajkodás, verekedés, megtanultak a dobozi fiatalok is fehér asz­tal mellett, kultúremberhez méltóan szóralcozni és akiknek szüksé­gük van rá, meleg ételhez jutnak. Tudják a dolgozók, hogy ez a kisvendéglő az 1957. évi novem­beri párthatározat alapján jött létre, mely párthatározat az fmsz.-ek elsőrendű feladatává teszi a dolgozók jogos igényelnek, szükségle­teinek kielégítését. Jó lenne, ha a MÉSZÖV illetékes dolgozói most is figyelembe vennék a párthatározatot. Nagy Ferenc, járási tanács VB. elnökhelyettese, Gyula szerek fölényét rövidebb idő alatt győzelemre viszik, akkor a népjó­lét — a termelési eredmények ja­vulása alapján — rövidebb időn belül növekszik. Ha pedig elhúzó­dik ez a küzdelem, akkor nem­csak az életnívó további javításá­ban maradunk le, hanem a nem­zetközi küzdőtéren is. De térjünk vissza a hybrid-kuko- rica példájához. Az egész világon a hybrid-kukorica óriási szerepre tett szert. Nálunk pedig csak az idén foglalkoztunk nagyobb terü­leteken a termesztésével. Mit ve­szítettünk? Több milliárd forin­tot, amellyel ma gazdagabbak le­hetnénk. S hogy meddig könyvel­jük még el magunknak az alacso­nyabb terméshozamokat, az első­sorban mezőgazdasági szakembe­reink munkájától függ. Hogy lesz-e több zsír, hús, tej, vaj, ke­nyér, az ő hivatásérzetüktől függ. Attól, hogy az iskolai padokból ki­kerülve, vállalják-e a termelő- munka szervezéséhez a segítség- nyújtást. Vállalják-e, hogy tudá­sukat az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek földjein az egész népgazdaság számára, né­pünk felemelkedésének ügyéért gyümölcsöztessék. A kereskedelemben az 1958. december 31, a vendéglátóiparban az 1959. január 1-i állapot szerint kell a leltárt elkészíteni A belkereskedelmi miniszter u- tasította a belkeresked'élmi és ven­déglátóipart vállalatok vezetőit, hogy tekintettel «.termelő árren­dezésre, 1958. december 31., illet­ve 1959. január l.-i fordulónappal készítsék el a leltárokat. Az uta­sítás kimondja, a nagykereskede­lem úgy oldja meg a leltározást, hogy a kiskereskedelem Január «- lejl áruigényét lehetőleg még de­cember vége előtt kielégítse. SEMÉNYEK Úttörő termelőszövetkezetet alakítottak A Szeghalmi II, számú Iskola tanulóinak kezdeményezése után a járás egy másik községében is megmozdultak a diákok. A Ttt- köry Lajos általános iskola 160 úttörője elhatározta, hogy Tüköry Lajos nevéről elnevezve mezőgaz­dasági termelőszövetkezetet ala­kítanak. Erre a célra a községi ta­nácstól 25 hold földet kaptak és márts hozzáláttak a megművelé­séhez. Húsz holdon cukorrépát, * többin borsót vetnek el. A kis ter­melőszövetkezetnek már elkészí­tették a távlati tervét. A tavasz folyamán ezer darab csibe felne­velését tervezik és az ehhez szük­séges csibenevelőt Is szeretnék felépíteni. A* úttörők lelkes han­gulatban készültek a hétfői köz. gyűlésükre, melyet ünnepélyes formában tartottak meg. — A Hazafias Népfront szeg­halmi járási elnöksége a napok­ban ülést tartott, melyen többek között a békebizottságok felada­tairól beszéltek. Javasolták, hogy a békebizottságok a tanácsi kör­zetekben a Hazafias Népfront többi aktíváival közösen tartsa­nak kisgyűléseket. "O* — HÉTFŐN DÉLUTÁN a szeg­halmi járási művelődési otthon­ban Simádt-féle Gyermekkart bábszínház szórakoztatta a gyer­mekeket, •o­— MA ESTE 6 órakor a TIT rendezésében, a Balassi kultúr, otthonban a Náci haláltáborok címmel előadást tart Szilágyi László tanár. Az előadást a Teu* ton-kard akció és a Sötétség és köd című filmek kísérik.-o­— A MEZOKOVÁCSHÁZI já­rási könyv ár a népkönyvtáraival együtt tízezerrel több könyvet kölcsönzött, mint az elmúlt év egész időszaka alatt. A könyvtá­rosok arra számítanak, hogy év végéig kölcsönzésük meghaladja a százezret, ' -o­*- A nagybánhegyesi sportkör­ben nagy lelkesedéssel készülnek a fiatalok a téli spartakiád ver­senyeire. A női és férfi tornász­csapat már háromszor tartott ed­zést. Asztaliteniszből helyi baj­nokságot rendeztek. A spartakl- ádra jirisszerte készülnek. Mesterséges holdak—holdrak éta — űrhajózás in. Mielőtt Ismertetném a hold- raikéta feladatát, először né­hány csillagászati fogalommal kell megismerkednünk. Földünk gömbalaké, és körű. lőtte kering szakadatlanul a Hold. A Hold és Föld közötti távolság körübelül' 380 000 kilo­méter. A Hold felszíne majd­nem annyi, mint Európa és Af­rika együttvéve. A Hold egy hó­nap alatt keiül! meg egyszer a Földet, s ugyanannyi idő alatt fordul meg egyszer tengelye kö­rül is. Úgyhogy mindig ugyan­azt az oldalát mutatja a Föld felé, s így másik oldalát még eddig embert szem nem látta. A Holdon sem víz, sem levegő nincsen, s így élet sincs a fel­színén, melyen hegyek és síksá­gok váltakoznak. Saját fénye nincs, csak a Nap világítja meg. A Holdon a tengelyforgás mi­att a 14 napos nappalt 14 na­pos éjszaka követi. Nappal a Hold talaja -f 120 Celsius fokra melegszik fel, a hosszú éjszaka folyamán pedig —400 Celsius fokra is lehűlhet. Ezek a legfontosabbak, ami­ket a Holdról tudnunk kelL Hogyan lehet egy emberkéz ál­tal készített szerkezetet a Hol­dig juttatná? A válasz egyszerű: rakétamo­torokkal. A holdrakéta ugyan, úgy háromfokozatú, mint a mesterséges holdakat felröpítő rakéták. Itt azonban már a ra­kéta pályája mindvégig meg­marad csaknem „függőleges“ Irányú. Azonkívül itt nem ele­gendő 8 kilométeres másodper­cenkénti sebességre gyorsítani a szerkezetet. Ez a sebesség csak a Föld körüli keringéshez elegendő. Ha ennél nagyobb se­bességet kap a szerkezet, még mindig itt kering a Föld körül, csak nagyobb távolságban. Hogy egészen a Hold közelébe eljusson, körülbelül 11 kilomé­teres másodpercenkénti sebes, ségre kell felgyorsítani. Még ezt is el lehet ómi rakétamoto­rokkal. Jelenleg itt tartanait a kísér­letek. Három fokozatú rakéta orrába épített szerkezetet igye­keznek a kutatók a Hold köze­lébe röpíteni. Igen nehéz fel­adat ez! A Holdnak is (ugyanúgy, mint a Földnek) van vonzása. Mivel a Hold jóval kisebb, mint a Föld, vonzóereje is kisebb. (Egy EZ A DIVAT A Békés megyei Jókai Színház­ban az Állami Aruház rendezé­sében december 11-én, csütörtö­kön este 7 órai kezdettel divatre- vűt rendeznek. Fellépnek a Jókai Színház neves művészei, zongo­rán kísér: dr. Gippert Lászióné. A divatbemutató kísérőzenéjét jazz­együttes szolgáltatja.-o­— AZ OROSHÁZI III. számú Általános Iskola ének. és zenei tagozata december 12-én, pénte­ken tapasztalatcserét szervez. E célból a megye több helyéről ven­dégeket hívtak meg. A napi prog­ramban szerepel: énekóra, tanít Juhos Lenke és dr. Elek LászJ«'- né. Ezt követően énekkari és nekari bemutatóra kerül sor, majd óraelemzést és vitát tartanak. Űjobb NEB-vizsgálat kezdődik A Békés megyei Népi Ellsfflh őrzési Bizottság hétfőre, decembe# 8-ára újabb vizsgálatot kezdemé­nyezett. A népi ellenőrök a föld­művesszövetkezetekbe látogatnak, ahol általános gazdálkodási el­lenőrzést tartanak. Felülvizsgál­ják a szövetkezetek áruellátását, anyaggazdálkodását, béralapját, továbbá a társadalmi tulajdon zelését. , ♦ ♦ ♦ » * ♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦-­embernek a súlya a Holdon csak kb. tíz kg lenne.) Ezért egy szerkezet akkor kering • Hold körül, mint „műhold ’, ha sebessége kb. másfél kilométer másodpercenként. Nézzük meg, hogyan történik egy hold ráké a felbocsátása, és mit várnak tőle a kutatók. Indí­tása a szokásos módon történik. Az első fokozat kiröpíti a szer­kezetet a Föld légköréből, s mi­után kiégett, lekapcsolódik. Ez­után gyújt be a második foko­zat, és tovább röpíti a holdra­kétát. A harmadik fokozat se­gítségével eljut a holdrakéta e- gészen a Hold közelébe. Meg kell jegyeznem, hogy a rakéta­motorok működése a pálya el­ső, viszonylag rövid szakaszára esik. Ezután a szerkezet tehe­tetlenségénél fogva halad to­vább. Igen nagy pontossággal tartania kell a rakétának az előre kiszámított irányt, mert ha pályájától nagy mértékben eltér, elkerüli a Holdat, s vagy „elkóborol" a Naprendszerben, vagy visszazuhan a Földre. Természetesen a holdrakéta nem találja ,,te!ibe" a Holdat, hanem a közelében menne ei nagy sebességgel. („Telitalálat" estén a rakéta becsapódna a Hold felszínébe, s ezt távcsöve­inkkel észlelni tudnánk.) Azon­ban a kutatók előre gondoskod­nak arról, hogy a holdrakéta sebessége a Hold közelében megfelelő fékezés követkézté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom