Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-30 / 283. szám
4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958, november 30., vasárnap A kegyelmes úr jövedelemtöbblete A rövid tudósítás, mely lapunk november 28-i számában „Magas cukorrépa termések a mezőkoi- vácéházi járásban” címmel megjelent, mai életünk egy mozaikját mutatja. Számos szövetkezet és egyéni gazda becsületes munkájával ‘kimagasló eredményt ért el a cukorrépa termelésben. A nagy- bánhegyesi Zalka Máté Termelő- szövetkezet tagjai a cukorrépa terméséért a gyártól 13121 kiló cukrot, csaknem hatvanezer forint készpénzt és több vagon nyersszeletet. Illetve melaszt kaptak. Csupán a cukor ára meghaladja a 130 ezer forintot — írja többek között a tudósí :ó. Amikor elolvastam a sorokat, egy levélre gondoltaim, mely alig néhány napja a gyulai levéltárban került a kezembe. Az is a cukorrépáról és a termelőkről szólt, mozaik volt egy másik világból. A békéscsabai jogvédő iroda írja még a fe1 szs bánul ás előitt a nagymél t<5sású sróf Almássi Dénes úrnak Gyű'ára: Kegyelmes Úr! Mmt a Földművelésügyi Minisztériumnak a mezőgazdasági munkás jogvédő iroda békéscsabai megbízottjához, hozzám fordultak a gyulavári répamunkások azzál, hogy a becsületesen elvégzett munkájukért a gyulavári jószágfeliigyelőség nem a- kar velük elszámolni. Ezen túl kérik, hogy munkabérüket ugyan olyan arányban emelve számolják el, aminő a- rányba a cukorrépa árát emelték a cukorgyárak... (A cukorrépa ára ISO koronáról ezer koronám emelkedett — a szerk.) ... jelen esetben a szegény munkások becsületesen elvégzett munkájuk jutalmául nemhogy ellenértéket kapnának, hanem , még ők maradták volna adósai i az uradalommuk, — írja az egy- | kori hivatalnok, — majd így folytatja:- „Nem akarom jellemezni a jószágfelügyelőségnek ezt az eljárását, ami nemcsak a legelemibb szociális érzék teljes hiányára vall, de olyan égbekiáltó igazságtalanság volna, ami érthetővé teszi c munkásosztály leküzdhetetlen ellenszenvét a munkaadóval szemben, valamint azt, hogy ott könnyen talál termékeny talajra a szociáldemokrácia izgatása és közismert jelszavai a munkásosztály kiuzsorázásáról.” Ezután a levélben részletezik, hogyan csapták be a munkásokat. A cukorrépa árát jócskán emelték, ugyanakkor nem emelték a munkabért. A szerződést nem változtatták meg, csak szóban ígérgették a munkásoknak, hogy emelik a bérüket, és így tovább... Ezután az Iroda a levelében ilyenkÁtupen hivatkozik: „...Nem egyeztethető össze az ősi nagybirtok keresztény fő- urának nemes lelkűidével. a két keze munkáiénak verejtékes keresményére utalt szegénunép meggyőzésére a tekintetben, hogy a naanbirtok atyai jóindulattal tánlália ezt. aki munkájával annak jövedelmezőségét biztosítja és fokozza... „ A nagybirtok atyai jóindulata”. Micsoda szép, de ellentmondó szavak, mi van mögöttük, mitől félnek az urak, az kitűnik a következő .sorokból;-" . „...A méltatlan elbánás és a kiérdemelt munkabér kifizetésének megtagadása különböző ürügyekkel, elkeseredést és gyűlöletet szít, aminek eredménye a társadalmi osztályok egymás elleni harca, aminek kárát nemcsak a munkás és munkaadó, de az egész ország látja... — így egyengeti az utat az iroda, majd a következőket írják: „...Ezúttal is azért választottam ezt az utat a panaszosok igényének érvényesítésére, hogy így o jószágfelügyelőség eljárását ne azonosítsák a munkások a birtokossal és sérelmükért ne okolhassák az uradalom tulajdonosát, aki természetszerűleg nem lehet tájékozva uradalmának munkásügyeiről. Tettem ezt abban a biztos reményben, hogy nagyméltóságod nem fog elzárkózni sem a szegény nyomorgó munkás panaszai elöl, a- Iciknek munkabérük visszatartása miatt betévő falatjuk is a- lig van és nem fog elzárkózni a- zon jogos kérelmük teljesítésétől sem, hogy ugyanolyan a- rányban élvezzék munkájuk gyümölcsét, mint amilyen a- rányban Nagyméltóságod élvezi a cukorrépa árának emeléséből származó jövedelemtöbble- ■ tét... . íme, ilyen a másik mozaik. S, hogy melyik jobb? Azt ma már nem nehéz eldönteni. B. Z. Gyulai Ida felszólalása az EdSZ-bizoifságáhan Az ENSZ közgyűlésének társadalmi, humanitárius és kulturális bizottságában az önrendelkezési Jog kérdéséről folytatott vitában a magyar delegáció képviseletében felszólalt Gyulai Ida. Felszólalásában válaszolt az amerikai képviselőnek arra az állítására, hogy a magyar nép nem, gyakorolhatja az önrendelkezés jogát. Fel. szólal ásában a többi között hangsúlyozta! Ügy látszik, hogy az egyik itt jelenlévő delegáció számára az önrendelkezési jog kérdésének tárgyalása esupán ürügy — egyik ürügy a sok közül — arra, hogy Magyarországot, a magyar népet és a magyar kormányt támadja. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert a magyar nép az 1956 őszén külföldről szított, rövid életű ellenforradalom után másként gyakorolta önrendelkezési jogát, mint ahogyan azt bizonyos nyugati államok vezető körei saját szempontjukból kívánatosnak tartották volna. A magyar nép megbízottai az országgyűlés tavaly májusi ülésszakán jóváhagytak minden kormányintézkedést, amely a fasiszta puccs-kísérlet leverésére irányult. A közelmúltban lezajlott országos képviselő- és tanácsválasztáson a választók óriási többséggel ismét bizalmat szavaztak a kormánynak és azoknak, akik politikáját képviselik. Azoknak, akik továbbra is a magyar nép önrendelkezési jogát hiányolják, azt tanácsoljuk, nézzenek jobban körül vagy forduljanak néhány itt jelenlévő delegátushoz. Ezek a delegátusok emlékezetükbe fogják idézni, hogy vannak bizonyos területeik, talán felesleges Is megnevezni őket, a~ hol ez a jog valóban nem érvényesül még ma sem, ahol a gyarmattartó hatalmak, megszegve az alapokmány rendelkezéseit, erőszakkal és fondorlattal akadályozzák a népek akaratának teljesülését. SEMENYEK Békeaktíva ülés Békéscsabán A Békés megyei Hazafias Népfront megyei békebizottsága de* cember 4-én délelőtt fél 10 órakor Békéscsabán, a városi tanács dísztermében békeaktíva ülést tart. Az aktívaülésen tájékoztató elő* adást a békemozgálom Időszerű kérdéseiről Hantos János, az Országos Béketanács főtitkára mond. Utána Orosz Sándor, a megyei békebizottság titkára ismerteti a megyei békebizottság programtervét, este pedig díszünnepséget rendeznek Albánia felszabadulásának 14. évfordulója alkalmából, melyen két albán békeharcos is részt vesz.-------------s®------------MA ESTE MUTATKOZIK BE Gyulán először a Gyulai Erkel Ferenc Művelődési Otthon 18 tagú női kamarakórusa. A női kórus a helyi városi zeneiskola növendékeivel közösen rendez hangversenyt. ÜNNEPÉLYES TANÁCSÜLÉSEN választották meg az új tanácsot Újkígyóson. A tanácstagokat az úttörők virágcsokrokkal köszöntötték. BEKÖTŐUTAT építettek társadalmi munkával a kétegyháaá te. nyavilágbán. BUCSA ÉS KÖRÖSÜ JFALU vezet a negyedik negyedévi adóterv teljesítésében a szeghalmi járásban. A „NÉPI” ÍRÓKRÓL A Békés megyed Könyvtárban december 7-én a könyvtár olvasótermében „népi” írókról tart ismertető előadást Köpeezi Béla a Kiadó Főigazgatóság vezetője, az MSZMP KB mellett működő elméleti mumkiaközösség tagja. CSEHSZLOVÁK népi E- GYÜTTES vendégszerepel december 7-én, vasárnap Békéscsabán a Balassi Művelődési Otthonban, BIZOTTSÁGI ÜLÉST TART december 2-án, kedden a Hazafias Népfront békéscsabai városi bizottsága. Az ülésen beszámolnak a választások során végzett mun. káról és a téli oktatási tervről. SZOMBATON DÉLELŐTT Ü- LÉST TARTOTT a Hazafias Népfront Békéscsaba városi elnöksége, melyen javaslatot tett a városi tanács vb tagjaira és az állandó bizottsági tagokra. A jawas'atot hétfőn, a városi tanács első ülésén terjesztik elő. BEFEJEZTÉK AZ ŐSZI HALÁSZATOT A Biharugrai Halgazdaság november 29-én, szombaton befejezte az őszi nagy halászatot. Az őszi szezonban 6400 mázsa halat fogtak ki, ezzel éves gazdasági tervüket 107 százalékra teljesítették. ŰJ tánctanfolyam kezdpdijt december 1-én Békéscsabán a Fürst Sándor utcában, december 2-ón pedig a Kazinczy utcában. '■APÓI PÓCS1K MARTA é S HONFI JANOS L hó 30-án, Szarvason