Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-09 / 265. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 1958. november 9., vaséi-nép Csak könnyebb volt a közösben A regi tagok újra kérték felvételüket az újkígyóst Új Élet Tsz-be (Tudósí tónktól) A napodban nagy volt a sürgés­forgás az újkígyós! Üj Élet Ter­melőszövetkezet központjában, közgyűlésre készülődtek a tagok. A gyűlés megkezdése előtt sok ré­gi Ismerős arc tűnt fel a terem­ben, akik az ellenforradalom ha­tására lépték ki a szövetkezetből és most újra kérték felvételüket. Az új belépők között volt Vozár Pál 7 holdas dolgozó paraszt is, aki a'apító tagja volt a termelő­szövetkezetnek, valamint Kiss Mátyás is, aki 4 holddal kérte új- rafelvételét. Újra kérte a felvéte­lét Kovács Illés, aki elvégezte az elnökképző iskolát és négy évig elnöke is volt az Új Életnek. A Volt régi tagok elmondották, hogy ez az egy-ikét év nagyon nehéz volt, mert hiába, csak könnyebb volt a közösben. A tagfelvétel után Matusika András, a tsz elnöke ismertette a legfontosabb feladatokat, elsősor­ban a még mintegy 6 hold cukor­répának a kiszedését és a dohány csomózását. Bejelentette a köz­Új cukorrépa átvevőhely Hajdú-völgyben Nagyszénás és Orosháza vasúti megállóhelyek között Hajdú­völgyben új cukorrépa átvevőhe­lyet állított fel a Szolnoki Cukor­gyár. Az új átvevőhelyen novem­ber 4-én kezdték meg a cukorré­pa átvételét. Hajdú-völgy és a környékén lakó termelőktől na­ponta 350—400 mázsa cukorrépát vesznek át. A termelőszövetkeze- és .egyénileg gazdálkodók részere nagy segítséget nyújtott a cukorgyár a répaátvevőhely fel­állításával, mert ezentúl nem szükséges tengelyen 4—6 kilomé­terre szállítani a cukorrépát, a legközelebb lévő nagySzénási át­vevőhelyre. gyűlésnek, hogy a közös állatál­lomány gyarapítására vásároltak tíz tenyésziioca süldőt és így most már 25 tenyészkocájulk lesz. A közgyűlés ezután megválasz­totta a zárszámadási bizottságot, melynek tagjai: Czió Ádám, Papp Teréz. A közgyűlés a kato­nának bevonuló tagoknak 200— 200 forint jutalmat szavazott mer jó munkájuk elismeréséül. G. J. Nyolc százalékról 4,2 százalékra csökkentették a selejtet Nyomdászból lett igazgató Az Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat békéscsabai vasön­tödéjében a november 7-e tiszteletére kezdeményezett munkaver­seny eredményeként a múlt havi nyolc százalékról 4,2 százalékra csökkentették a selejtet. A pénteki ünnepségen, ahol megemlé- 19V kezdte keztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójáról, négy dolgozót jutalmaztak a munkaversenyben elért eredményei­kért. Erdős Antal formázó-vasön tő szakmunkást „Kivá'ó Dolgozó" oklevéllel és 510 forinttal jutalmazták, hárman pedig 200—200 fo­rintot kaptak. A jutalmak átadása és a november 7-i verseny értéke’ése után a november 7-től 16-ig tartó választási írunk a verseny felada­tait is megbeszélték. Belépett a% „ellenség“ Szabó Mihály felállt az asztal-' jövedelem. Fordult a kocka. Sza- tól, fejébe csapta bársony zsoké- , bó Mihály ólját és pénztárcáját sapkáját s odaszólt az asszony- j saját és felesége hosszas betegsé- nak: — No anyja, teljesítem a ré- gének költségei, meg egyéb bajok, gi kívánságod. — Melyiket? — szaladt ki az asszony száján a csodálkozás, hi­szen az elmúlt fél évszázad alatt, ami feje felett eltelt, sok teljesü- letlenül maradt kívánsága volt. ürítették. A veje ólja, kamrája meg egyre jobban telt. A lánya mondta neki: Lépjen be apám, ne kínlódjon egyedül. — Egy szót se nekem erről — dörrent Szabó Mihály hangja. — A legtöbbször emlegetett az, hogy j Ha nem bírok megélni a 8 hold lépjenek be a tsz-be. De erre most nem is gondolt, mert a férje nem éppen kedves szavakkal hall­gattatta el, ha erről kezdett be­szélni. — Azt, hogy megyek és kérem felvételemet a Május 1 Tsz-be — földemen, akkor kötelet kötök a nyakamra, megdöglök, de még sem megyek be. Érted? S most lányához megy érdek­lődni a belépés körülményeiről. . — Jónapot lányom. — Jónapot apám. Mi járatban? felelte Szabó Mihály s már indult ! — kérdezte, mert elég ritka vén­is, hogy minél előbb odaérjen. Ha dég volt náluk az apja, amióta a valamit elhatároz az ember, sze­retné biztosan tudni: sikerül-e vagy sem. Első útja azonban nem a békéscsabai Május 1 Tsz köz­pontjába vezetett, hanem egyik távolabbi majorjába, a lányához és vejéhez, akik szinte a tsz szü­letésekor léptek be. Keserves ne­héz volt a kezdet, 12 forint -érték legyebet.sem akart jobban, jutott egy munkaegységre s mi ta- j ezt. tsz lakást adott nekik. — Be akarok lépni, ide hozzá­tok. — Ez lehetetlen, ezt nem hi­szem, apám. — Pedig így van. — És anyám mit szólt? — Mit szólt volna? Évek óta mint gadás, Szabó Mihály többször ki­segítette a tsz-tag vejét búzával, zsírozóval. De ahogy teltek az é- vek, úgy szoktak össze a tagok, s Mikor kitöltötte a belépési nyi- látkozát3f,T”szin't'S ' más embernek érezte magát. Mintha egy csekket írt volna alá, amiért nagy össze­kusan nyílnak és záródnak, s egy 50 kopejkás jeggyel az ösz- szes állomást meg lehet nézni a föld alatt, csak ha a csarnokba felmegy az utas, kell ismét je­gyet váltania. Mondanom sem kell, hogy minden ragyog a tisztaságtól, dohányozni nem le­het, a szédületes mozgólépcsők láttán először dohányoztam ide­gességemben. A csikket — jó csa­bai szokás szerint — eldobtam, néhány pillanat múlva valaki megérintette derekamat, s rá­mutatott a csikkre, meg egy márványból készült, amfora­szerű gyűjtőkehelyre és moso­lyogva oktatott néhány percig. Illedelmesen bólogattam, majd felvettem a csikket és beledob­tam a szemétgyűj tőkehelybe. — Szpasziba... — mondta bá­jos mosoly kíséretében a gyé- vuska és szomorúan gondoltam árra, hogy vajon eljő-e az az idő, amikor nálunk Is bevezetik ezt a módszert? Vaj1 mikor? Tretyakov képtár Kép, kép, kép mindenütt, öt­venegy teremben mintegy negy­venezer kép van, persze egyszer­re csak egy részét lehet kiállí­tani. Petrova elvtársnő, a képtár e- gyik dolgozója kalauzol bennün­ket. Elmondotta, hogy P. N. Tre­tyakov képtárába bekerülni fo­galom volt, mert Tretyakov mű­gyűjtő csak a legkiválóbb képe­ket helyezte el gyűjteményében. Nem láttam még sem az Er- mítázst, sem a Louvre-t, de ami itt fel van halmozva, az valami csodálatos. Mit láttam a képtárban? úgy erősödött a tsz, növekedett a get kap, amely elűzi gondját-ba­ját. Aztán gondolkozni kezdett, miért is nem lépett ő be eddig? Eleinte egész halom kifogás vil­lant át az agyán. Mikor a Búza­kalász Tszcs átalakult III. típus­ra, ő kívül maradt. Nem tetszet­tek neki az akkori vezetők. Külö­nösen Szabó István, aki 21 évig rendőrként őrködött Horthy rend­szerén. Mikor kívül maradt, min­denfélét beszéltek róla, vissza­tartották a cukor járandóságát, s ráfogták, hogy népellenes híreket terjeszt. Ö, aki a múltban min A képtár tulajdonában van többi közt V. A. Tropinyin-nek, a jobbágyi sorból felkerült nagy orosz festőnek Puskin-portréja, a múlt század elejéről, mely az orosz képzőművészet egyik leg­szebb darabja. V. V. Pukirjov, V. G. Perov mellett itt láttam V. V. Veresesagin hires háborús képeit. V. I. Szurikov képein Moszkva hatása érezhető, egyik legszebb képe „Marozova bojár­asszony”. Láttam a nagy orosz festő-titán, I. E. Repin képeit, többek között a híres „Rettene­tes Iván és fia“ című képet is. Mint Petrova elvtársnő mondot­ta, Repin jó barátságban volt L. N. Tolsztojjal, ki jelentős mér­tékben segítette Repint művészi mu nkásségában. Felsorolok néhány képet, me­lyek a kiállítás gyöngyszemei: Brulov: Lovaglónő, Pukirev hí­res festménye, a „Hamis eskü" szinte él, az aggastyán kézéiben gyertya, az egészen fiatal kis­lány -fájdalmas arca, s a nász­nép arcán a kaján vigyor bá­mulatos összhatást eredményez. Aztán itt van Perov képe Dosz­tojevszkijről, aztán Resetnyikov pompás, üde képe, a „Megjöt­tem szabadságról”, meg Karo­vin, Szávickij, Ivanov. Láttam V. A. Szeröv portréfestő pasz- telfinom alkotásait, ki az év­század elejének kedvenc rajzo­lója volt, s igen sok kormányel­lenes rajzot készített az 1905-ös forradalom alatt. A szovjet hatalom az elsők között tüntette ki A. E. Archi- povot, áld az orosz, tájat oly szí­nesen ábrázolja. sége voltam a szövetkezetnek — adta meg a választ saját kérdése­ire. Október 20 óta tagja annak, a- minek ellensége volt. Nap mint nap kijár dolgozni 16 éves fiával. Ha kérdezik tőle: aztán rabnak érzi-e magát a tsz-ben? — azt fe­leli: nem én, egy cseppet sem. Hogyan lehetséges ez? Azt mondta eddig: nem lépek be, mert nagyon szeretem a szabad­ságot. — Mondtam én egyebet is. A szó elhangzott, én meg itt vagyok. Reggel 7-re jövök s délután 4-kor megyek haza. Ha mindent beta­karítottunk, akkor 8-tól 3-ig dol­gozunk. Legalább is így mondják a régi tagok. Az elnök meg azt mondta, hogy azért a 34 munka­egységért, amit a fiammal telje­sítettem, november I-ig, 1300 fo­rintot kapok. — Tíz nap alatt 1300 forint ket­tőnek? Nem hiszem — feleltem erre. — így van pedig — mondta az elnök — három és fél liter bor és egy kis pálinka is jut azokra a munkaegységekre. a- Ezt" mondta, -de • én -nemv< szem. Hogy miért nem hiszi, azt ősem tudja. Kételkedését azzal lehetne magyarázni, hogy az az ellen­szenv, amit a közös gazdálkodás iránt érzett, még nem szűnt meg. Belépésével még csak tagja lett, de nem híve a tsz-nek. Ott válik azzá, amikor aprólékosan meg­— Nem akartam igazgató lenni. Féltem, hogy az ezzel járó tenni* valóknak nem tudok elegét ten­ni... visszaemlékezését Kendra György, a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat igazgatója, aki már hét éve irányítja a vál­lalat ügyesbajos dolgait. S a sze­rény és szavakban is fukar Kend­ra elvtárstól, saját magáról még csak annyit tudtam meg, hogy a Tevan és a Békési Nyomdában dolgozott. Arról is csak néhány szóban tett említést, hogy igaz­gatói tennivalóin túl Gyulán a párt járási bizottságának aktívá­ja, hogy pártcsoport-bizalmi, hogy a Hazafias Népfront klub veze­tője. És még jut ideje arra is, hogy gyermekével, feleségével, egyszóval a családdal is törődjön. Ennyit tudtam meg Kendra elv­társtól. Pedig hét év óta sok gonddal küzdött meg — és nem is eredménytelenül. Ez idő alatt kétszer lett élüzem a Békés me­gyei Nyomdaipari Vállalat. De az ellenforradalom napjaiban sem hagyta magukra a vállalat dolgo­zóit. Sokszor megtörtént — vonat­közlekedés hiánya miatt —, Gyu­láról kerékpárral jött át Békés­csabára, hogy lássa, milyen prob­lémákkal küszködnek a lapnyom­da munkatársai. Nem volt ez va­lami biztonságos „kiruccanás" ab­ban az időben, de nem hagyta nyugodni kommunista lelkiisme- rét-. És jórészt Kendra elvtárs higgadtságának köszönhető, hogy a vállalat gyulai, békéscsabai és gyomai telepén az ellenforrada­lom legnyomasztóbb napjaiban is dolgozlak. Amikor az ellenforradalom sfl- I tét felhői elvonultak, a Békés . . í megyei Nyomdaipari Vállalatnál Uán, I. ^ igen hamar megnyugodtak az em­berek. Ezt példázzák a múlt év­ben elért eredmények is. A múlt évben négynapi keresetnek meg­felelő nyereségrészesedés ju­tott. Az eddigi eredmények a- lapján — ha év végéig tartam tudják az eddigi termelési ered­ményeket — jól zárják az 1958-as sál, ha nemcsak akkor csillan fel a szeme mikor meghallja, hogy mennyi jut egy munkaegységre, hanem akkor is, ha új istállókkal, gépekkel gyarapszik a tsz, amikor minden rögét, szegét a magáénak is érzi. Amikor nem azt mondja, , hogy „engem se hívott senki, én den volt, csak ember nem? Ö, aki ! se hívok senkit a tsz-be”, hanem 1945-ben 8 hold földet kapott, a- J azh hogy „gyere szomszéd, mégis kinek fiából honvéd tisztet ne- j csak jobb btt Én js azt hittem, veit a munkások, parasztok ha- | hogy rab ieszek, s ott lettem iga­ismerkedik a közös gazdálkodás-| évet. is. Amint Kendra elvtárs I mondta: az első, második és a \ harmadik negyedévben 126.5 szá- | zalékra teljesítették a vállalat j munkásai termelési tervüket. Mi- I nőségi reklamálásról pedig hosszú idő óta nincs tudomásuk. A vál­lalat gyomai telepén is, a tavalyi­hoz képet, nagy változás történt. ! A gyomai nyomdában a múlt év­ben 12 tonna könyv kinyomtatását tervezték. Ebben az évben már 40 talma? Ö terjesztene ellenséges zán szabad. Nincs nekem feleany- j tonna könyvet készítenek el de­híreket? Bebizonyosodott r.em. hogy nyi gondom se, mióta beléptem. ! Havonta 8—10 forint előleget ka­Új tagok az újkígyósi Dózsa Tsz-ben cember 31-ig. Szép eredmények ezek. És még- De ha nem lépett a Búzakalász- pok munkaegységenként. Mint a-j is olyan szerényen beszélt ezek- ba? Ott volt a Május 1 Tsz. — Mi- ; hogy eljött az az idő, hogy ő be- j röl Kendra elvtárs, mintha mii­ért nem lépett abba? — Azért lépett, eljön az az idő is, amikor j sem fett voina azért, hogy a fűl­ném, mert nagyon szeretem a szomszédtól szomszédhoz megyés!, , , A nlntt szabadságot s azért, mert ellen- ;hívja őket a közösbe. Kukk Imre] sok mindent meg keuett oldania az egykori nyomdász gépmester­nek. A vállalat fejlesztése, az, hogy 1952 óta ötvenről 125-re nö­vekedett a munkások száma, sem ment gond nélkül. Kendra elvtárs a vállalat vezetésében eltöltött hét évről így emlékezett vissza: — A párt, a nép bizalmából ke­rültem a vállalat éléjé. Mindig? hibátlanul szerettem volna meg­bízatásomnak eleget tenni... Hét év nem hosszú idő, de az igazgatói székben, egy vállalat é- lén nem kis dolog. Reméljük: Kendra György elvtárs még hosz- zül is többen felvetették, hogy a szú ideig irányítja a Békés megyei jövő évben vessenek legalább 40 ! Nyomdaipari Vállalatot olyan hold hibrid kukoricát, 25 hold I szerényen és magabiztosan, mint lucernát, 20 hold vörös herét. | eddig. G. 3. I — Balkus — (Tudósítónktól) Az újkígyósi Dózsa Termelőszö­vetkezetben a legutóbbi közgyűlé­sén 11 új tagot vettek fel. Köztük Priskin József bognármestert, Mol­nár István traktorost, akik már é- vek óta a tsz-nek dolgoznak. A közgyűlés úgy határozott, hogy a zárszámadással egy időben elkészítik a termelési tervet Is. Minden növényinél és az állatte­nyésztésnél önköltségi tervezést végeznek. A tsz-lben jól halad a munka is elvetettek 170 kataszt­rális hold búzát, 45 kát. hold őszi árpát, 7,5 kát. hold őszi takar­mány keveréket. Ügy tervezik, hogy a jövő év­ben ‘őterményként 20 hold siló kukoricát is vetnek. Legfontosabb feladatnak tekintik a jövőben a szarvasmarha állomány létszámát és minőségét emelni. A tagok kö-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom