Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-02 / 284. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. december 2., kedd Meseoperett Eleken A Népújság Irodalmi Körének sikeres estje Békésen EsF.Mfi.WKK Meghívtak az eleki általános is­kolások, hogy nézzem meg szom­bat esti előadásukat, amikor Csip- kay—Dombováriné: Békakirály sí-mű három felvonása# meseope­rettjét. mutatják be. Elmentem, és * függöny előtt, a színpadon egy vttágítószemü, koronás-fejű béka fogadott. A me sehangv latot te­hát azonnal biztosították volna az egész nézőtér számára is, ha telt ház tapsol nekik, így sem volt a- sonban hiba, ügyesen szerepeltek, sikerük volt. A gyermekek játéka, tánca igen Iá volt. Kedvesen játszottak, szé­pen énelteltek. Igen jól szerepelt a sok szereplő közül Kotroczó Jú­lia (Napsugárka), Kónya Gizi (írisz), Alrnási István (Tókirály), Rad-nai Ildikó (Tünde rklrlynö) és még sokan mások. ötletesek, szépek voltak a tan- sok is, melyek Mester Györgynét dicsérik. A legjobban sikerült a labdatánc, a tücsök tánca, a kínai, a néger-lánc, és a jégtündérek tánca. Reméljük, hogy legközelebb sokkal nagyobb érdeklődés kíséri majd az eleki iskolások előadásait, mert a látottak alapján — ezt fog got megérdemlik. Jól sikerült, szép volt, — ez­zel az érzéssel távozott a hallga­tóság november 29-én, szombaton a késő esti órákban a járási mű­velődési ház nagy előadóterméből. Annak ellenére, hogy éppen ezen a napon váratlanul több helyi szerv és intézmény is rendezett különböző előadásokat és összejö­veteleket, Békés lakossága meg­mutatta, hogy őszintén érdekli megyénk íróinak, költőinek mai életünkről irt, eszükhöz szóló, szí­vükre ható művei. A Jókai Szín­ház fiatal tehetséges művészei pe­dig igazi lelkesedéssel is szeretet­tel tolmácsolták a tapsban fárad­hatatlan, hálás közönségnek a műveket. Örömmel emlékezünk meg ar­ról az áldozatos és lelkes közre­működésről, mellyel a Békési Földmüvesszövelkezet zenekará­nak és a Szövetkezetek Kórusá­nak tagjai Alt Sándor vezetésével az est közönségének nyújtottak. Hasonlóképpen elismerést érde­mel Dikó Sándor népdalénekes és Avdrádi Árpád hegedűművész is, akik közreműködésükkel emelték az est művészi színvonalát. Az irodalmi est után a közön­ség köréből többen felkeresték a Békés megyei írókat és költőket elismeréseikkel, és azzal a kíván­sággal, hogy néhány hónap múlva új alkotásaikkal újból mutatkoz­zanak be Békés közönségének, irodalombarúttaÁnak. Mint azt már lapunkban a kö­zelmúltban megírtuk: a Népújság Irodalmi Köre következő estjét Fürfiősapkút rétiünk l Kérek egy fürdő- sapkát! A kiszolgáló a kezében lévő gyap­jú pulóvert ijedten ejtette a pultra, és tág szemeket me­resztve fordult a ve­vő felé. — Mit tetszik kér­ni? A fiatalember ma­gabiztosan mosolyog­va megismételte a kérdést: — fürdősap­kát, jó erőset, pasz- szosat. Végigfutott a háta­mon a hideg. Magam előtt láttam a fürdő­sapkás cingár alak­ját, amint párát le­helve sétál a gyulai Körös-csatorna je­gén, aztán egy lékhez csúszik és beleeresz­kedik. Az eladónak is hasonló gondolatai lehettek, mert a ke- zefeje libabőrös lett, a szőrök egyenesen felfelé meredtek az ujjain. — I...gén kérem — hebegte — tehát fiir- dősapka lesz... Hoz­zuk azonnal a szép kis fürdősapkácskát. Kiváló minőség, nem jegesedik, igazi jég­törő anyagoeskából készült. A hó lepereg róla, mint a falra hányt borsó, szükség esetén pillanatok il­láit átalakítható bá­ránybőr kucsmának is... Peregtek as eladó szavai, miközbenfür­készve nézett a vevő arcába, vajon kíván­sága szerint beszélt- e? Majd hirtelen sar­..... . J8$we&n»ví konfoi dúlt és eltűnt a raktárban. A cingár felém hajolt. Megrez­zentem. — Ez az eladó bo­lond, mi? — szólított meg kedélyesen. — Nem is értem miért alkalmazzák. — A, persze, hogyne, de bizonyára nem közveszélyes — válaszoltam bele- egyezöen, nehogy fel- m érgeljem. — Januárban, vagy február elején már fürödhetünk — foly­tatta a beszélgetést, és kedélyesen meg­ringatta sovány alak­ját, mintha máris a vízben lubickolna, — Ho... hogyne, ja­nuárban már feltét­len fürödhetünk. Für­dősapkában mi? He­he... — tettem hozzá, miközben mutatóuj­jammal huncutkodva megfenyegettem. El­vörösödött. Megré­mültem. — Maga bolondnak néz? Hát nem tudja, hogy Gyulán téli sza­badtéri fürdőt épí­tenek? A, vagy úgy, most már értem — sóhajtottam fel, mint aki nagy nyomás a- lól szabadult. — Hát persze — folytatta — a csatornától már elválasztották a me­dencét és lebetonoz­ták, ezer négyzetmé­teres lesz. A most fúrt kútnak a ther- málvizét engedik be­le, és fűtött folyosó­kat összekötik a me­leg öltözőkkel, így 'i é, 'zu .ííuarTi^.t" & lesz használható té­len is. — Most már értem a fürdősapkát — mondtam nevetve. A raktár felől moz­gás hallatszott. Né­hány másodperc és megjelent a kiszol­gáló. Zilált haja sze­mébe lógott. Nagy keresést vihetett végbe, de úgy látszik sikerült, mert kezé­ben dobozokat hozott, Aztán nagy sietve kirakta a fürdősapká­kat. Egy kék megtet­szett a vevőnek. Fi­zetett, és boldogan vitte. A pult mögötti ember rám nézett és felsóhajtott, jelezvén, ettől a bolondtól mégis símán megsza­badult. — Kérek én is e- gyetl Azt a világosat — mutattam a kije­lölt fürdősapkára. Az eladó ádámcsut­kája a magasba len­dült és-valahol az ál­la alatt megakadt. Nyelt egyet, és szo­morúién nyúlt az áru után. Gondoltam, nem hagyom tovább gyötrődni, od c, szól­tam: — Hát nem tudja? Gyulán télen is hasz­nálható szabadtéri fürdőt építenek. Elmenőben láttam, hogy visszanyerte lelki egyensúlyát, s mintha egy fürdösap- kát félre tett volna. Magának.., bo r- ZÓ Orosházán, a Petőfi Művelődési Házban rendezi meg e hó máso­dik felében. Ezen kívül már ter­vezik irodalmi-est megrendezését Gyulán és a megye több, más vá­rosában és községében is.---------------0---------------„ M OZI BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Dec. X—8: Koldus Oláh, K.: h.: fél 6, fé! 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Nov. 87—dec. 8: Kaezla, Keadés: h.: 8, 8. v.: «, 6. 8 érakor, TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Dec. 1—S: A városi asszony. K.! h.: fél 6. fé! 8, v.: fél 4. fél «, fé! 8 PETŐFI MOZI, SARKAD Dee. 3—5: Értük éltem. Kezdés: h.: 8, v.: 4, 8, 8 ó. VÖRÖS OKTOBER MOZI, MEZÖKOVACSHAZA Oec. 8—5: Egy kerékpáros halála. Kezdés: h.: 7, v.: 8, s, t órakor. SZABADSÁG MOZI. GYOM A Dec. 3—5: Egy kisfiú és a varázsló. K.: h.: 8, v.: 4, t. 8. PETŐFI .MOZI, GYVE A Nov. 27—Dec. 2: Fehér éjszakái. K.: h. 5, 7; v.: 3. 5. 7. ERKEt MOZI. GYULA Dec. 1—3: Akkor Párizsban. K: h. fél 6, fél 8. v. fél 4. fél 6, fél 8, PARTIZÁN MOZI. OROSHÁZA Dec. 1—3: Fehérek és feketék. K: h.: fél 8, fél 8. v.: fél 4, tél 6 tél 8 BEKE MOZI, OROSHÁZA Dec. 1—8: Hetet egy csapásra. Kezdés: h.: S, 7, V.: 8, 3, 7 órakor.: BÁSTYA MOZI, BÉKÉS Dec. I—2: Történetek Leninről. K.: h.: fé! 7, fél 9, v.: fél S, fél 7, fél 9. TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Dec. 1—3: A második asszony. K.: h.: 5, 7, V.: 8, 6. 7 érakor. ADY MOZI. SZEGHALOM Dec. 3—5: Világos ablak, K.: b: 8. v: «, 6, 8 ó’okor. Segítségért kiált egy liget Endrödön nyáron sok fiatal szerelmest rejlenek el hús lombjai alatt a liget zöldruhába öltözött fát. Ez a liget most keservesen sír és panaszkodik, mert a Vízügyi Igazgatóság mintegy 10 méter szé­lességben ki alcarja vágni a fálcát. Mondván azt, hogy a fák gyöke­rei rongálják a védőtöltés talajszerkezetét. A fák sírva panaszkodtak, hogy ők nem rongálják, hiszen a vé­dőtöltéstől négy méterrel beljebb vannak. Legutóbb, amilcor kint jártunk, a fák elsusogták azí is, hogy pont azon a részen szoktak a kirándulók s q vidáman liancurozó gyerekek megpihenni, ahonnan a fákat ki aláírják vágni. Legyen tehát tekintettel a Vízügyi Igaz­gatóság és hallgassa meg a több száz endrődi dolgozó és a többszáz keservesen síró fa segély kiáltását. A MEGYEI TANÄCS december 10-éu, délelőtt 10 érakor tartja el­ső tanácsülését a városi tanács dísztermében,-o­ENDRÖDÖN ÉS MEZÖKO- VACSHÁZÁN megkezdődték a népfőiskola előadásai.-o­MEZÖHEGYESEN MUNKÁS- AKADÉMIÁT, Medgyeaegyházám, Battonyán ifjúsági akadémiát ren­dezett a Hazafias Népfront bi­zottsága.-o­MEG ALAKULT a mezőgazda­ság fejlődési bizottság Szeghal­mon. SZÍNHÁZ JÓKAI SZÍNHÁZ Békéscsabán, ma este fél 8-kor; A MOSOLY ORSZÁGA József A. és szelv. b. Előadás után autóbuszjáiat. f*. tajelöadas Battonyán, ma este fél 8-kori KETTEN A VEREMBEN VÉDIK A -KÖZTULAJDONT A szeghalmi érmelléki lakosok a községi tanács segítségétől és társadalmi munkával betonozták, és rendbehozták az új ártézi kút környékét. Ezenkívül az elhanya­golt utcákon 670 méter járdát é- pítettek. Tervezik, hogy a közel­jövőben megépítik a villanyháló­zatot, valamint parkosítanak és játszóteret létesítenek. A munkák­hoz már hozzá is fogtak. Gotidoltak arra is, hogy közpén­zen és a saját erejükből létreho­zott közhasználatí dolgokat meg­védjék. Ennek érdekében kisgyü- léseket tartottak és társadalmi ak­tívákat bíztak meg, hogy mint tá- sadalmi ellenőrök vigyázzanak területükön lévő közvagyonra.-o ^EVERMESEN mezőgazdasági előadássorozatot tartanak a közel­jövőben.-o­UJITASI TANÁCSKOZÁST tartanak a közeljövőben a Felső- nyomási Állama Gazdaságban. tMtttvt vwwvwvw*w*vwwwwwvwwvwvwvwwwwvvwvvwwvwwvwvwvwwwwwvwvwww Mesterséges holdak—holdrakéta — űrhajózás II. A múlt alkalommal megálla­podtunk abban, hogy egy testet legalább 8 kilométeres másod- percenkénti sebességgel kell kiröpíteni vízszintes irányban akkor, ha azt akarjuk, hogy az keringjen a Föld körül. Szó volt arról is, hogy a levegőréteg fé­kező hatását elkerüljük. A műholdaknak ilyen magas­ságba történő felrepítését, és ott 8 km másodpercenkénti se­bességre való felgyorsítását ra­kétaelven működő motorok­kal érik el a kutatók. Ilonján működik a rakétamotor? A rakétamotor szerkezete és, működése igen egyszerű. Lé­nyege egy henger alakú tartály, melynek az alján nyílás ((fúvó­ka) található. A tartályt meg­töltik tüzelőanyaggal (benzin­nel, puskaporral, alkoholtól, vagy más robbanóanyaggal), és u- tána az üzemanyagot meg­gyújtják. Mi történik? A tüze­lőanyag a tartályban folyamato­san elég, s az égésA'or keletke­zett nagynyomású gázok a fú­vókán át nagy sebességgel ki- áramlanak. A-; nagy sebességgel kiáramló gázok tolóereje elin­dítja a rak étát, és addig röpíti, míg az égéés tart. Ilyen kísérletet mindenki, könnyen végezhet. Nem 'icell hozzá más, mint egy üres léggömb. Ez képviseli a henge rés tartályt, a nyílás raj­ta pedig a fúvókát. Ha a nyí­láson-. keresztül felfújjuk a lég- görc.’oöt, akkor „megtöltöttük ü- zeimanyaggai a rakétát", Ha most elengedjük a léggömböt, a gázok kiáramlanak belőle a „fúvókán” át, és tolóerejük el­repíti „rakétánkat". Próbáljuk ki! Il4>nuan„ származik ez a tolóeró? Az égés következtében a ra­kétában nagynyomású gázok keletkeznek. Ezek a gázok fe­szítik, nyomják belülről a raké­ta falát minden irányban 'Kife­lé. Mivel jobbra éppen o-Vyan e- rővel nyomják a gázol« a raké­ta falát, mint btóra, a rakéta helyben marad: mozdulatlanul. Ügy szoktuk, mondani, hogy a rakéta belsejében a nyomóerők kiegyensúlyozzák egymást. Le­felé ís éppen olyan erővel nyomják a gázok a rakétát, ínint felfelé. Azonban megszű­nik az egyensúly altkor, mi­kor a gázok kezdenek kiáram­lani a fúvókán! Az oldalirányú nyomóerők most is kiegyensú­lyozzák egymást, de lefelé ható- nyomóereő most már nincs, nyomóerő most már nincs, is a rakétának fala, itt kiáram­lanak a gázok. Felfelé azonban megmarad a nyomóerő, és mi­vel ezt most már nem egyensú­lyozza ki a lefeJ&dl&few nyomás, eltolja az egész rakétát felfelé. A rakéta tehát mindig a ki­áramló gázsugárral ellenkező i- rányban mozdul el. J / Persze a valódi rakéta kezeta kissé bonyolultabb. Az üzemanyagot külön tartályok­ban tárolják a rakétában, és csöveken vehetik az égéstérbe. Az égéshez szükséges oxigént is mint tüzelőanyagot, magával viszi a rakéta, rendszerint cseppfolyós állapotban. így tel­jesen légüres térben is tud m ködni a rakétamotor. A fúv kákát (nagy rakétán több fúvó­ka található) nehezen öivadó fémből készítik, hogy az Igen magas hőfokú gáz«;:gár ne ol­vassza meg. Azonkívül ellátják még a raké­tát indítcjL-erendezéssel is. Az indítóbfvrendezés gondoskodik arrkil, hogy a rakéta a kijelölt pfályán haladjon végik. Hogy az indítóberendezés feladatát tel­jesíteni tudja, a rakéta farkára irányító felületeket szerelnek. Azonkívül még a rakéta hosz- szanti tengelye körül forog me­net közben (mint a puskalöve­dék), hogy repülési útját köny- riyen be tudja tartani. A kész rakétát egy acél asz­talra állítják, függőlegesen, rá a farokfelületeire. Kb. 15—20 rryter magas, 2—3 méter átmé­rőjű henger, a teteje csúcsban végződik. Alul vannak a fúvó­kéi. Üzemanyagtartályai töltve vannak, irányító berendezései működésre kész állapotban. Sú­lya több tonna. Indítását rendszerint távolról véjjr.Jk fedezékből, mert előfordul, hogy nem sikerül a kilövés, és akkor rendszerint egyszerre robban fel a több tonna üzem­anyag. Indítása fenséges lát­vány. Közvetlenül begyújtás után tompa morgás hallatszik, és narancssárga láng tör ki fú­vókéin a Föld felé. A morgás fülsiketítő sivítássá erősödik, s a hatalmas rakéta olyan lassan és könnyedén kezd el emelked-

Next

/
Oldalképek
Tartalom