Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-09 / 265. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG IMS. iHKretnber 9., vasárnap EUunhower és o gyászruha Az Egyesült Államikban véget, ért a választási színjáték. A hesz- scú hónapok óta folytatott rádió-, televízió-, sajtó- és reklámhadjárat után az egyszerű amerikai végi« a szsavazóurna elé lépett, s dönt­hetett arról, kit választ; köztársa­sági vagy demokrata párti szená­tort, képviselőt, illetve kormány­zót, Leadhatta szavazatát a sok­szoros milliomos Rockefellerre, Harrimanra, vagy a monopóliu­moknak, trösztöknek a választá­son fellépő bármely más képvi­selőjére. A választás eredménye: a hatal­mon lévő köztársasági pármak a vártnál súlyosabb veresége. A szenátusban a demokrata pert 62 mandátumával szemben a köztár­sasági pártiak csak 34 mandátu­mot mondhatnak magukénak. Az új képviselőházban 263 demokra­tapárti képviselő mellett csupán 151 republikánus képviselő foglal helyet. Ugyanakkor a most meg­választott kormányzók közül 24 került ki a demokrata párt sorai­ból és mindössze 8 a köztársasági pártéból. — így, mint a londoni Reuter iroda a választásról szóló beszámolójában rámutat: „Eisen­hower szerdán az Egyesült Álla­mok történetének első olyan el­nöke lett, aki kormányzati ideje alatt háromszor érte meg, hogy a kongresszus többségét az ellenzé­ki demokrata párt alkotja", Ért­hető tehát, hogy Eisenhower sö­tét gyászruhában jelent meg szer­da esti sajtóértekezletén és szo­morúan hajtogatta: „Csak anyit mondhatok, nagyon csalódtam“. A' amerikai kisember és a választások Az amerikai kisember, a mun­kanélküliségtől fenyegetett, vagy már részleges, sőt teljes munka­nélküliségre kárhoztatott mun­kás, az igen számottevő eladatlan termékfelesleggel rendelkező, s ugyanakkor növekvő adókkal súj­tott farmer persze nem Rockefel­ler és Harriman, nem Ford és Du Pont között akart választani. A- mikor leadta voksát, a demokra- tapárti szenátor, kormányzó vagy képviselőjelöltre, az uralmon lévő Eiserhower—Dulles kormány bél­és külpolitikája felett mondott ítéletet. Amerika, „a korlátlan lehetősé­gek hazája*’ immár csaknem hat­millió polgárának képtelen nyu­godt megélhetést, megfelelő mun­kaalkalmat biztosítani. Az ipari pangás, az acélter­melés, a gépkocsigyártás nagyarányú visszaesése, a me­zőgazdasági árukészletek fel­halmozódása, a részletüzeié- sekbe belegabalyodott mun­kások, farmerek, kispolgárak fizetésképtelenné válása, a vásárlóerő csökkenése alap­jaiban rázta meg az Egyesült Államok egész gazdasági éle­tét. Ez az állapot mindinkább hasonlítani kezd a 38-as évek válságjeleire. A jelenlegi kormányzat ugyan­akkor a csőd szélére juttatta az amerikai külpolitikát. E zsákut­cába jutott külpolitikáinak egy- egy állomása, Korea, Libanon, Tajvan st'b. mindig új világhátoo- rús veszélyt jelentett. Ennék a gazdasági anarchiába, külpoliti­kai zsákutcába torkolló politiká­nak mondtak nemet kedden az amerikai választópolgárok tízmil­liói. Elég okos lesz-o Eisenhower, betartják-e választási ígéreteiket a demokraták? Hogy az amerikai átlagember miért szavazott a köztársaságiak helyett a demokratákra, azt na­gyon jól tudják Washingtonban és New Yorkban is, a Pen tangóm­ban és a Wall Street-en is. Miirt a Combat című francia lap meg­állapította, mo6t „Eisznhower jó­zan eszére hárul, hogy levonja a keddi választások tanulságait.” Az első köztársasági párti megnyil­vánulások azonban nem ezt mu­tatják. Azt remélik, hogy a déli, fajelméleten nevelkedett, demok­ratapárti s reakciós köztársasági pártiak nemhivatalos koalíciója továbbra is fennmarad. Az U. S. • News and World Report című lap véleménye szerint „Az üzleti kö­röknek az új kongresszusban ülő képviselői biztosak lehetnek ab­ban, hogy az új kongresszus e- gyüttérez érdekeikkel”. A nyugat-európai megfigyelők viszont azt hangoztatják, hogy a nagy demokratapárti többség mellett alaposan ,jmeg lesz köt­ve” Eisenhower keze, s a mos­tani választások eredményének jelentős hatása lesz majd az 1960. ban esedékes elnökválasztásra is. A demokrata párt ugyanis olyan helyzetben van, hogy sikerrel pá­lyázhat az elnöki székre/’ Természetesen sok függ attól, hogy a demokrata párt eleget tesz--e a választási hadjáratban hangoztatott ígéreteinek, s több­ségét felhasználva, rábírja-e a re­publikánus kormányt az. ameri­kai bel- és külpolitikai irányvo­nalának megváltoztatására. Miért utazott Couve de Murville Londonba? Heuss nyugatnémet szövetségi elnök után isimét előkelő vendége volt a szigetország fővárosának. Ezúttal Couve de Murville fran­cia külügyminiszter látogatott el Londonba. Heuss látogatásához hasonlóan, az ö utazása sem egy­szerű udvariassági gesztus. Couve de Murville útját elsősorban a- zok a mélyenszántó ellentétek tet­ték szükségessé, amelyek Nagy- Britaimia és Franciaország között az európai közös piac és NATO átszervezés terve miatt fennáll. Az európai közös piac A nyugat-európai országok gaz­dasági integrációjának fokozását szolgálná. Franciaország azt re­méli, hogy a közös piac révén ki­szoríthatja Nyugat-Európából Angliát, s megszerezheti a gazda­sági vezetőszerepet ezekben az or­szágokban. Nagy- Britannia természetesen nem nézi jó szemmel szövetsége­sének ezeket a próbálkozásait. Az angol gazdasági életnek különö­sen, amióta elvesztette tengeren­túli érdekterületeinek jelentős ré­szét, nagy szükség van arra, hogy megkapaszkodjék az európai pia­cikon. Nem véte len tehát, hogy az angol és a francia külügymi­niszter tanácskozásairól kiadott szűkszavú közlemény a közös pl-» acról folytatott eszmecserét he­lyezte az előtérbe. A másik igen lényeges ellentét, amely Francia- ország és angolszász szomszédja között fennáll, a NATO-átszervezési tervei * miatt robbant ki Franciaország, mint ismeretes, a NATO eddigi angolszász vezetését három-hatalmi direktóriummal igyekszik felváltatni, amelynek az Egyesült Államok és Anglia mel­lett magától értetődően Francia- ország lenne a harmadik tagja. De Gaulle szeretné helyreállítani Franciaország nagyhatalmi tekin­télyét. Ennek a célnak a szolgála­tában áll a francia atombomba- gyártás követelése, s most az észak-atlanti szervezet átszervezé­sére irányuló javaslat. A háromtagú NATO-direktóri- um gondolatát azonban nemcsak a vezetésben eddig érdekelt lsét angolszász hatalom fogadta hű­vösem, hanem a NATO csaknem valamennyi tagállama. A kis NATO-országok—hozzá kell ten­ni joggal — attól tartanak, hogy így még kevesebb beleszólásuk lesz a szervezet ügyeinek irányí­tásába. A nagyobb hatalmak — elsősorban Nyugat-Németország és Olaszország egyáltalán nem tartják olyan nagyhatalomnak Franciaországot, -amely megelőz­hetné őket „a NATO-protokoll- bam”. A francia külügyminiszter angliai útja nem járt sikerrel. Er­re mutatnak mind az angol, mind pedig a francia lapok első kom- mm/árjai. A londoni Financial Times például megállapította: „A francia külügyminiszter lon­doni tárgyalásai arra vallanak, hogy a közeljövőben igen csekély remény van kielégítő megállapo­dásra, ha csak a franciák gyökere­sen nem változtatnak magatartá­sukon“. Couve de Murville lon­doni kudarca a világközvélemény előtt szemléltetően bizonyította azt a súlyos válságot, amelyet a NATO — a többi -agresszív cso­portosuláshoz hasonlóan — mos­tanában átél. IJj választó nők találkozója Egészségügyi dolgozók-ünnepsége Békéscsabán Szombat délután Békéscsabán a KlOSZ-székházban az új nő- választók és a veterán munkásmozgalmi asszonyok részére rende­zett találkozót a Békéscsabai Nötanács. A találkozón az először vá­lasztó fiatal lányok előtt a városi tanácstagielölt asszonyok, a mun­kás- és nőmozgalom veteránjai, köztük Cyebnár Jánosné, özvegy Nyilas Andrásáé, Vizsnyiczni Jánosné és özvegy Kulich Mihályni összehasonlították a múltat a jelennel, elmondották, hogy -mit kö­szönhet a mai ifjúság a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak és a felszabadulásnak, a Szovjetunió ismételt segítségének. Késő délután a békéscsabai tanácsháza dísztermében november 7-i emlékünnepséget rendezett az MSZBT megyei orvos- és egész­ségügyi csoportja is, amelyen dr. Rostás Oszkár, az Egészségügyi Minisztérium titkárságának vezetője tartott ünnepi előadást. -------------------------------------------------------------------------------­A KÖZEL-KELETI HELYZET Az utóbbi napol ban a közcél mény figyelme ismét a Közel- Kelet felé irányult. Izrael csapat >ssze vonása írói és badikészülődé- seiről számol be a környező arab országok sajtója. Az imperialista hatalmak repülőgépeket, karckor lkat és különböző más fegyvere­ket szállítanak Izraelbe. Őrit légi tamest pont EAOt/Ä/if 11000 Km | JELMAGYAR AZ, AT: .•: t*4. fí IßVjgiFpTM. r I. Jordánia részéről csapatos f.zev (másokat hajtanak végre, hogy megelőzzék az esetleges megiepetéssxerű izraeli iám-*'’ t. Z. Az Egyesült Arab Körtém* sá#, valamint Irak kölcsönös vé­delmi szerződése. MOSZKVA ahogy én láttam... Y. A nemrégiben a Magyar-Szovjet Baráti Társa­ság S0 aktivistája járt a Szovjetunióban, hogy megismerje a szovjet nép életét, alkotó munkáját, Köztük volt Szabó László, a Békéscsabai Sző­nyegház MSZBT-körének vezetője is, aki a kö­vetkező riportokban örörkítette -meg szovjet unió­beli élményeit. METRÓ Nappal is utaztunk rajta, de egy este végigkóboroltuk Moszk­vát a föld alatt. Nem voltam még Párizsban, de nem hiszem, hogy a párizsi metró valameny- nyire is megközelítse ezt a me­seszép valamit. Tudtam, hogy szép, tudtam, hogy minden ál­lomása más és más, szép és még szebb, de hogy a valóság­ban ilyen szép legyen, nem hit­tem el. Pedig az és a követke­ző sorokban megkísérlem halvá­nyan visszaadni benyomásaimat. Fejenként 50 kopejkáért vál­tottunk jegyet. és „leszálltunk”, illetve beszálltunk az Qhotnij Rjád állomáson. Joggal nevezik a moszkvaiak palotáknak a metró-állomásokat. Amikor a mozgólépcsőn mélyen leszálltunk a föld alatti nagy termekbe, meglepett a helyiségek tagsága, a fényözön, a jó, friss levegő. Az egyes állomásokat a legkiválóbb műépítészek, szobrászok, kőfa­ragók, festőművészek alkották. Mint mondották, 1935 májusá­ban indult meg a Metró rend­szeres forgalma, de évről évre bővítették az útszakaszokat. 1937-ben nyílt meg a Szmoksnsz- kij tér és a Kijevi pályaudvar közötti útszakasz, 1938-ban pe­dig bekapcsolódott a forgalomba a Gorkij-út, a Majakowszkij-tér, Dinamó-stadion, Bjelorussz-pá- lyaudvar, a légikikötő. A Nagy Honvédő Háború alatt sem szü­netelt a munka. Ezekben a ne­héz időkben adták át a forga­lomnak többek közöt a Pavelac- kája, Baumanszkájá, Izmadlovsz- kája állomásokat, melyeknek csarnokaiban ott a felirat: „A Honvédő Háború napjaiban ké­szült.“ Később megnyílt a Metró nagy körútja, mely átszeli a város te­rületeinek többségét és összekö­ti! Moszkva hét nagy pályaudva­rát. Metró vezet a Lomonoszov Egyetemhez és a Mezőgazdasági Kiállításhoz is. Bemutassak egy-két Metró- állomást? „Park kulturi“ állomás. Témá­ja a szovjet ember szórakozása és üdülése. Világos uráli, grú- ziai és altáji márványból ké­szült. „Szerpuihovszkaja” állomás. Csarnokának homlokzata krém­színű tufakőből van, öt hatal­mas csillár és több márványos mennyezetlámpa világítja mega termet, melynek dísze egy ko­balttal festett üveg-festmény, a- mely díszszemlét ábrázol a Vö­rös-téren. Az állomás földalatti termének boltívei világoskék e- rezetű, rózsaszínű „gazgán” márványból készültek. A 16 márvány dombormű a szovjet népek barátságát fejezi ki. A „Koenszomoíszkaja” állo­másnak olyan hatalmas mozgó­lépcsője van, hogy mi „vidéki” turisták csak úgy szédültünk ebben a nagy forgatagban. E te­rem építésiéhez 120 000 köbmé­ter fölért kéllett kiemelni. Nyolc hatalmas mozaikkép díszíti az állomást. Kiképzésére vörös grá­nitot, aranysárga szmaltét, jás- pist, márványt, mozaikot, szo­bordíszeket, mintázott elemeket használtak fel az építészek és szobrászok. Hatvan kilométeres óránkénti sebességgel robognak a föld a- latt a Metró vonatai, amelyek csúcsforgalom idején 105 má­sodperces időközökben közleked­nek. Naponta több mint 2 mil­lió embert szállítanak. A vonaton csak vezető Van, az ajtók gombnyomásra, automati-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom