Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-02 / 284. szám

1958. december l., kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPCJSAG 3 Ennél nem kell jobb bizonyítvány Zárszámadás a sarkadi Lenin Tsz-ben Annyi kerékpár sem volt még Boha a sarkadi Bástya Mozi öreg tolónak támasztva, s nem állt az udvarában egyszerre annyi mo­torkerékpár, mint most, novem­ber 29-én. Bent a keskeny, hosz. I szú teremben, a kétszáznyi szé­ken milliomosok ülnek, a sarkad! Lenin Termelőszövetkezet tagjai. Többségük ünneplőbe öltözött er­re a napra, s néhanyuknak két- három kitüntetés csilingel a mel­lén. Míg tévedés nem esik, sietek kijelent:ni, nem mind a kétszáz­nyi részt vevő tag^a a tsz-nek. Meghívott vendégek is vannak, meg hivatalbeli emberek, továbbá 25 főleg fiatal lány és legény, a- kiík izgatottan várják: felveszik-e őket Bizony várniuk kell, men a köz­gyűlés fő napirendi pontja az év végi zárszámadás. De nem is bán­ják, mert a beszámoló számada­tai az ez évi eredményekről, s a következő esztendő terveiről, na m.g a hozzászó ások megerősítik elliatározásuk helyességét. S milyen meggyőző erejűek vol- *ak a felszólalások! B. Tóth La­os többek közt azt mondta: azért lépett be 1951-ben, mert nem a- kart kínlódni 11 hóid földön egye­dül. Belépése óta mindig kitar­tott a tsz mellett, s nem bánja, hogy kitartott, mert egyénileg gazdálkodva, nem tudna olyan jó telet bizt .sítani 7 apró gyer­mekének, mint amilyet így tud. Szívós Sándorné el-elcsukló han-| gon, mondta el: nem is tudja, mi lett volna vele a tsz nélkül. A «második világháború el. | ragadta férjét tőle és három gyer­mekétől. Nem vo’t más kívánsága, csak az, hogy felnevelje étket, s most az Idén házat is tudott vásá.j rolni. Ké: fiával együtt (a harma­dik még irkáiós', 1131 immfcaegy- Béget szerzett, ami 38.53 forint- 'ával 44 300 forintot ér. Aztán >nég a háztájiból is sok összejött. Nemrég adott el 9 süldőt, 3 még nwtrwdt, egy anyakocával. A tagok többségének bizony nagy jövedelmi forrása a háztáji is A közösben szerzett jövedelemmel összetéve, annyira rúg, hogy egyé­ni gazda legyen az, aki többet tud felmutatni. A 60 év körüli Bálint János például 635 munkaegység e több mint 24 ezer forint értéket kapott a közösből. A háztájiból származó jövedelmet nem is tartja számon. Az idén eladott egy törzs­könyvezett tehenet 10 ezer fo­rintért, s még van egy ellős üsző­je, meg egy borja. A felesége fel­nevelt 190 csirkét és 60 libát A 60 libát és a csirkék egy ; észét el. adta, s még maradt 46 tyúk. Bgy szó, mint száz, sok jövedelem származik a háztáji gazdaságból, különösem akkor, ha a háztáji föl­dön megtermett 35—40 mázsa ku­koricát nem adják el, hanem jó­szágot nevelnek és hizlalnak raj­ta. No, de nem a háztáji gazdaság, hanem a közös zárszámadásra jöt­tünk ide. Azonban ezt is le kel­lett írni, mert így lehet a valóság­nak megfelelő képet kapni a ta­gok jövedelméről, ami az idén immár csaknem nyolcvan belépőt vonzott a sarkadi Lenin Tsz. Ez a termelőszövetkezet lassan nem­csak arról lesz híres, hogy első­nek alekutt az országban, hanem arról is, hogy egyre jobban gaz­dálkodik. Az idén 11 mázsa búzát fermsltek holdanként az egyéniek 4 mázsás átlagával szemben. H> gyan? Ügy. hogy földjük termő­rétege e’éri a 36 cm mé1vséget Minden 2—5 hold földükre jut egy számosállat, s az idén is meg­trágyázták íö’dfeWetök 25 szá­zalékát. S a körös á’iatá^ománvt eevre nagyobbra