házasságot kötöttek Külön értesítés helyett BILIÁRDASZTALOKAT készít, javít, felújít. Asztalokhoz mindenféle tartozékok állandóan kaphatók. Békési Járműgyártó Ktsz. Tel.: 58. Olvasó-toborzó verseny a Megyei Könyvtárban Vidám világos, s komorabb sötétkék tányérsapkák sorakoznak • Megyei Könyvtár ruhatárában. Ifjú olvasók állnak a hirdetőtáblák előtt, s vitatják a most születő versenymozgalom feltételeit. Az a fiatal olvasó, aki december 1- és 15-e között 10, 0, vagy 3 új olvasót hoz a Megyei Könyvtárnak, — 18-án értékes könyvjutalmak kisorsolásában vehet részt. Űj módja-e ez a könyvtári szervezésnek? Vagy tatán, nagyon is régi. s jól bevált módszerek fe'újítása csupán? Számos régi, s eddig hasznosnak bizonyult szervezési mód ötvöződik ebben az új lépésbein is. A könyvtár nem másokkal végezteti most sem el olvasótoborzó munkáját, csak azt akarja elérni, hogy azok, akik eddig is egy-egy olvasó könyv ári igazolványa mögött rejtve könyvtári könyveket olvastak, valóságos könyvtári olvasóvá váljanak. A verseny csak december 1-én kezdődik, de Tasnádi Mária, az építőipari technikumból, vagy Zsibrita Mária, az általános gimnáziumiból már lázasan szervezkednek. Lehócaky László, gimnáziumi tanuló is magabiztosan mondja: „ón sem maradok le”, Nagyon helyes, hát csak rajta! Rigó Jancsiról és a mai cigányzenekarokról Tiszta szerencse, hogy prolongálták, a „Fekete szem éjszakáját’, mert különben nem mérgelődhettem volna a francia hercegnő és Rigó Jancsi, bús — akarom mondani — bús és Ízléstelen szerelmi történetén, nyolc egész forintért. Hogy leöblítsük azt az émelygős szájízt, ami a kispolgári giccs után bennünk maradt, a „Halászcsárdába” tértünk be, ahol Ungvári Aladár és zenekara éppen a „Fekete szem éjszakáját" játszotta. Ungvári Ali ugyan nem olyan fiatal és szép fiú, mint a filmbeli Rigó Jancsi, viszont sokkal több hozzáértéssel, tehetséggel kezeli a vonót. Az édesbús magyar nóták, a pattogó csárdások percek alatt eloszlatták a film álromantikája által okozott érzéseket, és cigarettaszünetben asztalunknál vendégül látott Ungvári prímással beszélgettünk. Neki sem tetszett a film. — Először is nem igaz a történet befejezése — mondta. — Rigó Jancsi feleségül vette a hercegnőt, és sokáig éltek e- gyütt. Másodsorban nem esett jól, rossz emlékeket idézett a cigányok megaláztatása. Erre sok példa van a múltból. És sajnos, még ma is előfordulnak hasonló esetek. — No, de azért javult a helyzet — vetjük közbe. — Az iskoláztatás, a szabad pályaválasztás és érvényesülési lehetőséj) megnyílt a cigányok e- lőtt is. — Ez igaz — bólint Ungvári — de egy kis hiba is van! Tessék csak megnézni a zenekart. Csupa őszhajú, idős ember. Ez ma még nem baj, hogy csupa régi, jó muzsikusokkal játszom, de néhány év a- latt kiöregszünk, és nincs utánpótlás. — Hát a fiatal cigányok nem kedvelik már a zenét? — Dehogynem! De aki tehetséges, az zeneiskolába jár, aztán elmegy az Akadémiára, és mikor elvégzi, az Operában, vagy hangverseny- zenekarban igyekszik elhelyezkedni. Bizony, egy sem megy kávéházba, vendéglőbe muzsikálni. Baj van a vendégekkel is! Élvezni a magyarnótát, a népdalt, ma már csak az idősebbek tudják. A fiatalok a tánczenéért rajongnak, és ezt követelik tőlünk is. Ha így haladunk, lassan kihalnak a cigányzenekarok, és elfelejtődnek a régi szép nóták. «— És nincs segítség? Nem lehetne utánpótlásról gondoskodni? — Dehogynem! Kértük is már a szakszervezetet, küldjön tanulókat, fiatal ügyes gyerekeket, akik nappal zeneelméletet tanulnak, este meg itt gyakorolnak a bandában. Ügy, a- hogy én is tanultam az apám mellett... Tíz éves koromban már minden este muzsikáltam, hacsak tíz óráig is. De szerintem csak így lehet igazán ellesni a magyar. nóta titkát. Dehát a „muzsikus*anonc” egyelőre csak ábránd. áll fel az asztaltól Ungvári Ali. A zenészek hangolnak, ő álla alá illeszti hegedűjét, és felsírnak a többi hangszerek is. Bizony nagy veszteség lenne, ha egyszer elhallgatna a magvarnóta ha nem muzsikálna többé a cigány!