nöiHik, mert bár tűrhető volt mindenből a ter­mésűk, a növérvtermelásből az idén mégis csak 235 101 forint, az áJiettesvyéorWsből és hizlalásból Pedig három millió forintnál több volt a bevételük A jövő évre azt tervezik, hogy építenek egy 100 férőhelyes istál­lót, s a tehenek számát a mosta­ni 30-ród 85-re növelik. A jelen­legi mangalica kocák helyett fe­hér hússsfités kocákat állítanak I tenyésztésbe. Jövő év végére 500-1 ra fejlesztik az anyajuhok számát a jelenlegi 161-ről. Termézete- sen tovább növelik az állatte­nyésztés alapját, a növényterme­lés színvonalát is. Jövőre egy ú- jabb hat szórófejes öntöző beren­dezést vásárolnak, s 500 hold ipa­ri- és takarmánynövényt öntöz­nek. Ráadásul jövőre 150 kg mű­trágyát használnak holdanként az idei 50 kilogramm helyett. Sok-sok érdekes, vonzó tény és adat hangzott még el a zárszám­adási közgyűlés beszámolójában. Külön-külön és együttvéve azt bi­zonyítják ezek, hogy a sarkadi Lenin Tsz gazdálkodásának irá­nyítása jó kezekben van, és hogy azok választoltak jól, akik az ösz- szeíogás útján járnak. Mert ne­héz volt ugyan a kezdet, nehéz volt a 14 év alatti semmiből 4 millió 363 ezer forint értékű össz vagyont teremteni, de érdemes volt, mert ez a vagyon munkaegy­ségenként már most is 38,53 fo­rintot jövedelmezett. Vádi Ferenc­nek 31 247, Vass Sándornak 23 695, Váradi Erzsébetnek 13 000 forint érték jutott a közösből. Többük­nek 6—8 ezer forint készpénzt a- dott át a zárszámadási közgyűlé- ’ sen Forgács elvtárs, a tsz fia ál elnöke. Ennél nem kell jobb bi­zonyítvány a tsz életrevalóságá­hoz. Kukk Imre ünnepélyesen felavatták a Tisza leghosszabb új hídját 1944-ben a visszavonuló német fasiszták gálád módon hullámsir- ba döntötték a kiskörei Tisza hi­dat is. A pilléreket légi bombákkal vették körül, majd felrobbantot­ták. A két párt elszakadt egy­mástól. A kiskörei híd újjáépítését most fejezték be és vasárnap került sor ünnepélyes felavatására. Az ava­tóünnepségen Kossá István közle. kedés- és postaügyi miniszter tar. tett beszédet. A kiskörei Tisza-híd — mondotta a miniszter — nem­csak Kiskörét és Abádsnalókot kö­ti össze, hanem a salgótarjáni iparvidéket is Nagykunság termé­keny földjével, A miniszter beszéde közben az új hídon átrobogott az első, fel­díszített vasúti szerelvény. Ezután a közlekedés- és posta- ügyi miniszter a munkában leg- kiválébbaknak kormánykitünte­tést, liléévé jutalmat adott át. Ezerötszáz hektár új erdő A Keletbükki Állami Erdőgaz­daság az idén 1500 hektáron tele­pít új erdőt. Ebből mintegy száz hektáron a Tisza mentén ültetik el a facsemetéket, részint partvé­delem céljából, részint másra nem alkalmas árterületék haszno­sítására. '» ■ M'J‘ >1 Talán ismét sikerül Ktaény a KGST gazdasági, tudományos és műszaki egyMkíidési bizottságának ülésszakáról A KGST gazdasági, tuolományos és műszaki együttműködési bizottsága november 25-tól aA-ig Berlinben ülést tartott. Az ülé­sen megvitatták a vegyipar fejlesztésének kérdéseit Az ülésen Bulgária, Csehszlovákja, Lengyelország, Magyaror­szág, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjet­unió képviselői vettek részt. Megfigyelőként jelen voltak a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaság képviselői. Az ülésszakon megvitatták a műanyagok, a r.nűgumi, a műrost 6s a műtrágyafélék gyártásának fejlesztésével, specializálásával és kooperációjával kapcsolatos kérdéseket. Az ülésszakon jóváhagyták a bizottság 1959. évj m onkatervét. Terven felül 194 mázsa hűsliszí, 70 mázsa tápkocsonya Vállalatunk, a Battonyai Állati- | egyes községi tanácsok és állat­fehérje Takarmányokat Előállító orvosok nem tesznek meg mindent Vállalat november 30-ra pénz- azért, hogy az elhullott állatokat ügyileg teljesítette idei tervét. a bejelentés után vállalatunkhoz November 30-ig 194 mázsa hús- szállítsák a károsultak. Megyénk- liszttel, 70 mázsa tápkocsonyával boa — teoasztalatunk szerint — termeltünk többet, amivel lénye- nőéig «bk-,el. ullott haszonállatoT gében decemberi tervfeladatunk- j.elfölde!n'í?k. Pedig ezzel a népgaz­nak is eleget tettünk. Ipari zsír- daságnak jelentős kart okoznak, ból az éves terv szerinti 250 má- mert fehérjetakarmány megy zsából 229 mázsát, táplisztbői a ;gy veszendőbe. Az ilyen közömbös- 960 mázsából 867^t bór^l pedig , munkánkat, tervünk tel­a 155 mázsából eddig 18 mázsát! nehezítl, ’ mert nem termeltünk, illetve készítettünk. - - , ’ ........... ... S ajnos bőrből kissé lemarad-' ** “fm *»P«*tását kellő­tünk tervünk teljesítésével. En- ^ kihasználni, nek elsősorban az az oka, hogy | D. Kiss Károly telepvezető. Megyénk kevés vállalata dicse­kedhet olyan eredményekkel, mint a Gyulai Cementipari Válla­lat. Ez az aránylag kis vállalat hétszeres élüzem. Az irodában a falon már alig férnek el az oklevelek, amelyek­nek mindegyike az üzem dolgozói­nak eredményes munkáját dicsé­ri. 1955. április 4-e alkalmából a Minisztertanács és a SZOT is oklevéllel fejezte ki elismerését munkájukért. Tízezer liízoítsertés a bányászoknak A Nehézipart Minisztérium megállapodott az Élelmezésügyi Minisztériummal, hogy a téli hí­zottsertésvásárlási akcióban tíz­ezer ^értést juttatnak a bányáit dolgozóinak. A sertéevósárlásra a bányászati trösztök, vállalatok munkásellátási osztályai adnak utalványt. A bányászok ennek felmutatásával a megyei állatfor­galmi vállalatoknál vehetik át az állatokat a megállapított hatósági áron. Az akció lebonyolítása decem- b<er elején kezdődik és január vé­géig tart Az elismerés, az oklevelek kö­teleznek. Legalábbis a gyulaiak úgy érzik, hogy akkor cse'ekednek helyesen, ha nem ülnek a babéro­kon, hanem az adottságok jó ki­használásával, a további eredmé­nyekkel is azt bizonyítják, nem hiába részesültek annyi elismerés­ben és megbecsülésben. Az Idén ennek tudatában dolgoztak már év eleje óta Az első félévi ered­ményekkel hetedszerre nyertöt el az élüzem címet. Ml a helyzet most a vállalatnál? Talán még tátikon, de a második félévi eredményeikkel úgy gon­dolják, ismét sikerül elnyerni az élüzem címet. A termelés, a gyárt­mányok minősége jó. Az is hozzá­jön még ehhez, hogy a párt és a kormány takarékossági felhívása után több újítással, az anyagtaka­rékossággal, a hulladékok csök­kentésével az idén már eddig mintegy nyolcvanezer forint ter­ven felüli nyereséget értek el. S ha sikerül ismét elnyerni az élüzem címet, akkor — abban is reménykednek — talán még a Mi­nisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajáért folyó verseny­be is beleszólhatnak. <p. p.) jMegkezdték a fiatalító hatású „Gerovital H3“ ipari méretű előállítását A világ els ő fiatalító intézetében, a dr. 1. C. Parkon akadémi­kusról elnevezett; bukaresti Geriátriái Intézetben már évek óta si­keresen használja,l a „H3” elnevezésű novokainos injekciót, amely­nek hatására a megk opott emberi szervezet regenerálódik, az öre­gek visszanyerik emlékezőtehetségüket, javul az izmok rugalmassá­ga, a vérkeringés, az' idegrendszer működése és a harmonellátás. Most hivatalosan bejelentették, hogy tekintettel a nagy keresletre, a bukaresti „Fiola” elnevezésű gyógyszeripari vállalat megkezdi ipari méretekben a noc”okalno$ injekció előállítását. Az új gyógy­szert „Gerovital H3° e lnevezéssel hozzák majd forgalomba. Olvasás közben Megkérdezhetnék... „Mit kellene tenni, hogy több szerződést kössenek a gazdák?" — olvasom a Népújság egyik vasárnapi mezőgazdasági ri­portjában. A kérdésre ugyan­azok adják meg a választ, akik feltették. Még pedig ilyenfor­mán: — Nincs más választási- minden termelőt mégegyszer meg kell látogatni. Cukorrépa szerződéskötések­ről van szó, ez halad vontatottan Hunyán A fenti kérdésre más kérdések özöne ötiák fel az ol­vadóban. Pé'dául: Miért nem akarnak szerződni a hunyaiak? Ok talán nem fogyasztanák cukrot? Vágy annyi répájuk termett az idén hngy az ért" ka. pott cukorból jövőre is bővein marad? A városiakra nem gon­dolnak egválta’án? Vagy csak olyankor gondolnak ’"áruik, ami­kor iparcikkeiket vásárolják a boltikban? Esetleg nincs szök- sAgük o"nzre mo’vK-t a szerző- déckötéskor átvehetnek’ seb, stb Ügy gondolom, ha már sze^- ződésktftéoek miatt név is fel­keresik újra a tartózkodóikat fel leh'tne tenni nekik ezeket a kérdéseket. Erőt mutató „rossz" adatok Sok zárszámadásról szó'ó tu­dósításból olvashatni manapság, hogy ez a termelőszövetkezet sem teljesítette előirányzatát az aszály miatt, meg annak is volt több száz ezer forint kiesése a növénytermelésből. Talán fur­csának tűnik, hogy mégis ép­pen ezek a rossz adatok juttat­ják eszünkbe a megye termei ő- szövetk z.teánek hallatlan meg­erősödésé:, a nagyüzemi gazdái- 1 kodás fö'ónyét. : ,Ma ugyanis 204 tsz van a me- gyében, amelyekben zárszám­adást készítenek. Az aszály kö­vetkeztében 20—25 termelőszö­vetkezet az, amelyekben nem teljesíti téfc a terve., amelyek mérlegh i ányceak, tehát nem tudnak annyit osztani a tagok­nak, mint amennyit akartak. Utó’jár« 1952-ben volt ilyen nagy aszály. Nézzük csak, ho­gyan zártak akkor a termelő- szövetkezetek. Hat esztendővel ezelő.t 169 tsz készített zár­számadást és ebből 152 zárta deficittel az évet. Aikik.-r mind­össze 17 aktiv termelőszövetke. zetürik volt. Gyermekcipőben jártak még a termelőszövetke­zetek, nagyon megérezték az a- szá’yt Azóta megerősödtek és egyre könnyebben b;da’iák át aznkat a természeti károkat, ele­mi csapásokat, melyek a kispa­raszti gazdaságikat hosszú é- vekre megbéníthatják. Katasztrófák a tehenek szerelmi életében Olvasom: jól működtek ebben az évben a mesterséges termé­kenyítő állomások. Az ellésete 33 százp'éT-a mesterséges termé­kenyítésből történt. Az újszü’öt- tek egészségesek, n-tm hiányol­ják a közvetlen apai szeretetet. Tervek szerint jövőre tovább növekszik megyénkben a mes­terséges úton előállított borjúik száma. Az arány 33 százalék-ól 66 százalékra növekszik. Ezzel kapcsolatiban eszünkbe jutott egy-két dolog, még p?die a kö­vetkező. Vajon elég körültekin­tőek voltak-e. akik ezt » növe­kedést megtervezték? Figyelem­be vettek-e mindent’ Nemcsak objektív, hanem szubjektív kö­rülményeket is? Vajon gondol­tak-« arra. hogy ez a s7áz szá­zalékos ugrásszerű növekedés e- setleg lelki defektusokat is e'ő- idézhet a tehenek szerűm! éle­tében? —a—ő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom